Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
2 32 ik szám. N Y I R V I D É K 1909. augusztus 8, tehertől eltekintve — fordítható lenne az összes egyházi szükségletekre és az összes iskolai célok fedezésére. És még jobban előtérbe lép a kérdés lényege, ha vizsgáljuk, hogy mennyiben feleltek meg e vagyonok az iskolai terhek és szükségletek fedezése tekintetében. Erre az állami felügyelet alatt készült hiteles statisztikai évkönyvek adnak felvilágosítást. E szerint 2046 állami iskola és 12734 felekezeti iskola volt 1906-ban hazánkban. A felekezeti iskolák közül 1447 felekezeti iskola elégtelen eredménnyel tanította a magyar nyelvet és 3183 felekezeti iskolában vegyes volt a tanítási nyelv. A felekezeti tanítók közül több mint 2000-nek nem volt oklevele, 888 keveset és 300 éppen semmit sem tudott magyarul. Egy-egy állami tanítóra 59, egy felekezeti tanítóra 84 tanuló esett, egy felekezeti iskolára az egyház 1700 koronát, egy-egy állami iskolára az állam 5500 koronát költött. A felekezeti iskolák 6772%-ka egy tanitós. Ami még legjellegzetesebba felekezeti iskolákra a felekezetek maguk csak 6 milliót költöttek és az állam 6-7 millióval segítette! A felekezetek iskoláik kiadásait csak 36%-ban fedezték. Látni való, hogy az iskolai kötelezettségnek az egyházi vagyonok nem szolgálnak fedezetül és amily részben szolgálnak — ott rosszul szolgálnak! Mire szolgál tehát jelenleg a 2 lh millió kat. holdnyi és 33 millió ingó vagyon jövedelme? Ebből esik egy érsekre 71700 hold, egy püspökre 30143 hold, egy kanonokra 1600 hold, egy világi papra 368 hold. Ámde az 5297 plébános közül 3096-nak a jövedelme nem üti meg az 1600 k-át és ezt az adózó polgároknak kell pótolni. özvegy nem megy férjhez, a Budaházy birtok visszaszáll a közelebbi rokonokra, akik közé tartozott a hatalmas, gazdag Péter ur is. ő pedig volt annyira erőszakos, hogy az oroszlánrészt magának kaparintsa meg. * Egyszer csak ugy 1480. év nyarán Ungváron az a hír terjedt el, hogy a szép Erzsébet asszony levetette a mély gyászt. — Látta ezt Budaházy Fekes Péter is, aki vasvilla szemeket vetett az asszonyra. Pedig azt mondták, hogy a félgyász még jobban áll neki. Egyszer csak megint az a hír terjedt el, hogy Erzsébet asszony a félgyászt is levetette. És hogy szépen öltözködik, ugy, mint fiatal asszony korában. És hogy ez még a legjobban áll neki. De már erre káromkodott Péter ur, mint a jégeső. Ez az asszony akar valamit, az az asszony megakarja őket rabolni. A nyomorult, zsivány. Jött aztán a megfejtés is. Erzsébet asszonyhoz gyakran jár, Erzsébet asszony szívesen fogadja hosszumezei Méregh Miklós (de genere Kolch) urat. Sőt érlik is egymást, sőt biztos, hogy házastársak lesznek. De akkor már ismét meglátogatta Budaházy Péter az özvegyet s kérdőre vonta, hogy igaz-e a hír? — Igaz — felelt a nő. Péter ur arca eiborult. — Hát így becsülöd meg az emlékét ? — Járt igy más is. — Ha járt, neked nem muszáj volt igy járni. Majd ha feljár a Miklós kísértete . . . Erzsébet asszony elnevette magát. — Már itt van. Miklós helyett Miklós. Nem járhat a holt Miklós oda, ahol élő Miklós van. Ez is babona bátyám. — Ugy, igy akarsz kifogni a kisérteten. De vigyáz — és csak ugy sziszegett Péter ur — nehogy mihamar özvegy váljon ismét belőled! — Hiszen te fenyegetsz bátyám. — Lehet. De talán legfontosabb a nemzeti és sociális érdek. A statisztika bő adatokat nyújt arra, hogy a rengeteg ingatlan nincs megfelelőleg kezelve, belterjesen