Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

27-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. julius 4. 8 Mindenki tudja, hogy egyedül a Lányi-féle liliomtejcrém használata teszi az arcbőrt simává, üdévé, bársonyossá, mert már 2—3 napi használat után biztosan eltünteti a szeplőt. májfoltot és pörsenéseket. 1 tégely ára 1 korona, 1 drb Liliomtejszappan ára 1 kor. 1 üveg Lányi-féle liliomtej ára 1 k 20 f. 1 doboz Ilona púder 70 fillér. 312-52—6 Panama kalapokban óriási választék ESisZer Károly, cipő-, kalap-, Női. férfi (Urat- és rövidáru üzletében. Nyíregyháza. — Telefon 114. 5921 — 1909. tk. sz. Árfwéd Mrctetméij, A nyíregyházi kir. tőrvényszék mint tkvi hatóság kö/.hirré teszi, hogy a Nyíregyházi általános hitelintézet végrehajtatónak Zaíureczky Pálné szül. Jávor Zsuzsánna, Zatureczky Pál mint kisk. Jávor János, György. József, Erzsébet és Juliánná gyámja ellen 300 kor. tőke, annak 1908. évi szept. hó 30-ik napjától folyó 6% kamatai, 54 kor. 40 fillér eddigi, 27 kor. 60 fillerben ezennel megállapított jelenlegi költségek és 1000 kor. tőke, ennek 1908. október 1-től folyó 7" o kamatai, 2"/,, kártalanítási dij, 7 kor. 96 fi 11. óvásdij, 7"/» bekebelezési illeték, 'J5 kor. 90 fill. költség, az 5923—1909. tk. sz. végzéssel megállapított 40 kor. 90 fillér költség és a még felmerülendő kőltségék behajtása iránt folyó végrehajtási ügyben az ezen kir. törvényszék területén fekvő következő ingatlanok, u. m.r I. a nyíregyházi 3631. sz. betétben A. I. 1. 2. sorsz. alatt foglalt, ház és kertből álló ingatlannak Zitureczky Pulné, k>sk. Jávor János, György, József, Erzsébet, Juliánná hányada 386 kor. 23 fill. becsertékben; II. ugyanezen betétben A. + 1. sorsz. a. foglalt szántóból álló ingatlannak a Zatureczky Pálné. kisk. Jávor János, György, József, Erzsébet, Juliánná hányada 243 kor. 23 fill. becsertékben ; III. a nyíregyházi 3633. sz. belétben A. -+1. sorsz. a. foglalt ingatlan 406 kor. becsértékben 1909. évi julius hó 30 án d. e. 10 órakor e kir. törvényszék árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen becsáron alul is

v de a 3631. sz. betétben G. 7. sorsz. a. özvtgy Jávor Gvörgyne 2sidai Zsuzsanna javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog épségben tartásával, azonban a becsérték 8/

s-ad részén alul nem fognak eladatni. Az árverési feltételek a következőleg állapíttatnak meg: 1. Kikiáltási árak a fentebb kitett becsárak. 2. Bánompénzül a bi'csár 10

u/„-a lesz kiküldött kezéhez készpénzben vagy ovadékképes értékpapírokban leteendő, a kir. kincstár és a Magyar Takarékpénztárak központi jelzálogbankja bánumpénzt letenni nem köíelesek. 3. Az, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igert ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni, — ha ezen kötelezettségének eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kivül marad és az árverésben, — mely haladéktalanul folytatandó — részt nem vehet, az ingatlan ily esetben a legtöbbet igérő által megveltnek kijelentetik, ezen vevő szintén tartozik a bánompénzt a fentiek szerint kiegészíteni. 4. A vételár 3 egyenlő részletben és pedig az első részlet az árverés jogerőre emelkedésétől 15, a 2-ik részlet ugyanazon naptól 30, a. 3 ik részlet ugyanattól számított 45 nap alatt lesz árverés napjától esedékes 5°/

0 kamatokkal együtt ezen hatósághoz címzett letéti kérvény mellett a nyíregyházi kir. adóhivatalnál fizetendő. A bánompénz az utolsó részletbe tudatik be. 5. Vevő köteles az épületeket birtokába I pés napján tüz ellen biztosítani. 6 Vevő a birtoknak a jogerő elkövetkeztével, de a 3631. sz. betétre nézve a G. 7. a. haszonélvezeti jog megszüntevel használatába lep a tulajdonjog azonban csak a vételár és kamatai teljes lefizetése után fog javára hivatalból bekebeleztetni. 7. Ha vevő az árverési föltételeknek eleget nem tesz, bánompénzét elveszti, s ellene az, érdekeltek bármelyikének kérelmére az 1831. LX. t.-c. 185., 186. §-a szerint uj árverés fog elrendeltetni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a tkvi hatóság irattárában, továbbá Nyíregyháza, Ujfehértó, NogykaMó, Pazony, Kótaj községek elöljáróságánál megtekinthetők. Ezen árverés a fenti betétbe feljegyeztetni rendeltetik. Nyíregyháza, 1909. május 14. a kir. tszék tkvi hatósága. 395—1 — 1 Székely, kir. tszéki biró. Állami mértékhitelesítő hivatal Debrecenben. az 1909. év folyamán megtartandó időszakos hitelesítés hetye és időpontja tárgyában. Az időszakos hitelesítésben mindazon felek tartoznak részt venni, akik a közforgalomban mértékeket és mérőeszközöket használnak, tekintet nélkül arra, hogy előzetesen jelentkeztek-e vagy sem. Azon felek, akik az időszakos hitelesítésben való részvételre előzetesen jelentkeztek, mértékeik és mérőeszközeik időszakos hitelesítését az 1908. évi 107226. és az 1909. évi 27641. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletek értelmében az általuk választott központokban eszközöltethetik, Nyíregyháza (Városházán). A felek csopor tositása (a név kezdőbetűje szerint) A-tol B-ig B C tői D-íg E-től F-ig G H tói l-ig K K-tól L ig Az időszakos hitelesítés időpontja nap kezd. ; kezd. d. e. d. u. 8 ó. I 2 ó. -M O Ci Cl 5. 6. 7. 8. 9. 11. 12. 13. P P :0 r-H (D r-H •<D TÍ a •rt p iH Ti A felek csopor-ji Az időszakos hitelesíté tositása |_ időpontja (a név kezdő- . betűje szerint) | nap kezd. | kezd. d. e. I d u. 8 ó. 2 ó. M N-től O-ig P-től B ig S S Sz tői T-ig U-tól Z-ig / 14

> aj Sk 15. o | 16. O / 18. C5 ') 19. o | 20. 21. P P :0 tH <D •0 Ti fi <Ú p r-( •0) Ti FIGYELMEZTETÉS! A) Az időszakos hitelesítésre kötelezett felek különös kötelességei : Az 1907. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1908. évi 107226. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet az időszakos hitelesítésre kötelezett felekre a következő különös kötelességeket állapítja meg : a) Az időszakos hitelesítésre hozott mértékeknek és mérőeszközöknek tisztáknak, portól és rozsdától menteseknek — egyszóval jókarban levőknek — kell lenniök, különben hitelesítési eljárás alá nem bocsáttatnak. (45. §.) b) Az időszakos hitelesítés alkalmával tartoznak a felek összes mértékeiket és mérőeszközeiket bemutatni, tekintet nélkül arra, hogy azok mennyi idő óta vannak használatban. (46. §.) c) A 100 kg.-ot meghaladó terhelhetőségü hídmérlegek tulajdonosai, — amennyiben ily mérlegeiknek helyszínén való hitelesítését kívánják, — valamint az állandóan felállított hídmérlegek tulajdonosai tartoznak mérlegük terhelhetősége 1/s-ad részének megfelelő terhet tarasúly, jól égetett tégla vagy kockakő alakjában a mértékhitelesítők rendelkezésére bocsátani, valamint a szükséges munkaerőről gondoskodni. (42. és 43. §§.) B) Büntető határozatok. Az 1907. évi V. törvénycikk 32. és 33. §§-ai a mértékügyi kihágásokra vonatkozólag a következő büntetéseket állapítják meg: 32. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év nem telt el, 8 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) aki a közforgalomban a törvény 1 fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ ; b) aki oly mértéket vagy mérőeszközt, amely a jelen törvény értelmében hitelesítendő, vagy időszakos hitelesítési kötelezettség alá esett, szabályszerű hitelesítés, illetve az időszakos hittlesités nélkül forgalomba bocsát, vagy a közforgalomban használ, vagy ilyen mértéket, illetőleg mérőeszközt iparüzletében, raktárában, boltjában, habár használatlanul, de az első hitelesítés bélyegével el nem látva, eladásra készen tart; c) aki vendéglőben, korcsmában, kávéházban vagy más nyilvános helyiségben bort, sört vagy egyéb szeszes italokat a jelen törvény 28. §-a rendelkezéseinek meg nem lelelő palackokban vagy ivóedényekben szolgáltat ki fogyasztásra ; d) aki a 24. §-ban meghatározott kivételes eseteken kivül szabályszerű jelzéssel el nem látott hordóban bort, sört vagy egyéb szeszes italokat forgalomba hoz. 33. §. Kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt le, 4 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az : a) aki bár hitelesített, de ely mértéket és mérő rszköst használ a közforgalomban, amelyről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy r.z a törvényes követelményeknek meg nem• felel: (Ezen büntető intézkedés alkalmaztatik azon felekre, akiknek mértékei és mérőeszközei az 1908. évi 107225. sz. kereskedelemügyi min. rendeletben megállapított úgynevezett büntetendő hibahatárokat meghaladó mértékben hibásaknak találtatván a vétkes könnyelműség esetének fennforgása megállapítható.) b) aki a törvény 16. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére, az általa javított (módosított vagy igazított) mértéken vagy mérőeszközön levő hitelesítési bélyeget meg nem semmisiti; cy aki oly hordót, amelyben bor vagy sör forgalomba kerül, olyan javításnak vet vagy vettet alá, amely a hordó űrtartalmát a rendeletileg megállapított hibahatárokon felül megváltoztatja és rajta az előző jelzés bélyegét meg nem semmisiti, vagy meg nem semmisitteti. 401—3—1 SZAKÁL PlL s. k\, állami mértékhitelesítő.