Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

10 46-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. november 14. denem, amelyeknek buzgó szolgálatára hivattunk el. Ismételten megköszönöm az irántam tanúsított bizodalmat s a közjó előmozdítását célzó munkáimban szeretetteljes támogatásért esedezem, minek köztudomására hozása céljából, kérem e körlevelet az egyháztanács gyűlésben felolvasni! A gyülekezetek kicsinyeire, nagyjaira, szegényeire és gazdagjaira egyaránt, Isten áldó kegyelmét és segítő szent lelkét kérve vagyok Gégény, 1909. november 1. Atyafiúi szeretettel: Vass Mihály, esperes. k szabolesYármegyei tanító-egyesület köréből. A Szabolcsvármegyei tanitó Egyesület Nyíregyházán tartotta évi rendes közgyűlését f. év nov. hó 10-én Orsóvszky Gyula egyesületi elnök vezetése alatt: Jelen volt nyíregyházi és vidéki tanító mintegy 150. — Mint tanügybarátok részt vettek a közgyűlésen : Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Lengyel József segéd tanfelügyelő, Bogár Lajos városi főjegyző — az egyesület tiszteletbeli tagja, Balla Jenő vároii pénzügyi tanácsos, az ág. h. ev. egyház felügyelője, Trak Gíza városi tanügyi tanácsos, Dr. Víetórisz József főgimn. tanár, Stappel Géza a gazdasági egylet kiküldöttje, Bartha Jóxsef lelkész. A gyűlés lefolyása kővetkező : Orsóvszky Gyula egyesületi elnök szeretettel kérte a tanítóságot az egyesülésre, az összetartasra. Azon óhajának adott kifejeiést, vajha Szabolcsvármegyének minden egyes tanítója belépne e szabad egyesületbe. Istentől áldást kér a tanítók munkálkodására, üdvözli a gyűlésen megjelent vendégeket, a gyűlést megnyitja. Ozvald József főjegyző az egyesület két évi működéséről, kiemeli, hogy a lefolyt két év alatt a tanító-egylet kezdeményezésére megalakult városunkban az .Állatvédő Egyesület" — iskoláinkban az .Ifjúsági madárvédő-liga*. Eredményes működése már is meglátszik. Dr. Víetórisz Józséf főgimn. tanár a „Bessenyei-Kör" tanügyi szakosztályának einöke tárgysorozaton kivül kért szót. Meleg hangú felhívást intézett a tanítósághoz, hassanak oda, hogy működésűk helyén az analfabéták száma évről-évre csökkenjen. Igyekezzenek ezeket összeírni és nála, vagy a kir. tanfelügyelő urnái jelentést tenni. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő ur hasonló irányban szólalt fel. Lengyel József ssgéutanfelügyelő mint a pályamunkákat bíráló bizottság elnöke tett jelentést a pályázat eredményéről. Az egyik kitűzött tételre: „Az ismétlő iskola célja" egy pályamunka érkezett. Jutalomra nem ajáultatik. A másik tételre: Az iskolai nevelés befolyása a gyermek egyéniségére. E tétel keretében kifejtendő volt: miáltal nyerheti meg a tanitó növendékei bizalmát, tiszteletét és szeretetét, ennek hatása az iskolára és az életre. E tételre 5 pályamunka érkezett. 3. jegyzőkönyvi dicséretre iett méltatva. 2. munka a pilyadij kiadására. 1. szavazat többséggel a 10 karonás dijat a „Munka nemesit" jeligés levéllel ellátott pályamunka nyerte el. Szerzője: Vargha Ferenc nyíregyházi r. k. tanitó. A 75 koronás dijat „Csak az a tanitó, aki az emberszeretet erényével bir képes magasztosan megoldani tanítói hivatását" jeligés levéllel ellátott pályamunka nyerte el. Szerzője: Kubacska István járásköri elnök, nyíregyházi ág. h. ev. tanitó. A 100 kor. dijat az egyesület tűzte ki, a 75 kor. dijat Dr. Prok Gyula ügyvéd, iskola széki elnök úr. (A nemes tett nem szorul dicséretre.) Bár többen követnék példáját. Ruhmann Andor nyíregyházi ág. h. ev. igazgató tanitó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését. A tagsági díj hátrány igen sok. Ozvald József főjegyző a magyarországi tanítók országos szöveteégének álapszabályait ismertette. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület 200. taggal egyhangú határozattal belépett az országos szövetségbe. A évi tagsági dijat 2 koronáról t kor. 50 fillérre emelte. Kubacska István járásköri elnök a folyó év augusztus hóban megtartott országos bizottsági és Eötvös-alap egyesületi közgyűlésről adta elő részletes jelentését. Matlák József nyíregyházi r. k. tanitó a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület ajánlatát ismertette é3 ajánlotta elfogadásra. A gazdasági egyesület 1910 év szeptember havában ünnepli 50 éves fennállását kiállítással egybe kötve. Ez alkalommal 1 koronás sorsjegyeket bocsát ki. Ezek elárusitását a tanitó egyesületnek ajánlotta fel. Tízezer sorsjegy eladásáért felajánl kétezer koronát az egyesület céljaira. A gazdasági egyesület jelen volt kiküldöttje Stapel Géza úr az ajánlatot megtold tta azzal, hogy tizenötezer sorsjegy eladásáért négyezer koronát bocsát rendelkezésre. A tanitó egyesület az ajánlatot magáévá tette. A sorsjegyek kibocsátása napjától kezdve 4 hónapon át a sorsjegyeket egyedül tanítók fogják árusítani. (E'.en tárgyra vonatkozólag közleményeknek szivesea nyitjuk meg lapunkat.) A tanítóság annak reményében tette ezt, hogy Szabolcsvármegye közönsége igyekezni fog a sorsjegyeket megvásárolni. A kolozsvári Hunyady Tanító* Házában egy négy ezer koronás szoba alapítvány létesítését kimondta az egyesület. Ozvald József önsegélyző egylet működését terjesztette be. Kubacska István az "Eötvös-alap* működéséről tett jelentést. A nyíregyházi járáskörből az „Eötvös alapnak" 27-évdijas és 10 részesjegyes tagja van. Ez évben 18 uj tag lépett be. A gyűlés alatt többen léptek be és bizonyára igyekezni fog a többi tanitó is 1910. jan. 1 tői jelenkezni Kubacska István elnöknél Nyíregyházán. A kisvárdai járáskör működéséről és az „Eltvösalapról" Varga János járáskőri elnök számolt be. Reizmanu Hermán kisvárdai fakereskedő 200. koronás dijat tűzött ki egy pályamunka megírására. A hirdetés annak idején megfog jelenni. Megejtetett a tisztújítás. Elnök lett egyhangú lelkesedéssel: Orsóvszky Gyula. Első alelnök : Varga György. Második alelnök: Dilceg Sándor. Főjegyző : Ozvald József. Első aljegyző : Pataky Lajos. Második aljegyző: Vargha Ferenc. Pénztáros: Tót György. Könyvtáros: Mácsánszky Lajos. Megválasztattak a választmányi tagok, az országos szövetségbe a képviselők. A gyűlés folyama alatt Kubacska István állatvédő egyesületi titkár, az állatvédő egyesület által kiadott gyermek naptárakat és a madárvédőliga jelvényeit árusította. Dáloen 1 órakor a nagy Korona vendéglőben közebéd volt, amelyen 74-en vettek részt. A tanítónők és tanítókon kivül ott voltak: Bogár Lajos városi főjegyző, Trak Géza tanügyi tanácsos, Dr. Prok Gyula ügyvéd. Síámos felköszöntő hangzott el. Varga Ferenc Orsóvszky Gyula elnököt, Orsóvszky Gyula Bogár Lajust, Bogár Lijos a tanítótestületet, Kubacska István Dr. Prok Gyulát éltették. Matlák József a tanítói kar fiatal tagja Trak Géza tanügyi tanácsos működésére mondta el szép köszöntőjét. Varga György a hivatalos elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetett Dr. Wilt György kir. tanfelügyelőt és Balla Jenő egyházfelügyelőt éltette. Varga János kisvárdai járásköri elnök a két pályanyertes : Vargha Ferenc és Kubacska István tanítókért emelt poharat. Dr. Prok Gyula a tanítókat együttes munkálkodásra hívta fel. Az önálló, független M igyarország megteremtése az ő kezükbe van letéve. Trak G3za méltatta a tanítók munkálkodását. Felszólaltak még: N másy Gyula, Kun B?rtalan. A társaság egy része az esteli órákig maradt együtt. Tanulságos volt e gyűlés azokra, akik jalen voltak és szolgáljon buzdításul azoknak, akik távol maradtak. Agarás2;at. A Szabolcsvármegyei agarászegyesület nov. 5-től kezdődőleg három napon tartotta meg ez idei agár versouyét a nagykállói határban, 5-én reggel vette kezdetét az agarászat és 7-én délután nyert befejezést. Ez alkalommal is össze jött a rendes társaság és a jó ösmerősök pár kellemes napot töltöttek el ejyütt. — Mig a naponkénti versenyek az agarászó uraknak nyújtottak élvezetet és szórakozást, addig az estéken a fiatalság vette ki a megillető részét a mulatságból, tánc és cigányzene élvezete mellett, élve is alaposan az alkalommal, a november hó 4-én este tartott összejövetel alkalmával már húzta a cigány a talp alá valót és a fiatal hölgyek és urak nem is soká kérették magukat a táncolásra ez alkalommal is már reggel vetett volna véget a mulatozásnak, ha a társaság idősebb tagjai a mulatság mellett nem gondoltak volna előre a holnapról is, na de a jó