Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

3 27-ik szám. N Y I R V í D É k

r 1909. július 4. állatvédő egyesületi közlemény. Az országos allatvédő egyesület nyíregyházi fiókja 1909. ev junius 30-án tartotta évi rendes gyűlését a városháza nagytermében Májerszky Bela polgármester e nöklete alatt. Jelen voltak : Balla Jenő pénzügyi tanácsos. Trak Géza közig, tanácsos. Gáspár Gézáné polg. isk. igazgató. Kubik Katinka, Kubacska Istránne. Kromi Vilma (Napkor), dr. Wilt György kir. tanfelügv elő, dr. Virányi Dezső kir. járásbir >, Ungár Lajos magánzó, Kardos István polg. isk. igazgató. Orsovszkv Gyula rk. elemi iskolai igazgató, Szabó Pal ref. elemi iskolai igazgató. Varga G)őrgy gk. elemi iskolai igazgató, Csengeri Kálmán földbirtokos, Surányi Imre bankigazgató, Okolicsányi Géza ny. főpénztáros és még több egyesületi tag. Elnök őrömmel üdvözli a megjelent tagokat igérve, hogy tőle telhetőleg mindent megtesz, hogy e nemes célú egyesület ügyeit elóbbnvigye, a gyűlést megnyitja. Kubacska István tanito, egyesületi titkár olvasta t'el következő jelentedét: Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! „Nem kell állatot kínozni, A fajdalrnat ő is érzi, Mert ha az állatot kinzod, Rossz s/.ivedet elárulod." E kis verset az elemi iskola első o-ztályában tanulta mindenikünk ós tanulja ma is nagvszamu gyermek sereg. C^lja e kis versnek az, liogy a gyermekben felkölíhessék az allatok iránti részvét, hogy ne kinozza az áílatot, hanem bánjon jól vele. A jó szivü kis fiu cimü vers utolsó versszaka ezt mondja : „Ne félj. ne félj anyamadár! Megyek én már lecsúszom már! Neveld fel a kicsikéket, Soh'se szedek roadárfészket! E vers minden sora arra oktatja a gyermekeket, hogy ne szedjék ki a madárfészket és tegyenek igéreiet, hogy soh'se szednek madárfészket. És valóban az állat, madár, favédelem alapja az iskolába vezethető vissza. A zsenge, gyermeki szivbe kell beültetni az állatok, mada • rak, fák iránti szeretetet, kim-Metet. A', iskolában kell lerakni azokat az alapköveket, amelyekre a társadalom bizton epithet. Ha a gyermek az i-kolában megtanulja az áll.ilok, madarak, fak értékét, nagy has/«at, megtanulja az azokkal való kiméleíes bánásmódot; akkor nem arra gondol, miként keli a madarak fészkeit kiszedni, miként kell azokat tőrrel, léppel, gummipuskaval, flóberttel pusztítani.; de már gyermekkorában az állatvédelem szolgálataba áll és kilépve az életbe önként •— minden felhívás nélkül — belep azon egyesület tagjai közé, (feltéve, ha talál ily egyesületet), amely az ő megkedvelt állatait, madarait, fáit védelmébe veszi. Ha sikerült a tanítónak a gyermekek szivébe beoltani az állatok, madarak, fák iránti szeretetet, akkor eléri az iskola azt is, hogy az ember embertársat szeretni, kímélni, segíteni fogja. Megtanul dolgozni. Megtanulja a méhtől. hangyató', fészekrakó madaraktól a kitartó munkát. „Mert csak aki az emberszeretet erényével bir, képes részvétet érezni az állatok iránt is. És aki kegyetlen tud lenni a védtelen állathoz, annál embertársai is hasztalan keresnek könyörületet " A gyakorlatban fájdalom még ennek megvalósításától messze vagyunk. Sajnálattal kell kijelentenem, hogy meg ez idő szerint a magyar tanítóság legnagyobb része nem sokat törődik az állat, madárvédelemmel. Az ily iskolából kikerült gyermekek szive is hideg marad az állatok és madarak iránt, mert hisx,. n figyelmük ezek nagy hasznára fel se lett híva. A legtöbb helyen pedig, ahol a tanító fáradságot vesz magának a gyermekek szívébe beleoltani az állatok, madarak, fák iránti kíméletet. kilépve az éleibe a gyermek íálja, hogy a társadalom semmit sem tesz az állatvédelem érdekében. Innen van az, hogy hazánk legnagyobb részében kiméletlenü' pusztítják a hasznos állatokat, madarakat, tördelik a kiültetett fokit. A madártőr. háló, lépvessző, gummipuska, flóber; kíméletlenül dolgozik. A tészekrombolas, madártojás, madárfioK szedés napi renden van. Sőt maga a szüle, hogy gyermekét szóiakoztassa, fiókmadxrat köt cérnara és azt adja gyermeké nek játekszerül. A szárnyas egeret az ólak, kapuk ajtajára szegezik, a békát, sündisznót pusztítják. Hiaba a törvény erre vonatkozó § a, ha nincs aki vegrehajtsa, nincs aki kellő ellenőrzést gyakoroljon. A nyíregyházi tanítói kar belátva, hogy bár az i.