Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-31 / 5. szám

6 5-ik szám. N Y I R V í D É K •• • i

w... I I -l-l-T 1909. január 31. alelnök lett Groszmann Jenő, háznagy Adainkó Márton, pénztárnok Stern József, ellenőr Róth Péter, jegyző Braunász Jenő, kony vlániok Piszker Lajos. A választmányba a régiek jöttek be. uj csak Barankovies István. — 180 gyár kérelme. Az ország 180 szubvencionált gyára fordult a kormányhoz memorandummal, mivel az uj adótörvény vissza venné tőlük, amit állami kodvezményben kaptak. Szabolcsmegyének 5 vállalata van érdekelve. , — Az isnábosság elleni szerek kizárása a postai szállításból. A belügyminiszter a horvát bánnal egyetértőleg a G. Losley berlini cég által „Syrion* néven, valamint a Coza-lnsitute londoni cég által „Gozapor" néven forgalomba hozott az iszákosság ellen hirdetett szereknek, tekintettel arra, hogy azok c*ak a közönség félrevezetésére és kizsákmányolására szolgálnak, sőt esetleg az egészségére is káros hatással lehelnek, a postán való szállításból a magyar korona országainak területén kizárta. — Ebhez képest a kereskedelemügyi miniszter utasította a postahivatalokat, hogy fentnevezett szereket a postai szállításból kizárt tárgyak gyanánt kezeljék. — Ipar pár toló kereskedők jutalmazása. A Tulipánszövetség magyar védőegyesület a kereskedelmi miniszterhez beadványt intézett, amelyben azt javasolja, hogy az állam részesítse támogatásban azokat a kereskedőket, akik kizárólag magyar iparcikkek elárusításával foglalkoznak. — Siketnéma növendékek felvétel®. A sikelnémák ungvári intézetének I-ső osztályába f. é. szept. hó 1 ére 15. hét — tíz éves siketnéma gyermek vétetik fel. A 10 évesnél idősebb gyermekek csak kivételesen vehetők fel. Első tőségben részesülnek az ung-, bereg-, máraniaros-, ugocsa- és zemplénmegyei illetőségűek. Tartásdij havi 30 K. A kérvényhez melléklendő : a) születési anyakönyvi kivonat, b) himlőoltási bizonyítvány, c) orvosi egészségi bizonyítvány, d) családi kimutatás. Az igy felszerelt kérvények a siketnémák ungvári intézetének igazgatótanácsához címzetten a fentnevezett intézel igazgatóságához minél előbb küldendők be. A kérvény, valamint annak mellékletei bélyegmentesek. Azon törvény szabta 7—10 éves korban levő siketnima gyermekek felvétele, kikért az eltartási dijat a szőlők megfizetik: majdnem bizonyos. Szegénység esetén a kérvényhez a községi elöljáróságtól láttamozott nyilatkozat csatolandó, a melyben a szülő a gyermeke el tartására fizetni szándékolt összeget megjelöli. Teljes vagyontalanság esetén szegénységi bizonyítvány csatolando a kérvényhez. Ez az intézet igazgatótanácsa gondoskodik a szegénysorsu növendékek eltartásáról. — A visszatetsző szaga és ize következtében oly neheien bevehető csukamajolaj végre jó izü és könnyen emeszthető állapotban kapható a híres Scótt féle Emulsió"-ban, mely minden gyógyszertárban árusitattik. — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos ismét rendel Deorecenben február 4 ikén egesz nap és 5-iken d. e. 11 oraig Dirabos u. 55. sz. alatt, ahol kü önösen tüdő- és gyomorbajosok nagy * ámmal szokták felkeresni a sikeres gyógyitalairól b'res orvost. CSARNOK. Egy öreg emberhez. Fel a fejet . . . miként hajdanába Gond ne hajtson minket rabigába. És vágjuk ki büszkén azt a mellet Míg van bennünk egy szusznyi lehellet. A« a nap aüt mostan ii felettünk Nincs egyéb baj csak korán születtünk. Korán, igaz — születésünk éve, Nem rug százra, kettőt összevéve. De a század mely szült, oda régen, Nyugszik a mult nagy temetőjében, De nyoma van nem ugy mint sok másnak, tízülő anyja volt a haladásnak. Gőz és villany már versenyre kelve Igazgatja az emberi elme . . . Messzelátó kutat fenn az égben Légjáró száll az ózondús légben. Haladunk mi óriás léptekkel Isten hozott uj lét, munkás reggel. Terjedt a tér, bővült a tekintetet Nincs erő mi visszatartson minket Fogalom lett a hazaszeretet Nagyobb célért vívunk küzdelmeket. Mindegy akár milyen polcon állván. Te érted pénz ... te Isten ... te bálvány. Szűk lett a hon, még szűkebb a csatád Szedjük széjjel bomladozó falát Nyűgöt rakott, terhet minden nőre, Egyenjogot adjunk a jövőre . . . Akkor lesznek kedves szivnek, szemnek . . . Rózsái az örök szerelemnek. Fel a fejet, büszkén ki a mellet Különösen a szép lányok mellett . . . De vájjon mi történhetett velünk Mosolyogják az erőlködésünk Pedig az a nap süt még felettünk Éreztük már hogy korán születtünk. Lövey Sándor. ÍZ ŐS^szűI. Kimegyek a hegyoldalba. Hűvös szél fújdogál: száraz fakó levelek kergetik egymást a Iában alatt. A nap ott ragyog az égen ; süt, melegít s en mégis érzem az ősz hervasztó lehelletét. Neki vágok a hegynek. Kopasz, vigasztalan előttem a táj. A fákon csak itt-ott csügg levél; az is sárgult, vöröslő, fakó. A madárfeszkek kihűlve, gazdájoktól elhagyottan állanak ; a fészeklakó más hazába költözött, hol derültebb az ég, zöldebb a fa, vidámabb a táj. Mély csend köröskörül mindenütt. Csak a távolból hangzik egyhangú fejszecsapás. Talán valamslyik faóriás unta meg ezt az őszi világot, kiszáradt s most az ő derekát döngetik. Egy asszony jön szembe velem, lefelé, a hegyről. Ránczos arc u, görnyedt hátú, szomorú öregasszony. Nagy csomó száraz galyat ciipel a hátán; a kötél amivel viszi, mélyen bevágódik összeaszott testebe. Csak nézem ; ez a bágyadt napsütésü őszi idő ugy illik ennek a ránczos, görnyedt, szomorú öregaszszonynak alakjához. Mikor közelebb ér, köszön. — Jó napot. — Jó napot. Nyög egyet, aztán leül. A galycsomát leoldja hátáról. Valami kékes szürke vászon da rabot kotorász elő zsebeböl: szótteregeti, aztán letöröli vele kiizadt homlokát. — Istenem, öreg este lesz, mire hazaérek. Rámnéz, bizalmasan, közlékenyen, Levetem felsőkabatom, ledobom a száraz avarra, leülök. — Hol lakik néném ? Látom, jól esik az asszonynak, hogy megszólítom. Rámveti szúrós szemeit, aztán felel: — A völgy utolsó végen lakom, a bánya mellett, a Három tárnánál. — Biz az messze van. Elhallgatunk mindaketten. ö talán azon töri a fejet, hogy ugyan ki ez az az ember, aki itt kóborol a hgyen s szoba áll egy sze gény öregasszony nyal. Én meg csak nézem, nézem ezt az emberi roncsot es egy hosszú kep rajzolódik ki előttem: a rozsásarczu parasztlányt mint teszi ránczos arcú anyokavá az életaüzdeiem, — Beszél az asszony : — Var otthon az öregem. Ezt a kis rőzsét viszem neki. Befűtött neki, hűvösre jár ac idő. Hogy fog örülni, ha pattogo tűz mellett szívhatja a pipaját. Egyébb öröme ugy sincs. Lehajtja a fejét s maga elé néz mereven. Valami nevtelen szánalom fog el lattára. —- Talán beteg a férje? — Nem. Hala, az Istennek. Csak dolgozni nem tud. öt évvel azelőtt a bányában tőrtea követ s a tárna beomlott. Három napig volt a föld alatt. Kihozták élve a kövek alól, de a fejében történt valami. Mikor hazahozták; engem se ösmert meg. Az orvos azt mondta: meghibbant. Azóta otthon űl. Én keresem a kenyeret. Ránézek az asszonyra. Szeméből két könnycsep gördül alá. Letörli. Igazit egyet a ruháján, fogja a kőtelet s vállára veszi a rőzsecsomót. — Megyek. Én is felállók, veszem a ruhámat s neki készülök. — Isten áldja meg. — Isten áldja meg. Lefelé m gy, en fölfelé Megfordulok utana nézek a távozónak. Görnyedt alakja még ki kitűnik a fák közül, a* tán belevész az őszi alkonyatba. Hirtelen szélroham sivít a fákou keresztül. Megborzongok. összobb