Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)
1908-12-13 / 50. szám
10 50-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. december 13. b) li. b Sf í g I c i > ( most is a leghatározottabban tagadta, hogy ő gyújtogató lett volna. Az esküdtek dr. Ssitlia Sándor hatásos védőbeszéd® után néhány percnyi tanácskozás után kihirdették, hogy Vargáné nem bűnös s ennek alapján az ügyész indítványára a bíróság a vádlottat a vád és következményei alól fel mentette. Az ítéletben mindnyájan megnyugodtak. — Viszik a katonákat. Szerte az orszi,'ban katonaszállitási hírekkel van tele a levegő. A boszniai helyőrség kiegészítése címén hosszú katonai vonatok viszik a bakákat a nagy dicsősőggel annektált tartományok felé. A kaszárnyákban csupa szívesség mindenki, a katonabandák víg nótákkal búcsúztatják az embereket s künn az utcákon siránkozó anyák, ismerősök jajszavai repkednek a hulló hópitiék között. Csupa magyar ezred, csupa magyar fiukból álló legénység az, melyet útnak indítani célszerűnek talált a legfelsőbb hadvezetőség. Persze ilyenre nagyon jók vagyunk. A két annektált tartomány sorsáról nem esik szó most sehol a világon. Oda át Ausztriában hilálosan hallgatnak. Most egészen nekünk szánja mindenki, nehogy a reánk rovandó véráldozattól megriadjunk. Majd azután, ha rend lesz, mi megint nem leszünk a világon. Évszázadok óta igy mutatja ezt a magyar történelem. Mikor fogjuk már egyszer levonni a történelem tanúságát? Jó magyar véreink, magyar fiaink odalenn a határszéleken egy kegyetlen gerillaháború küszöbén állanak. S a szállítások tovább folynak. S ha — amitói óvjon Isten — tényleg kiüt a háború, még mennyi áldozat vár ránk. S mi majd, kiknek pedi^ fülünkben cseng még a nemzeti kívánságunkra válaszul adott .chlopii soha" lovagiasan lógunk sietni a kül ügyi zsenialitások révén bajba került Ausztria védelmére. Pedig a lelkesed .sünknek, nemzeti hevünk föllángolásának semmi köze e háborúhoz. Idegen érzésekért, idegen érdekekért v^rt es pénzt fogunk adni. S a magyar anyák kőnyeí, a magyar fiuk kínjai, a ránk szakadó gazdasági válság lelket felforraló gyötrelmei közepette lesz-e bátorsága a kormánynak a maga nagy ereje tudatában föltételül odaailiiani sutbadobott nemzeti követeléseinket? Megfogj un-e egyszer érteni veres lapokkal teli történelmünk tanítását ? Nem! Mi majd magint lovagiaskodunk s pusztulni fogunk odalenn, anélkül ; hogy a magyarságnak a vér es pénzveszteségen kívül valatui eredmény jutna. Ha most hallgat meg a függetlenségi párt, ezt megérti a magyar lélek, de bíznunk kell abban, hogy még hallatni fogja szavát, mert a magyar sziv erejének az első ágyúlövés idejen ínég meg kell szólalnia. — Rablóvilág Mátészalkán. A betörések történetében uj fejezetet nyitóit a két újpesti Raflles, s bár ügyesen tervezett rablásuk dicsőség koszorúját csak alig egy napig tudtak viselni, számos tanítvány nevelkedett az újpesti rablás emlőin. Ujabban Mátészalkát érte az a kétes értékű dicsőség, hogy a betörések ilyen fajtájú kivitelével szaporítsa a rendőri krónikát. Egy cigány vakmerő és brulális rablási kísérletét jelenti nekünk mátészalkai tudósilónk. Az eset részletei, melyről egész Mátészalka izgatottan tárgyal a következők: Özv. Koszta Józsefné hentes üzletébe, mely a község igen forgalmas helyén van, a napokban egy jól megtermett cigány állított be. Az asszony egymagában volt az üzletben s a kárt élelmiezereket — bár gyanús volt előtte, hogy a cigány olyan sokat vasáról — átadta. A cigány időkőzben elővett egy husz korona-nak látszó papírpénzt és azzal fizetni akart. Az asszony vizsgálgatni kezdte, a már első látszatra is gyanús bankót. Ezt a pillanatot használta ki a rabló cigány hogy vakmerő tervét végrehajtsa. Abban a percben, mikor az asszony a papír felé hajolva a pénz szemlélgetésébe volt elmerülve, a brutális zsivány teljes erejéből az asszony arcába vágott. Koszláné a váratlan csapásra egy fájdalmas sikoltással rogyott össze. A bestiális cigány a földön vérében heverő asszonyt m^g alaposan összerugdosta s aztán belemarkolt a kihúzott pénzesládába, de ideje alig volt már rá, mert az asszony fájdalmas sikoltására a mátészalkai főszolgabíró arra hajtó kocsisa, a kocsiról leugorva, a futásnak eredt cigányt üldözni kezdte. Az izgalmas üldözéshez csakhamar csatlakozlak a járó-kelők közül is, ruig végre a teljesen kifulladt menekülőt kétségbeesett hosszas küzdelem után sikerült Nyisztor György csendőrnek lefognia. , , A vakmerő cigányt beszállították a mátészalkai járásbíróság börtönébe. Koszláné sebei veszelyesek. -- Figyelmeztetés. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek kesedelem nélkül való kezelése csak ugy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1. Pénzt, ékszert más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkoiatlal bíró csomagokat, gőb nélküli zsineggel többszörösen es jó szorosan átkeli kötni a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A címzésnél a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősbb, özv. stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó ; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca házszám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (var tuegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell irni, de ha ez nem lehetséges, ugy a a cim fatáblácskára, bördarabra vagy erős lemezpapirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmeben kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a > imirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnek, elveszne, vagy pedig olvashallanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kivanatos továbbá, hogy a felndó saját nevét és lakasál a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse.. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. évi december 19-tői 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalokon nem a rendes mozgópostákkal, hanem gyorsiehervonalokbati rendszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a nagy csomagok szállításában némi késleltetést idez elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartalmazó poslai csomagok m^gís idejeben rende 1tetési helyökre szállíthatók legyenek kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy két nappal előbb adja tel. 6. A csomagok tartalmát ugy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részlatesen kell jelezni. Budapestre és Bécsbe szóló, élelmiszereket, illetve fogyasztási adó ala eső tárgyakat (tiusnemü, szeszes italok stb) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség, és mennyiség szerint kiírandó, (pl. szalonna 2 kg. egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséséges és a gyors kezbesitést lényegesen előmozdítja. — Csalódni emberi éolog, de nem okvetlenül kell. Ha e névre .Réthy" figyelünk, ugy nem csalódunk, hanem eredeti Pemetefű-cukorkát kapunk 60 fillérért, még pedig egy kedvelt régi magyar háziszert, mely köhögés, rekedtség es hurutos bántalmak sok ezer esetében oly kitűnően bevált. De vigyázzon, hogy a doboz es a cukoika minden darabján rajta legyen a ,Réthy" név. — Szép, jó, olcsó ajándékok ezreit sorolja fel a Löfkovits Arthur és Társa debreceni hires órás- és ékszerész, ezidei 26-ík évi nagy képes árjegyzéke. Hozassuk meg az árjegyzéket és bizonyára rendelni is fogunk a gyönyörű es jutányos újdonságokból. — Karácsenyi ajándékul nagyon ssép es mindig értékes tárgyakat meglepően stolid árért szerezhet be Vrabrcz órás és ékszerésznél Nyiregyháza, Iskola-utca 8. 7u-»_i — Aki szereti a jó kávét, próbálja meg a Hoff'mann fele finom pörkölt kávét. Naponta friss pörkölés. Finom fajok Pompás keverékek. £21— 26—ü A közönség köréből,*) Jegyzőkönyv. Felvétetett Ajakon, 1908. évi november 21-én tartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűléséről. Jelen voltak: Leskovics András főbiió, Orosz Pál, Vinczeffy Peter, Székely Lajos, Friss Sándor, Takács Gergely, Kovács A. János, Takács Mihály, Doltai István, Kerekes János, Takács P. Mihály, Torma József és Huszár János helyettes körjegyző. 53 — 1908 Ajak község összes lakosságának, adófizető polgárainak aláírásával ellátott kérvénye, melyben Ajak kisközségnek nagyközségé alakulását közszükség és érdekből kérik. Határosat. A nagyközséggé alakulást, mint az összes lakosság el nem utasítható kívánságát Székely Lajos és Friss Sándor ellenvéleménye megjelölésével, magáévá teszi, mert az 1886. évi XXII. t.-c. 151. §. alapján ahhoz törvényileg biztosított joga van. Ajak község lakosságának száma most már 2000 lelken felül van, ma a közigazgatás nagy terjedelmű ügykörében ennyi ember egy jegyzőnek — ügyes-bajos dolgaiban összes tehetségét — munkásságát, minden idejét teljesen igénybe veszi; ennyi ember hetenként sokszor két-három napig Anarcson elfoglalva lévő jegyző nélkül nem maradhat. Ajak község szükségérdekeinek valóságos hátrányára van az, ha a jegyzőtartás dolgában Anarcs községgel szövetkezésben marad, mig ellenben az önállósítás Anarcs község szellemi vagy anyagi érdekeiben semmi nyomot nem hagy maga után, mert ő a vele egynépessógü közelftkvő Gyulaháza kisközséggel jegyzőtaríásra azonnal társulhat. Ajak községnek 1908. évi összes állami adója 13206 korona 30 fillér, nagyobb szabású építkezési költségek és rendkívüli kiadások felvételévet is csak 31% községi adó kivetéssel vezeti háztartását, ahhoz a 400 korona jegyzői fizetés hozzájáruláson kivül Anarcs község egy fi lérrel sem járul, ezen külőmbözet bár az a jegyzői fizetés kiegészítés címén állami hozzájárulással joggal remélhetőleg teljes kiegyenlítést nyer, legrosszabb esetben sem tenne háztartási mérlegünkben anyagi sulynehézséget, mert 1320G korona állami adó csupa községi adó kivetési alap javára, csakis 2 és Vi°/o emelkedést mutatna, ezt pedig a közjó a közerdekkel szembe figyelemre sem méltatható, egyebekben pedig Ajak község a községi adminisztratio szolgálatában mindazon tényezőkkel és feltételekkel rendelkezik, mellyel hozzá hasonló községekkel megálja a helyét. A képviselőtestület a kérvényt a járási tekintetes Főszolgabíró ur utján kívánja illetékes helyére felterjeszteni s mély tisztelettel felkéri a Főszolgabíró urat, hogy ezen kérvényt mint az általános, a mai közigazgatási modern érdekek tolmácsolóját pártoló becses javaslatával a varmegyei Alispán úrhoz felterjeszteni kegyeskedjék ; a Nagyságos Alispán urat pedig arra kél i Ajak község összes polgársága nevében a képviselőtestület, hogy most, midőn a két község ellentét érdekei a jegyzői állás üresedésben léte folytán a közügy érdekében könnyen megoldhatók, a jegyzői állás betöltését az összlakosság kérvényének jogerős elintézéséig függőben hagyni méltóztassék. Ezen határozat a „Nyirvidék* és „Kisvárda és vidéke" cimü lapokban közzé tétetik, ez utón kéri Ajak község közönsége Szabolcsvármegye mélyen tisztelt törvényhatóságának bizottsági tagjait, bogy benyújtott kérvényük tárgyalásakor községünket fejlődő törekvésében az önállóság megadásával támogatni kegyeskedjenak, inert egy *) Az e rovat alatt küilötteUrt a fel«lő»»*(j » lie küldőt tárbeli.
