Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

4 29-iIc szám. N Y I R V I D É K 1908. julius 19. A franciia igy vélekedik az asszonyokról : Ahol kutya van, ott bolha is van ; ahol kenyér ott eger es ahol asszony van, ott van az ördög. — Az asszony meg a bolond sosem bocsát m eg, — Az asszony altkor nevet, ha tud és akkor »ír, amikor akar. — Amire a< ördög nem képes, megteszi az asszony. — Aki feleséget üti, ugy tesz. mintha egy zsak lisztet verne ; a jó kim«gy, a rossz m-^g benmarad. — Két jó napja van a férfinak: mikor a felesegét elveszi és amikor eltemeti. — Az angol: Aki szere­lemből nősül, annak szépet az éjszakái de go­noszok a napjai. — A spanyol azt mondja: Az asszony és öszvér joüban engedelmeskedik, ha hízelgőnk naki, mintha kényszeríteni akarnánk. — Sokat nyert az, aki elvesztelta a feleségét. — A férfi a fuvo, az asszony a tűz; jön a z ördög és beléfujtat. — Az ass/.ony könnyei értékesek, de nem kerülnek sokba. — A róka sokat tud, a szerelmes asszony még többet. — Az arab azt mondja : Kérj tanácsot a fele­ségedtől s tégy ugy, ahogyan akarsz. — Az indiánus : A kacér asszony olyan, mint az ár­nyék. Ha követed elfut, ha elmenekülsz követni fog. Tudni akarod az arany finomságát ? Dör­zsöld a próbakőhöz: ha íz ökör erejét akarod tudni, terheíd meg; tia a férfi természetét, hallgasd meg. És ha az asszony gondolatait is tudni aka:od? Arra nincs mod. — A kinai: Az asszony kincse a nyelve s azt nem is hagyja berozsdásodni. Az asszony esze higany, a szive viasz. — A perzsa: Ha háborúba készülsz, mondj egy imádságot, ha tengerre, mondj kettőt, ha meghazasodol, mondj hármat. * Szülőföldem csöpp harangja Ki sem hallik a hutáiból S itt egy galamb messzebb elbug, S aút' kürtje topább e;szol! Mégis sokszor ugy estennen, Hogy mikép rars, Isten tudja, Homokháti harangszavát, Áthallom a Tiszántúlra * Egy, Nyíregyházán gyakran megforduló vi­déki ur, azt mondta, hogy nem lehet elitélni a taligátokat sem gondatlan, sem szándékosan való elütésekért, mert, nem azért ütnek el em­bereket a taligások, hogy a józansag törvényeit áthágják, hanem azért, mert e nemes városban olyan port ver fel egy elől haladó kocsi, hogy nem lehet látni. Nem a taligásokat kellene bezárni, hanem az utcát locsolni. Ha takarékoskodni akarunk, hát kötelezzük a háztulajdonosokat, hogy teike elölt az ut közepéig naponta tartozik sárossagig locsolni. * És akkor talán kevesebb bacilus is lesz. Azaz, hogy ezt talán még sem lehet tudni. Emlékszem rá, hogy néhány év előtt Pécs váro­Mátyásnak a felesége Ludányi Mária, aki pesti lány volt és nagyon szépen, irodalmi nyelven beszélt németül — minden kérdésre németül és szabatosan adták meg a feleletet, sőt a rablás borzalmait annyira kiszínezték, hogy még a német tiszt is arra fakadt, hogy .Kossuth-hunde". A vizsgálat befejeztével a tiszt azt mondta, 6 az ügyet felterjeszti az illetékes hatóságnak, de most egyelőre letartóztatja a kihallgatottat és magával viszi. Ekkor a névtelen apostol bátran szemébe néz a katona tisztnek és azt mondja : ,a ház­kutatás még nincs befejezve, különben megta­lálták volna az ő ártatlanságát igazoló bizonyí­tékokat. Ezeket megmutatja, de csak négy szem közt." Ezzel bevezeti a tisztet egy kamrába, ott egy elrejtett szekrényt felnyit. Ebben voltak a gyapjúért kapott kétfejű sasos nagy bankók mellett, körmöci sárgák, rhénusi szürkék, meg máriás húszasok és több e félék, .Uram mondja a deliqens — ezek az én bizonyítékaim, ezeket elkobozhatod, csak engem hagyj meg beteg fe­leségemnél és gyermekeimnél. A tiszt pedig okos ember volt, meg tudta bírálni, hogy neki sokkal több haszna lesz a könyörületből, mint az osztráknak, ha még egy áldozatot kap. Elvitte a felajánlott bizonyíté­kokat, de meghagyta az imádott feleségnek az ő bálványozott férjét, szeretett gyermekeinek a gyöngéd apát. Igaz, hogy a vagyon oda lett, de megmaradt nekünk ennél sokkal nagyobb, sokkal drágább kincsünk : ami édes, jó apánk. sában két előkelő orvos határozottan ellenkező álláspontot foglalt el. Az egyik azt mondta, hogy a szárazban, a másik, hogy a locsolt porban pusztul a bacilus. Pécs varosa azt mondta, hogy ha nem lehet biztosat tudni, hát — locsoljunk. TANÜGY. — A sárospataki fó'iskola internátusában gimn. tanulók és akadémiai hallgatók egyaránt évi 600 (hatszaz) K-ért kapnak teljes ellátást. Jelent­kezés 1903—9-re. aug. 3l-ig. A', internátus szabályzatát kívánatra megküldi s tudakozódá­sokra készséggel ad felvilágosítást: A sárospataki ref. fŐitkola igazgatósága. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete a mult kedden délután Bogár Lajos főjegyző, mint polgármester helyettes elnöklete alatt gyűlést tartott. A gyűlés fonto­sabb tárgyairól külön emiékezünk meg. — Földmives iskola Nagykallóban. Darányi Ignác fóldm ivelésügyi miniszter Szabolcsvármegye közönségéhez intezett leiratában arrói az örven­detes elhatározásáról értesítette a törvényható­ságot, hogy Nagykálló környékén földmives iskolát szándékozik létesíteni. Az iskola céljaira — a leirat szerint — 200—300 kat. hold terü­letre lesz szükség, melyet az állam, ha a község azt megszerzi, bérbe venne. A birtokon levó épületek átalakítását vagy az esetleg szükséges uj épületek emelésének költségeit az állam fo^ja viselni. — Paulik János ág. h. ev. lelkész, ki szabad­ságát Fekete-hegyen tölti, f. hó 11-en isten­tiszteletet tartott a fürdő társalgó termében. Nagyhatású szent beszédében e kérdést fejtegette: miért olyan sok a boldogtalanok száma ? Isten­tisztelet végeztével a felekezeti különbség nélkül megjelent fürdővendégek tekintélyes ősszeggel gyarapították a létesítendő ev. templom alapít­ványai. — Uj iskolaszéki tagok. A Siklósi István lemondása és a Nádasy Emil elköltözése folytán megüresedett községi iskolaszéki tagsági helyekre a képviselőtestület Halasi János ügyvédet és dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanári válasz­totta meg. — A felső szabolcsi tiszai ármentesitó' társulat érdekeltsége Kisvárdán a nagyvendéglő termé­ben közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a miniszteri biztosság határidejének lejárata volt. A közgyűlés egyhangúlag mondta ki a miniszteri biztosság szükségességét s annak tovább való elfogadására Vay Gábor gróf fő­ispánt felkérték. A főldmívelésügyi miniszterhez pedig felterjesztést intéztek, hogy a miniszteri biztosság folyó évben lejárandó határidejét hosszabbítsa meg. — Dr. Kállay Rudolf a helybeli Erzsébet kórház igazgató főorvosa hat heti szabadság­időre távozott a városból. Távolléte alatt dr. Lórence Gyula osztályfő ^rvos helyettesíti. — A Nó'ipariskola átvétele. Megirtuk, hogy a Nőipariskola vezetősége kérvényt adott be a városhoz, kellőleg megindokolva, az iránt, hogy a város vegye át a helybeli Jótékony Nőegylet által fenntartott Nőipariskolát. A kérvényt a junius hó 30-án tartott rendes képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta és a kővetkező határozatot hozta: „A városi képviselőtestület teljesen méltá­nyolva a nőnevelés fontosságát, arra való figye­lemmel, hogy Nyíregyházán valóban szükség van egy olyan iskolára, amelyben egyfelől a polgári leányiskolát végző leánynövendékek ugy az elméleti ismeretekben magasabb képzettséget mint a gyakorlati ismeretekben alapos és szak­avatott kiképezhetést nyerhessenek, — másfelől az olyan leányok, akik családi, vagy vagyoni viszonyaiknál fogva az életben saját erejükre lesznek utalva, oly elméleti és gyakorlati isme­reteket szerezhessenek, amely megélhetésüket biztosítja, ezek alapján elvben kimondja és el­határozza, hogy a nyíregyházi jótékony nőegylet által fenntartott nőipariskolát abban az esetben, ha annak a tervezet szerinti szervezéséhez és fenntartásához az állam megfelelő támogatást biztosit, átveszi, azt a kellő elméleti tárgyak tanítására is alkalmas rendszeres iskolává át­szervezi és fenntartja. Mielőtt azonban a képviselőtestület ebben a kérdésben érdemleges határozatot hozna, megbízza a város polgármesterét, ho„'y a köz­oktatásügyi és kereskedelemügyi minis/.W urak­hoz egy e célba vett iskola szervezetét és tan­tervét is feltüntető kérvényt intézzen, az iskolának ekként való létesitésenek engedélyezése — annak részére a nyilvánossági jog megadása, illetve ennek kilátásba helyezése és szükseges állami segítség nyújtása iránt. Miről a városi tanács az ügyiratok cs to­lása mellett, továbbá a polgármester s végül őzv. Básthy Barnáné, dr. Kovách Elekné, Kégli Szeréna, L'ffler Sámuel, dr. Birtok J-nő es Jóba Elek, mint a jótékony nőegylet képviselői helyben jelen határozaton értesíttetn-k.* — Határozat az összeférhetlenség kérdésében. A belügyminiszter egy körrendelettel arra köte­lezte a törvényhatósági és városi tisztviselőket, hogy az általuk pénzintézeteknél, közlekedési vagy ipari vállalatoknál betöltött állásokat je­lentsék be a törvényhatósági bizottságoknak, illetve városi képviselőtestületeknek, amely el­bírálja, hogy a miniszter altal felállított áh alá­nos elvek szerint azok az állások a tisztviselői állással ősszeférnek-e, vagy sem ? Nyíregyháza város tisztviselői közül Bogár Lajos főjegyző, Billa Jenő és Oltványi Ödön tanácsosok, Hudák Károly t. ügyész, dr. Konthy Gyula orvosfőnők és Huray Sámuel főszámveő jelentették be el­bírálandó állásaikat. A képviselőtestület kedden délután tartott közgyűlésén a jogügyi szakosztály véleménye nyomán kimondotta, hogy a bejelen­tett esetekben az összeférhetlenség fenn nem forog. — A császárszállási, Kun Mátyás által bérelt birtok bérbevételére ujabban beerkezett ket rendbeli ajánlat felett a mult kedden határozott a város képvis jlőtestülete. A közgyűlés a pénz­ügyi szakosztaly és a tanács javaslatának elfo­gadásával a beadott ajánlatok egyikét sem fogadta el, hanem fentartotta azt az elhatáro­zását, hogy az idő előrehaladott voltára tekin­tettel egy évre a császarszállási birtok többi részeinek példájára parcellánként adja bérbe a szántóföldeket, a dohányfildeket pedig külön a dohánytermeléshez szükségps épüietekkel együtt. A birtoknak nagybérletként leendő bérbeadása céljából egyidejűleg utasította a tanácsot, hogy az árverést az 1909. év őszétől számított 15 evre leendő bérbeadasra még ez év őszén tarts* meg. Ekként remeli a város, hogy a bérelni szándékozóknak elegendő idejük lévén ahhoz, hogy a bérletre berendezkedhessenek, megkapja azt a bérösszeget, amit eddig kapott, valamint az épületek megváltásába fektetett tőke kama­tait is. — Tanulmányi segély. A polgári leányisko­lák uj tanterve szerint a második osztálytói kezdve a francia nyelv is mint fakultatív tárgy fog ezután taniitatni. A nyíregyházi községi polgári leányiskola tanítói közül Tas Jánost szemelte ki az iskolaszék a francia nyelv taní­tására. Tas francia nyelvismereteinek gyarapí­tása, különösen pedig a tanítás módszerének tanulmányozására Franciaországba utazott. A képviselőtestület részére 200 korona tanulmányi segélyt szavazott meg. — Gyászrovat. Özv. Farkas Balázsné szül. Jármv Anna ugy a maga mint gyermekei Far­kas Mariska férj. Lajos Győzőné és férje Lajos Győző valamint gyermekei Zoli, Tibi, Elza, Ju­dit és Gyuri; Farkas László és neje született Mattyasovszky Hanna; Farkas Magda férj. Zol­tán Dénesné és férje Zoltán Dénes valamint gyermeke Gyuri ; Farkas Etele mint testvére; özv. Farkas Lajosné szül. Garamy Piroska ; özv. Fráter Sándorné szül. Jármy Irén és Okolicsányi Menyhértné szül. Jármy Ilona mint sógornői; Jármy Márton mint sógora, fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják, a hü férj, szerető apa, nagyapa, sógor és rokonnak Nyujtódi és Ike­falvi Dr. Farkas Balázs volt varmegyei főorvos, volt országgyűlési képviselő és megyebizottsági tagnak folyó hó 14-en délelőtt 10 órakor, éle­tének 70-ik, boldog házasságának 36-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny­tát. A drága halott földi maradványai f. hó 16-án délután 4 órakor fognak a petneházai sírkertben az örök nyugalomnak átadatni, az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 17-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom