Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-11 / 15. szám

15-ik síám. N Y I R V I D É K 1909. április 11.5 — Sovány Dszsff esete. Sovány Dezső mátészalkai kir. aljárásbirót, aki — mint törvényszéki jegyző erek hosszú során át lakott Nyíregyházán s később, mint kir. albiró Tiszalökön. nagyon jól ismeri közönségünk, épen ízért általános érdeklődési s megdöbbenést keltett az az eset. hogy Sovány Desső kir. aljárasbiró gyilkosság gyanújába keveredett. Az egyik szatmári újság helyi tudósítója nak ertesitese nyomán az ügyről a kővetkezőket írhatjuk: Műit hó 28-án vasárnap este 10 őr* tájban Sovány Dezső kir. aljárásbiró betért a Korona vendéglő éttermébe. A biró már ekkor sem volt józan. A Korinában még magivolt egy félliter bort és egy üveg bikszádi viiet. Azután fizetett és elment. A Korona vendéglővei ferdén átellenben van a Jakab Sáudor háza, ahol a tűzoltó zenakar tanuló órát tartott az utcai szobában. Ennél a .résznél kétféle véleményt hallottam a kikérdozett emberektől. Egy részük azt inoridja, hogy a biró az uton találkozott Jakab Sándor egyik leányával, aíi egy asszony barátnőjét akarta haiakisérni. A biro állítólag a nők el« állott s enyelegni kezdett velük, mire ezek megijedtuk, visszaszaladlak az udvarra. A biro utánuk ment s igy került be a lakásba. A másik s hihetőbb verzió szerint a biró hallotta a zenes hangjait s ugy nyitott be a tüzultók gyakorló szobijába, amelynek ajtajára ki van füjjge>ztve egy cédula ezzel a szöveggel: Idegeneknek tilos a bemenet. Mikor a biró bement a szobába eiébe állott Bordás Demeter kéményseprő mester, a zenekar vezető férfia a ki különben szinten italos volt, s rászólott a biróra : — Nem látta ai ur, hogy ide idegeneknek tilos a belépés, menjen ki innen! A jsrásbirót erre Jakab és neje kihívták a szobából s beinvitálták, menjsn be hozzájuk, p hátulsó szobában, ott szívesen látják. A biro engedett is a hívásnak, de az ajtóból még viszsza szólt Borda.nak : — Pimasz ember ! Azután bevonult Jakabékkal azok lakásába, bort, majd bikszádi vizet kert s ott ivott Ja kabbal együtt. Már éjfélután l ora is elmúlt s a járásbiró még mindig nem mutál ott semmi hajlandóságot a hazamenésre, holott Jakabné néhányszor tett rá célzást, hogy: — Jó lenne már lefeküdni, mert nagyon késő van. Egyszer azután Bordás, aki szintén ivott a máíiK szobában. bekiáltott az ajtón. — Miért nem dobjak ki már azt a részeg disznót ? D_> erre sem történt még komolyabb öszszetüzés. Nemsokára azután Sovány Dezső bucsu zott s luza készült. Mini hogy messze lakik Jakabektol, Jdkab Sándor nem akarta egyedül elengedni vendégét, hanem kimsnt vela az ajtón, hogy hazakíséri. . Mikor a pitvarba értek, Jakab előre ment az udvarta, a bírót pedig ott hagyta a pit varban. Mig Jakab az udvaron volt, a biró benyitott az első házba, a hol Bordái volt s esst kihívta onnan azzal, hogy beszélni akar vel«. Az esetnek ezt a részét aztan senki sem látta, a Bordás Demeter halálos agyon tett és esküvel is megerősített vallomása rá az egyedüli bizonyíték. Mikor Bordás kilépett az ajtón, a biró meglökte. Bordás erre dühbe jött s olyat lökött a birón, hogy az hanyatt vágódva kieseit az udvarra. Mikor Jakab Sándor a zajra elősietett, a két ember a földön dulakodott egymással. Sovány Dezső éktelenül kiabait: — Gyilkos van itt! Meg akar ölni! A házigazda szétválasztotta a dulakodókat s ekkor ordított fel Bordás D.meler: — Megszúrtak ! A szerencsétlennek a hasán volt egy óriási szúrás. Mikor a sérülést észrevették, a biro nyomban eszretért s azt mondta Jakab Sándornak: — Nehogy én rám irányulhasson a gyanú, hogy én szúrtam meg Bordást, azonnal motozzanak meg, hogy aálam nincs semmiféle SÍUIÓ eszköz. Jakab neki is állott s minden zsebét megmotozta a bírónak, de sem kést. sem más szúrásra alkalmas eszközt nem talált nála, pedig még a pálcáját U megvizsgálta, nem-e tőrös bot, de az s csak egyszerű, vékony pálca volt, Bordás még a saját lábán men' haza s otthon felköltött* a feleségét, a