Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

43-ik szám. N Y T R V I D É K 1909. október 24. 5 mely ellensúlyozza a naptól nyert meleget, tehát a hold izzó állapotban van. Ez a következtetés azonban helytelen, mert be van bizonyítva, hogy a kidomborodást nem kizárólag a nap sugarai okozzák; be van bizonyítva, hogy ha kizárólag a napsugarai okoznák is e nivókülönbséget a földön, nem okozhattak ilyet a holdon az óriási hőmérsékleti különbség miatt (300 C°). Helytelen tehát a következtetés logikai szempontból, de megdöntéséhez hozzájárul a tapasztalat is. Ugyanis hogyan volna lehetséges az, hogy mig a sokkal távolabb fekvő állócsillagok hőmérsékletét pontosan megtudjuk határozni, s biztos adataink vannak azoknak izzó állapotáról, a sokkal közelebb lévő holdon ugyanazon műszerekkel ezt nem lehetne elérni. Hogy lehetséges az, hogy mig a tejutat alkotó — szabad szemmel ködfátyolnak látszó — csillagok töméntelen sokaságából kiáradó melegmennyiséget — ha a nap hevének ellensúlyozása miatt nem érezzük is — megtudjuk határozni, addig a szemünk előtt izzásban levő holdat kihűltnek nézzük. Ilyen tévedésre a mai eszközök mellett a természettudomány képtelen. A hold felülete pedig épen nem bizonyítja annak izzó állapotát. A hold felületén lévő s közepes nagyságú távcsővel is kivehető kráterek zilált, rendetlen tömkelege, óriási nagysága bizonyítja, hogy nagy viharok tomboltak ott. Szerző hivatkozik Flammarion pár mondatára, mely annyira nem tartozik a dologhoz, hogy épen a saját állítását döngeti. Ha ugyanis a hold izzó volna, ismerve a gázaknak minden üres teret betölteni igyekvő természetét, a kráterek nem volnának ott. Ha pedig lehűlésének már későbbi stádiumáoan van, miért nem észleltünk eddig rajta egyetlenegy kitörést sem ? Szerző szerint a föld jobban ki van hűlve, mint a hold, már St. Martinique, Messina és más helyett elég hathatós argumentumok a -- szerző szerint — a holdnál sokkal alacsonyabb hőmérsékletű föld belsejében forró, zugó, vad elemeknek ; magasabb hőmérsékü égitesten fokozottabban működnének ezek, amint működnek is pl. a napban Futó homokra épit tehát szerző e kis munkájában, kevés logikával. Mert mi logika van abban, hogy mig Kant-Laplac elméletének megdőlését hirdeti, a holdat izzónak mondja; honnan vették a világtestek a meleget ? Továbbá ha a föld és a hold egyenrangúak, miért követi a hold a földet útjában, s miért nem válik el tőle ? E kérdésre nem kapunk feleletet. Azzal fejezem, amivel szerző munkáját kezdi. ,A positiv tudomány nem tiltja a kételyt" ; ez nagyon helyes ; de megingott hitünket, kételyünket téves érvekkel hozni harcba a tapasztalati igazságok ellen: észszerütlenség ! Vir&K József. G-íardínetté. Elnök: Aztán hogyan ismerte meg maga, hogy az a liba a Nagy Lászlóneé ? Tanú; Igaz, hogy az előtt két héttel lopták el, mikor ellopták szép tiszta volt, mikor előhozták felbizott, szennyes, de azért pedzettem, hogy a Nagy Lászlónéé; mikor pedig beeresztették a volt társához, olyan ví^an gágogták egymásra, hogy felig meggyőződtem, de amikor éjszaka meghallottam a hangját, mert igen szép rezgős hangja volt, akkor már egeszen tudtam, hogy csakugyan a Nagy Lászlóné libája, és erre meg is esküszöm. Elnök : Nagy Lászlóné, mennyit ért a maga libája ? Nagyné: Hát kérem, én az én kedves 6 esztendős libámat nem adtam volna 20 koronaért sem. E nök : Hja, de nem azt kell nézni, hogy annak szép hangja volt (már akinek szép a libagágogás) de mit adtak volna erte a piacon ? Nagyné: vagy 4—5 koronát. Elnök : És mit csinált maga a kedves libájával? Nagyné : Hát kérem, ha már meghizlalták, hát megettem. * Részvét, szánalom nem egyéb; Mentő hajó tenger felett; Legtöbbször akkor jő, mikor: Segitni késő, nem lehet. * A gazdagság angol tapasz: Nagyon sok foltot elfed az. * Ar ember és a medve közt Az a nagy különbség: Medve csak télen talpnyaló, De az ember mindég. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A jövő éri kiállítás szervezése. F. évi október hó 26 án Nyírbátorban Balogh Ferenc bankigazgató úr elnöksége alatt megalakult NyirLátorban a jövő évi kiállítás ipari csoportjának helyi bizottsága. Elnök lett: Balogh Ferenc bankigazgató, alelnökök: Goldmann Ármin vaskereskedő. Bella Gyirgy iparos. Előadó: Kocsendi Elek iparos. Bizottsági tagok : Bertók Kálmán, Gyenge Sámuel, Grünstein Lipót, Kramer Jakab, Reezler Antal, Reseler László, Tripsánszky Gyula iparosok. A helyi bizottság megalakulása után gróf Vay Tibor úr őméltósága nevében Stappel Béla hiállitási biztos előadta a kiálliiás ipari csoportjának célját. A jelenlevők az ismertetést szívesen fogadták és a kiállítás előmozeilását, valamint az azon való részvételt nagy lelkesedéssel megígérték. Egyben Goldman Ármin — mint a helyi bizottság alelnöke — azonnal bejelentelte párját ritkító gazdag és értékes fegyvergyűjteményét a kiállítás vadászati osztálya reszére. E fegyvergyűjtemény valóságos látványossága lesz a kiállításnak. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. ' * V ^^ ,.í í i Csak egy virágszálat! . . . Az emberi szív egyik ösztönszerű érzése: a részvét. Ha letaposott virágot látunk, ha fészkéből kiesett, ügyetlen kis madárfiók szánalomkeltö erőlködése köti le figyelmünket, ha embertársunkat baleset éri: részvét fakad szívünkben. Megsajnáljuk őket, segítünk rajtuk és egyben arra törekszünk, hogy azokat a tényezőket, melyek így a szerencsétlenségbe sodorták a virágot, a madárfiókát, vagy embertársunkat, eltávolítsuk vagy ártalmatlanná tegyük. Ezzel azonban egyáltalán nem elégedhetünk meg, kivált ha emberekről van szó. Ne akkor hárítsuk el az ártalmas dolgokat, midőn a baj már megtörtént, hanem még mielőtt bekövetkezett volna. Igy parancsolja ezt a józan logika s embertársunk szeretete. Ez a kötelességünk annál gyorsabb és erélyesebb tettre késztet, minél fenyegetőbb, minél alattomosabb a baj, mely embertársunkat veszélyezteti. S van-e, lehet-e nagyobb veszély, mint az mely felebarátunk egészségét, életét fenyegeti ? Nincs és nem is lehet! Az ily természetű veszélyek között első helyen áll a tüdővesz. Ez a rémséges betegség, mely tömegesen pusztítja el az emberek ezreit, mely lassan, de biztosan öl. Aki a halálozási statisztikát figyelemmel szokta kísérni, megdöbbenve áll meg a tüdővészben meghaltak rengeteg száma előtt í Magyarországon minden ötödik sírban tüdőbajos egyén alussza örök álmát 1 Rettenetes még csak elgondolni is a tüdőbajban levők helyzetét. Tudni, hogy rövid idő múlva végünk lesz, érezni a folytonos erő- és súlybeli fogyást, a halál jéghideg ujjainak fagyasztó érintését. A sok testi kín mellett a legborzasztóbb lehet a lelki gyötrelem: mikor szeretteiket se merik megcsókolni, mert félnek, hogy átplántálják a gyilkos kórt azokra is, akik legközelebb állanak szenvedő szívökhöz! És ez a gyötrődés nemcsak más, ránk nézve idegen embereket ejthet rabul, hanem ismerőseinket, barátainkat, rokonainkat, szülőinket, gyermekeinket, hitvestársunkat és magunkat is! E kór nemcsak az egyént pusztítja, hanem tömeg-gyilkolása által hatalmas munkaerőtől fosztja meg az államot és nagyon sok ragyogó fényű elmére borítja rá az enyészet fátyolát! S vájjon ez öldöklő betegség terjedését nem lehet talán megakadályozni? Romboló árja ellen nem vagyunk képesek gátat emelni? -— Dehogy nem! Csak rajtunk áll az egész. Ha rendes életmódot követünk, megtesszük mindazt amit a bölcs elővigyázat parancsol, szóval: ha okosan élünk, a tüdővészt korlátok közé szorítottuk ! Azon a szerencsétlen embertársunkon pedig, aki már a sír szélén áll, szintén segíthetünk. Csak jóakarat kell hozzá 1 Itt lesz halottak estéje. Rengeteg koszorút visznek ki e napon a sírokra, tömérdek gyertya lángol majd a temetőben. Ez mind igen szép, igen kedves, igen megható dolog. De vájjon használ-e az a halottnak, ha sírján koszorútenger nyugszik, ha gyertyaerdő lobogtatja lángját? Használ-e nekünk, használ-e másnak, vagyis használ-e valakinek? Ugy-e nem! A kegyelet itt olyan alakban nyilvánul, hogy bizonyos értéket elveszünk magunktól és azt megsemmisítjük. Vájjon nem lehetne-e olyan módon áldozni a megholt emlékének, hogy abból másoknak, nevezetesen szenvedő tüdőbajos embertársainknak is legyen valamelyes haszna (amely haszon különben csak részben az övék, másrészben az államé, és az emberiségé.) ? Ugy hiszem, igen. Félre az álszégyennel: jaj, mit szól majd ez meg ez, hogy a síron csak öt gyertyát gyújtottam meg, csak egy pár szál virágot vittem stb. Félre az ilyenekkel! Ha kegyelettel gondolunk a megholtakra, legyünk részvéttel az élők iránt is ! Adjunk néhány fillért a szegény tüdőbetegek számára, mentsük meg őket a lassú hervadástól, adjuk vissza önmaguknak, a hazának, a társadalomnak! Adakozzatok a szent, a magasztos célra s nyújtsatok szeretteitek koszorújából a tüdőbetegeknek is egy virágszálat, csak egy virágszálat! . . . Maflák József. — A főgimnázium reformáció emlékünnepe. A főgimnázium folyo hó 31-en délelőtt fél 9 orakor tartja meg szokásos ünnepélyét a reformáció évfordulója alkalmából, melynek műsora : 1. Meyerbeer: .Hugenották" nyitánya; előadja a főgimn. zenekör. 2. Csengey : .Nehéz időkben" ; szavalja Porubszky András VIII. o. t. 3. Emlékbeszéd : tartja Kálmán Ottó VIII. o. t. 4. Erős vár a mi Istenünk (közének.) 5. Porkoláb: Luther; szavalja Zitass Bertalan VIII. o. t. 6. Gaal: .Dicsérjük az Urat" énekli a íőpimn. daloskör. Az ünnepélyen a nagyérdemű közönséget szívesen látják. — A szabolcsvármegyei orvos-szövetség e hó 30-dikán d. e. 11 órakor, a vármegyeháza kistermében tartotta meg ez évi közgyűlését dr. Kall a p Rudolf szövetségi elnök vezetése alatt, aki lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyüJést. Utána dr. Ruenberg Emd szövetségi titkár terjesztette elő nagy gorddal kidolgozott évi jelentését, a közegészségügy s az orvosok személyi érdekkörét érintő eseményekről. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, valamint dr Fiegmann Sándor szövetségi pénztáros évi jelentését is. Dr. Dohnál. Jó»sef vármegyei főorvos tett ezután előterjesztést a munkás segélypénztárak tervbevett államosításával kapcsolatban, mozgalom [megindításának szükségét hangoztatva, hogv az orvosok cselekvési, társulási és elhatározási szabadsága, a pénztárak anyagi érdekeinek biztosítása céljából, az államhatalom által ne korlátoztassék, amint erre Németországban az államhatalom törekszik, amely törekvés ellen a külföld orvos-szövetkezetei erélyes akciót indítottak. A közgyűlés dr. Dohnál álláspontját elfogadva, megbízta őt, hogy részletesen kidolgozott javaslatot terjesszen a szövetség elé. Délben a Korona vendéglő emeleti termében bankett volt, amelyen a nyíregyházi orvosok szíves vendégeikül látták a szövetségnek vidékről összesereglett tagjait. Az ebéden a vármegye képviseletében — Mikecz Dezső alispán Budapesten lévén — Sipos Béla főjegyző, Nyíregyháza város képviseletében Májerszky Béla polgármester és bogár Lajos főjegyző s a vármegyebeli orvosi karnak mintegy 50 tagja vett részt. Az első pohárköszöntőt dr. Kállay Rudolf szövetségi elnök mondotta, utána dr. Jósa András a szövetség tiszteletbeli elnöke, Sipos Béla vármegyei főjegyző, Májerszky Béla polgármester, dr. Vadász Leó, dr. Dohnál József, dr. Lukács Vilmos, dr. Herceg Ármin, dr. Kiss Ferenc stb.