Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

14 31-ik szám. N Y I R V I I) É K 1908. augusztus 96. A két napig tartó versenyből győztesekként a váci. szegedi, ó beciei és nyírbátori tűzoltók kerültek ki, ezen sorrendben nyerve el a dijakat. Még több kisebb, egyéni dijat osztottak ki egye^ tűzoltók között, honorálva azoknak ügyességét. Szatmár város nagy elismerésre míltó módon gondoskodott az ország minden részéből összejött, ezrekre menő tűzoltó vendégek ellátásáról, azoknak szórakoztatásáról. A fogadtatas barátságos, meleg volt. Az elszállásolások oly mintaszerű rendben történtek, hogy az érkezők várakozás nélkül juthattak el előre jelzett, minden lehető kényelmet megadó szállásaikra. De ezzel még nem elégedett meg a város. Vasárnap. 16-án delelőtt térzenével szerzett kellemes időtöltést vendégeinek, este pedig a nagy területű szép Kossuth-kertben, tűzi játékkal s tánccal egybekötött népünnepély keretében igazi magyar barátsággal vendégelte meg őket. Hogy ez mily méretű lehetett, elég csupán azt megemlítenünk, hogy az estén 20 hektoliter bor s ugyanannyi sör fogyott el. Mintegy 20000 koronába került e ket nap a városnak. A harmadik napon kirándulások voltak. Bikszád fürdőbe s Nagybányára külön e célra rendelt vonaton ment el a Szatmarra összegyűlt idegeneknek töredéke. E kirándulások vezetése és irányítása is Szatmárról tőrtént, s igy azon kellemes emlékek is, melyek ezen ügyesen rendezett kirándulásokról fennmaradtak, szinten a Szatmáriak vendégszeretetének köszönhető. Ezzel három esztendőre lezárultak az országos versenyek 1911-ben Veszprémben tartják meg, e város meghivasa folytan. Ha még korainak látszik az, de már is érdemes foglalkozni azzal a tervvel, nem-e állana kötelességeben Nyiregyházanak. tűzoltói körökben is előnyösen ismert \ árosunknak a 6 év multán tartandó országos versenyre meghívni Magyarország tűzoltoit. Jegyxstek. Az annyira hirdetett oszlrak rekordtermes a kútba esett. Osztrák hiradasos s/.erint a búzaés rozstermés messze mögötte maradt a várako zásnak. Ugyancsak ez uz eset Francziaországgal. ahol az érés utolsó hetében annyira megromlott a búzatermés, hogy nemcsak kintelrő

1 szo nem lehet, de erős buzabevitelre lesz szükségé. Németország gabonaszükséglete is fokozódott, mig a tengerentúli allamok gabonatermése egyáltalán nem olyan, hogy ezen fokozódo igényeket könnyen kielégíteni legyen képes. Nem tudjuk belátni, hogy ily körülményék között a magyar gazda miért vesztegesse el terményét 3—4 koronával olcsóbban, mint amily árakat gabonájáért buza és rozsáért elérhet. Nyilvánvaló, hogy Magyarország és Ausztria gabonatermése csat szűkösen fedezi a közös vámterület szükséglétét, miért ne varja be tehát a gazda a gabona eladasánal az importparitast, illetve a gabonaárak olyan emelkedését, amely mellett már a külföldi gabona importja lehetseges volna Ez az imporlparitás ma búzánál, ha a newyorki búzaárát veszszük alapul, 27 K. volna, ha pedig a balkán piaczok árát, akkor 28 K. A buza ára ugyanis Newyorkűan kereken 19 K., a buza vámj< 6.30 K , szállítás Budapestig 2 K , összesen 27.20 K. buzaar mellett volna az amerikai buza behozható a budapesti piaczra. Illetve, miután a kereskedőnek meg nyernie is kell valamit, a mai amerikai vagy balkán búzaárak mellett a közős vámterületre csak akkor hozhato be buza haszonnal, ha a budapesti búzaár 28 K. volna. Ez az importparitasos ár. A magyar és osztrák gazda tehát bátran bevárhatja a buza árának olyan emelkedését, hogy az a mindenkori newyorki árat ne 9 koronával, migt fentebb számítottuk, hanem 7 K. val haladja meg. Ez a mai árviszonyok közütt 26 K.-ás búzaárnak felelne meg. Azt tehát snnki sem mondhatja, hogy a buza ára az őszszel 24 vagy 26 K. lesz, tehát várjunk az eladással, de azt már matematikai pontosságai pontossággal megállapíthatjuk, hogy a folyó idényben a budapesti piaczon a buza árának legalább 7 K.-val kell a newyorki buza árát meghaladnia, hogy a magyar „'azda búzájával a piaczot felkereshesse. Ez esetben azonban a készlet egy részét piaczra kell hozni, nehogy az importparHás esete beálljon s gabona behozatala váljék lehetővé, mert ezt az alkalmat a spekuláczió csakhamar kihasználná a jövő gabonaáralakulás kárára. Ha gazdasági pgve-ületeink. szövetkezeteink gazdaköreink akként volnának szervezve, mint pld. Francziaországban, ahol egy központ irányítja a gazdák gabonaeladásait, akkor mindenkor kihasználhatnók a legkedvezőbb áralakulást s illetve szűkös termés esetén az import paritásos árat. A gazdáknak maguknak kellene a vídélen megmozdulniok és szervezeteket létesiteniök, melvek segélyével módúkban volna a jelen kedvező konjunktúrát a maga teljes egészében kihasználni s a magyar termelés javára az os/.trák fogyasztást megadóztatni. * * * Az olcsó pénz vált uralkodóvá Európa-szerte es a pénzpiacznak ey. az irányza a már a íezajlztt válságból legnehezebbm kibontakozó Németországban is érezteti hatását, ahol az ipari konjunktúrákban beállott kedvezőtlen fordulat sok tőkét szabadított fel a melyek most álla'iii járadékokban keresnek elhelyezést. Ez magyaráz7a meg a legutóbbi porosz járadékkibocsátás varatlan sikerét. Sem Budapesten, sem Bécsben nem idézettelő a zálogievel- és járadékpiaczon nasoníó fellendülést a p>nz olcsóbbodása, amely különben nem érezteti nálunk oly intenzív módin hatásat, mint a nyugati piaczokon, valaniintho^y a tavalyi válság romboló erejét sem éreztük oly közvetlenül mint az Unió vagy a német b rodalom. Az Osztrák-Magyar Bank diszkontja megállapodott a 4°/onál s az általános olcsóbbodásnak csak szélső hullámai jutnak el hozzánk tőkebőségről, kedvező vállalkozási konjuukturárol azonban nálánk meg szo sem lehet. A közelgő ősz szokás szerint bizonyára ismét jelentékenyen fokozóoó hiteligényekkel tog beköszönteni, amelyek kőzött a mezőgazdasag szükségletei — a kedvezőtlen terméseredményekből esa takamanydrágasátfból következtetve — nem utolsó helyet foglalnak mjjd ei. Reméljük azonban, hogy a jegybank ovitosan tartozkodo politikájának, valamint a tokegazdagabb külföld lassankin meghódított bizalman ik gyüwöcseként sikerül az iden a mostani normális kamitlábat fenntartani és a tavalyihoz hasonló p-nzdrágaságnak nem lesz kitéve közgazdaságunk. TANÜGY. Értesités. A nyíregyházi á. h. evangelikus főgimnáziumba a tanulók szeptember hó 1., 2., 3-ik napjain 8—12-ig és 3—5 óráig vétetnek fel. Az egyei osztályokba való fölvételre mindig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosít. Az V-ik osztályba lépő tanuló szülője, vagy gyámja köteles előzetesen kijelenteni, hogy fia, illetőleg gyámoltja a görög nyelvet, fogja-e tanulni, vagy a görögpótló tanfolyamba kívánja őt felvétetni. A javító és pótló vizsgálatokat augusztus hó 31-én tartjuk. Tanévmegnyitás szeptember 4-én, d. e. 9 órakor; rendes tanítás kezdete ugyanezen napon. Iskolai fizetések : A fölvételnél minden tanuló 4 korona fölvételi dijat fizet, mely alól senki sem menthető fel. — Fizet továbbá minden tanuló a gimn. alapra 2, az országos nyugdijalapra 6 koronát és 1 koronát ifjúsági könyvtárra. E díjakon felül a ref. és az izr. tanulók 6—6 koron3 vallástanitási dijat is fizetnek. A tandij 60 korona. Ez összeg kétrészben és pedig felerészben a beiratáskor, a másik felerészben február hó 1-én, előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. Azon tanulók, akik magukat részben vagy egészben a tandíj fizetése alól felmenteni óhajtják, tandíjmentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően fölszerelve, a főgimnázium kormányzó tanácsához címezve, aug. hó 15éig, a főgimnázium igazgatójához nyújtsák be. Ajánlom, hogy csakis szegény (árva) és jeles, vagy legalább jó előmenetelü tanulók folyamodjanak. — Később beadott folyamodásokat tekintetbe nem veszünk. Első osztályba lépő tanuló tandij elengedésre igényt nem tarthat. A magántanulók 80 korona vizsgálati díjat fizetnek ;vezenfelül még a gimn. alapra és felvételi díj címén 32, a nyugdíj alapra 6 koronát 1 kor. könyvtárra. A 39 korona a beiratás alkalmával előre fizetendő. A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati díjat is fizetnek a vallástanároknak és pedig a keresztény tanulók 6—6 koronát, az izraeliták 10 koronát. A tápintézet szeptember elején — a tanévvel egyidejűleg nyílik meg. A tápintézetbe vallásfelekezeti különbség nélkül vesszük fel a tanulókat. A felvitet egész évr>. történik Ez ügyben a tanulók Mészáros Ferencz főgimnáziumi tanár úrhoz — tápintézeti felügyelőhöz forduljanak. Minden tekintetben készségss felvilágosítást nyújtok. Nyíregyháza. 1908. augusztus hó. Leffler Sámuel, főgimn. igazgató. A nőipariskoldban a üeiraiasok szeptemoer 1., 2., 3-an fognak megtartatni d. e. 9 tói 12-ig es d. u. 3—5 oraig az iskola helyiségében. Beiratkozhatna^ a hímző és fehervarró osztályba rendes és rendkívüli tanulok. Tandíj a rendes tanulóknak 30 korona, rendkívülieknek 40 korona, egész évre, a tandíj félevenként előre fizetendő. B_>iratási díj 3 K. T" díjmentes növendekek is ugyanazon 3 nap aiatt vétetnek fel. Nyíregyháza, 19'J8. augusztus 14. Kégly Serene, igazga'ó. Értesítés. A nyíregyházi közs. polg. leányiskolában a beiratasok, továbbá a felveteii és javító vizsgalatok a következő sorrendben fognak mgtartani. Augusztus 31-én d. e. 9 órakor felveteii illetőleg különbözeti vizsgálatok. Szept. 1-én d. e. 9 orakor az I. osztály beiraiasa. Szept. 1-én d. u. 2 órakor az I. oszt. tan. javitó vizsgálata. Szept. 2 án d. e. 9 órakor a II. o=zt beíratasa. Szept. 2-án a. u. 2 órakor a II. oszt. tan. javito vizsgalata. Szept 3-án d, e. 9 orakor a III. oszt. beíratasa. Szept. 3 an d. u. 2 orakor a III. es IV. o. tan. javi.'o vizsgalata. Szepi. 4-én d. e. 9 órakor a IV. oszt beíratása. Tandíj egesz évre 40 korona, melynek fele a beiratas akalmávai, a másik fele február ho 1-en fizetendő. Felvételi díj 2' korona, könyvtár díja 2 korona. Tandíjmentessegre csak oly tanuló számithat ki jó magaviseletű s kinek a megelőző osztályrol' legalabb általános jó osztályzata van. A folyamodványok iskolai es szegenységi bizonyítvánnyá! fölszerelve a neiratas alkaImával .nyújtandó* De. I. osztályba lepő tanulok az e.ső télevben tandíjmentességben nem részesülhetnek. Beirata* aikalmaval az iskola kötelékebe újonnan belepő tanulok kötelesek keresztlevelüket illetőleg anyakönyvi kivonatukat és az űjiaoitást igazolo bizonyítványukat is bemutatni. Nyíregyháza, 1908. aug. ho. Gáspár Gézáné Hirdetmény. Az 1908 1909. tanévre az elemi-, ismétlő- és tanonciskolákban a beiratások a következő napokon eszközöltetnek: I. Ai elemi- és ismétlő iskolákban: A) A városban: szeptember hó 1., 2., 3., 4. és 5. napjain. A tanítás szeptember hó 9-en kezdődik. B) A tanyai i,kolakban: október hó 1., 2. és 3. napjain. Á tanítás október ho 5-én kezdődik. II. A kereskedő tanonciskolaban : szeptember hó 6-ik napjan. A tanitas szeptember hó 14-én kezdődik. III. Az iparos tanonciskolában: szeptember hó 6 , 8. és 13-ik napjain. A tanitas szeptember hó 14-én kezdődik. Felhivatnak a szülők és gyámok, hogy az elemi iskolaköteles (6—11 éves) gyermekeket az elemi iskolákba, az ismétlő iskolaköteles (12—14 éves) gyermekeket az ismétlő iskolaba a kitűzött határnapokon pontosan Írassák be, mert ellenesetben az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4-ik §-a fog velük szemben alkalmaztatni. A kereskedők és iparosok pedig felhivatnak, hogy tanoncaikat a kitűzött napokon a tanonciskolákba pontosan írassák be, mert ellenesetben ellenük az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében a kihágasi eljárás fog folyamatba tétetni. Nyíregyháza, 1908. augusztus hó l5-en. Májerszky Béla, polgármester.