kinek megmutatta sérülését. Gyors m orvost hívtak, aki be is kötözte a sebet. A szerencsétlen ember óriási kínokat állott ki, alig volt eszmélet énei, kedden meg is halt. Halála előtt az ottani járásbiró ág kinalltatta és az esküt is kivette belőle. Az nem igaz, hogy Bordás e^y perből kifolyólag haragudott volna a bíróra, mert Sovány büntető referens volt. Bordásnak pedig sohasem volt dolga a büntető bírósággal. Az esetet természetesen élénken tárgyalják Mátészalkán, de ennél többet senki sem tud. Ecetből legfeljebb következtetni lehetne, de határozotlsággal megállapítani, hegy ki a gyilkos, az teljességgel lehetetlen. A vizsgálat halált okozó súlyos testi sértés miatt folyik. — A posta és távírda hivatal áthelyezése. A vármegye közigazgatási bizottságának csütörtökön tartott ülésén Föppel Gyula főmérnök előterjesztést tett a nyíregyházi posta és távírda hivatalnak központibb és egyébként is megfelelő elhelyezés* érdekében. A bizottság magáévá teve a kir. főmérnök előterjesztését, feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez az Iskolautcán levő községi polgári leányiskola épületének megvásárlása s a posta és távírda hivatalnak oda való elhelyezése érdekében. Eít az épületet a város eladhatja, mert — egyébként is s.<ük lévén már a rohamosan fejlődő polgári iskola igényeinek kielégítésére, ez iskolának a tervezett női kereskedelmi tanfolyammal való kiegészítése egy uj, megfelelő épület emelését elodázhat lan szükségként állítja előtérbo. Ezt az uj isuola épületet a Károlyi-tér és Vasuti-ut sarkán levő városi telken tervezik. — Fffrabbi beigtatás. A nyíregyházi izr. statusqno hitközség, mint azt annak idején már megírtuk, dr. Bernstein Béla újonnan megválasztott főrabbit e ho 20-áu igtatja be ünnepélyesen. A fényes ünnepség a következő rendben fog végbemenni : 1. 1909. április hó 20-án Führer Mihály hitközségi alelnök vezetése mellett a hitközség küldöttsége a délelőtti 10 óra 4 peickor induló vonettal a vármegye határszéli állomásáig: Rakamazig a főrabbi elé utazik, ahol a legközelebbi vonattal Miskolcz felől érkező főrabbit röviden üdvözli, azután a küldöttséggel annak kíséretéhez csatlakozik. Érkezés a nyíregyházi pályaudvarra délután 1 óra 39 perckor. 2. A hitközség elöljárósága és képviselőtestülete délután 12 óra 30 perckor a hitközség tanácstermében gyülekezik és dr. Btsenberg Emil hitközségi elnök vezetése mellett kocsikon testületileg a pályaudvarra vonul. Az érkező főrabbit az elöljáróság és képviselőtestület él*n a hitközségi elnök ; a főrabbin* őnagyságát pedig a helybeli izr. nőegylet elnökségének vezetése mellett megjelenő hőlgybizottság fogadják és rövid beszéddel üdvözlik. E'.után a főrabbit a templomba kisérik. 3. A templom főbejárata előtt a főrabbit az elöljáróság és a templomgondnokok fogadják és miután Burger Mór előljárósági tag a templom kulcsát rövid beszéd kiséretébsn átadta, főrabbit a templomba és helyére vezetik. 4. A közönség délután I óra 30 perckor a főrabbi megérkezése előtt a templomiján elfoglalja helyet. •>. Az ezután következő Istentisztelet és székfoglalas sorrendje a következő: a) a kántorés az énekkar a 14-ik számú zsoltárt énekli; b) .Szózat" énekli a kántor és az énekkar közreműködése mellett a tanuló ifjúság; c) egyházi ének. az énekkar közreműködésével ; d) főtisztelendő Lr. Adler Illés a a budapesti rombach-utcai templom főrabbijának beiktató beszédje; e) főtisztelendő dr. Bernstein Béla főrabbi héber imája a .Szentély" előtt és székfoglaló beszédje; f) egyházi ének a kánlor és enekkar által; g) „Hymnusz" enakli a kántor és énekkar közreműködése mellett a tanuló ifjúság. 6. Este 8 órakor a Korona-szálló dísztermében bankett. — iobb postajárat. A kereskedelmi miniszter a vármegye közigazgatási bizottságának mult évi december havi üléséből fölterjesztett kérelmére elrendelte, hogy május hó 1-től kezdve a Budapesten délután 0 óráig feladott, Nyíregyházára szóló postai küldeményük, ne Miskolcz— Szerencsen, hanem Debrec-men át kézbesittessenek. Ennek az intézkedés :ek előnyeit a téli hónapokban fogjuk leginkább élvezhetni, amikor is — mint az az elmúlt télen is történt — a reggeli postát s veie az újságokat is óraszamra rmnő késessel kaptuk meg. A Budapest—debrecen—nyíregyházi vonalon ezek a késések sokkal ritkábban fordulnak elő. — Tűzoltó közgyűlés. A nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület e hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja a városháza kislermeben rendes évi közgs ülését a következő tárgysorozattal. Az 1908. évi zárszámadás bejelentése. Az 1910 évi költségelőirányzat megállapítása. A vagyonleltár megáHapitaia. Titkári jelentés az 1908. évről. Indítványok. — Postartblás Ujfehértón. Vasárnap es e az ujfehértói álloiuáso!) eszreveMék, hogy egy pénzeszsák nyitva van. A vizsgáit u'áu kidtrült, ho^y Szunyogh István földbirtokos cimére érkezett Hiti koronás pénzeslevél hiányzik A felfedezés najy m*gdőbbenest keltett és az ujfehértói postahivatal azonnal jelentest tett a lopásról a n igyváradi postaigazgatóságnak és egyúttal megtette n feljelentési ismeretlen tettes ellen a csendőrségen. A postaigazgatóság egy hivatalnoka még kedden éik.izett le Uj fehérít ra és a hatósággal együtt azonnal megindította a nyomozást. A nyomozásnak még eddig nincs eredménye. — Eljegyzes. Vietórisz Istcún tir. kir. közjegyző helyettes tegnap tartotta eljegyzését özv. Buday Gyuláné leányával, Mariskával. — Ösztöndíj. A Somogyi Gyula kir. tanácsos kir. Közjegyző által, néhai fia hdlala emiekére tett főgtiauáziu ni alap iváiy 100 kor. ez idei kamatát Pataky Béla VIII. osztályos tanuló kapta mee. — Tüzek. A héten 3 esetb n vonult ki a tűzoltóság a tüzet jelzi toronyőr felhívására. E

;ő.-zör a Tokaji-utcában •* Roth Mórné háza gyuladt ki, azután az Er-u'cábati voit egy udvaron tüz, harmadszor pedig a Központi szálloda kéménytűzéhez vonultak ki. Mind a három esetben a tüzet méíf csiraj-iOan eítojtottáL — Tanárok gyűlése. Az országos ág. hitv. evangelikus tanáregyesület e hó 14. es 15-én tartja ez évi közgyűlését Pozsonyban, dr. M;sko László elnöklete alatt. A g} űiesín főgimnáziumunkat Lelflsr Sámuel, főgimnáziumi igazgató, Porubszky Pál as Adorján Ferenc i/i^irok képviselik. — Gyászrovat. Alólirottak az összes rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy a forrón szeretett férj, jó édes apa, testvér, sógor és rokon Nyikos János kir. járásbiró rövid szenvedés után, életének 45., boldog házasságának 14. évében f. évi április hó 3-án este 11 órakor elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. hó 6-án délelőtt 10 órakor fognak a ref. egyház, szertartása szerint a nagykállói ref. templomban tartandó gyászistenitisztelet után az ottani sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Tiszalök, 1909. április hó 4-én. Nyugodjék békében ! Özv. Nyikos Jánosné szül. Béres Ilona felesége. Nyikos Janika, Nyikos Icjuka, Nyikos Bözsike, Nyikos Annika gyermekei. Nyikos Sándor testvére. Nyikos Sándorné Katona Ida, Kovács István és neje Béres Amália, Dudniczky Emil és neje Béres Anna, Béres Ferencz, özv. Béres Gyuláné Csizmadia Juliska, Mukovszky Mihály sógorai, illetve sógornői. Á nyíregyházi kir. törvényszék, a területén levő kir. járásbíróságok és a nyíregyházi kir. ügyészség tagjai mély fájdalommal jelentik szeretett kartársuknak Nyikos János úrnak a tiszalöki kir. járásbíróság vezető járásbirájának folyó hó 3-án, életének 44-ik évében rövid szenvedés utan tőrtént gyászos elhunytál. Myiregyháza, 1909. április 4. Béke és áldás poraira! — Psleraia. Tisztelt szerkesztő úr! A Bessenyei-Kör estéinek referense, aki széleskörű ismeretet kiván tanusitaai, legutóbb — hibát követett el és én örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy beleköthessek, ő ugyanis Nagy Zoltánt a dilettánsok közé sorozta, holott Nagy Zoltán zeneakadémiai tanárkepesitéssel bíró egyén, ki egy virágzó zeneiskola igazga oja, ismert cuttiválója a zenének, * réren a zene-