művelve, a minek a következménye, hogy az ott lakó nép nem kereshet eleget. Ez az oka annak, hogy kihágások és vétségek a papi birtokok környékén nagyobb számban fordulnak elő, a halálozási arány nagyobb, a kivándorlás tömegesebb. A nép elerőtlenedik, elgyöngül és lassanként el is pusztul. Nem tudunk elég iskolát, kórházat, elmebeteg és vakok intézetét létesíteni, mert összeroskadunk az állami, községi és egyházi adók súlya alatt — és ime itt van 1500 milliónyi vagyon, melynek jövedelméből az alig több, mint 12000 papi személy rendes fizetésén kivül jutna bőven iskolára, kórházra, a nép keresetének emelésére, terheinek könnyítésére. Ezek a vagyonok állami kezelés és értékesítéssel 50°/o-kal többet jövedelmeznének, mint ma és az, mint az állam legfontosabb érdekére, az iskolák és kórházak létesítésére volna fordítható. Nem károsodna senki, mert hiszen úgy a felekezetek papjai, mint tanítói állami hivatalnokokká válnának jó és biztos fizetéssel. És erre a kérdésre lehet-e azzal felelni, hogy a politikai helyzet nem alkalmas a megoldásra ? Lehet-e nagyobb politika, mint a nép, a nemzet kenyere — tudása — és magyarsága? Lehet-e ennél égetőbb? Szabad-e itt hypokrita kézdörzsöléssel napirendre térni? Szabolcsvármegye törvényhatósága felelni fog rá és felelete bizonyára méltó lesz hagyományos szabadelvüségéhez és ahoz az általa mindig elfoglalt állásponthoz, mely a nemzeti erők fokozásában látta a fennmaradás biztositékát. A — Miért, miért P Nem szeretted te Miklóst, mi bánt hát léged ? Péter ur megzavarodott. Az igazat nem mondhatta. — Mégis jobban — dörmögte — mint ezt a zempléni kutyát. És folyton dörmögve eltávozott. • Meg volt a lakadalom. Méregh Miklós megmagyarázta Erzsébetnek, hogy miért szerette mag Budaházy Péter a halála utan Ráthy Miklóst. Mind a ketten azt remélték aztán, hogy majd jön egy kis emberke, aki megfosztja Budaházy Pétert minden reménykedéstől. De a kis, nőni való emberke csak nem jött meg, hanem valami négy esztendő múlva újra fel kellett venni Erzsébet asszonynak az özvegyi fátyolt. Ugyanis Méregh Miklós egy vadászaton szerencsétlenül járt. Valami eltévedt golyó olyan szerencsétlenül találta, hogy még a helyszínén elvérzett. Ez a véletlen ugyan sok embernek gyanúsnak tűnt fel, de sőt Erzsébet asszony ha nem is szóval, de tettel kifejezést adott annak, hogy kire gyanakszik. Budaházy Fekés Pétert soha maga elé nem bocsájtotta. * Budaházy Péter sem sokat adott arra, hogy látja-e, vagy nem az Erzsébet asszony szép szemeit, előtte csak az volt a fontos, hogy örökös ne legyen. Az pedig nem volt. Erzsébet asszony is tudta, hogy Péternek ez a fő, és aztán ő is akként cselekedett. 1484. év tavaszán történt elhalálozása előtt tünt ki, hogy Budaházy Erzsébet, az atyja Budaházy Buda Bertalan után örökölt egész budaházai földjét a Drugeth László által 1384. évben alapított Jézus sz. testéről nevezett Paulinus barátok ungvári kolostorának adományozta. Egyetlen Budaházynak sem adott ebből a birtokból. A birtokra áhítozó kedves rokonok ezt az elintézési nem fogadták nagy türelemmel. A házi légy ás annak irtása. A Természettudományi Közlöny nyomán. A Természettudományi Közlönyben igen érdekes cikksorozatot kezdett meg Sajó Károly ,A betegségekot terjesztő rovarok irtása" címmel. Ar. első közltmény a házi légyről szól. Igazán általános érdekénél fogva kivonatosan közöljük belőle a következő részleteket. * Eddig a házi legyet csak kellemetlen iakótársnak