«Kolaban tanítja az állat, madárvédelmet, az eredmény nem felel meg a várakozásnak. Mozg.lmat indított, hogy a társadalom is vegye ki a maga részét az állat és madárvedelem teren, jöjjön segítségére az iskolának. Mert az iskola es társadalom tgyüttes működése érheti el a kellő eredményt. A mozgalom nem maradt sikertelen. A Szabolcsvármegyei tanitó-egyesület 1907. év október ho '.i-én tartotta nagygyűlését Nyíregyházán. É gyűlésrn állatvédelmi előadás is tartatott. A tanitó egylet elnöksége az országos állatvédő egyesület elnökéhez nagysagos Máday Izidor nyűg kir. tanács úrhoz fordult, lenne szives e gyűlésre egy előadót küldeni, aki dr. Kukuljevic József budapesti m. kir. állatorvost — az országos allatvédő egyesület akkori titkárát küldte ki. Nevezett titkár ur „Etika és gyakorlati állatvédelem* cím alatt tanulságos előadást tartott. A tanítótestület ezen a gyűlésen kimondd, hogy városunk társadalmának bevonásával megalakítja a/, allatvedő-egyesületet. A szervezési munkálatok keresztülvitelével megbízta Kubacska István jarásköri elnököt. i907. ev november 20-án Májerszky Béla polgármester és Balla Jenő közig, tanácsos urak hathatós közreműködésével megalakult az országo alias védő egyesület nyíregyházi fiókja. Ei alakuló gyűlésen ideiglenes tisztikar választatott, az alapszabály tervezet felolvastatott s elfogadtatott s megbízatott az ideiglenes elnökség, hogy jóváhagyás végett illetékes helyre terje-sze föl. A tag^yűjtés kimondatott. A jóvahagyott alapszabályok leérkezie után (A jóváhagyás nagyságos Maday Izidor elnök kőzbenjarasára hamar megtörténi) 190S. április 30 án tartatott az. első rendes gyűlés. Megválasztatott a tisztikar es valasztmán}. Elnök lett: Májerszky B la polgármester, I. alelnök : Leffl;r Sámuel íőgimn. tanár, Il-ik alelnök: Balla Jenő tanügyi tanacsos; pénztáros: Surányi Imre bankigazgató ; jegyző: Trak Géza városi aljegyző, ügyési: Halasi J.<nos ügyvéd ; titkár Kubacska István ágr. h. ev. elemi iskolai tanitó. A gyűlés kimondta, hogy az országos állatvédő-egyesület szövetségéhez csatlakozik; az „Állatvédelem" eimű lapot minden tagja számára meghozatja; az 1908. év május 3-an tartott szövetségi nagy gyűlesre Balla Jenő tanácsos urat küldte ki. Egyesületünk fennállása ota 19 hó mult el, de mégis lássuk az alábbiakban, vájjon érdemes volt-e Nyíregyházán az állatvédő egyesületet megalakítani és ert-e el valamelyes számbavehető eredményt ? Tagok száma 1908. évben : alapító 5, rendes : 118, összesen: 123 » 1909. érben: alapító 5, rendes 132, összesen 137. Ezek közül elhalt 2. eltávozott 2. jelenleg van alapító 5, rendes 128, összesen 133. A tagok foglalkozásra nézve: kir. tanfelügyelő I, elemi iskolai tanitó és tanítónő 51, polgári iskolai tanár és nő 7, főgimn. tanár 8, ügyvéd 3, iparos 11, kereskedő 3, városi tisztviselő 23, megyei tisztviselő 11, .villanytelep tisztviselő 1, bank hivatalnok 7, földbirtokos 3, gyógyszerész 1, törv. bíró 1, járásbiró 1, magánzó 1. Az 1907. év őszén a nemes város 7 helyen állittaiott fel madáretetőt: 1. Az alvégi mintakertben. 2. Nepkertben. 3. Vágohidnál. 4. Szeí sjényházban. 5. Erzsébet-ligetben. 6. Az erdei méhes kerülőháznál. 7. A sóstói kerülőháznál. Az 1907. és 1908. év telén 5 zsák napraforgót és 1 mm. kendermagot szállíttatott az etetőkhöz. Az 1908. év tavaszán 60 drb és az 1909. év tavaszán 60 drb, összesen 120 drb t'észekodut hozatoti és szegeztetett ki. — És pedig a mintakertben, nepkertben, Erzsebet-ligetben, méhesnél, sóstói kerülőháznál. A fészekodvakat cinkék, légvkapók, rozsdafarkú es rereb>k foglalták 11. Jelzem itt azt, hogy a népkertben az iden egy teszekoduban cinke l<-szkelt, holott azelőtt, itt csak télen leheteit látni cinket. 1908-ban 600 darab gvermekuaptárt <-s 1909-ben 1000 darab gyermeknaptart hozatott es oszlott ki a különböző iskolák tanulói között. 190o. május 3-án Budapesten tartott gyűlésre egyesületünk állal kiküldött Balla Jenő ügyvivő alelnök úr útiköltséget fedezte. A városnak e nemes áldozatkészségéért állatvédő egyesületünk a legnagyobb hálával tartozik és indítványozom, hogy j- len gyűlésünk jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetet. Az első pénzbeli adományt 20 koronát Bogár Lajos városi főjegyző úr adta. Találjon e nemes példa számos követőkre. Az ors'/ágos állatvédő egye.-ület központja több állatvédelmi iratot küldött, amelyeket a tagok között kiosztottam. Ugyancsak az „Állatvédő egyesület" központja és az „Ornithologiai" központ tőbbízben értékes ju'almi könyveket küldött, amelyeket az évzáró vizsgákon a gyermekek között kiosztottam. Nevezett egyesületek fogadják ez uton köszönetünket. Kartársaim közreműködésével eddig 1800 darab gyeimeknaptárt adtam el. 1907. decemberében a különböző isko'ák növendékeiből megalakítottam az „Országos ifju«ági madárvédő iigát." — Tagjainak száma 1400. Mindannyian fogadalmat tesznek, hogy a hasznos állatokat, madarakat kímélik, azok fészkeit. el nem rombolják, tojásaikat, fiaikat ki nem szedik, sőt ebben másokat is megakadalyoznak. A tagok közül a madárvedő liga jelvényét eddig 300 tag vette meg. A madárvédő tagok gyűjtésében, a jelvények eladasában, a tavaszi madárvonulások megfigyelésében nagy tevekenységet fejte't ki Káhn Imre III. gimn. tanuló, aki a központtól küldött hasznos és kártékony madarak cimü könyvvel lett megjutalmazva. A jutalmi könyvet Lefíler Sámuel főgimn. igazgató úr az osztály tanulói előtt adta at buzdító szavak kíséretében. Vidéki kartársaink közül Krómi Vilma napkori áll. elemi iskolai fanitónő fejt ki e téren tevékenységet. Egyesületünk tagjai sorába belepett és növendékei között megalakította a madárvédő ligái. A tanyai iskolák téli és nyári vizsgája alkalmával a Sahmon—Újtelek—Bálintbokori iskolákban a gyermekek és szülők előtt előadást tartotlam a madárvédelemről. Gyermeknaptárakat és állatvédelmi füzeteket osztottam ki a gyermekek között. Az idei évzáró vizsgák alkalmával Geduíy Henrik ág. h. ev. lelkész és Orsovszky Gyula r. kath. elemi iskolai igazgató tanitó felhívta a gyermekek figyelmét, hogy a szünidőben óvakodjanak a madarak fészkeinek rombolásától, •a madarak pusztításától. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő úr a helyi lapokban felhívta a tanítók figyelmét az állatés madárvédelemre, a fák és madarak napjanak megtartásara. Kir. tanfelügyelő úr felhívására jelentést tettem állatvédő egyesületünk működéséről, aki jelentesemet a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz terjesztette fel. Lefíler Sámuel főgimn. igazgató, Zimmermann Rezső és Radó Endre főgimn. tanar urak lelkes támogatói a madárvédelemnek. A különböző iskolák tanítói úgy a városban. mint a tanyán lelkes hirdetői az állat és madárvédelmi eszméknek. A madárvédő liga tagjai is nagy tevékenységet fejtenek ki. Mindannyiszor jelentést tesznek, ha egyik, másik fiu fészket szed, vagy gummipuskávál lövöldözik. A gummipuskákit elszedik és keTessék biz összes téli rulia-nemiiit, szőrme áruit molykár elleni megőrzés vésett Simkovics Lajos szűcshöz adni. Iskola-utca 5. «•-•«-«