Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

Nyíregyháza, 1808. vasárnap, augusztus 30. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokát nem adun!; vissza. Hirdet sek árszabás szerint száraiitatnak. ' A nyiit-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró.hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A vasúti állomás. Végre pozitív formát öltölt a nyíregy­házi állomási felvételi épület építési ügye és ezzel együtt az állomás, vagyis a pálya­udvar bővítésének kérdése. Pénteken délelőtt, a kereskedelmi kor­mány kiküldöttjének vezetése alatt meg­tartották a „közigazgatási bejárásM. Ez alatt a hivatalos műkifejezés alatt azt kell érteni, hogy az érdekelt hatóságok és testületek képviselőinek bemutatták a terveket s megállapították azoknak helyes­ségét és kivihetőségél a szükségeseknek és teljesithetőknek talált módosításokkal. Most már tehát abban a helyzetben vagyunk, hogy legalább azt tudjuk, hogy mit akarnak csinálni? Vegyük sorra a részleteket. Az állomási „felvételi épület", vagyis hogy az indulóház a megállapított terve­zeti szerint egyike lesz a legnagyobb vidéki felvételi épületeknek. Hossza 136 méter. Ennek az elhelyezése keltett, hosszabb vitát a pénteki hivatalos eljárás alkalmával. A város képviselőtestülete az egy héttel ezelőtt tartott közgyűlésén annak a kívánságnak adolt kifejezést és ezen kíván­ság tolmácsolásával bízta meg a város polgármesterét, hogy ha csak lehetséges ez az épület a Széchenyi-ut végéhez mennél közelebb hozassék. Ennek a kívánalomnak a felvetése majdnem alapjából felforgatta az egész tervezetet. Mert mig az államvasutak kép­viselői egyrészt kifejtették, hogy a város kívánsága teljesithetlen, műszakilag kivi­hetetlen a temetők és a dohánybeváltó hivatal miatt, mert a személyforgalomra és a gyorsáru forgalomra szükséges vá­gánvzatok azok között el nem férnek, addig másrészt arra támaszkodva, hogy a város ezen kívánságából kitetszőleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uj felvételi epület közepe a nyitandó uj Arany János utca tengelyvonalába essék, az uj felvételi épületet még tovább dél felé. a közraktá­rakhoz közelebb óhajtották volna elhe­lyezni. ekként a jelenlegi felvételi épület megmaradhatván, a/.t. tiszti lakásokká lehetett volna átalakítani s az uj felvételi épületbe nem kellene tisztilakásokat is elhelyezni. És igy annak terve is teteme­sen redukálható lett voina. Az ekként el­érhető megtakarításokat az államvasutak mintegy kétszázezer koronára értékelték. Ebből a szempontból tehát nagyon is indokolt volt az a kívánságuk, hogy az uj és a tervezettnél kisebb épület délfelé tovább helyeztessék el. Támogatta ezen állásfoglalásukat az a szerencsétlen körülmény, hogy a városi mérnöki hivatal által annak idején ren­delkezésükre bocsátott helyszínrajz sem felelt meg a tényleges állapotnak, ügy hogy az annak figyelembe vételével készí­tett. tervek alapján az uj felvételi épület nem kerülne a nyitandó Arany János utca tengelyébe. Mert a leendő Arany .iános utca alapjául szolgáló jelenlegi dülőut mintegy öt-hat méterrel északabbra fek­szik, mint a hogy a városi mérnöki hiva­taltól kapott helyszínrajz feltüntette. Az ekként előálló zavaros helyzetet az eljárást vezető elnök tapintata oszlatta el akként, hogy az uj felvételi épület építtessék meg a tervezet szerinti he'yen és méreteken. A nyitandó Arany János utcát könnyen lehet annak idején hozzá igazítani. Enélkül a megoldás nélkül könnyen az a veszedelem fenyegette a felvételi épület építésének kérdését, hogy a tervez­getéseket és a terveknek az illetékes vasúti és minisztériumbeli fórumok kebelében való előzetes tanulmányozását és tárgyai­hatását újra élőiről kellett volna kezdeni, ami az egész építkezés ügyének ismét tetemes, esetleg évekre szóló elodázását jelentette volna. A felvételi épület építésének kérdésé­vel kapcsolatban az állomás, vagyis a pályaudvar bővítésének kérdése is tárgyalás alá került. A bemül atott és letárgyalt tervek sze­rint nagy arányú bővítések történnek a megnövekedett forgalomhoz képest felette szűk pályaudvaron. A bővítések lényege röviden akként foglalható össze, hogy a jelenlegi pályaudvar a személyforgalom és a gyorsáru forgalom számára tartatik fenn. A személy és podgyász forgalom zavartalan lebonyolithatása érdekében úgy­nevezett sziget-perronok létesíttetnek. Geszten Jóska cimborája. Irta: Pataky István. Geszten Jóska hites legény volt. Vezér volt, vezére vagy 12 embernek. Vezérelte pedig em­bereit arra, hogy elvegyék a tnásét s ha nem adják mindjárt, hát üssenek is, lőjenek is. Vagyis zsiványvezér volt ő kigyelme. Csinos barna em­ber, erős mint a medve, kegyetlen, mint a farkas. Alvezére volt Major Illés bagan?"