tartották és a legtöbb ember nálunk még ma is c^ak ilyen szereplését ismeri. Pedig sokkal veszedelmesebb dolgok vannak a rovásán! Minden olyan bategseg, a mely ivóvízzel, étellel vagy érintkezéssel átvihető egyik emberből a másikba, a házi légyben buzgó postásra talál. Ez az oka annak, hogy a kolera télen megszokott szűnni. Akkor terjed leggyorsabban, mikor a legyek legtömegesebben röpködnek. Télen is lehet u^yan kolerajárvány (a legutóbbi budapesti járvány behúzódott a téii időszakba), de csak olyan helyeken, a hol az ivóvíz, nagy városokban a vízvezeték vize, van kolerac^irákkal fertőzve. Ma axonban eat az egészségügyi hatoságok már könnyen fölismerik és fertőtlenítő eljárással megszüntethetik a bajnak ilyen kútforrásait. A házi légy szerepét a betegségek terjesztésében legbehatóbbsn az Egyesült-Államokban figyelték meg. Különösen a hagymázos betegsegek terjesztése tekintetében végeztek sok tanulmányt. Dj már korábban a kolera feltűnő terjedési viszonyai vezettek az efféle tények felismerésére. Dr. Nicholas G. E. már 1849-bea azt irta az akkor uralkodó maltai kolerárol, hogy a legyek okvetetlenül nagy mértékben terjes/.tik, mert szem láttára ellepték a kolerabetegek ürülékét és utána nyomban rászálltak különféle élelmiszerekre. 1850-ben a Superb hadihajón, mikor a kikötőből elindult, nagy számban voltak házi legyek. Mikor a szabad tengeren haladt a hajó, a legyek száma fokozatosan csökkent, vé?re egészen eltűntek. Ezzel tartott lépést a kolera is. A kikötőben idézéskor, valamint induláskor, a hajó személyzetében a kolerafertőzés nagyfokú volt; a mint a nvilt tengeren fogvtak a legyek , csökkent a A végintézkedés ellen a leleszi káptalan előtt ünnepélyes tiltakozást jelenteltek be Budaházy Fekes Péter, mint idősebb atyafi, a testvérei János, Leusták és Miklós nevében is, ugy Budaházy Mátyás, Horkay Miklós fia Bernát, mint egyik Budaházy lány unokája. Mind ez által az ünnepélyes, egyházi szertartással egybekötött beiktatás 1484. junius '20-ára kitűzetett. A leleszi káptalan részéről Domokos, a kőfaragó pap küldetett ki. A barátok pedig az ünnepélyes beiktatásra az összes közelfekvő községek birtokosait meghívták, magának az ünnepélyes egyházi szertartás vezetésével, valamint a rend nevében a szent mise után a birtok átvételével páter Péter szerzetest bízták meg. A rend tagjai közül a szertartásban leendő segédkezésre 4 páter, és 4 frátert küldött ki a rend. Junius 20-án korán reggel indultak meg a barátok Ungvárról. Két szekeren mentek a papok, két szekeren vilték az ünnepélyes egyházi szertartáshoz szükségelt tárgyakat, két szekeren pedig vitték a beiktátásra megjelenők részére szükséges étel és italnemüeket. Szép verőfényes időben közeledett a barátok csapata Budaháza felé. Vajkócz, Veskócz, Kapós és más községekből csatlakoztak hozzájuk urak és parasztok. Midőn Budaháza határához értek a papok leszálltak, páter Péter egy legnagyobb zászlót, a többi barátok is egy-egy körmenetnél használt zászlókat s mindegyik egy-egy kis keresztet véve magához énekszóval indultak Budaháza felé. Annak a földnek a határánál, amely a végrendelkezés szerint a barátoké volt, ott várt reájuk a leleszi káptalan kiküldöttje Domokos pap, nagy kísérettel. Oda érve a Jézus képével ellátott zászlók előtt meghajoltak a lelesziek, majd a kezükben tartott kis kereszteket megcsókolva páter Péter a birtok szélén belépve rövid szertartást tartott, majd letérdelve hálaadó énekbe kezdett.
