Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

6 37-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. szeptember 12. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A lövőpetrii hitvesgyilkosság. Róth Albert lövőpetrii bérlő ismeretes ügye e hó 9 dikén csütörtökön került végtárgyalásra a nyíregyházi esküdtbíróság előtt. Az esküdtbíróság elnöke Mráz János, tagjai Székely Sándor és Pataky Lajos kir. törvényszéki bírák. A vádhatóságot Szikszay György kir. ügyéiz képviseli. Védőkül dr. Fried Lajos és dr. Földes Mór ügyvédek jelentkeztek. A sértetteket dr. Ebrenreich Lipót ügyvéd képviseli. A', esküdtszék a kővetkezőkből alakult meg: Pelsőczy Béla, Szoboszlay István, Müller Károly, Papp Károly, Pázmán Dániel, dr. Kovács Miklós, Fekete Gyula, Radány Bertalan, Cseh Sándor, Babicz József, Gödény István, pótesküdtek: dr. Murányi László és ifj. Korniss Ferenc. A biróság első sorban Róth Albert vádlottat hallgatta ki, aki ártatlannak mondja magát. Hogy miként jött létre a mérgezés, arra felelni nem tud. Felesége ideges rohamaiban néha nem is tudta mit csinál; sokszor a legnagyobb elkeseredés vett rajta erőt betegeskedése és fájdalmai miatt, de azért nem lehetetlen, hogy véletlen eset forog fenn. Hogy öngyilkosság esetén mért nem hagyott levelet hátra, azt annak tudja be, hogy felesége vallásosságból megtartotta a szombatot. Ezután Weisi Móeesné, az elhunyt nő édes anyja lett kihallgatva. A gyászba öltözött nő sokszor sírástól és zokogástól ssakgatottan adta elő a házasságkötés körülményeit, majd azt, hogy leánya sokszor jött haza, amikor is min-; dig panaszkodott férje durva bánásmódja, még inkább amiatt, hogy sógorai és férje szülei megvetéssel bánnak vele, kifejezvén azt, hogy férje sokkal dúsabb hozománynyal nősülhetett volna. Otthon létekor a nő irt férjének levelet, de ez sohasem válaszolt. Legutóljára a mult év őszén egy Jáger nevü egyén hozta leánya levelét, melyben kéri, hogy vigye haza, nem birja férje viselkedesét kiállani, mert ha nem megy érte — ntm tudja mi történik. Az anya el is ment, és akkor leánya azt panaszolta, hogy férje nem akarja tűrni a házban, a kertészhez kellett menekülnie, oda is bottal ment utána férje. A férje kérdőre vonatván, azt felelte, hogy utálja nejét. Válás is hozatott szóba, de a férj a hozomány kiadásáról tudni sem akart és mutatta a nagy lakást, ahol a nő el lehet. Haza is vitte a leányt, aki azonban a szégyen miatt ki akart békülni urával, ami Kisvárdán meg is tőrtént. Az elhunyt orvost sem ismert, oly egészaéges volt. A temetéskor Bárányné kérdezte, hogy jött a hirtelen halál, mire Róth Albert azt felelte, hogy este sétált nejével, reggel görcsökről panaszkodott, ő maga vezette a szobába, ő maga adta be neki a ricinust és elment a templomba, a cselédeket kiküldte. Kroó pedig az orvosságot kérte, mire Róth felelet nélkül kifordult a szobából. Elmondja, hogy egy évvel előbb együtt voltak nála a férj és nő és ekkor durván támadt anyósára, mert 20000 koronás váltót aláírni vonakodott Azonban leánya kértére, ki attól jobb bánásmódot várt, mégis aláirta a váltót. Szembesítéskor Róth nyugodtan tagadja az előadottakat. A védők kérdésére előadja Weistné, hogy a valáleset előtti csütörtökön kapott leányától levelet, melyben boldogságáról beszél. Folytatólagosan tett vallomásában elmondta ezután Weiszné, hogy Dávid Hermannénak beszélte Pajka Borcsa, aki Róthéknál ssolgált, hogy az asszony pénteken bekészítette a szombatot, semmi baja sem volt. Szombat reggel felkelt jókedvűen, majd behívta Pajkát és neki elmondta, hogy a férje orvossággal kínálta, de ő azt rossz szaga miatt bevenni vonakodott és a férj tanácsolta, hogy fogja be az orrát és hirtelen öntse le az italt. A férj a cselédeket utasította ezután, hogy az asszonyt ne háborgassák. A férj templomba ment és egy félóra múlva tért haza, berohant a szobába és kiáltott a cselédekért. Pajka mutatta az orvosságos üveget, hogy karbolos, de Róth durván kirántotta a kezéből. Ugyan ezt a vallom Í3t megerősítette Földvári Farkas is, valamint azt is, hogy Róth szörnyen durván bánt a feleségével. Hasonlóan terhelő vallomást tettek Weisz Sámuel, Weisz Sándor, Kroó Húgó, Kroó Húgóné, Bárány Sámuel, Bárány Sámuelné, mindannyian a méregtől pusztult asszony rokonságából.. A szombati tárgyaláson kihallgatott tanúk pro és kontra a házastársak házas életére vonatkozólag tettek többé kevésbbé lényegtelen vallomásokat, amelyek után Ridi.is gyürei körorvos s az orvos szakértők kihallgatása kerül sorra. A tárgyalást ma, vasárn\p is folytatják, ítélet kedden este, vagy szerdán várható. — A felsó'szabolcsi egyházmegye esperesi állására történt szavazásnál Vas Mihály gégényi és Porzsolt Ádám tiszaszentmártoni lelkészek kapták a legtibb szavazatot, abszolút többséget azonban egyikük sem nyert s így a két jelölt között uj szavazás rendeltetett el. Erre vonatkozólag Porzsolt Adám a következő nyilatko • zatot teszi közzé: Az esperesi körlevélből arról értesültem, hogy az esperesi hivatalra beadott szavazatok szerint az én igénytelen nevem is szavazás alá bocsáttatott. Midőn hálás szívvel köszönöm meg lelkésztársaim, illetve az uj felsőszabolcsi egyházak presbitériumainak felém forduló megtisztelő bizalmát s jóindulatát, tisztelettel kijelentem, amint azt már a szavazatbontó bizottságnak is tudomására hoztam, hogy koromnál fogva az esperesi tisztes állást — még ha megválasztatnám — sem fogadnám el. Tiszaszentmárton, 1909. évi aug. 30. Porzsolt Adám, tiszaszentmártóni ref. lelkész. — Dr. Kállay Rudolf orvos, kir. tanácsos az Erzsébet korház igazgató főorvosa, hat heti szabadság ideje lejárván, rendeléseit újból megkezdette és átvette a kórház igazgatását dr. Lórencz Gyula kórházi főorvos h. igazgatótól. — A Nyíregyháza Vidéki Kisvasutak részvénytársaság e hó 21-én délután 3 órakor Nyíregyházán, a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart; a következő napirenddel: Jelentés a társaság vonalainak bérbeadása, részben villamosüzemre átalakítása, a buj—balsai vasútvonal kiépítése és villamos áram szolgáltatása tárgyában a .Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" budapesti céggel kötött szerződésekről és javaslat ezeknek a közgyűlés által való jóváhagyása iránt. — Eckerdt Elek kir. pénzügyigazgató ma vasárnap Budapestre utazik, hogy az uj házadó törvény életbeléptetése dolgában a pénzügyminiszter által hétfőre összehívott szaktanárskozáson résztvegyen. — Egyházkerületi gyűlés. A tiszai ág h. ev. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését, melyen Nyíregyházáról is többen vesznek részt, Debreeenben e hó 15, 16 és 17 napjain tartja. — Kinevezés. Az igazságügyminister dr. Boér Jenő kir. tőrvényszéki joggyakornokot a zentai kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — NŰTegyleii gyűlés. A helybeli jótékony nőegylet választmánya e. hó 16-án csütörtökön délután 5 órakor gyü ést tart a nőipariskolában. — Halálozás. Mély részvétel közöljük, hogy Korányi Imre gyógyszerész, közéletünknek hosszú időn át érdemes munkás tagja, e hó 8-dikán meghalt. Temetése 10-én délután nagy részvét mellett ment végbe. Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: özv. Korányi Imréné sz. Seidl Irén ugy a maga, mint gyermekei Korányi Lajos és felesége sz. Nyíri Sára és ezek gyermekei Márta, Miklós és Margit; Korányi Anna és férje dr. Kovách Elek és fiók Dénes; dr. Korányi Endre és neje Szopkó Olga és gyermekeik Gyula, Anna és Bandi; Korányi Margit és férje dr. Maurer László és gyermekeik István, Sári és Imre, továbbá nevelt leánya Buday Klára f. Rozs-László Györgyné, valamint;az elhunytnak testvérei báró Korányi Frigyes és Korányi Kornélia őzv. Szesztay Károlyné, nemkülömben az elhunyt sógornője báró Korányi Ftigyesné sz. Bónis Malvin és sógora Seidl Ambrus s végül az összes rokonság nevében is tudatja, hogy felejthetetlen férje Korányi Imre gyógyszerész, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága és Nyíregyháza város képviselőtestületének tagja, munkás életének 79-ik s boldog házasságának 46-ik évében folyó hó 8-án este maghalt. A megboldogult földi maradványait a Varmegyeház-tér 10. sz. házból folyó hó 10 én délután 3 órakor helyezzük a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Pazonyiutcai sírkertben örök nyugalomra, az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 11-én d. e. 9 órakor fog a helybeli rom. kath. templomban a Mindenhatónak bemutatatni. Nyíregyháza, 1909. évi szeptember hó 9-én. Legyen áldás emlékén/ A nyíregyházi takarékpénztár egyesület igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tisztikara fájdalommal jelenti, hogy ai egyesület igazgatóságának régi érdemes tagja Korányi Imre ur a folyó hó 8 án elhunyt. Nyíregyháza, 1909. szeptember hó 9. Emlékét mindenkor kegyelettel fogjak megőrizni! — A Nyíregyházi Torna és Vivó Egyesület f. hó 12 én vasarnap d. u. 4 órai kezdettel a bujtosi versenypályán atlétikai házi versenyt rendez. A viadalon a következő számok kerülnek döntésre: 100 yardos síkfutás, 1 ang. mértf. síkfutás, négyszer 100 méteres stafétafutás, sulydobás, kalapácsvetés, magasugrás rohamm

.il, lávugrás helyből. Tekintve atlétáink szép számú gárdáját és képességeit, a közönségnek érdekfeszítő küzdelmekben lesz része. Belépti-dijak: Ülőhely tagnaK 40 fill. nem tagnak 60 fill. állóhely 40 fill. Jegyek a helyszínén válthatók. — Dr. Springer Géza orvos az ujabb orvosi vívmányok tanulmányozására 4 hétre Budapestre távozott városunkból. — Felolvasó est volt tegnap este a kereskedő ifjak egyletében. A felolvasást Hoffmann Mihály tartotta a kereskedelmi alkalmazottak és a szocializmusról. — Ménvásár. A főldmivelésügyi minister ur értesítése szerint Nyíregyházán f. évi szeptember hó 21-én teljes korú ménvásár fog tartatni. — A ref. tanitá-testlilet és a tanitői-gyámpénztár összes tagjaihoz. Kedves Kartársaki A f. szabolcsi ref. nagy e. megye most már hivatalosan is ketté szakadván, lett belőle• f. szabolcsi és közép szabolcsi egyházmegye. E végből a tanító-testület választmánya f. év julius hó 14-iki ülésén, tekintettel arra, hogy majdnem minden egyh. megyében mások a tanügyi viszonyok s hogy az egyh. kerület népiskolai szervezete ugy a múltban, mint a jelenben és a jövőben azt szabja meg, hogy minden egyházmegyének külön meglegyen a hivatalos tanítóitestülete s végül, mert .csaknem lehetetlen két különálló e. megyének a tan-testületét egyöntetűen mőködtetni, határozati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a tanitói-testüíet is hová tartozandósága szerint ketté válik; azt azonban, hogy gyámpénztára is ketté válik-e, vagy együtt marad, a közgyűlésen megjelenő gyámpénztári tagok határozata f; gja majd irányítani. A közgyűlés határnapját a választmány f. évi szeptember hó 30-ik napjára tűzte ki Nyíregyházára, melyre a tagokat, tanügy barátokat és a gyámpénztár nem tényleges szolgálatban álló, valamint a távol lakó tagjait azzal hívom meg, hogy a megjelenő tagok a gyámpénztárnak együtt maradása vagy szétválása felett végérvényes határozatot hoznak. Nagybáka, 1909. szept. '2. Lászli Gyula, elnök. — Eljegyzések. Renner Ribert, a Renner Gáspár és fiai párkányi cég beltagja eljegyezte Kellner Jenő nagybérlő kedves leányát Ilonka kisasszonyt. (Minden külön értesítés helyett.) Takács István gazdatiszt eljegyezte Statkievicz Ilonka kisasszonyt, Statkievicz Román helybeli kiváló iparos kedves leányát. — Pötvásár Nyíregyházán. A nyíregyházi kisasszonynapi vásárt tudvalevőleg elmosta mult vasárnapi és hétfői nagy esőzés. Épen ezért a város tanácsa, a vármegye alispánja utján oktober hó 11-ére pótvásár engedélyezését kérte a kereskedelemügyi minisztertől. — Tűzvész. Nagy pusztulás fenyegette Jéke községet a mult hó 30-án. A falu korcsmájának udvarán az istálló eddig ismeretlen okból kigyuladt ; a lakosság az e napon Kisvárdán tartott országo? vásáron volt és alig akadt épkézláb ember a Muban. Szerencse, hogy a