^ lakos. Erős fiatal ember volt ez is, talán erősebb is, mint Geszlen Jóska. Amit Geszten Jóska ráparancsolt, hogy tegye meg, törik-szukad megtette, de ha valami várat­lan jött közbe nem tudta magát feltalálni. Azért mondta neki Gesztrn Jóska: — Illés koma. Nekem mind a két kezem jó, hát nem mondhatom hogy a jobb kezem vagy, hanem, hogy a harmadik kezem vagy. Ütök veled akkor es ugy, ahol és ahogy akarok. Hanem fejem csak egy van, azzal is megvagyok elégedve, s abból már semmitse engedek neked. Mert neked nem is kell gondolkoznod, hanem csak azt tedd, amit mondok. Ugyanazért ne is menj te sehova, maradj velem, mert ha magad kezdesz valamit, bizonyosan belebukol. — Nem is megyek én el — morgott az alvezér. Geszlen Jóska nem esik betyárn.ik, hanem ebben az esetben jósnak is bevált. Ugyanis valami lány félén Major Iilés ösze­veszett Geszten Jóskával. Pedig az nem értette a tréfát. Geszten Jóska felemelte pisztolyát, amelyíyel a repülő fecskét leludfa lőni, da aztán leeresztette. — Nem lőlek le Illés. Hanem ha egy fel óra mulv;i itt vagy, meghalsz. — El ismegyek — duzzogott Illés és elment. A: Uifehérlohoz tartozó Kecskés tanyán lakott GeriL-sy Ferencz nyugalmazott tábornok. Csádja nem volt, egyedűi lakott a pompás kastélyban, ahol nagy cselédsége közül Breilen­bach Mihály nagy, es Révay Lajos kisszolga voltak allandóan melLtíe. A generális jótékony ember volt, és csakhamar hirc terjedt, hogy annyi a pénze, hogy nem tud vele mit csinálni. Az öre^ urnák az a szokása volt, hojy ha egy bérest, vagy legenyt a szeszgyárba kefett felfogadni, előtte kellett az illetőnek megjelenni, noha soha egyet sem fogadott fel, hanem eluüldtf­a „szeszmeiszterhez*, vagy Angyalosy Sámuel tiszttartójához. Igy tört; nt aztán, hogy a lakás egy részé­nek bepíztá- at, s igy azt is, hogy a pénzt hol tartja az vagyis a „kincs&sszobát" majd minden alkalmazott ismerte. Igy beszelte ezt Barth Izsák bagaméri lakos a Geszten .bandájából hazatért Major Illésnek 1844 január havaban. Majort hántotta a tétlenség, mert Bagamér a betyarjairol híres volt, sokat kellett, hallgatni egyesek csufohdásat, hogy hat a szabolcsi hires betyár Geszten Jóska iskolájában csak ennyit tanult? No kapcabetyárok lehettek azok! Mikor aztán meghallotta a Bakii (így nevez­tek Barth Isákot) meséjét, elhatarozta, hogy egyszerre tul tesz Geszten Jóskán. Annak a generálisnak rengeteg pénze van, jut mindenkinek s akkor felhagy a tolvajsággal. Magához hivta Balog Sándor szabadságolt kalonat es öccsét Jánost, akik már \a< ökrök és lovak dolgában sikeresen működtek. Vak ökör, vagy lónak hivtájs az 1844-es években a lopottat. Ezek rögtön beleegyeztek a generális kirab­lásába, ha még emberver foly is. Magukhoz vették még Barát Miklós, Kis Sándor, Asztalos János bagaméri lakosokat, akik­nek már szintén voltak .viselt dolgaik*. Szégyelnivaló a dologban nem volt, lévén akkor a bagamerieknek olyan veszett hire, mint csak nem régiben e megyéb n a besssnyődieknek. El is határozták, hogy január 14-én este fognak beállítani Genosy Ferencz generális úrhoz egy kis pénzért. Eiőre megy Bakii Isák * vezerrel, Major Illéssel, bemennek a kastély közelében levő szá­razmalomba, onnan Izsák megy a kastélyba kém­szemlere és hitül adja a vezérnek a támadási időt, es pedig a déli oldalon levő erdőben elhe­lyezett cimboráknak sípszóval adja tudtára az elővonuiás lehetőségét. Ig is tőrtént. A kec.-kési tanya déli o'da­lán lévő erdőben meghúzódtak a cimborák, M;jor Illés és Barth Izsák pedig esti 7 cra tájban bevonultak az üres malomba. Ugyanezen időben mpgjelent a tábornok kastélyában egy ott szintén ismert zsidó. Fülep Abris, másként Files, s ugy Révay Lajos kis­inas, mint Misensik János szakács és Mihel (Breitentach Mihály) nagyinastól Angyaiosy tiszttartó után tudakozódott. Ez is a kastélyban lakott. Csakhamar elő is került, akinek Ahris Mai számunk 14 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom