Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

46-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. november 15. 5 tosagi bizottsági véghatározat ellen beadott íelebbezesre vonatkozólag. Határosat. 1. Jóváhagyólag tudomásul veszi a képviselőtestület azt, hogy a városra sérelmes 677/1908. Bgy. számú törvényhatósági bizottsági véghatározat a város részéről a törvényes határidőn belől megfelebbeztetett. 2. Kijelenti a képviselőtestület, hogy a városháza közgyűlési termét és annak mellékhelyiségeit a vármegye közgyűlései számára mint eddig, úgy ezután is mindaddig, mig a vármegyehaza közgyűlési terme teljesen rendbehozat ik, készséggel es ellenszolgáltatás nélkül átengedi. 3. Utasítja a város polgármesterét, hogy intézzen sürgős felterjesztést a vármegye alis pánjához a 677/1908. Bgy. sz. véghatározat ellen beadott felebbezésnek és az ügyre vonatkozó iratoknak a kereskedelemügyi miniszter úrhoz mielőbbi felterjesztése iránt. Indokok : Ad. 1. A városra sérelmes véghatározal ellen a fellebezést a véghatározat kézbesítésétől ' számított 15 nap alatt b« kellett adni. Minthogy pedig ezen határidő alatt képviselőtestületi közgyűlés nem tartatott s minthogy minden felebbezést igénylő végbaiározat miatt külön közgyűlést tartani nem lehet, az eddigi gyakorlathoz képest a város részéről a felebbezést a város harmadik személyekkel és más hatályokkal szemben törvény szerint képviselő polgármester nevében — a képviselőtestülethez utólagos bejelentés kötelezettségével — lehel ett és kellett benyújtani. A város polgármesterét akadályoztatása esetén a szervezkedési szabályrendelet értelmében a város főjegyzője helyettesitvén, a felebbezés benyújtásakor hivatalos ügyekben távollevő polgármester helyett a fellebbezést a főjegyzőnek, mint helyettes polgármesternek kellett aláírnia. Sürgős volt a felebbezés benyújtása azért is. mert kívánatos, hogy maga az ügy, amelyre a felebbezés vonatkozik a város érdekében mielőbb végérvényes elintézést nyerjen. Ad. 2. A városháza közgyűlési termét a képviselőtestület, mint eddig tette, ezután is minden ellenszolgáltatás nélkül és készséggel átengedi a vármegye közgyűlései számára, mert tudomása van arról, hogy a vármegyeháza nagytermének lüzvész által történt megrongálódása következtében abban a kényszerhelyzetben van vármegye törvényhatósága, hogy közgyűléseit más helyiségben kénytelen megtartani. A városháza közgyűlési termének átengedése a 677/1908. Bgy. sz. végnatározat elleni felebbezesben nem indokkent, nem is szemrehányás gyanánt, vagy az átengedés visszavonásaként van felemlítve, hanem, mint ez magából a felebbezés szövegéből kitűnik, annak feltüntetésére, hogy a vármegyével szemben előzékenységet tanúsító város altal készséggel átengedett teremben hozatott meg a város kérelmét ridegen megtagadó vármegyei véghatározat olyan ügyben, amelyről a kereskedelmi miniszter ur már ismételten megállapította, hogy e törvényhatóság állásfoglalása ebben a kérdésben sem nem igazságos, sem nem méltányos. Ad. 3. A felebbezés felterjesztése megsürgetendő azért, mert a felterjesztés késedelmezése a városnak tetemes anyagi károkat okoz. Nyiregyháza, 1S08. évi november hó 13-án tartott képviselőtestületi közgyűlésben.• * * * Hogy ez a határozat a vármegye alispánjának egyenesen föltett kérdésére nem megfelelő felelet, azt bizonyára érzi a törvényhatósági bizottságnak minden egyes tagja, aki nem elfogult. Zárókő letételi ünnepély. Öröm es megelégedés közepette díszes közönség jelenletében 1908. nov. 8-án délelőtt 10 órakor folyt le a nyírbátori és vidéki gabonaraktári szöv°tke/et által a vasúti állomás tőszomszédságában épült gabonaraktári epületnek zárókő letételi ünnepélye. Ott láttuk a közjó iránt érdeklődő intelligens és polgári osztályból a közönségnek nagy részét. Az ünnepélyre meghívott vidéki vendégeket, kik közül Szabolcsvármegye képviseletében Siposs Béla várm. főjegyző, a vármegyei gazd. egyesület képviseletében Megyery Géza kúriai biró. alelnök és Szikszay Sándor e. titkár jelenlek meg, a szövetkezet élén Balogh Ferenc alelnök a hozzájuk intézett következő lendületes beszéd kíséretében fogadta : Mélyen tisztelt Uraim! Tisztelettel üdvözlöm a mélyen tisztelt urakat a magam és a szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága nevében e gabonaraktár falai közt mint a gazdaközönség boldogulásának egyik szerény munkatelepén. Hálás örömmel és büszkeséggel jegyzi fel e hely évkönyveiben mindenkor azon napot, amelyen szeretett vármegyénk vezérférfiai magas látogatásával megtisztelik. Mennyivel örvendetesebb reánk nézve e mai alkalom, amidőn Szabolcsvármegye és a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület képviseletében jelennek meg Önök mélyen tisztelt Uraim szerény körünkben, hogy ez ünnepség vezetésével felelevenítsék lelkünkben a szövetkezetekhez raló dicső ragaszkodást cs magasan fellobogtassa szivünkben a hazafias érzelmeknek soha nem lohadó lángját. Aki tudja azt, hogy mily ösvények kavarognak egy szövetkezet létesítése körül, az méltányolhatja az e téren harcolók küzdelmét. Aki sikra mer szállani a szövetkezetek létesiiléseért azok ellen, kik a szövetkezeti mozgalom ellenesei és ébren tartja a polgárokban az öntudatot, az nemcsak községeinek, amelyben lakik, hanem szükségkép előmozdítja szeretet magyar hazánk szilárdságát is. Azért kell minden arra hivatott embernek soci álís tevékenységet kifejteni, mert a magyar gazda azt megérdemli. Hiszen egy magyar főúr mondotta, amit szintén vallok, hogy „mikor elembe kerül a magyar gazda és én büszkén szoríthatom meg kérges kezét, azt a kezet, mely nekem a kenyeret adja, érzem, hogy hazám legfontosabb embere előtt állok. Igaz, hogy a virágzó kereskedelem és ipar a nemzetnek keze-lába, az irodalom és tudomány elméje, de a magyar gazda éltető szive, melynek gyöngülését nem kárpótolhatja bármely nemzetiség beözönlése, ezt az örök pezsgő őserőt nem pótolhatja „Óceánja vérnek." Nem akarom tovább fárasztani m. t. uraim és nem is akarok rideg okoskodással hatni, hiszen a tényt a maga valóságában állitom a szemlélő elé, a szövetkezeti gabonaraktár teljes pompájában áll előttünk. S ha szerény munkálkodásom hozzájárul ahhoz, hogy e nemzedék teljes odaadással csügg e hazán ; a múlton okulva, a nagyok tettein lelkesülve odáig emellcedhetik, hogy a későbbi századoknak a mi nemzedékünk is lehessen egykor példányképe : akkor célomat is értem, meg is jutalmaztattam ! Isten hozta ! Isten éltesse az Urakat ! Ezután az épület megtekintése következett, amely a helybeli szemlélő közönség és vidéki vendégek általános tetszésével találkozott; majd az ünnepi aktus nyert — az alapítók és támogatók — nem különben az ünnepélyen résztvevők neveinek pergament papírra leírva, a beolajozott papírnak vastag falu üvegbe elzarva és a gabonaraktár bejárati ajtajától balra, a falba örökre elhelyezésével — befejezést. Mindenki azzal távozott el, vajha ezen épület meghozná a gyümölcsöt a kis gazdáknak is boldogulását a hálás utókornak ! ! A közönség innen a ,Takács Sándor"-féle vendéglőben gyűlt össze ahol a vendégek tiszteletére társas ebéd volt s a melyen mintegy 60-an vettek részt. Szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak el. Beszéltek : Szabó Lajos ref. lelkész, Megyery Géza kúriai biró, Nemes Béla közs. főjegyző, Siposs Béla várm. főjegyző, Uray Miklós orsz. képviselő, Balogh Ferenc szövetk. alelnök, Szikszay Sándor g. e. titkár, Bákonyi Ltván közs. főbíró, Vasvári Sándor stb. A társaság a cigány-muzsikaszó akkordjai mellett — a vidéki vendégeknek a délutáni vonattal történt elutazása után — a késő esti óráig maradt tgyütt jo kedélyhangulatban. (i. c.) Felhívás a cukorrépa termelőkhöz! A cukorrépa termelők orsz. szövetségének keretében mult év folyamán megalakult .Szerencsvidéki Kőrzete"-nek Szabolcsvármegye területére vonatkozólag alólirott megbízottai kővetkező kérelemmel fordultunk cukorrépa termelő gazda társainkhoz. Az összetartásban, egyöntetű eljárásban és fellépésben megnyilvánuló erőnek higgadt felhasználása biztosítja egyedül azokat az előnyöket, melyeknek birtokában a cukorrépa termelés gazdaságainkban hasznot hozó jövedelmező művelési ág lehet. E cél elérésének első feltétele -— az egyöntetű eljárás alapja csakis az lehet, ha igyekezetünk a szerencsi cukorgyárral kötendő szerződéseket illetőleg oda irányul, hogy minden termelőnek egyszerre járjon le e szerződése, illetve, hogy az összes termelők egy és ugyanazon évben állhassanak szerződés előtt. Megyénkben e szerződések részint 1908-ban, részint 1909-ben járnak le; szükséges tehát, hogy mindazok a gazdatársaink, kiknek szerződése folyó évben lejár, valamint az uj termelők csakis egy évre szerződjenek és csak akkor szerződjenek, ha e mozgalom vezetője gróf Sztáray Sándor ur, valamint a körzet megbízottai — a gyárral folytatott tanácskozások alapján elért eredményeket közhírré teendik. A szerződések megkötésénél előre és különösen felhívjuk t. gazdatársaink figyelmét arra a körülményre, hogy a mostani coniungturák alakításai a cukor árának fokozatos és tartós emelkedését helyezik kilátásba, ami a praemium kérdését teszi fontossá, másrészt utalunk a száritolt szeletre, melynek beszerzési feltételei a cukorrépatermelés létjogosultságát és jövedelmezőségét legelső sorban befolyásolják. Közérdek nevében kérjük tehát t. gazdatársainkat, hogy a kitűzött célok elérésében bennünket, támogatni és csatlakozásunkat a vármegyei gazdasági egyesületünk titkári hivatalának tudomására hozni szíveskedjenek. Nyiregyháza. 1908. november hó 12. Gazdatársi szívélyes üdvözlettel: Klár Gusztáv, Haas I^nácz, ifj. Káll

ay András. ÚJDONSÁGOK" TeSofon szám 139. — A felső-szabolcsi ref. egyházmegye kebelében, mint megbízható forrásból értesülünk, egy évtizedek óta hangoztatott — egy rég óhajtott nagy horderejű kérdés közeleg a megoldás felé, t. i. a 92 anyaegyházat számláló s nemcsak a tiszántúli ref. e. kerületben, de az összes magyar ref. egyházmegyék között a legnépesebb e. megyének ketté választása. Mint halljuk, az ügy már teljesen elő van készítve s a jövő évi tavaszi e. megyei s e. kerületi gyűlések jóváhagyása után, teljes befejezést nyer. Tekintve a kettéválás mellett szóló nyomós indokokat az egyházi felsőbb hatóságok jóváhagyásai elé megnyugvással, reménységgel tekintenek. Vajha a f.-szabolcsi ref egyházmegye keltéválasztásának indokait mérlegelve az intéző körök, annak folytatásaként mielőbb következnék ugyancsak a magyar ref. egyházkerületek között, legnagyobbnak a tiszántúli ref. e. kerületnek három vagy legalább is két részre osztása. — Irodalmi pályázat. A nyíregyházi Bessenyei-kör a Bleuer Rózsaalapitványból pályázatot hirdet Petőfi Sándor családi világára vonatkozó lirai költeményre. A pályadíj 100 korona. Az idegen kézzel írott s a szerző nevét rejtő jeligés levélkével kisért pályamüvek az 19 9. évi január hó 15-ik napjáig dr. Popini Albert főtitkár címére küldendők (Nyiregyhsza, Debreceni-utca. 3. szám). — Egyházülések. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház képviselőtestülete ma vasárnap d. e. 11 órakor a központi iskola igazgatói irodájában ülést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki jelentés. Somogyi Gyula, Prok Gyula, Eltscher Simon és a jegyzők egyházi tisztségeiről való lemondása. Licskó káplán lemondása. A sipos bokori iskola ügye. A jóváhagyott helyi szabályrendelet kihirdetés. Esetleges indítványok.