Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-21 / 8. szám

Nyíregyháza, 1909. XXX. évfolyam, 8. szám. vasárnap, február 21. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabotcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. B5Bzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor.. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁHOSHÁZ-TÉH 6. SZAlví. Telefon szám: 139. Kéziratokat perr adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Az ipartestület egy éve. A legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg atról a beszámolóról, melyet a nyíregyházi ipartestület elnöke és elöljárósága a mult esztendó'ről szóló jelentés alakjában, a március bó 14 dikére összehívott ipartestületi közgyűlés alkalmából nyomtatott terjedelmes füzetben közrebocsátott. A 88 nyomtatott oldalnyi terjedelmű füzetben a legnagyobb részletességgel tárul elénk az az értékes s városunk iparosságának javára munkáló működés, melyet az ipartestület — immáron konszolidált szervezetben kifejtett. Az ipartestület mult évi tevékenységének súlypontját az ipartörvény tervezett revíziójáról szóló javaslat részletes megvitatása, a munkásbiztositási törvény végrehajtásából eredő súlyos sérelmek orvoslása az egyenes adók és a jövedelmi adó reformjáról szóló törvényjavaslatok megvitatása, az iparos oktatás intenzivebbé tétele s végül az ipartestület anyagi viszonyainak rendezése képezte. Az ipartörvény revíziója kérdésében az ipartestület megállapodásai a következők : .követeltük a képesítésnek a tőrvénytervezetnél nagyobb fokban való szigorítását, követeltük, hogy ípsrigazolványt ezentúl I csak az nyerjen, aki a segéd és a mestervizsgát'

1 sikerrel letette, sérelmesnek jeleztük a házi és vándoripar; köréoek kitágítását, követeltük a végeladások és árveréseknél a legszigorúbb ellenőrzést. követeltük, hopy uj és pótrásárok ne engedélyeztessenek, a régiek közül a kisebb jelentőségűek beszüntette^senek, követeltük, hogy a tanoncok létszámát az ipartestület határozza m^g, s hogy a tanviszony minimuma 2 évben legyen megállapítva, követeltük, hogy a bojkott, az amerikázás, a szabotázs eltiltasara és megakadályozására a törvényben szigorított rendelkezések vétessenek fel követeltük, hogy a munkás-közvetítést a munkaadók szervezetei is űzhessék, követeltük a békeltető es bírói eljárás gyorsítását es egyszerűsítését, htlyesoltük a kötelező ipartestületek felállítását, mellőzendőnek jelenteltük ki a munkáskamarák létesítését, követeltük a büntető határozatoknál a munkások rosszakaratú kihag^sainsk szigorú megtorlását s a kiszabott pénzbüntetéseknek behajthat lanság esetén elzárásra való átváltoztatását, kifejtettük, hogy a kihágási ügyeknek a tervezett háromfélt elsőfokú hatósági eljárást bonyodalmakra s illetékességi panaszokra rejtőnek tartjuk, s ennek elkerülése végett ezen ügyek elbírálását a jelenlegi iparhatóság jogkörébe kértük utalni. Indítványoztuk a tervezet 326. §-ának akként leendő módosítását, hogy az 1907. evi XIX. tc 129. §-ában jelzett ipartestületi közvetítés kőte lező legyen s az ezzel járó személyi s dologi kiadások fedezésére a munkásbiztoiitó-pénztárak az ipartestületeknek & beszedett közvetítési dijak 2%-át engedjék át. A 481. §-náI indítványt nyujtottunk be az irint, hogy iparfelüjyelői és segédfelügyelői állásokra a 482. §-ban jelzett szakvizsga létezésének kötelezettiége mellett a féltő ipariskolát sikeres eredménynyel végzett egyének is kinevezhetők legyenek. Ezen a helyen említjük meg azt is, hogy a helybeli iparostanonc-iskola felügyelő-bizottságra a törvénytervezetnek az iparoktatás és tanoncképzésre vonatkozó részével behatóan foglalkozott, megállapodásairól nagy figyelemmel s alapos indokolássá! és a fővárosi szaksajtó által is elismerésben részesített — memorandumot szerkesztett, melyet a minisztériumnak, a kamaráknak es ipartestületeknek megküldött, a figyelemreméltó memorandum lényege oda csúcsosodik ki, hogv iparostanoncnak csftk 14 érés korú s legalább C elemi osztályt végiett fiu vétessék fel. Az iparostanonc-iskola felügyelő-bizottságának nasry gonddal és szakavatottsággal keszitett emlékirata B.tl!a Jenő városi tanácsos jeles tollának munkája." Ipari fejlődésünk viszonyaira nézve érdekes adatok bizonyára a következők: a nyíregyházi ipartestület tagjainak a száma 850. Ez a szám. a különböző iparágak között a következőleg oszlik meg: aranyműves, ékszerész 3, asztalos 99, bádogos 20, béltisztitó 1, betonos 1, borbély 19, bőröndkészítő t, címfestő 2, cipész 102, cukorka készítő 3, cukrász 2, csizmadia 111, esernyő készítő 2, esztergályos 5, fényképész 2, fésűs 2, gubás 2, harisnyakötő 2, hentes, mészáros 37, kalapos 8, kaptafakészitő 1, kádár 7, kályhás 1, kárpitos 11, kátrányfedél készítő 1, kefekötő 2, kerékgyártó 22, keztyűs 1, kéményseprő 5, kőfaragó 2, kőműves, építőmester G4, könyvkötő, nyomdász 7, köszörűs 1, kötélverő 4, kövező 4, kocsigyártó 4, kosárfonó 1, kovács 34, kútfúró, kútásó 6, lakatos 20, mézeskalácsos 4, műfaragó 1, nőidivat készítő 16. órás 6, paplanos 1, pipakészitő 1, reszelő vágó 1, rézöntő 1, rostás 2, ruhafestő 2, szabó Jácintok. Ablakomban nyíló Illatos jácintok! Magános szobámban Veletek társalgók. Odakünn hideg van, Hó, fagy még a földön : Idebenn veletek Lenni szinte öfom. Mintha tavasz volna, Úgy érii a lelkem. Annak bája tölt el Mindent körülöttem. Honnan is jöttetek. Hogy fakadt az új rügy Aszott hagymátokból ? Szinpompátok hogy jött? A feltámadásnak Hirdetői vagytok. Újra előjövő Tavaszi jácintok. Alvó Tisza. Hó boritja, Alatta vastag jég Szőke Tisza Még aluvó vizét! A lelkemmel Hasonlatos e kép. Annak is nagy Bánat fedi kedvét. De ha majd a Márciusi szél fúj, Szőke Tisza Felébred álmából. Havat, jeget Lesodor az árja. Jó kedvében Medrét is áthágja. Lelkemnek is Csak egy hangulat kell Nem birok meg Majd a jó kedvével. u István. A svéd Anakreon. (K. M. Bellmann.) Irta és a budapesti ,Bethlen Gábor kör" irodalmi estélyen felolvasta: Lefflor Béla. Az északi népek költészetére vannak olyan általános, semmit sem mondó jelzőink, kifejezéseink, — mint például: ködös, borongós, rejtelmes stb. — melyeket gyakran használunk, anélkül azonban, hoev valaha svéd. norvég vagy finn költőt, ismertünk volna. Ne gondoljuk, hogy ott ftínn Északon mindig ködbe van burkolva a nap, illatos virág alig nyílik s az u. n. „halvérü* emberek a sötét estéken rideg szobájukba húzódva borongó arccal üldögélnek a kísérteties lángú kandalló körül, hallga'jak a mesét a fekete lelkű Lokiról és a svédek dr. Fausztjáról, Sintrámról. Csodálatosan más világot tele virággal napfénynyel és vidám élettel találunk a svéd Anakreon, Kari, Mihael Bellmann költészetében. Bellmann a XVIII. század közepe felé a rokokó fénykorában szülét tt Stockholmban. Fiatal éveinek néhány érdekes epizódját maga beszéli el az ő humoros hangján töredékes emlékirataiban, melyeket unalmában az adósok börtönében irogatott össze. Hiába a végzetet nem kerülhette ki a tehetséges, de könnyelmű poéta s pártfogója a svéd napkirály halála után a zordlelkü hitelezőket nem elégítették ki vidám dalai, hanem bezáratták. Börtönét azonban koránt sem kell valami rettenetesnek gondolnunk. A király kegyence, a már beteges koszorúzott poéta a királyi kastélyban kapott egy nyájas szobát, itten a pamlagon végig heverve, hosszúszárú pipából füstölgetett s a felszálló füstgomolyokat nézegetve feltámadtak lelkében ártatlan gyermek évei, kis pajkosságaí, az ifjúság könynyelraüsége, dorbézolásai, a szép nők, költészetének, életének groteszk alakjai s a mint ezen emlékek felujultak, papírra vetette őket. Ezen szakadozott önéletrajznak a legbájosabb jelenete, midőc leirja, hogy is szállt fejébe először a szesz 19 évee korában. A szomszéd birtokos, kinek leányát citerázni tanito'ta, meehivta Mai tsámuk 12 oldal.