Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

36-ik szám NYIRVIDÉK 1909. szeptember 5. 3 tábán (Kiáucsaúban) van meg, ahol az újra becslés 25 évenként fog megtörténi. 2. Mint forgalmi adó, amely csak birtok­változások eseten a tényleg elért és esedékessé vált értékemelkedés, illetve nyereség után vet­tetik ki. Agyakorlati életben a forgalmi adók fogalma csak nem egészen ismeretlen. Azokat az adó­nemeket, amelyeket az adóelmélet forgalmi adóknak nevez, a gyakorlati életben az illetékek közé szokás sorozni. Ez a tévedés onnan ered, hogy a forgalmi adók beszedése teljesen azonos az illetékek beszedésének módjával. Forgalmi adók az adóelmélet szempont­jából azok az adók, amelyeknek tárgya nem a jövedelem, vagyon, érték, hozadék vagy fogyasz­tási cikk, hanem valamely forgalmi cselekmény (öröklés, ajándékozás, csere, adásvétel stb.) Az ado alapja a forgalmi cselekmény tár­gyának vagyonértéke. A forgalmi adó célja egye­dül a bevételszerzés, niig az ílletekek célja az egyesek érdekében teljesített közszolgálatok költségeinek megtérítése. A forgalmi adó jogo­sultságának megállapítása tekintetében tehát a bebélel szerzés szükségessége a döntő tényező, amellett azonban alkalmazkodnia kell az adó­kötelezettek teljesítőképességéhez is. A telekérték emelkedési adó ellen legtöbb­ször hangoztatott érvek a következők: 1. A telek már amúgy is eléggé meg van terhelve. 2. Ha a nyereségek megadóztatnak, az esetleges veszteségek kárpótlandók volnának. 3. A telekérték emelkedési adó voltaképen a tulajdonjog részleges konfiskálása. 4. A telek­értékemelkedési adot az eladó áthárítja a ve­vőre s a vevő a bérlőre. 5. A telekértékemel­kedési adó nincs figyelemmel arra, hogy a te­lek igen gyakran már el van terhelve ugy, hogy voltaképen nem is a tulajdonosé, hanem a hite­lezőké. 7. Végűi gyakran történik hivatkozás az adó kivetése és kezelése körüli nehézségekre. Ezen érvekkel szemben ellenérvek, illetve az értékemelkedesi adó mellett szóló érvek a következők : Ad 1. Nem a telek s nem a telek hozadéka az adó tárgya, hanem az a nyereség, amely a telekkel mint áruval eléretett s amely nyereség csak kis részben a tulajdonos érdeme, főkép a város fejlődésének eredménye. Ad 2. Az állam is megadóztatja a jövedel­met vagy a sorsjátékokból eredő nyereséget, anélkül, hogy a veszteségek kárpótlására gon­dolna ; az első 10°/o-nyi nyereség mindenütt megadózatlan marad, tehát csak a 10°/o-on felüli veszteségről lehetne szó csupán, amelyek igen ritkák s ezek pótlása is csak akkor jöhetne KÓba, ha az értékcsökkenést a város intézke­dései okozták. Ad 3. Minden adó bizonyos korlátozása az adókötelesek tulajdonjogának, a jövedelmi és hozadéki adók is. A köz érdekében a tulajdon­jog korlátozása mindig megengedhető. Ad 4. A telkek árát nem az eladó s nem a vevő tetszése, hanem a kereslet szabályozza. Megjegyzem, hogy ezt a kifejezést általában használják és senki sem sértődik meg az efféle hizelgések miatt. A hölgy pedig, ahelyett hogy ugy tett volna, mintha nem is hallotta rolna, tudva az uj törvény életbeléptét, egyenesen a rendőrhöz tartott, kinek elmondta, ujjal rá mutatva, hogy az az ember insultálta. A rendőr nagy fontos­kodóan, talán első esete volt, azonnali 50 pesa fizetésre szólította fel a fiatal embert. Persze a kíváncsiak köre rögtön bekerítette a két ellen­felet és a rendőrt. A fiatal úr csak szabad­kozott, hogy ő nem sértette meg a hölgyet, tehát miért fizessen, de a rendőr könyörületlen maradt. Az igazságtalanság felbőszítette a gaval­lért és a néző közönség hallatára oly szavakkal illette az iruló, piruló hölgyikét, hogy egy huszár őrmesternek is dicséretére vált volna. Megjegyzem, hogy a magyarok a károm­kodás terén dacára elismert jó hírnevüknek, a ritkán káromkodó spanyol mögött messze elmaradnak. Midőn mondókáját Lefejezte, büszkén elő­vette tárcáját és a következő megjegyzése mel­lett, most legalább tudom miért fizetek, átnyuj • totta a rendőrnek az 50 pesot és a néző közönség hahotája közepette, büszkén mint győztes hagyta el a harcteret. Vele együtt én is elhagyom Buenos-Airest és Mendoza városba igyekszem. Az eladó nem kér kevesebbet s nem kaphat többet, mint smennyire a forgalmi viszonyok az arat megszabják. Ha többet kaphat, többet kér sz uj adó nélkül is. ha nem kaphat többet, hiaba kér többet az uj adó mellett is. Ugyanez áll a lakbérekre. Ad 5. Ha a tulajdonos már előre kihasz­nálta hitelezéssel a telik értéket, ez az érték­emelkedés tényén nem változtat. Ad 6. A gyakorlat mindazon városokban, amelyek a telekértékemelkedési adót élebe lép­tették, azt bizonyítja, hogy az adó kirovása és beszedése aránylag k vés munkatöbbletet idéz elő. Mindezeken felül pedig tekintetbe veendő, hogy ,ha a közszükségletek fedezésere uj adó­forrásokat keresünk, akkor nem ideálisán kifo­gástalan adókról van szó, hanem a relati ;e leg­jobbról." Kifogástalan adók nincsenek s nem is lehetnek. Viszont azonban túlságosan vermes remé­nyeket sem szabad fűznünk ehhez az uj adó­nemhez, illetve az abból befolyó uj jövedelem mennyiségéhez, bár a német városok példája azt mutatja, hogy az azokból elért városi bevé­telek nagyon is számot tevők s kétségtelen, hogy ez a jövedelem kockázat és a vagyontalan rétegek megterhelése nélkül jut a városok szá­mára. * Az értél emelkedési adó részletes módozatai megállapításánál a következő főpontok veendők figyelembe: 1. Az adótárgy meghatározása. 2. Az adó magasságának megállapítása. 3. A kezdő termi­nus, illetőleg a visszaható idő megállapítása. 4. A küiönböző birtokváltozások. 5. A szava­tosság kérdése. 6. Az adókirovási és kezelési eljárás. 1. As adó tárgya: az eladási ár és az utolsó birtokváltozásnál fizetett vételár közötti különbözet, levonva ebből az időközben történt befektetéseket. Eladási ár alatt az értékemelkedési adó ki­vetése alapjául szolgáló jogügyletnél elért ár, vételár alatt pedig az ezt megelőző legutóbbi birtokváltozásnál elért ár értendő. Ha a vételár meg nem állapitható, ugy vagy az akkori piaci értéket veszik számítási alapul egyes városok, vagy az értékemelkedési adó helyett a birtoklás különböző tartalma sze­rint különböző összegű adópótlék vettetik ki az egész eladási ár után. 2. Az adó magassága. Az adó mindenütt progresszív és együtt növekedik az értékemelke­dés arányával. Az adókulcsok egyei helyeken különbözők. Bizonyos minimális értéknövekedés a leg­több városban teljesen adómentes. Az adómen­tesség 0—30°/o között váltakozik. Legszokáso­sabb a 10%. Ami azt jelenti, hogy ha a vételár 10,000 korona volt s az eladási ár 11.000 ko­rona, tehát az értékemelkedés illetve nyereség esak 10%, 1000 korona, ez adómentes. Az adómentes minimumon felüli értékemel­kedésekre kirótt adó legkisebb tétele 3—10% kőzött váltakozik az egyes városokban, a leg­magasabb tételek pedig 15—30% között válta­koznak. Például, Kölnben az adómentes minimum 10%. Ha az eladásnál mutatkozó értékemelke­dés, vagyis nyereség 10—20% közt van, az adó az értékemelkedés 10%-a; 20—30% közti értékemelkedésnél 11%; 30—40%-nál 12% s igy minden további 10%-nyi értékemelkedés után egy-egy %- kai több, végül 160%-nál na­gyobb értékemelkedésnél 25%. Az előbbeni 10,000 koronás példára alkalmazva: ha az el­adási ár 12000 korona, az értékemelkedési adó 100 korona (az első 1000 korona adómentes), 13000 korona eladási ár mellett 100+110=210 korona; 14000 korona eladási ár mellet 100+110+120 330 korona stb. Frankfurtban 15% az adómentes minimum. A 15—20* / n közti érték emelkedés után az adó 2% ; 20— 25%-nál 3% s igy tovább minden további 5%-nyi értékemelkedés után egy egy %-kal több, végül 130 és több " „ értékemel­kedés után 25%. Ez a 10,000 koronás példára átszámítva azt jelenti, hogy ha az ingatlan 11500 koronáért adatik el, értékemelkedési adó nem vettettik ki, ha 12.000 koronáért rda­tik el, akkor az értékfmelkedési adó 10 ko­rona; ha 12500 koronáért akkor 10 + 15 «= 25 korona, ha 13000 koronáért, akkor 10 + 15 + 20 = 45 korona; stb. A kisebb értékemelkedés után tehát kevesebb, mint Köln­ben, de a maximum már 130%-nyi értékemel­kedésnél be következik. Dortmundban 10% az adó men'es mini­mum. A 10—12% közti értékemelkedés után kivetendő adó 3%; 20—30"/o közti értékemel­kedés után 4"/»; ettől kezdve minden további 5%-nyi emelkedés után 1 — 1° ,,-kal több, míg végül 80% és azon f-lüii éltékem fi kedés után 15% s ez a maximum. Berlinben szintén 10 /„ az adómentes mini­mum; 10—20"/,) értékemelkedés után 5°/»-kal kezdődik ez. adó, amely minden további 1 % értékemelkedés után 1% kai nő 2o%-ig, amelyet 160% értékemelkedésnél ér el. Nem tévesztendő szem elől, hogy csak a tiszta értékemelkedés az adó tárgya. A beruhá­zásokra fordito't kiadások levonásba hozatnak. Például ha egy ingatlan — egy házas telek — 10000 koronáért vétetett s abba 2000 korona beépíttetett s igy éretett el 14000 eladási ár csak 2000 korona után, illetve az adómentes rész pl. 107„, vagyis 1000 korona levonásával 1000 korona után vettetik ki az értékemelke­dési adó. Igen fontos kérdés viszont az, hogy mennyi idő alatt következett be az értékemelkedés? A rövidebb tartamú birtoklások után elért értékemelkedések — nyereségek — természet­szerűleg egészen más tekintet alá esnek és kell is hogy essenek, mint a hosszabb idő alatt be­következők. Ez az elv akként nyer megvalósu­lást, hogy a hosszabb idő után elért érték­emelkedéseknél az adótételek mérsékelteinek. A megállapított adótételek rendszerint csak azokra a birtokváltozásokra és értékemelkedé­sekre állanak, amelyek öt évnél rövidebb idő alatt következnek be. Öt évnél hosszabb idő alatt bekövetkező változásoknál, illetve érték­emelkedéseknél a különböző városokban külön­böző rendszerű mérséklések vannak megállapítva. Igy például Kölnben és B erlinben ha a birtoklás öt évnél hosszabb, de 10 évnél keve­sebb időre terjed, az adó egyharmaddal keve­sebb ; ha pedig a birtoklás 10 évnél is hosszabb, kétharmaddal kevesebb. Dortmundban a ha odik évtől kezdve az adómérséklés évenként 10°/o-ot tesz ki, ugy hogy 15 évi birtoklás után áz adó egészen elenyészik. — Kielben a 6-ik évben az adómérséklés 25°/o s minden további évben 5°/o-kal több egészen a 15 ik évig, amikor 70°/t ot tesz ki s ettől kezdve az értékemelke­dési adó csak a különben kivetendő adó 30%-ában vettetik ki. Ezek a mérséklések a beépített telkekre vonatkoznak. A beépítetlen telkeknél az adó­mérséklés csak későbben, rendszerint kétannyi idő múlva következik be, aminek magyarázata a beépítésre váró telkekkel való üzletszerű spekulációkban keresendő. A mérséklés a kölni szabályok nyomán például ezt az eredményt tünteti fel. Ha az ingatlan vételára 10000 korona volt s 14000 koronáért adatott el, az értékemelkedés kitesz 4000 koronát. Ebből 1000 korona adó­mentes; a második 1000 korona után az adó 100 korona, a harmadik után 110 korona, a negyedik után 120 korona; összesen 330 ko­rona. Ha beépített teleknél a birtoklási idő 5 évnél rövidebb ideig tartott. Ha azonban pél­dául 8 év múlva történt az eladás, akkor egy­harmad részszel kevesebb, vagyis csak 220 ko­rona, ha pedig 10 évnél is több, akkor csak 110 korona. Ha beépítetlen telekről van szó, akkor tíz éven belül 330 korona, 10—20 óv közötti esetnél mérséklődik 220 koronára és csak 20 éven túl 110 koronára. Marx és a szocialismus. Irta: Dr. Nagy Lajos. III. Megjegyzések a Palágyl Menyhért kritikájára. 1. Nem épen eredeti és szokatlan eljárás, hogy az iró vagy államférfiú fejlődését, eszméi­nek kialakulásai, áiváltozását eletének történe­téből igyekeznek megmagyarázni. Csakhogy ez a munkásság, a p=zychiater munkája, lélektani jelenségek feltárása, amelyek érdekesek lehet­nek ugyan, de belőlük az eszmék igazságára következtetést vonni nem szabad. Ez nagyon is szubjektív eljárás lenne és a tárgyilagosság rovására esnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom