Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

Nyíregyháza, 1808. vasárnap, augusztus 30. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor , Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokát nem adun!; vissza. Hirdet sek árszabás szerint száraiitatnak. ' A nyiit-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró.hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A vasúti állomás. Végre pozitív formát öltölt a nyíregyházi állomási felvételi épület építési ügye és ezzel együtt az állomás, vagyis a pályaudvar bővítésének kérdése. Pénteken délelőtt, a kereskedelmi kormány kiküldöttjének vezetése alatt megtartották a „közigazgatási bejárásM. Ez alatt a hivatalos műkifejezés alatt azt kell érteni, hogy az érdekelt hatóságok és testületek képviselőinek bemutatták a terveket s megállapították azoknak helyességét és kivihetőségél a szükségeseknek és teljesithetőknek talált módosításokkal. Most már tehát abban a helyzetben vagyunk, hogy legalább azt tudjuk, hogy mit akarnak csinálni? Vegyük sorra a részleteket. Az állomási „felvételi épület", vagyis hogy az indulóház a megállapított tervezeti szerint egyike lesz a legnagyobb vidéki felvételi épületeknek. Hossza 136 méter. Ennek az elhelyezése keltett, hosszabb vitát a pénteki hivatalos eljárás alkalmával. A város képviselőtestülete az egy héttel ezelőtt tartott közgyűlésén annak a kívánságnak adolt kifejezést és ezen kívánság tolmácsolásával bízta meg a város polgármesterét, hogy ha csak lehetséges ez az épület a Széchenyi-ut végéhez mennél közelebb hozassék. Ennek a kívánalomnak a felvetése majdnem alapjából felforgatta az egész tervezetet. Mert mig az államvasutak képviselői egyrészt kifejtették, hogy a város kívánsága teljesithetlen, műszakilag kivihetetlen a temetők és a dohánybeváltó hivatal miatt, mert a személyforgalomra és a gyorsáru forgalomra szükséges vágánvzatok azok között el nem férnek, addig másrészt arra támaszkodva, hogy a város ezen kívánságából kitetszőleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uj felvételi epület közepe a nyitandó uj Arany János utca tengelyvonalába essék, az uj felvételi épületet még tovább dél felé. a közraktárakhoz közelebb óhajtották volna elhelyezni. ekként a jelenlegi felvételi épület megmaradhatván, a/.t. tiszti lakásokká lehetett volna átalakítani s az uj felvételi épületbe nem kellene tisztilakásokat is elhelyezni. És igy annak terve is tetemesen redukálható lett voina. Az ekként elérhető megtakarításokat az államvasutak mintegy kétszázezer koronára értékelték. Ebből a szempontból tehát nagyon is indokolt volt az a kívánságuk, hogy az uj és a tervezettnél kisebb épület délfelé tovább helyeztessék el. Támogatta ezen állásfoglalásukat az a szerencsétlen körülmény, hogy a városi mérnöki hivatal által annak idején rendelkezésükre bocsátott helyszínrajz sem felelt meg a tényleges állapotnak, ügy hogy az annak figyelembe vételével készített. tervek alapján az uj felvételi épület nem kerülne a nyitandó Arany János utca tengelyébe. Mert a leendő Arany .iános utca alapjául szolgáló jelenlegi dülőut mintegy öt-hat méterrel északabbra fekszik, mint a hogy a városi mérnöki hivataltól kapott helyszínrajz feltüntette. Az ekként előálló zavaros helyzetet az eljárást vezető elnök tapintata oszlatta el akként, hogy az uj felvételi épület építtessék meg a tervezet szerinti he'yen és méreteken. A nyitandó Arany János utcát könnyen lehet annak idején hozzá igazítani. Enélkül a megoldás nélkül könnyen az a veszedelem fenyegette a felvételi épület építésének kérdését, hogy a tervezgetéseket és a terveknek az illetékes vasúti és minisztériumbeli fórumok kebelében való előzetes tanulmányozását és tárgyaihatását újra élőiről kellett volna kezdeni, ami az egész építkezés ügyének ismét tetemes, esetleg évekre szóló elodázását jelentette volna. A felvételi épület építésének kérdésével kapcsolatban az állomás, vagyis a pályaudvar bővítésének kérdése is tárgyalás alá került. A bemül atott és letárgyalt tervek szerint nagy arányú bővítések történnek a megnövekedett forgalomhoz képest felette szűk pályaudvaron. A bővítések lényege röviden akként foglalható össze, hogy a jelenlegi pályaudvar a személyforgalom és a gyorsáru forgalom számára tartatik fenn. A személy és podgyász forgalom zavartalan lebonyolithatása érdekében úgynevezett sziget-perronok létesíttetnek. Geszten Jóska cimborája. Irta: Pataky István. Geszten Jóska hites legény volt. Vezér volt, vezére vagy 12 embernek. Vezérelte pedig embereit arra, hogy elvegyék a tnásét s ha nem adják mindjárt, hát üssenek is, lőjenek is. Vagyis zsiványvezér volt ő kigyelme. Csinos barna ember, erős mint a medve, kegyetlen, mint a farkas. Alvezére volt Major Illés bagan?"^ lakos. Erős fiatal ember volt ez is, talán erősebb is, mint Geszlen Jóska. Amit Geszten Jóska ráparancsolt, hogy tegye meg, törik-szukad megtette, de ha valami váratlan jött közbe nem tudta magát feltalálni. Azért mondta neki Gesztrn Jóska: — Illés koma. Nekem mind a két kezem jó, hát nem mondhatom hogy a jobb kezem vagy, hanem, hogy a harmadik kezem vagy. Ütök veled akkor es ugy, ahol és ahogy akarok. Hanem fejem csak egy van, azzal is megvagyok elégedve, s abból már semmitse engedek neked. Mert neked nem is kell gondolkoznod, hanem csak azt tedd, amit mondok. Ugyanazért ne is menj te sehova, maradj velem, mert ha magad kezdesz valamit, bizonyosan belebukol. — Nem is megyek én el — morgott az alvezér. Geszlen Jóska nem esik betyárn.ik, hanem ebben az esetben jósnak is bevált. Ugyanis valami lány félén Major Iilés öszeveszett Geszten Jóskával. Pedig az nem értette a tréfát. Geszten Jóska felemelte pisztolyát, amelyíyel a repülő fecskét leludfa lőni, da aztán leeresztette. — Nem lőlek le Illés. Hanem ha egy fel óra mulv;i itt vagy, meghalsz. — El ismegyek — duzzogott Illés és elment. A: Uifehérlohoz tartozó Kecskés tanyán lakott GeriL-sy Ferencz nyugalmazott tábornok. Csádja nem volt, egyedűi lakott a pompás kastélyban, ahol nagy cselédsége közül Breilenbach Mihály nagy, es Révay Lajos kisszolga voltak allandóan melLtíe. A generális jótékony ember volt, és csakhamar hirc terjedt, hogy annyi a pénze, hogy nem tud vele mit csinálni. Az öre^ urnák az a szokása volt, hojy ha egy bérest, vagy legenyt a szeszgyárba kefett felfogadni, előtte kellett az illetőnek megjelenni, noha soha egyet sem fogadott fel, hanem eluüldtfa „szeszmeiszterhez*, vagy Angyalosy Sámuel tiszttartójához. Igy tört; nt aztán, hogy a lakás egy részének bepíztá- at, s igy azt is, hogy a pénzt hol tartja az vagyis a „kincs&sszobát" majd minden alkalmazott ismerte. Igy beszelte ezt Barth Izsák bagaméri lakos a Geszten .bandájából hazatért Major Illésnek 1844 január havaban. Majort hántotta a tétlenség, mert Bagamér a betyarjairol híres volt, sokat kellett, hallgatni egyesek csufohdásat, hogy hat a szabolcsi hires betyár Geszten Jóska iskolájában csak ennyit tanult? No kapcabetyárok lehettek azok! Mikor aztán meghallotta a Bakii (így neveztek Barth Isákot) meséjét, elhatarozta, hogy egyszerre tul tesz Geszten Jóskán. Annak a generálisnak rengeteg pénze van, jut mindenkinek s akkor felhagy a tolvajsággal. Magához hivta Balog Sándor szabadságolt kalonat es öccsét Jánost, akik már \a< ökrök és lovak dolgában sikeresen működtek. Vak ökör, vagy lónak hivtájs az 1844-es években a lopottat. Ezek rögtön beleegyeztek a generális kirablásába, ha még emberver foly is. Magukhoz vették még Barát Miklós, Kis Sándor, Asztalos János bagaméri lakosokat, akiknek már szintén voltak .viselt dolgaik*. Szégyelnivaló a dologban nem volt, lévén akkor a bagamerieknek olyan veszett hire, mint csak nem régiben e megyéb n a besssnyődieknek. El is határozták, hogy január 14-én este fognak beállítani Genosy Ferencz generális úrhoz egy kis pénzért. Eiőre megy Bakii Isák * vezerrel, Major Illéssel, bemennek a kastély közelében levő szárazmalomba, onnan Izsák megy a kastélyba kémszemlere és hitül adja a vezérnek a támadási időt, es pedig a déli oldalon levő erdőben elhelyezett cimboráknak sípszóval adja tudtára az elővonuiás lehetőségét. Ig is tőrtént. A kec.-kési tanya déli o'dalán lévő erdőben meghúzódtak a cimborák, M;jor Illés és Barth Izsák pedig esti 7 cra tájban bevonultak az üres malomba. Ugyanezen időben mpgjelent a tábornok kastélyában egy ott szintén ismert zsidó. Fülep Abris, másként Files, s ugy Révay Lajos kisinas, mint Misensik János szakács és Mihel (Breitentach Mihály) nagyinastól Angyaiosy tiszttartó után tudakozódott. Ez is a kastélyban lakott. Csakhamar elő is került, akinek Ahris Mai számunk 14 oldal.