Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

38-ik szám. N Y I R V I D É K 1908 . szeptember 20. 9 aomborhegyi hon foglaláskori magyar temetőben egy csontváznak bokája aLtt találtunk. Egy kissé elébe vágtam a kis zomborhegyi leletnek, de hát se baj, mert hát még is csak valahogy kievickélünk a zűrzavarból anélkül, hogy a kővetkezők érthetetlenekké váljanak. Az eszmetorlédás nem bűn, csak gyarlóság, a mit legtöbben nem tudunk zsebrevágni. őseinknek öltözködésére a bezdédi ásatás szolgáltatott némi adatot, amelyről terjedelmes értekezés lett annak idején az Archtologiai Ér­tesítőben közölve, amely folyóirat nálunk nem mi ndenkit érdekel. Nem plágium tehát az, ha muzeumunk gyarapításának érdekében a bezdédi leletnek veleje is szóba kerül. Találtunk itt egy férfi csontváznak nyakába akasztott nem átlátszó üvegből, műnyelven u. n. pasztából készült gyöngyöket, amelyek azon időben igen értékesek lehettek, mert nem sűrűn voltak a nyak körül sorakozva, hanem egymástól egyenlő néhány centiméter távolságban elhelyezve meg pedig ugy, hogy a fűzéshez alkalmazott fonal görcsökre volt kötve, nehogy a gyöngyök össze csússzanak. A fonalnak végei nem voltak összekötve, hanem a gyöngysorok tüggelyesen es párhuzamosan voltak a mellkasnak két ol­dalán. Őseink többféle ruhát viselhettek, de Bez­déden egy olyan csontvázat is találtunk, amely­nek combkőzép magasságában bőrszalagra erő­sített körülfutó ezüst szíjdíszítésekre akadtunk. Meg a köntös ujjának alsó részén is talál­tunk bőrszalapra erősített szíjdíszitést, amilyent ma is viselünk anélkül, hogy tudnánk, hogy az mire valo. Elébe vágtam a halászi leletnek, amely anyagilag értéktelen ugyan, de mégis némi vi­lágosságot deríthet nem egy honfoglaláskori meghódított népre, hanem honfoglaló szerény körülmények között élő őseinknek vallására, szokására, életmódjára és temetkezési szokásaikra. Ezen kis kitérés után visszatérek inajd az eredeti thémára, a halászi honfoglaláskori teme­tőre, amely lelet őseinknek vitás fajszáimazására is világot vethet esetleg, minthogy sikerült két koponyát teljes épsegben megmenteni. Nyíregyháza, 1908. szeptember 19. Dr. Jósa András. Gyermek naptárak az állat és ma­feldöntötte s öklözte, ahol csak érte. Ráült a gyomrára s nem ügyelve semmire, senkire csak püfölte. Pedig jött a veszedelem. A 15 éves gyerek, Kovács Jóska egy kapát felkapva rohant az apja segítségére s rávágott a Budáházy fejére. Budabázy n\ ómban lefordult a földre s elderült. Kovács Péter feltápászkodott s kikapva fia kezéből a kapát több ütést mért a földön fek­vőre, mig kivették kezéből a kapát. Budaházy Bernát sérelmei a Durst József várdai orvos látlelete s a dr. Gonstantin Mihály megyei főorvos felülvéleménye szerint .elegendő okot adnának az elkerülhetetlen halál követke­zésére." Nemes Kovács Péter és József a Molnár Gergely megyei várnagy kezelése alá kerültek. Jármy László szolgabíró és Kopócsy Károly esküdt kihallgatták a feleket és miután Hunyady József t. ügyész beadta ellenük a keresetet, kérvén, hogy a gyilkosok „a Hazai, nevezetesen Mátyás király 6 dck. 51, Ulászló 1 : 82. és az 1563: 38. törvények szabályainál fogvást az meghalálozott vérdijja megtérítésével hóhér pal­losa által végeztessenek ki ez világból", Uray Tamás védő is előterjesztette a védelmet. xí bőrtönben levő nemes Kovács Péter és fia József 1836. dec. 13-án .minden pőrbeli formalitásokról lomondván" már dec. 15-én a Mezőssy László h. jegyző által feljegyzett ítélet szerint Kovács József egy évi, Kovács Péter 3 évi .rabságra, mindketten pedig hetenként 2 napi böjtre a szokott kurtavas szenvedésével" ítéltettek, tartozván vérdijban 200 váltó forin­tokat is megfizetni. Vámosi Erzsi pedig, aki mindennek akarat­lanul oka volt, hetenként járta az utat Jékéből Nagykállóba és vissza, mig előbb a fiát, majd a férjét sikerült magával vinni, az ismét csendes Jékére. dárvéde em sz ,Az iskolában tanuljátok meg és az életben gyakorol­jatok a iák és madarak védelmét, ami nemcsak gyö­nyörűséget szerez hanem hasznot is ! „Az Országos Állatvédő Egyesület" által kiadott gyermeknapiárak az 1908-9. tanévre szeptember 1-től megjelentek. Ára darabonként 10 fillér. Mintegy 40 oldalon át a naptári ré­szen kivül az állatok, madarak, növények éle­téből merített szép elbeszélések, versek vannak benne. Minden eladott példány után 2 fillér az „Eötvös alapnak" jut. Megrendelhető: Az Országos Állatvédő Egyesületnél. Budapesten IX ker. Ernő útca 11 — 13. sz. Felhívom Szabolcsmegyei kartársaim fi­gyelmét e gyermek naptárakra. Egy kis jóakarattal egy-egy iskolánál majd­nem minden gyermek megveszi. A mult tanévben a nyíregyházi különböző iskolákban egyezer példány kait el. Ezenfelül a nemes város 600. darabott hozatott, és oszta­tott ki az egyes iskolák szegény sorsú tanulói között. E naptárakból egy, vagy több példány évről, évre összegyűjtve az iskola ifjúsági könyv­tárába is elhelyezhető. A gazdasági és ismétlő iskolákban is a ben­nök levő olvasmányok haszonnal tárgyalhatók. A gyermekek révén otthol a felnőttek is szívesen olvasgatják a gyermeknaptárakban levő olvasmányokat. Igen leköteleznének Szabolcsmegyei kartár­saim, ha majd a tavaszi gyűlésen jelentést ten­nének, hogy egy-egy iskolánál mennyi példány kélt el. Ebből majd megtudjuk, hogy az ,Eötvös­alapnak" is mily szolgálatot tettünk. Kubacska István járaskőri elnök. Védekezés a kolera ellen. Már napok óta jájja be az országot a sajtó utján az a borzasztó hir, hogy a fekete veszede­lem az ázsiai kolera Oroszországból átcsapott Galicziába is és halom számra szedi áldozatait. Sőt a tegnapi lapok már arról is tudnak, hogy már mihozánk, Magyarországra is becipelték ezt a rettenetes nyavalyát. Máramaro^sziget*n állító­lag kolera-gyanus tünetek közölt meghalt egy Galíciából csak nappal ezelőtt hazatért > unkás. Ezek a riasztó hirek általános rémületet okoznak országszerte és különösen a Galíciával határos vármegyékben nagy nyugtalanságot kelt az emberiség rettenthetetlen ellenségének, a kole­rának a közelgése. Habár a veszedelemtől nincs mit tartanunk, mert eddig nem fordultak elő olyan esetek me­lyek nyugtalanságra adhatnanak okot, a ható ­ságoknak minden óvintézkedést meg kell tenni arra az esetre, ha a kolera átlépné a megye határát. Aki tudja, hogy a kolera miért kapta a „száguldó rém" elnevezést, bizonynyal meg­nyugvással veszi tudomásul, hogy ugy a megyei, mint a városi ható«ágok már most, a kezdet keztetén akcióba lépnek a veszedelem hirére, hogy tőlük telhetőleg megvédjék a gondjaikra bízott emberközősséget ama legnagyobb vesze­delemtől, mit a készületlenség rejt méhében. Az 1831. évi kolera, mely Indiától, a Káspi tó környékén át Oroszországba, majd hazánkba, Angolországba s Amerikába hatolt, majd az 1852—1854. évi kolera, mely szintén száguldó sebességgel, feltartózhatlanul járta be a föld civilizált részét, közelebb az 1867 s 1891. évi epidemiák bizonyították, hogy e pusztító beteg­ség elleni védekezésben nincs óvintézkedés, mely korai, s nincs távolság, mely átléphetetlen ne volna. És épen ezért elismeréssel és méltánylással kell megemlékeznünk a megyei, valamint a városi hatóságokról, melyek már is harcvonalba léptek, felveendő a küzdelmet a kolera esetleges be­hurcolása, s a betegség terjedése esetén annak általános romboló hatása ellen. Ez intézkedések nagyon helyesen két irány­ban mozognak: egyrészt a köztisztaság megó­vása, emelése s az elkülönithetés szempontjából. A köztisztaságra való fokozott felügyelet azért elsősorban fontos intézkedés, mert a tisztáta­lanság