húzom magamon a kabátot. Egy megriadt gyik fut el a lábam alatt. Egy pillanatra megáll, rámveti okos szemeit, aztán tovább fut. A ösvénytől balra zöldellő réti virág ágaskodik ki a dércsípte avar közül. Becsapta az őszi napsugár. Lassankint sürü köd ereszkedik a tájra Nedves párák szállanak fel a főidből. A nap lement már. Az éj fekete szárnyai mindjobban befedik a vidéket. Hazaindulok. Nam tévedek el a homályban. Ismerős a táj. Erős zúgás csapja meg a fülemet; most jönnek fel a bányászok a föld alól. Nekik szól a jel. Előttem a város. — Itt nincs ősz. Se tavasz, se njár, se tél. Az emberek munkájába nem avatkozik a természet, ő elkerüli a tájakat. Megy ki a rétre, hegyre, mezőkre. S csak nézi: mint tülekedik lázasan ; dolgozik folyton, erötmegfeszitve az ember — a kenyérért. Jó is nektek, ti réti virágok! Titeket megszül a tavasz, felnevel a nyár s elhantol az ősz. Nem törődtök semmivel. Langyos esőt isztok s könnyeiteket lecsókolja á napsugár. Itthon vagyok: Fáradtan, kissé tán piszkosan is. De azért holnap megint felmegyek a hegyre, mert jobb szereteti a virágok, mint az emberek közt lenni. P. E. Közgazdaság. Néhány szó a szarvasmarhák fertőző betegségeiről. Mult hó 4 én az U . . féle gazdaságba hívtak, a hol több különböző betegségben levő áilatot vizsgáltam — kőztük egy éves hüvelygyuladásban szenvedő tehenet. U.óbbinál a látott kórképből a betegség okát, nemét nem állapíthattam meg s ezért sorban vizsgálat alá vettem az istállóban elhelyezett összes egészségesnek látszó tehénállományt s rajta 4 drb kivételével a fertőző hüvelyhurutot (colpitis granulosa infectiosa bovum) állapítottam meg. Hazajövet közöltem az esetet Fekete Jenő városi m. kir. állatorvos úrral, a kivel a tulajdonos meghívására néhány nap múlva kimentünk s a gazdaságban levő összes tehenet és üszőt megvizsgáltuk, mely 2—3 drb kivételével mind fertőző hüvelyhurutosnak bizonyult. A gyógyító eljárást foganatosítandó harmadik kiszállásunk alkalmával Gergely Bertalan m. kir. honvéd állatorvos ur, ki a szomszéd K . . .-féle gazdaságban Tolt — mivel időközben tudomást szerzett e betegségről — bené'.ett, a kinek néhány jellegzetes beteget megmutattam Másnap azzal a hírrel lepett meg, hogy a K . . .-féle gazdaság összes szarvasmarha állománya szintén fertőzve van. A mult hetivásár alkalmával a vizsgalatot a szarvasma hak hüvelyén; is kiterjesztettem s arra a megdöbbentő eredményre jutottam hogy nagyon kevés szarvasmarha kivételevel az összes helyi és környékbéli szarvasmarha állomány fertőzve van. Hogy csak néhány községet említsek: Kisléta, Káilósemjén, N gykalló, Oros, Pazony, Kótaj, Búj Nagyhalász stb. Felmerült a kerdea, hogy körülbelől mikor hurcolhatták be a betegséget varosunk területére — súlyos gazdasági károkat von-e maga után, vagy pedig csak egyszerűen, észrevétlenül lezajlik, — indokolt-e ellene egyes gazdaságokban küzdeni, mivel ily óriási mértékben elterjedt, mert hisz a gyógykezelés hosszadalmas (4—6, sőt több hét is) és igy természetesen költséges is. A betegség természeténél fogva nagyon ragadós és igy gyorsan is terjed, de csak szarvasmarhára pathogen. Egészséges állat mesterségesen fertőzve 2—3 nap múlva már kiüt rajta a betegség. A napokban a g . . . . i gazdaságban voltam s természetesen a tehenészet állapota felől is kérdezősködtem. Ugyanis, hogy a gazdaságban nem abortal e sok telién el, a conceptio nem megy-e nehezen náluk s nincsenek-e tartósan meddő tehenek. Az intéző ur azt válaszolta, hogy de bizony, 2 éve nem volt sem az urasági, sem a cselédségi teheneknek borja, ugy hogy kénytelenek voltak rajta túladni, a bikát pedig sőrébe állítani s ujakat beszerezni. Elő-