Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

31-ik szám. megérjük, hogy mindenki kifizetett ruhában fog sétálni a korzón. — Elgázolt gyermek. Karfúnkel Lajos nap­kori lakos hat éves gyermekét egy szekér elga­y.olta. Súlyos sérülésekkel beszállították az Erzsébet kórházba. — Titokzatos gyilkosság;. Csonka István balsai gazdát mult csütörtökön virradóra ketté szelt fejjel halva találták éjjeli fekhelyén. A gazda paraszt szokás szerint a tornácon aludt; felesége bent a hazban, suhanc cselédje pedig kmt az udvaron egy szekérkasban. — Egyik se hallott semmi gyanús neszt az éj tolyamán. A gazda előző nap keményen összezördült eg* <k szom­szédjavai valami szénakérdésen; a nu erre irányul. A nyomozás folyik. — ,Utazás a holdba és a hold körUI" az ,Apolló villanyszinház" e heti műsorán ik sen­zációja. Verne Gyula örökbecsű, fantasztikus regénye remekül sikerült, végig színezett mozgó­fényképekben. A nagyszerű kép egyes bájos jelenetei gyönyörű videkeken játszódnak le. A szereplők pompás korhű toaletekben játszanak. E kép a filmtechnika remekműve! Ezen kép az e heti összes előadásokon le lesz jatszva, tehát a vasárnap délutáni félhelyáru előadásokon is latható lesz. A műsor többi szarna is csupa kitűnő újdonságból van összeállítva. Kiemelendő képek még: A munkás bosszúja. Nagyon hatá­sos szociális dráma az életből. Pedikure szere­lemből! Mulatságos szerelmes történet. Kitűnő humoru képsorozat. Az elvarázsolt kocsi. Nagyon érdekes tréfás história. Ezenkívül kitűnően össze­válogatott teljes mozgóműsor. Előadások tartat­nak: szombaton és és vasárnap este Va9 és VslO órakor, továbbá vasárnap d. u 4 —7-ig órán­ként félhelyáru gyermekelőadások. Hétfőn este V29 és Vs I : órakor nagy e ]ite előadások a leg­jobb képekből összeállított uj műsorral, melyből Kiválianak: A fivérek. Rendkívül érdekes és tanul­ságos halásztörtériet Az egyes jelerietek szín­helyei gyönyörű tengerpartok, mesés, festői vidékek. A kép hossza 500 méter. A doni kozá­kok. Ez a kép a világ legügyesebb lovasságát mutatja be gyakorlatozás közben, remekül sike­rült termeszetes felvételekben. A doni kozák­ezred a car tulajdonát, képezi és ennek legna­gyobb büszkesége. E képre különösen felhívjuk a sportkedvelők figyelmét. Egy fennimista nő küzdelme a választójogért. Rendkívül mulatságos kitűnő filmujdonság. E k p mindenütt nagy tet­szést aratott. Ezenkívül valamennyi előadason be lesznek mutatva a hajdúszoboszlói vasúti ka­tasztrófa jeleneteiről készített termeszetes fény­kepfelvetelek, melyek a szerencsetlenség hü képét nyújtják. — Egyéves önkéntesek a tényleges szolgálat elhalasztasa iránt folyamodványaikat a ved­törvényi utasítás I. resze 72 szakaszának 3. pontjában meghatározott időig szeptember l-ig kötelesek benyújtani és ugyanakkor azt a kö­körülményt tartoznak igazolni, hogy tanulmá­nyaikat az e őző tanevben valamely felsőbb tanintézetben folytatták de nem szükséges azt is igazolniok, hogy a következő tanévre vala­mely felsőbb tanintézetre mar beiratkoztak. Úgyszintén a védtörvenyi utasítás 1. rész 72. szakasza 4. pontjaban körülírt esetben is ele­gendő annak beigazolása, hogy a tanulmányok a lefolyt tanevben folytatattattak. Amennyiben pedig oly egyévi önkéntesek kérik tenylegcs szolgálatuk elhalasztását, akik besoroztaiásuk alkalmával valamely «. osztályú közepiskoli utolsó évfolyamát látogatván, csakis utólag, a szóban forgó tanintézetnek elvégzése után ré­szesítettek az egyévi önkéntesi kedvezményben, az illetők az érettségi (osztály) bizonyítvány bemutatása mellett tartoznak bejelenteni, hogy tanulmányaikat valamely magasabb tanintézet­ben folytatni ohajtjak. Ezeknek az ujabb tanul­mányoknak tényleges megkezdését a szabadsá­golás első eveben nem kell beigazolni. Budapest, 1908. évi junius 25-én. A miniszter helyett: Bolgár s. k. államtitkár. — Ha jönnek a hesseni legyek. A gazdakö­zönség figyelmet felhívjuk arra az eshetőségre, ha netán hesseni legyek mutatkoznának határú­kon, hogyan védekezzünk ellene. E kártékony férgek a buzavetéseket támadják meg és teszik tönkre. Ellenük ugy védekezhetünk, ha a vetésre kijelölt táblákon már augusztusban néhány sor buzavetést csinálunk, ami arra szolgál, hogy a hesseni legyek petéikét ide rakjak le. Ezeket a veteseket később újra felszántjuk, vagy erősen lehengereljük, mi áltat e káros férgek még csi­N Y I R Y I D É K rájukban elpusztulnak. A főkapitány figyelmez­teti a gazdákat és mezőröket, hogy ha a hesseni legyek jeleuségét tapapasztalnak, a gyors intéz­kedés megtétele végett hozzá azonnal jelentést tegyenek. — Az uj ötkoronások. A pénzügyminiszter értesítette a törvényhatóságot, hogy Ausztriában uj formájú őtkoronasokat hoztak forgalomba, közli azok leírását, nehogy valaki megtéveszt­hesse a közönséget. — Mit kér születésnapjára Lili: egy babát, egy babakocsit és egy egész hegyet Fáy-féle Sódeni ásvány pasztillákból. Ezért ugya­nis a kicsi egesz odavan. Lát-ták már Lilit m ghültnek ? Hallottak köhögni? És ezt mind csak a Sódeni ásványpasztillák rendszeres hasz­nálata teszi. Kisérletképen próbálja meg ön is — egydoboz ára 1 K 25 fill. és minden gyógytárban, drogueriában és ásványvizkeres­kedésben kapható. Főraktár Ausztria-Magyar­országon W. Th. Guntzert, Wien, 10/1. Grosse Neugasse 27. 60-19-2. — A sáska. A földmivelésügyi miniszter kiküldöttei megállapították, hogy Tiszapolgáron a sáskát végleg kiirtották, de a bajnak még nincs vége, mert Hortobágy helyett most már Nagyléta határa rejt magában veszedelmet. — Dr. Katona Mihály, sarospataki homeo­pata orvos ismét megtartja rendelő óráját Debrecenben augusztus hó 6 és 7-én Darabos utca 55 szám a alatt,-ahol különösen a gyo­mor, bél, és tüdőbajosok szokták nagy szám mai felkeresni a sikeres gyógyításairól széles körben ismert orvost. 490—1—1 CSARNOK. Laucsix Mate visszalép. Irta : Pataky István. Mezőtúri Andrásnak volt a felesége Olajos Erzse, de ez már vagy 8 év előtt eihalt. Gyer­mek nem maradt. Az alig 32 éves ember majd­nem megöregedett bánatában. Az a néhány jó napja volt, ha átrándult Mezőtúrra Zsadányiék­hoz. Makóra nem jártak, mert Olajosék is régen meghaltak. Zsadanyiéknál 7 gyerek volt. Egyik szebb, mint a másik. Mezőtúri mindig vitt nekik vala­mit. Szerettek, mintha hozzájuk tartozna, de nem tudták rávenni, hogy náluk maradjon. — Ilyen fiatalon — fakadt ki Mezőtúri — majd ha megöregszem. Télen szokott átmenni Mezőtúrra, egyszer egy évben. Mennyire csodálkoztak és örvendtek Zsadányiék, midőn 1871. szept. hó 29-én Mező­túri megjelent náluk. — Isten hozott druszám ! kiáltott Zsadányi nyakába borulva a jövevénynek, mig Panna asszony köszönés után hozzálátott, hogy a ven­déget kellően lássák el. A két férfi beszélgetés közben felhozta a Ráday bölcsőt, ahol most annyi embernek meg kell fordulni. — Hej sógor — szólt Zsadányi — az az egy makói dolog nyomja a lelkemet. Azért is ott maradt a gazdám kezében a bérem, tudom is, hogy kifizette a kárt. De m?gis ha annyi idő multán megtudnák, s elszakítanának ettől a 7 gyerektől. — Ne félj attól komám — felelt Mezőtúri. Csak az igazi bűnöst éri a büntetés. Pedig nem igaz, gondolta magában, én nem is loptam, mégis már büntetnek. De szí­vesen szenvedek ezekért a porontyokért. — Hanem tudod, mit András, ha egy hónap múlva nem lesz semmi bajom, igérem ide jövök hozzátok. — Egy hónap múlva. — Na . . . igen ... kis elszámolni valóm van. Ha az sikerül. — Adja Isten ! Laucsik Máté előtt állt Mezőtúri. — András, maga 1858. évben Zsiros Máté­nál szolgált Makón ? — Az évre nem emlékszem uram, csak azt, hogy 13—14 éve van, és csak egy évig voltam ott kondás bojtár. — Tudom. Majdnem szöktek a későbbi felesége Olajos Pannával. Miért szöktek? — Pannával ? Igen . . . igen, a felesé­gemmel. 1908. augusztus 2. 7 — Nem szőKtünk uram. íVlegmondiuK az apja és anyjának. Iste nyugosztolja őket. — Nyugasztalja. De emlékszik, hogy tett Makón valami hibát ? — Nem tudok rcla. A feleségem sem mondta. — Hát Zsiros Máténé ? — Az a gazdám gazdája volt. Csak akkor parancsolt, ha a gazdám nem volt otthon. — De tudta, hol a kamarája ? — Hogyne, sokszor adott ki szalonnat. — Hát akkor nem vitt, mikor nem adott ? — Éi?! Laucsik rábámult a parasztra. Ebben a felkiáltásban annyi tiltakozó felháborodás volt, hogy Laucsik, a nagy emberismerő átlátta, hogy Kle m Jusztin itt kissé hirtelenkedett. Rögtöncsengetett sbehívatta özvegy Zsirosné asszonyomat. — Nézze meg, ez volt az az ember, aki a kamrájába betört. Mezőtúri odament az öreg asszonyhoz kezet csókolt, s megállott előtte, hogy nézze meg. — Ismerem — szólt az öreg nő — nevét nem tudom. Talán Zsadányi Mezőtúrról. — Mezőtúri András vagyok nagyasszonyom, nem Zsadányi. — Mezőtúri !? Akkor én összetévesztettelek. De megismerlek fiain. Nem volt rád soha panaszom. Se te rád, se a többire. Most sincs. — Nincs panasza — vágott közbe Laucsik — de meglopták, s aki lopott, büntetni kell. — Semmi károm uram. — Mindegy. — Sőt többet mondok, tán az sem igaz, hogy megloptak. — De hisz Klemm Jusztin . . . — Ne tessék hinni. Neki mondhattam, vagy mondtam. De az egy élő Istenre esküszöm, hogy erre az emberre aki itt áll, soha sem gyana­kodtam, rá soha semmit sem hallottam. Erre esküszöm Régen volt asszonyom. Tizenhárom éve is elmúlt, talán nem ismer rá. — Az evek dacára ráismerek. Nem ez volt! — Hát melyik? — Mit tudom uram. A bojiárokat a kondás gazda fogadta. Alkalmazhatóság szerint marad­tak hónapokig, egy évig, ritkán két évig. Kiki vágyott saját szárnyaira. De ez nem volt. Mezőtúri odalépett ismét az özvegyhez, és megcsókolta kezét. — Köszönöm nagyasszonyom. És én is esküszöm nagyasszonyomnak, hogy én meg nem lopta^. Hanem — fordult Laucsikhoz — az ur hata mas ember, és ha a lopás mégis abban az időben történt, amikor én ott voltam, kész vagyok megbűnhődni azért az ismeretlenért. Tessék bezáratni. Laucsik elmosolyodott. — Vakapád. Takarodj innen ! Szögedéből egyenesen Mezőtúrra Zsadányi­hoz ment Mezőtúrra s olt is maradt. Özvegy Zsirosné küldött egy láda enni valót, s azt üzente, hogy tud mindent, de jól van úgy, s maradjon minden ahogy van . Közgazdaság. A darazsak elleni védekezés. Tapasztalásból tudjuk, hogy a darazsak a sző­lőkben nagy kárt okoznak, hivált ott, ahol tömege­sebben vannak elterjedve. A darazsak ellen van egy nagyon jó védekezési mód, amely az eddigieket felülmúlja; ez a következőkből áll. Ezek a kártevő rovarok a földben tanyáznak, ott csinálnak magoknak fészket, ahol aztán rendesen ki is telelnek és ugy szaporodnak évrél-évre tovább. Az ellenök való védekezés a következő. Először azt kisérjük figyelemmel, hogy hol jár tömegesebben a darázs, merről jön és merre megy. Ezt leginkább a reggeli órákban lehet megfigyelni. Mert éjjelre bemegy a fészkébe hálni és reggel tömegesen tódul ki onnan élelmet keresni. Azt fogjuk látni, hogy a darazsak egy kis lyukba be- és kijái Icáinak, mely lyuk nem nagyobb egy egérlyuknál. Ezeket a lyukakat mindig vagy gyepes utakon, vagy a szőlőterületet körülvevő árkokban, vagy ha élő kerítések vannak, azok tövé­ben lehet legjobban meglelni. Mikor a fészekre rá­akadtunk, jegyezzük meg jól a helyét és hagyjuk ott a darazsakat. Másnap kora reggel napfelkelte előtt egy jó vizes pohárnyi szénkéneget öntünk be a megjegyzett lyukba. Ezt azért kell reggel csinálni, mert akkor a darazsak bent vannak még a lyukban, nagyon kevés

Next

/
Oldalképek
Tartalom