a rettentő betegség melegágya, az elkülö­nítés pedig a fertőzés megakadályozása vegett szükséges nehogy a veszedelem általánossá váljék s egy mindennél borzasztóbb járvány jellegét őlthesse fel. Fősúlyt a köztisztaság megóvása képezi és ezért ennek gondozásara szigorú rendőri végre­hajtás szükséges ; szükséges a szemét kifuvarozása ; a házi szemét kihordására vonatkozó sza­bályrendelet betartandó ; fertőtlenítő gép beszerzendő; a járványkórház felszerelendő ; a képviselőtestület sürgősen gondoskodjék háziszemét lerakódó helyről; a rendőrkapitány az orvosokkal a közhe­lyiségekben és udvarokban köztisztasági szem­pontból szemlét tartson ; az élelmiszerek árusítói fokozottab rendőri felügyelet alá vonassanak. Mikecz Dezső alispán a következő rendele­tet adta ki a kolera elleni védekezésre vonat­kozólag : „Az ázsiai kolera, már nemcsak Oroszor­szágban terjedt el nagy mérvben, de amint az a hirlapi közleményekből köztudomásra jutott, hazánk egyik felső vármegyéjében is, egy eset­ben megállapittatott, itt van tehát a tizenket­tedik óra, amidőn minden lehetőt el kell követnünk, hogy ezen veszélyes kór hazánkban, s legközelebb pedig vármegyénkben oly ta­lajra találjon, melyben megélhetésének és sza­porodásának feltételeit meg ne találhassa. Minden lehetőt elkövessünk tehát, hogy a köztisztaságot minden téren biztosítsuk. Talajban, vízben és légkörben egyaránt. Távolitsunk tehát el mindent, a mi ezeknek megfertőzését eredményezheti, és tegyünk meg mindent a mi ezen kór melegágyát képező körülményeknek elharitására szükséges. Felhívom tehát Nyíregyháza város polgár­mesterét és a községek elöljáróit, hogy hala­dék nélkül intézkedjenek, először, hogy a vár­megye, illetve község belterületéről, minden a légkör megfertőzésére szolgálható szemét, trá­gya és hulladék haladék nélkül eltávolittassék, árnyékszékek és pecze gödrök azonnal kitisz­tittassanak, a lakások belseje kitakarittassék, s általában eltávolittassék mindaz, a mely a ra­gály befogadására és terjedésére alkalmas anya­gul szolgálhat. A járvány kórházakat késedelem nélkül hozassa rendbe, felszereléseit egészíttesse ki, hogy azok felmerülhető esetek alkalmával rög tön használatba vehetők legyenek. Az itt vázolt köztisztasági intézkedések végrehajtására és a járvány kórházak teljes rendbe hozatalára 8 napi határidőt engedélye­zek, s a polgármester és járási főszolgabíró urnák meghagyom, hogy ezen idő elteltével az összes intézkedések végrehajtásának ellenőrzése végett Nyíregyháza városban és a községekben vizsgálatot tartson, s a tapasztaltakhoz képest a hiányok helyre pótlására és a még szükséges intézkedések megtételére minden lehetőt a hely­színén megtegyen és eljárása eredményéről, kiadott összes intézkedéseiről 10 nap alatt, sürgetés várása nélkül jelentést tegyen. Az összes hatósági orvosokat felhívom, hogy a községi elöljáróknak, az I-sö fokú egész­ségügyi hatóságoknak, a fenti rendelkezések végrehajtásánál hivatalos kötelességükhöz ké­pest segédkezet nyújtsanak, a községi elöljá­rókkal, illetve a járási főszolgabírókkal, és polgármesterrel az óvrendszabályok végrehajtá­sának felülvizsgálatánál részt vegyenek, s általában mindent megtegyenek, a mik a 78.571—99 és 111.000—907. számú B. M. ren­deleteknek végrehajtására szükségesek. A járási főszolgabírókat és Nyíregyháza város polgármesterét utasítom továbbá, hogy az összes szálloda és vendéglő tulajdonosokat szigorúan utasítsák, hogy hozzá azon egyének neveit, kik Oroszország, Galiczia és esetleg az ország fertőzött vidékéről érkeznek rögtön be­jelentsék; ezen egyéneket pedig ott tartózkodá­suk ideje alatt megfigyelés alatt tartsák és min­den gyanús esetről hozzám rögtön táviratilag, illetve távbeszélőn jelentést tegyenek."

Next

/
Oldalképek
Tartalom