Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

ti 42-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. október 17. vételiből származik. Egész jogi életünkben go nosz nyomokat szántott az idégen szellem s ba a gyakorlat embere panaszkodik, hogy sok a rossz törvény, ezzel azt mondja voltaképpen, hogy kevés a nemzeti szellemben fejlődő tudósunk, aki a magyarsag észjárásának és sajátszerű nemzeti szükségleteinknek megfe!eiő fiu irányítsa az alkotó tevékenységet. A tudomány nem öncél, hanem az emberi ség fejlődésének segitő eszköz-. Aki tehát nem érti meg népét es nemzetét ós nem forradt össze ennek kultúrájával, attól hasznos halásokat hiába várunk, noha tudománya a fellegekig ér — Látványosság számba megy az Ungár Lipót ceg újonnan épített és csodaszépen berendezett fehérnemű, női, és férfi divat áruháza. Már maga a kirakat is érdemes a megtekintésre. 578- 52—1 — Földkölcsönt igénylők olvassák el a .Kisbirtokosok" hirdetését! — Nagyszabású gyermek szépségversenyt rendez december hó első felében az Apolló-szinház. E sikerült eszmére már most felhívjuk olvasóink figyelmét. El sem lehet képzelni nagyobb örömét a gyermeknek, mintha önmagát és kis pajtásait megláija nagyban, szépen kiszínezve a vetítőponyván. A szinház vezetősége nagy áldó zatokat hozz e versenyre; aranyérmet és több ezüstérmet, valamint értekes tiszteletdijakat oszt szét a győztesek köxött és ha az intelligens közönség megértvén a rendezőség intencióit nagy érdeklődéssel lesz a verseny iránt, ugy városunk társadalmi élete egy nagyon érdekes és kedves mozzanattal lesz gazdagítva. Minden szülő, ki gyermekével részt akar venni a versenyen egyszerütn ellátogat (nov. 20-ig Hunyady fényképészeti műtermébe, a hol a gyermekről felvétel készül, a melyről viszont művészies, színes diapositivákat fog a vállalat a saját költségén csináltatni. E képek azután egy meghirdetett napon mind fellesznek vetitve és a közönség szavazás utján dönti el, melyik gyermek a legszebb. A juri szerepét a Leányegyesület volt szíves elváltaim. . — A fák, rózsák, cserjék- és összes fanemU csemeték ültetése ősszel Sokszor csodálatos, hegy az ember mily szívósan ragaszkodik hagyományaihoz és szokásaihoz s ismételt felvilágositások és tárgyilagos oktatások dacára mily nehezen szakit azokkal s barátkozik meg újításokkal. Ezt az esetet különösen a fák, rózsák, cserjék stb. ültetésénél konstatálhatjuk Még mindig tulsok ültettetik tavaszszal! Mennyi jóakarat, mennyi lelkesedéssel megkezdett kertészeti tevékenység jut ezáltal zátonyra! Ha a természet ősszel pihenőre tér s vele a fák és cserjek a nedvkeringést beszüntetik, ha a növények lombot hullatnak s a bekövetkezendő hosszú téli alvásra előkészületeket téve a növéssel és hajtással felhagynak, már a kezdő kertészkedő is megértheti, hogy a pihenés ezen állapotában az ültetést es átültetést összehasonlíthatatlanul nagyobb eredmények kisérik, mintha ezt tavasszal végeznők. A nedvkeringés már januárban indul meg, a nap melege már akkor ingerli megujuló életműködésre a rügyeket és gyökereket; nagyfontosságú tehát az ültetést ősszel végeztetni hogy a fa, cserje vagy rózsa a következendő kihajtást zavartalan pihenésben előkészíthessek. Ha az ültetést tavaszra hagyjuk, a mikor már minden hajt vagy rügyez, akkor szükségszerüleg a nedvkeringés hatalmas visszaszorítása következik be, a hajtás megzavartatik, az életműködés hosszabb időre megkötettik, ez által pedig erőszakkal gyengitjük a növény életképességét. Viszont ősszel a fa, cserje vagy rózsa teljesen pihenő állapotban jő uj rendeltetési helyére, az őszi és téli nedvesség kellőleg lehat a frissen felásott talajba, a növény gyökereivel ennek következtében leülepedik s mihelyt a januárban mindinkább magasabbra törekvő nap melege a növény életben észrevehetővé válik, a már £

s

zszel ültetett fák és cserjék riigyei megdagadnak, £l

e

tmüködésüket újból akadálytalanul kifejthetik. A tavasz ébredésével az ősszel ültetett fák friss zöld lombdiszt mutatnak, a tavasszal ültetettek ellenben sokszor május végéig sínylődnek s csak lassan és fokozatosan lábbadnak. Mühle Árpád, az ismert temesvári faiskolatulajdonos kiterjedt vevőkörét évek hosszú sora óta lankadatlanul serkenti az őszi ültetésre s a kertbarátok érdekében ismételten fáradozik az őszi ültetés előnyeinek ismertetésében. Azon általánosan ismert és méltányolt sikerek, melyek a temesvári faiskoláiból származó fákkal, rózsákkal stb.-vei elérettek oroszlánrészben az őszi ültetésnek tulaj donitandók Reynolds Hole, a világhírű angol rőzsatenyésztő, más szaktekintélyekkel ellentétben, kik a fa- és rósza ültetésről egész köteteket írtak, mint a faültetés alpháját és ómegáját csak e két latba eső szót: „Ültessetek novemberben" hirdette barátainak E bölcs mondat lapidáris rövidségében főfeltétele a fiatal ültetvények egészséges és erőteljes növekedésének, — Örökbe adnám 5 es 9 éves leány, vala mint 8 éves fiu gyermekemet, a kiknek még 5 testvérük van és nem birom őket ellátni. A ^yertntkek r. k. vallásu.ik és mind egészségesek Cim a kiadóhivatal; an. — Blériot Nyíregyházán. Nemcsak Bud pest közönség; fojrja a i.püles királyanak érdekfeszítő produkcioit élvezhetni a napokban, az Apolló-s/inház élelmes vezetősége gondoskodott róla, hogy ugyanakkor nálunk is látható legyen ez a szenzációs látványosság. Szombat, vasárnap és hétfőn latható lesz az Apolló vetítő ponyváján a legnagyobb aviatikus, Blériot mester légi utazása, élethű, természetes mozgófel • vételekben. Az előadások rendes helyárak mellett lesznek megtartva. A műsor többi száma is, tekintettel a várható nagy idegenforgalomra, a legnagyobb gonddal van összeállítva. Csakis elsőrendű, legutolsó újdonságok kerülnek színre. Teljesen uj képek, briliáns előadásban. Kiemeljük a következő újdonságokat: Napoleon, a végzet embere! Amerikai müvészkép. A Napoleon történelmi sorozat folytatása. Hadihajók vizrebocsatása. Nagyszerű látványosság, sikerüli felvételekben. Aranykeresők! A szezon legszebb és legérdekesebb szines képsorozata. A humoros képekből kiválianak : Pali nadrágja, ü iási humoru kép. A közkedvelt kis komikus egyik legsikerültebb alakítása. A megvadult bika. Rendkívül kacagtató, tréfás történet. Előadásos mint rendesen. Hétfőn délután különleges ifjúsági előadások. — Szabó-féle pármai ibolya szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzása, finom ibolya illata s bőrpuhító hatás,t olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet. vele. Kesziti Szabó B-la pipere szappangyáros Miskolcon. Egy drb 70 fillér, 3 drb 2 kor., úgy ez, valamint más kitünó mosdószappanai e gyárnak 20 fillértől kezdve kaphatok Nyíregyházán Rúzs ínyi Pál kereske désében és Korányi Imre gyógyszertárban 357-50 14 €riáx*dinettö. Nagyok a honmentő gondok, R.juk kádenciát mondok : * Atyámmal történt az <-M.-t, De bár kivel megeshetett; Hogy-hogy nem egy forró nyárba Kigyúlt a szoms/éd boglyája . . . Nos.-za jöttek az emberek, Hogy tegyenek, segíts nek, Egyik a tetőre mászott, Teregetett nagy ponyvákot, A másik a zsindelyt verte, A szarufát megnyergelte, Ugy kiabált, káromkodott, Dobálta a padlás — lomot. S odalent is szépen haladt, Csak folyt a munka tz alatt. Kihordoztak minden égőt, Ágyat, díványt, időmérőt, Órát, edényt, csöbröt — Mig a fele össze törött — A sok ruhát, drága holmit — — Persze sok azt nézte: hol — mit? Csenlek lopbk, amit értek; Elégett vón, — hát nem vétek S betörtek a kamarába, Mi mindennek kelt ott lába ! Sőt fontoskodott egyik Vince, Hát hogyha leég a pince ? ! S a jó szomszéd jajgathatott, Menteni lelket nem kapott. S mi a dolog folytatasa ? Ép ma. adt a szomszédháza. S én meg néztem, mint kis gyerek, Hogy az apám könnye pereg, Őt sem a tüz tette tönkre : A segitö jó emberek! * A Róth-féle lárgyaláson történt, hogy a vádlott kérdésére Nagy Tamás tanú felelte: — — Igaz, azt.mondtam Róthnak, hogy: magának is ugy kellene tenni, mint mi tettünk egy nagy nénénkkel, akit ép ugy nem álltak ki sokáig a cselédek, mint a maga feleségét; összeszedtünk vagy 20 szakácsnét, egyet beengedtünk, a többit pedig elzártuk a padlásra. (Szép kis sereglet volt.) Ha aztán a nagynénénk egyet elkergetett, leeresztettünk a padról egy másikat s igy aztán kihuztuk egy darabig. * A „Pesti Napló*

% meg a többi fővárosi lapok szept. 11-i^i számában lehetett a nagy hadgyakorlatokról olvasni: — — — A német császár automobiljáról kiszállva az Ejsenbergig lovagolt, ahol a trónörökössel együtt Ura szállott és — — —* * A szekulárizáció kérdése foglalkoztatja mostanában az elméket, s a törvényhatóságok egyremásra hozzák a határozatokat, a melyek többnyire a kecske is jólakjon és a káposzta is megmaradjon elmélet szerint vannak csinálva. Körülbelül a miénk is ilyen fesz. Kassa és Miskolc pedig egyelőre ugy határozott, hogy megvárja előbb, a többi városok mint fognak határozni, s majd csak azután vágia ki a rezet. Gyönyörű példája az övatossságnak, de szomorú jele az időknek, mikor csupa lesipuskásokat lehet látni mindenütt Igazsága van az értekezletnek, hogy a mai idő nem alkalmas ilv nagyhorderejű kérdés megoldására. * Egy falusi asszony megy be a kir. ügyészséghez. — Itt van a kir, ügyész ur? Kérdi. Bogara mogorván felel: — Hová lenne? Még 7 óra sincs. — De a bojtárjai c-ak itt. vannak? IRODALOM. — Jó pajtás Sebők Zsigmond és Benedek Elek uj képes gyermeklapjának első száma, melyet mindenfelé nagy érdeklődéssel vártak, most megjelent s ugy tartalmának bőségével, mint kiállításának szépségével még az ugyancsak felcsigázott várakozásokat is fölülmúlja. Kedves, ötletes cimképe hamar ismertté fog válni minden gyermekes családban. Az első köszöntő szót nagynevű ősz költőnk, Lévay József mondja egy szép versében a gyermekekhez. A szerkesztőség programmja egy minden tekintetben elsőrendű gyermeklap perspektíváját nyitja meg. Rákosi Viktor kedves, vidám történetet mond el, Sebők Zsigmond három cikket is irt: Dörmögő Dömötör cimmel folytatja hires Mackó-történeteit, tréfás sportcikket is ad és a magyar gyermekeknek példaképül A HA NINCS SZAL Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatása a mütrágyáK sohasem póto^áK. A szárított hizósertéstrái kitünö eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a BCIDRPEST.KŐBAMYRI TRRQYRSZRRITÓQYAR fellijl, UWitriiMf él Társi rt|tU Budapest, IX., SlUMt U. sü» 443-15-11