Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

10 46-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. november 14. társulat alelnöke Orosz Miklós szép S7avakkal köszöntötte fel az országos agarász szövetség elnökét br. Podmaniczky Géza Őnagyméltóságát és a megjelent vendégeket; Br. Podmaniczky Géza válaszolva, tartalmas beszédben köszönte meg a vármegyei agarásztársulat vendéglátását, éltetve annak tagjait, Szabolcsvármegyét és székhelyét Nyíregyházát. Beszédében uialt arra, hogy miként a vármegye és annak székhelye is teszi az előrehaladás, fejlődés mellett meg kell tartani a régi hagyományos magyar erkölcsöket és szokásokat, megemlékezve azon nagy fejlődésről mit Nyíregyházánál tapasztalt. A társas vacsora után sikerült táncmulatság lett rögtönözve, mely az agarász mulatságokon szokásos vígság és kedélyesség mellett a reggeli órákig tartott. A versenyre benevezett 46 agár közül 19 állott ki a versenyre, a Kállay Emiiné urnő, Baghy Béla és Gyula, Kiss Ernő, gr. Szapáry György, br. Gerlicey Ferenc, Borbély György, Hámos Antal, Gencsy Ferenc urak agarai. A két első napon a verseny a nagykállói határban folyt le, a résztvevő közönség nagy érdeklődése mellett, mig a döntő futás a harmadik napon az orosi határban volt, melynek eredményeképen az elsődijat, 1200 korona készpénz tiszteletdíj és a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr által ajándékozott arabs ló, gr. Szapáry György .Kártyás*, a második dijat pedig br. Gerliczy Ferenc .Gombház" nevű agara nyerte el. Az egész verseny alatt a birói tisztet ezúttal i« Liptay Béla ur teljesítette, a tőle megszokott lelkiismeretesléggel és odaadással egész napokon át a nyeregből le sem szállva, mint fáradságot nem ismerő bíró, ezen nehéz, nagy kitartást igénylő tisztje teljesítésével is növelte azon becsülést és szeretetet, mellyel az agarász társulat tagjai körül veszik. Br. Podmaniczky Géza ur, az agarász szövetség elnöke részére a versenyek idejére Májerszky Béla polgármester ur, szives volt a város diszhintóját rendelkezésre bocsátani. A Nemzeti Szalon képtárlatínak megnyitása. A Benczúr emléktábla leleplezése. A művészet jegyében eleven lüktetésű ünnep napja volt az elmúlt vasárnap Nyíregyházának. A Nemzeti Szalon szebbnél-szebb képekben gazdag kiállításának megnyitása, délután a Benczúr Gyula szülőházán elhelyezett emléktábla leleplezése, a Bessenyei szobornak a Nemzeti Szalon által való megkoszorúzása, este a Bessenyei Kör estélye s utána a Benczúr Gyula tiszteletére rendezett bankett: íme a művészetnek szentelt ünnepi nap gazdag programmja.

x A Nemzeti Szalon megnyitása d. e. 10 órakor merít végbe, előkelő közönség s a fővárosból nagy szamban lerándult művészek jelenlétében. A Bassenyei-Kör támogatásával rendeziet vén a kiállítás, első sorban dr. Popini Albert, a kör titkára üdvözölte a megjelent művészeket. Utána Déry Béla, a Nemzeti Szalon titkára, hosszabb beszéd kíséretében fölkérte Vay Gábor, gróf főispánt a kiállítás védnökét, hogy a tárlatot nyissa meg, ki a fölhívásnak lelkes beszéd kíséretében tett eleget. A társaság ezután szétszéledt a két teremben, gyönyörködve a kiállított képekben. A tárlat megnyitása alkalmából Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, dr. Meskó László, Molnár Viktor, Vay Gáborné grófné, Korányi Frigyes báró, Gellért Jenő, Fehér Sándor. Rottmann Mocart és Horváth Géza táviratilag üdvözölték Benczúr Gyulát. Délben a mester a szülőházában levő KisKoronában ebédelt Vay Gábor gróf, Májerszky Béla, dr. Popini Albert s az összes művészek társaságában. A díszpolgári oklevelet délután 2 és fél órakor Bogár Lajos főjegyző vezetése alatt, a képviselet és a városi tisztikar küldöttsége adta át a mesternek, ki a főjegyző beszédére meghatott szavakkal válaszolt. Délután 3 órára óriási ember tömeg lepte el a városháza előtti tért, hol az emléktábla leleplezése végbemenendő volt. Az ünnepi beszédet Geduly Henrik lelkész, a Bessenyei Kör alelnöke mondotta, kinek szavai végeztével óriási éljenzés közben hullott le a lepel az emléktábláról. Májerszky Béla polgármester átvévén ezután a város gondozásába az emlékmüvet, a Bessenyei-Kör nevében dr. Popini Albert, a magyar képzőművészek egyesülete nevében Hóna József, a Nemzeti Szalon nevében Kézdi Kovács László, a Könyves Kálmán r. t. nevében Keményffy Jenő, a magyar képzőművésznők nevében Soós Elememé, a főgimnáziumi ifjúság nevében Kálmán Ottó VIII. oszt. tanuló megkoszorúzták az emlékművet. Az ünuepély ezzel véget ért. Az egész társaság s a nagyközönség ezután a Bessenyei-szobor elé vonu't, ahol Diry Béla titkár, a Nemzeti Szalon nevében koszorút tett le a szobor talapzatára. Este a Bessenyei-Kör tartotta meg művészi estélyét a Korona dísztermében, amely után bankett volt. Az esti banketten igazán magasabb élvezet volt ott lenni. Kis társaság volt, szám szerint 47 en. De az a kis társaság olyan kellemesen és élvezetesen töltötte el az estét, amit csak ritkán lehet feltalálni. Az a sok művé-z egy csomóban érthetővé teszi, hogy nem vagyunk elfogulatlanok. És kisült, hogy a fastők olyan toasztokat vágtak ki, hogy a komolyaknál nyitva maradt a száj, a kedélyeskedik mellett pedig harsogott a kacaj. Az asztalt jóval éjfél utan bontotta meg az ünnepelt és aztán rövidesen feloszlott a mulató társaság is. * * * Egyik munkatársunkakövetkező impresszióit vetelte papirosra: Benczúr Gyula fogadtatása meleg, ünneplése impozáns volt. Az előbbinek szemmelláthatolag örült, az utóbbitól mindenkép menekülni igyekezett. Feleségével és fiával együtt fölkereste az evangelikus templomot, főgimnáziumot és a vármegyei kórházat is. Tiszteletre méltó jellemvonása a jó embernek. Ez hozta őt közelebb szivünkhöz, mikor már egészen meghódította lelkünket jeles társai közül is messze kimagasló művészetével. * Sikerült beszédeket hallottunk a Szalon megnyitó ünnepén. A Bessenyei-Kör elnökének az igizi szalon mivoltát, főtitkárának pedig a művészet decentralizációját fejtegető lelkes előadása mindenkire mély hatással volt. Da nem kisebb dicséret illeti a Déry Béla szónoklatát, mely gondos megszerkesztésével és helyes előadásával pompásan beleilleszkedett az ünnep keretébe. Hanem azért inkább a festőt szerettük volna benne üdvözölni, mint a szónokot. * Mert tudni kell, hogy se Díry, se Rubovics nem állítottak ki egyetlen munkát sem, csupán csak azért, hogy senkise vethesse szemünkre az önérdeket s annak szolgálatát. M-rt hát ők rendezik a kiállítást. Istenem! Hát már a művészek között is akadnak irigy emberek ?! , . . * Pedig milyen jóvérű legények voltak valamennyien, akikhez szerencsénk volt. Igazi mesterei az ötletnek, tréfának, szóban és rajzban egyaránt. Mily ügyes gondolat volt például Kacziánytól, hogy hosszúnak számított felolvasás helyett 4—5 perces csevegéssel töl'ötte be programmszámát! Hallgattuk is méltó figyelem mel. Bír többen is hallgattuk volna ! * Mert szó, ami szó: a Bessenyei Kör hangverseny közönsége ez egy alkalommal nem igen felelt meg a hozzá jogosan fűzött várakozásnak. Pedig Colbertson Sasa nem utolsó legény ám a négy húr birodalmában, s az énekes művésznő is ugyancsak kitett magáért, annyira, hogy még német szövegű nótákat is énekelt. Mi volt hát az oka a többség elmaradásának ? * De mindez hagyján, ha látogatták volna a kiállítást nemcsak a lateínerek, hanem azok is, és pedig inkább azok, akiknek egy-két kép megvásárlására is van nemcsak kedvük, hanem pénzük is ! Ezek nagyobbresze bizony távolmaradásával tündökölt, talán éppen azért, hogy ne legyen kénytelen vásárolni. Hij, pedig mennyire kikívánkozott egyik-másik alkotás a kiállítási teremből a magán-szalon falára! • Kedves gonJolata Markó Ernőnek, aki nemcsak sok, hanem szép munkát is állított ki, hogy néhány helyi fölvétellel gazdagította városi részletekből egybeállítandó kollekcióját. A hely és idő egyaránt alkalmas volt erre. Erdőnknek s általán a Nyírségnek szintén vannak még feldolgozatlan thémái, melyeket a művész figyelmébe ajánlunk. A Benczúr-tábla koszorúinak egyik legértékesebbje a Riedl Frigyesé: mintha az irodalom meghajlását láttuk volna a festőművészet előtt. Még nagyobb dolog, hogy az író hajolt meg a festő előtt! A szabolcsYármegyei tanitó-egyesület körébői. MeghivA a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület Nyíregyházán az ág. ev. központi iskola dísztermében f. év november 10 én délelőtt 9 órakor tartandó XXIX. rendes közgyűlésére. Tárgysorosat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Főjegyző jelentése az egyesület működéséről. 3. Biráló bizottság jelentése a beérkezett pályamunkákról. 4. Pályadijat nyert munka felolvasása. 5. Számvizsgáló bizottság jelentése s költségvetés tárgyalása. 6. A magyarországi tanítók orsz. bizottsága elnökségének felhívása és az országos szövetség alapszabályainak ismertetése. 7. A tanítók országos szövetségébe való belépés feletti határozat hozatal s esetleg annak alapszabályai szerint a szövetség-tanácsba képviselők választása. 8. A folyó év augusztus hóban megtartott országos bizottsági és Eötvös-alap egyesületi közgyűlésről jelentés. 9. A kolozsvári Hunyady-Tanitók-Házában 4000 koronás szoba-alapítvány létesítése tárgyában határozat hozatal. 10. Járáskörök és önsegélyző egyesületek működéséről jelentés. 11. Pályakérdés és vitatételek kitűzése. 12. Az egyesület kebelében működő Eitvösalap helyi gyűjtő-bizottságának jelentése. 13. Tisztújítás. 1 elnök, 2 alelnök, főjegyző, 2 aljegyző, pénztárnok, könyvtárnok, ügyész, 10 rendes választmányi- és 4 póttag választása. 14. Indítványok tárgyalása, melyek az alapszabályok értelmében az elnökséghez bejelentettek. Nyíregyháza, 1909. október 15-én. Ozváld József, Orsovszky Gyula, főjegyző. elnök. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Felhívás ! A Szabolcsvá.'megyei Gizdasági Egyesület által 1910. évben Nyíregyházán rendezendő kiállítás vadászati, erdészeti és halászati csoportjának szakbizottsága a teendők megbeszélése végett első értekezletét megtartotta, melyen elhatározta, hogy első sorban Szabolcs vármegye igen tisztelt vadászközénségéhez intéz felhívást, miszerint ezen kiállítást a birtokokban lévő vadászati tropheák és eszközöknek a kiállítás idejére — tehát néhány napra — rendelkezésünkre bocsátásával támogatni szívesek volnának. Midőn ezen felhívást a szakbizottság nevében a legtiszteletteljesebb és legalázatosabb kérelem alakjában van szerencsém ez uton köztudomásúvá tenni, — kérem Szabolcsvármegye igen tisztelt vadászurait, szíveskedjenek kérelmünket az ilyen ügyekben szokásos közöny mellőzésével fogadni és sikeresen megoldandó nehéz feladatunkban támogatni. Amint az értekezleten bebizonyult, a bizottságnak minden egyes tagja lelkes, buzgó előkészítője lesz a kiállításnak ; tehát nem rajta fog múlni, ha magára hagyatva, a kiállítás ezen érdekes csoportját szerény képben lesz kénytelen bemutatni. Kiállításunk kiterjed: a Szabolcsvármegyében előforduló ragadozó és vadászható hasznos állatokra, vadászati eszközökre, — beleértve természetesen a régiségeket is. Elfogadunk a kiállítás idejére élő állatokat is. Az erdészeti és halászati csoport bemutatását a bizottság magára vállalta, de e téren is szívesen fogadunk különlegességeket.