kedvnek, mulatságnak már meg volt rakva az alapja és a másnapi rendes agarász mulatságon folyt is a tánc vígan reggelig Harmadik este a társaság számban megfogyva bár, de a jókedvben nem, ismét összegyűlt a rendes esti találkájára a „ Korona" szállodában, mely alkalommal ismét a késő éjjeli órákig szólt a zene és járt a tánc. A verseny be végeztével a társulat elnöke, Gencsy Albert a győztes agár tulajdonosa vendégelte meg a billikom futásnál részt vett urakat, mely alkalommal a szokásos áldomás keretében a versenyeken történt eseményeket megbeszélve, pár kedélyes órát töltött még együtt a kis társaság, szép befejezést adva az együtt eltöltött kellemes napoknak. Részt vettek a versenyeken: Kállay András, Lipthay Béláné, Mikecz Dezső nejével, özv. Elek Emiiné leányával, Dr. Kállay Rudolf nejével, özv. Oláh Emiiné leányával, Jármy Andrásné leányaival, Jármy Gizella, Lázár Kálmánné, Mikecz Katica, Okolicsáuyi Lajos, Dr. Korniss Ferenc, Szunyoghy Ferenc, Szalánczy Ferenc, Hegedűs Zoltán, Szentimrey Tamás feleségeikkel, Gencsy Albert, Orosz Miklós, Thuránszky Tihamér, Hámos Antal, Patay Tibor, Kállay Emil, Dr. Molnár Gyula, Vecsey és Zábráczky őrnagyok, gróf Pongrácz Kálmán, Kállay György, András és Miklós, Olchváry Pál, Gencsy Ferenc és Béla, Gróf Vay Miklós, Báró Vay László, Dr. Horváth József, Jékey László, Szabó László, Bay György, Mezössy László, Streicher főhadnagy, Füzesséry Elemér, Kauzsay Ödön és Tibor, Nozdroviczky László, Pál és Károly, Gencsy Károly, Görgey Géza, Mattyasovszky Kálin in, Miklós László, Lipthay László, Dr. Fráter Ernő és Szabolcs, Dr. Mikecz Károly és László, Dobránszky Béla, Szunyoghy Márton, Szunyoghy Béla s többen a közös és honvéd huszár tisztek közül, a huszár equitáció tiszti kara Báró Schvarcz főhadnagy vezetésével. A versenyre 32 agár volt benevezve, oly nagy S2ám, minő eddig agarászatainkon még benevezve nem volt, és a többi agarász egyletek közül csak az országos agarászszövetség nagyversenyén szokott lenni. Neveztek agarakat: Patay Tibor, Thuránszky Tihamér, Gencsy Ferenc, Orosz Miklós, Hegedűs Zoltán, Irinyi Csaba, Dr. Horváth József, Szontagh—Hámos szövetség, Téglássy Endre, Szunyoghy Ferenc, Gencsy Károly, Kállay Emil, Vay László báró, Gencsy Albert, Szunyoghy Márton, Mezössy László és Patay Sámuel. A verseny mind három napon, rendes agarászó területen az erős nyulairól híres kallói tailón folyt le, nyul ezúttal bőven volt és ennek köszönhető, hogy a sok agár dacára a verseny harmadik napon délután 2 órára befejezést nyert. A nyulak ezúttal is erősek voltak, rendesen kitartó, erős nyul ugrott és az agarászó urak igen szép, hosszú futásokban gyönyörködhettek, de az erős nyulak mellett az agarak is derekasan megállották helyüket, lankadatlan kitartással űzték, vágták azokat a hosszú futások alatt és rendszerint be is számoltak velők, a jó nyulak és a jó claszisu agarak mellett az egyes versenyek a legélvezetesebb, legszebb agarászásokat nyújtották. Igen kár, hogy a verseny második és harmadik napján igen erős, kellemetlen szél volt, ami alkalmatlanná tette a szabadbani hosszú tartózkodást, és elriasztotta a hölgyeket a kijöveteltől, csupán négy bájos menyecske vállalkozott az egy óra hosszat tartó kocsizásra és jelent meg a második napon az agarász urak nagy örömére a verseny színhelyén, hangulatot hozva a hideg széltől nagyon is őszies tarlóra. Az agarak között a bilikommal nyert „Éjfél

a-en kivül különösen kitűnt Gencsy Ferenc „Rajkó" agara, mely kitartó futásával, tüzes, heves iramodásával általános feltűnést keltett és egy kiváló jó nagy tehetségű agár képét mutatta. Az első dijat a döntő futam eredményéhez képest Gencsy Albert „Éjfél" nevű, a másodikat Gencsy Ferenc „Rajkó" agara nyerte el, az első összejövetelnél megtartott pont alkalmával 675 korona gyűlt egybe, mely a győztes agár részére annak futása megvevésének, Hegedűs Zoltánnak jutott. A társulat 30 éven át volt hűséges bírája Lipthay Béla kisebb balesete miatt ezúttal nem bíráskodhatott, helyette bíró Kállay Emil volt, ki szintén példás, mintaszerű biró volt, nagy ambícióval, odaadással felelve meg ezen nehéz fárasztó tisztjének.