Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

4 í20-ik szám. N Y I R V I D É K 1909. május 16. Tagadhatatlan, hogy a gratiosus directorné fö-fő erőssége a társulatnak. Gyöngyi Izsóról nem mondhatunk kritikát. Elismerés illeti csak, nem birálat. Ez a művész valóban olyan brilliáns technikával és bravúros könnyedséggel váltogatja magára a legkülönfélébb charactereket, mint más az ujjasát. Csak a színpadra kell lépnie, harsogó kacagás kiséri minden mozdulatát. A többiekről is csupa jót mondhatunk. Egyenként csak azért nem emlékezünk meg róluk, mert az előjelekből ítélve sejtjük, hogy még nagyon gyakran és bőven rá fognak szolgálni a dicséretre. Jogos várakozással nézünk a drámai előadások elébe s ha a megpendített alaphang nem fog alábbszállani, feltétlenül bizonyos, hogy az idei színi szezon sikere már jóelőre megjósolható. Dr. Bartos Sándor. * * * Hivatalnok urak a legközelebbi nagy újdonsága a színtársulatnak Földes szenzációs sikerű színmüve, mely a fővárosban állandó telt házak mellett folyton uralja a műsort. Ez a kiváló újdonság az egész drámai személyzetet foglalkoztatja. Ez estén mutatkozik be ugyanis a drámai személyzet főbb szerepekben Hahnel, Bátori, Gerő Ida, Ternyei, Gyöngyi Izsó, Győré, Tallián, Nádor, Bérezi, Kemény, Krasznai és Lugosi. Király Flers és Caillaret kaczagtató pikáns vígjátéka kerül szinre kedden. Ez előadás keretében lép fel először Zilahy Gyula a Király cim szerepében. A jövő heti műsor a következő: Május 16-án vasárnap d. u.: Hóditó keringő. Operette. Este: Dollár királynő. Operette. Újdonság (bérlet). Május 17-én hétfőn: Hivatalnok urak. Színmű. Újdonság (bérlet). Május 18-án kedden: Király. Vígjáték. Újdonság. Zilahy Gyula első fellépte (bérlet). Május 19-én szerdán : Nagymama Daljáték. Újdonság (bérlet). Május 20-án csütörtökön d. u.: Szerencse fia. Vígjáték. Újdonság. Este: Csók király. Május 21-én pénteken: Forradalmi nász. Dráma. Újdonság (bérlet). Május 22-én szombaton: Fuzsitus kisasszony. Operette. Újdonság (bérlet). Tudnivalót, a gyógynövények szedésérői, szárításáról és csomagolásáról. Előző számunkban foglalkoztunk a vadon termő gyógyító növények gyűjtésével. Megemlékeztünk egyebek között arról is, hogy a gyűjtés péműgyíleg eredményes csík ugy lehet, ha a szedés, szárítás és csomagolás megfelelő módon történik. E tekintetben a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a következő tájékoztatást adta ki : A szedésről. Minden gyógynövény akkor szedendő, amikor az leghatásosabb, vagyis mikor legtöbb benne a ható anyag. Ez az idő többnyire öszszeesik azzal az idővel, mikor az illető növényrész teljes kifejlettségét elérte, mikor az illető rész érett állapotban van. A leveleket akkor szedjük, mikor azok teljesen kinőttek, a virágokat akkor, amikor éppen csak hogy kinyíltak, az egész hajtásokat többnyire akkor, mikor a növény már virágozni kezd, a gyümölcsöt és magot pedig akkor, mikor az már meg van erve, a gumókat és gyökereket rendszerint akkor kell ásni, mikor a növény levelei már elszáradtak, tehát ősszel, avagy amikor bennük legtöbb a ható anyag, tehát tavaszszal. Kivételt képez a sisakvirág gyökere, melyet virágzás idején keil ásni. Az illanó olajokat tartalmazó növényeket közvetlenül virágzás előtt kell szedni, mert akkor tartalmaznak legtöbb illanó olajat. Igen fontos továbbá tudni, hogy a gyógynövényeket csakis száraz időben, a harmat felszáradása után kell szedni és csakis teljesen száraz növényrészeket szabad gyűjteni, A növényrészek ugyanis már magukban is sok vizet tartalmaznak s ha külsőleg is nedves állapotban szedetnek, akkor nehezen szárithatók és könynyen megró n; latiak. A szárításról. A gyógynövények szárítása vagy a levegőn, vagy az arra alkalmas szaritó helviségben — pl. padfáson, fűthető száraz kamrában — történik. A növényrészek a szárítás előtt a földtől és esetleg közzéjók keveredett egyéb növényektől gondosan megtisztítandók. A levelek lehetőleg árnyékban száritandók és kerülni kell a tűz melegének alkalmazását. Tartós eső eseten, ha a növények az árnyékban nem száradnatnak meg, íianem rothadni és penészedni kezdenek, csak akkor szabad az árut fűtött helyiségben szaritani. Kivételt képeznek az olyan növények, melyek hirtelen száritandók meg, pl. a virágok, melyeket a napnak kell kitenni és ügyelettel forgatni. Megjegyzendő azonban, hogy s törékeny levelek és virágok gyakori forgatasa általában kerülendő, mert a törés miatt az áru értékéből veszít. Keményebb részek inkább forgathatók és vastagabban fel is hdmozhatók, a törékeny részeket azonban csak vékonyan terítsük szét. A virágokat, leveleket és könnyen kipergő magvakat, részint drótfonatú, spárgából vagy juttából font kereteken, részint csak nagy papíron vagy épen csak a puszta padlón lehet szárítani. A nem pergő magvat tartalmazó növényt szárastól levágjuk, kévébe kötjük és szellős árnyas helyen tető alá felakasztjuk. A szárító hely«t jól záró, sima deszka padlóval kell beburkolni, hogy tisztábban lehessen a növényeket kezelni. A mérges növények szárítása egészen elkülönített helyen történjék. A szedett növényeket azonnal terítsük ki a keretebre, ponyvára vagy gyékényre és pedig ugy, hogy egyik levél a másikat lehetőleg ne fedje le. A virágok szárítására különös gond fordítandó. Ezért lepedőn, ponyván, papíron vékonyan azonnal terítsük ki és napon a levegő szabad járása mellett, legfelleDb 2—3 óra alatt szárítsuk meg. A virágok természetes színükben tartandók meg, mert különben elertéktelenednek. Az illanó olajokat tartamazó növények szárításának sem gyorsnak, sem nagyon lassúnak nem szabad lennie. Czélszerü az ilyen nővényeket árnyékos, szellős helyen, körülbelül 25 Co mellett szárítani, mert igy kezelve a növény 1—2 napig fonnyadtan marad, nem szárad túlságos hirtelen. A húsos gyümölcsöket többnyire friss állapotban dolgozzuk föl. A bogyókat és kérgeket, vagy a levegőn vagy külön kemencékben kell szárítani, hasonlóan ahogy a gyümölcsöt szedni szokás. A szárító kemencze melege 30—35 Co lehet. A magvak vagy teljesen érett állapotban, vagy ha a mag könnyen pereg, közvetlenül a teljes érés előtt gyűjtendők. Kivételt képez a bürök magja, melyet félig érett állapotban kell szedni és zölden kell megszárítani, mert ha megsárgult, elvesztette gyógyító erejét. A magvakat tartalmazó tokokat, hüvelyeket szárastól levágva és kévékbe kötve fölakasztjuk, vagy kiteregetjük a szárító helyiségben, hogy megszáradjanak és igy utánérni hagyjuk. A teljesen beért magot kicsépeljük, kitisztítjuk, megszeleljük és rostáljuk, azután ha teljesen megszáradtak, akkor fölzsákolhatók. A földből kiásott gyökerek és gumók a földtől — esetleg mosás utján is — megtisztítandók. Gyorsabb szaradásért a gyökereket és gumókat föl szokás vágni és pedig a nadragulya gyökerét hosszában, a szappan és örménygyökeret. keresztben korongokra, a zilizgyökeret meg is hámozzuk. A felaprított, gyökér a szárító helyiségben vékonyan szétteregetendő és a nedvességtől megóvandó. Legjobban zsinórra felfűzve és felaggatva szárad. A csomagolásról. A ki gyógynövényeiért nagy árt akar elérni, annak érteni kell az ára eltartásához és csomagolásához is. A gyógynövényeket csak teljesen száraz állapotban és csakis napos, száraz időben szabad csomagolni. Levelek és virágok azonban ne legyenek annyira szárazak, hogy összemorzsolódjanak. Csomagolásra zsák, láda, hordó esetleg a kosár használandó. A virágokat ládába vagy hordóba, leveleket, szárakat és gyökereket zsákba csomagoljuk. A zsákot jól megtömjük és szorosan levarrjuk. A virágok szállításánál a ládát vagy hordót vastag papirossal kell kibélelni és ha megtelt, szorosan lezárjuk. Óvni kell a száraz részeket a nedvessegtől, levegőtől és világosságtól. Nedvességben megpenészednek, dohosodnak a qövényrészek, mert mohón szívják magukba a levegő páráját. Az illanó olajokat tartalmazó növényrészek a levegőn elvesztik ez anyagokat es elértéktelenednek. A nagy világosságtól is óvandók, mert színűiét és értekes anyagukat elvesztik, ezért a megszáradt növényeket stb. száraz helyen, hordóban vagy ládában kell eltartani. A kényesebb virágokat, mint pl. búzavirágot, ökörfarkkórót stb. üvegben vagy kettős fenekű bádogdobozban, melybe égetett mess teendő, czélszerü tartani. Ha ládában tartjuk a növényeket, akkor azt papírral kell kibélelni. Addig is, mig a gyogyitó növények beváltására valamely helybeli vallalkozó akad, megemlítjük, hogy ilyen beváltó üzlet Kolozsváron a Burger Frigyesé (Kolozsvár, Mityaskirálytér 9—32 sz.) i vármegye tavaszi közgyűlése. iMájus 11 — 12. Több mint egy évi idegenben való bolyongás után, végre a saját maga, díszesen restaurált otthonában gyülekezhetett a vármegye törvényhatósága, rendes tavaszi közgyűlésének megtartására. Vay Gábor gróf főispán elnökölt a közgyűlésen, a következő klasszikusan rövid beszeddel nyitva meg a tanácskozást: „Nehéz időket érünk, alig oszlottak el fejeink felett egy hosszú zord reménytelen tél viharos felhői, alig ébredtünk néhány hűvös kietlen szomorú napra, már is májusi fagyok csipkedik meg ifjú reményeink zsenge hajtásait. Mintegy a sors figyelmeztetése, hogy éppen ez időben templom szentelésre gyűlünk egybe. Ma nyíltak meg előttünk hosszú idő óta először azon templom ajtói, melyben Szabolcsvármegye közönsége felekezeti külőmbség nélkül egy Istent imád, a magyarok Istenét, melyben mindnyájunk ajakáról egy Miatyánk száll az ég felé, a Szózat. Midőn tehát a törvényhatóság mára egybehívott közgyűlését megnyitnám, azon fohászt küldöm a Hadúrhoz, hogy bár e templomban a jövőben is mindenkor a magyar szabadság Géniusszá ihletne meg minden bizottsági tagot." Bejelentette ezután a főispán, hogy dr. Eötvös Dezső nagykállói járásorvost tb. vmegyei főorvossá, dr. Kubassy Béla szolgabírót tb. főszolgabíróvá s dr. Varga Lajos kisvárdaí ügyvédet tb. vmegyei alügyészszé nevezte ki. Ezután, Sipos Béla vármegyei főjegyző referálása alapjan az alispán időszaki jelentését vette a közgyűlés tárgyalás alá. Az alispánnak a székházbeli nagyterem restaurálására vonatkozó jelentése kapcsán a közgyűlés a következő határozatot hozta: „A vármegye közönsége, igaz jól eső őrömmel vett tudomást székháza nagytermének megújhodott dísszel és a szükséges s eddig részben hiányzott felszereléssel történt helyreállításáról, amidőn a varmegye alispánjának jelentésebői meggyőződést szerzett arról, hogy a belügyminiszter a törvényhatóság kérelmét meghallgatva, a vármegye közönségét nagytermenek helyreállításánál i^azi méltányossagai és nagylelkűséggel nagyobb összegű segélyben részesítette, amely körülmény tette azt lehetővé, hogy a székház nagytermének restaurálása dacára annak, hogy azt költséges vasbeton menyezettel biztosíttatott tűzvész ellen s belsejeben sokkal díszesebb, felszereléssiben gazdagabb lett, a vármegye közönségének hozzávetőleg csupán 11000 korona kiadást okozott, s miután a belügyminister a törvényhatóságot a kisvárdaí székház megvásárlásánál is 15000 korona jelentékeny segelyben részesítette, a varmegye közönsége a belügyminiszternek kiváló jóindulatáért őszinte köszönetét feliratban fejezi ki. Miután a vármegye közönsége tudomással bir arról, hogy székházanak helyreállításánál a fentebbi államsegélyt főként azon körülmenynek köszönheti, hogy a vármegye érdekeit a főispán hivei és igaz jóindulattal képviselte és támogatta, Vay Gábor gróf főispánnak ezen érdemeit jegyzőkönyvbe igtatni elhatározta. Vay Gábor gróf főispán hálás szóval köszönte meg az elismerést. Ugyancsak az alispáni jelentés kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy a székház nagy-