Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Nyíregyháza, 1P08. XXIX. éYfolyam, 27. szám. Yasárnap, jolius ö. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési (eltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor, Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSKAZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetesek árszabás szerint számittatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 60 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 glL, minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen síámit. A „Nyírvidék" olvasóihoz! Uj köntösében ahogy megjelen a „Nyírvidék" a közönség előtt, külső alakjának ezzel a megváltoztatásával meghajol — az utolsók közül valónak ebben a sorban a magyar lapok között — az úgynevezett modern ízlés előtt, amely Magyarország régi, nagy rétű lapjait a mai kis formátumú újságokká változtatta át. Ettől az átformálástól idáig való idegenkedésünknek a magyarázata az a — hogy úgy mondjuk karakterbeli kivetkőzése volt a magyar sajtónak, mely a forma-változás eme divatjával szinte egyidős. Valamelyes, csaknem babonás félelem és irtózás lázas érzékenységével féltettük ezt az igénytelen heti újságot, hogy ha — csak külső megjelenésének formájában is — maga-magán változtatást csinál s a nagy lepedő helyett, ahogy idáig élt 28 esztendő óta, szűkebbre, de több rétű mezőkre osztja magát: hát, hogy ez a ^árí^i^Aás la!4e a.z első. öntudatlanul megtett lépés lesz az újságírásnak szívünkbe soha be nem férkőzhető, lelkünkből utált mai divatú irányzata felé. Mély tisztelettel kérjük azonban a „Ny ír vidék" közönségét, hogy lapunk előtte való megjelenésének ebben a külső megváltozásában épen csak a más szabású ruhát lássa, mert a „Nyírvidék" az marad ezután is, ami volt idáig. Megcsináltuk a változtatást azért, mert igy, ebben az új alakban, többet fogunk nyújtani olvasóinknak s változatosaiéi, könnyebben áttekinthető tartalmat, mint idáig A „több*-ben és a , változatosabb" ban azonban csak a mennyiséget és a rovatok bővülését tessék érteni. De semmi esetre sem azt, hogy mi most már ebben a modem köntösben csak egy vonalnvira is eltérnénk a régi iránytól, amelyet idáig megtántorithatatlan hűséggel képviseltünk. „Szürkék" maradunk mi ezután is, a sajtóra vonatkoztatva abban az értelmében ennek a szónak, hogy messziről bosszantó fő, al- és mellékcímckkel megírott családi Iragédiákkal, szobalányok szeretkezéseinek, szabólegények szerelmi csalódásainak undorító történeteivel nem fogjuk se csiklándozni, se megbotránykoztatni olvasóinkat. Ennek a hivatásnak a betöltését — ha amikor alkalom "in rá, küzdve ellene — átengedjük az igynevezet! modern sajtóviftV 4© - —- - íjz s színész ('..rektoroknak. Annak a modern sajtónak, illetőleg a modern sajtó ama munkásainak, akik --• természetesen minden tanultság és arravaló ig nélkül, egyszerűen fölcsapnak újságírónak, ma ebben, holnap abban a táborban settenkednek, írnak így, megint amúgy, ahogy és ahonnan a szél fuj. Politikai elvekhez való hűség? Ugyan ki az a bolond, aki erről beszél, mikor u. n. modern újságírásról van szó. hiszen a legnagyobb részének még elemi fogalma sincs ahoz, hogy egyáltalán politikai elvei lehessenek, és ha amelyiknek van : ma itt, holnap ott értékesiti. Pedig hát nem a közönség a bűnös, hanem ezek a romlott erkölcsű kalózok, akik egy pillanatnyi gyengeségen keresztül rést törnek a maguk erkölcs nélkül való Ízlésüknek s kultuszt csinálnak abból s — ami fő — üzletet. S aztán harsogva trombitálják az igazságukat: hogy ex a kor ízlése, ez a kor erkölcse, mi csak hű szolgái vagyunk! A sajtó hivatása iránt való nagyrabecsülésünk ellen mi vétkezni soha nem fogunk. Se üzleti érdek, se szenzáció hajhászat — ami ezzel azonos - , régen megszokott útirányából a „Nyírvidékiét még csak kizökkenteni sem fogja. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városa közérdekeinek a szolgálatában maradunk — uj köntösünkben — ezután is. s amidőn így — uj ruhánkban — nehogy félreismerjenek: bemutatkozunk, ajánljuk magunkat Szabolesvármcgye^ ás Nyíregyháza városa közönségének további jóindulatába. Csevegés muzeumunk érdekében is. Id. Liptay Ede bátyáidnak ősrégészeti gyűjteményét vármegyénknek muzeuma a sörnek vagyis a sörháznak köszönheti: mert délelőttönkint. ideszoktunk járni ezy kis tereferére. >'em csak amolyan magamfajta nyugdíjas naplopók, hanem többen olvanok is. a kik csak vasárnap Paraguayi termiták, hangyák. írta: Báró Babarczyné Jósa Jolán. Hányféle az erdő! Sugár pálmák, terebélyes fenyők, lombos fák, vékony szálfák milyen beláthatatlan birodalmat alkotnának, ha valamely csodatevő kéz egy csoportba, egymás mellé sorakoztatná őket. így is. a hogy a természet akaratából, éghajlat és taiajkülönbség szerint foltonként megtelepedtek : micsoda változatosság a színekben, milyen toi.zódás a zöld minden árnyalatában. Egy sem egyhangú közülök, csak a pampák hatalmas fűerdeje; már mint annak, a ki csak átgázol rajta. A mikor először jársz az embeimagas fűben, valami boszantó érzés fog el, tehetetlen düh, olyan, a milyet szúnyogcsípéskor érzel. Emberi természetűnk jobban gyűlöli a kisebb ellenséget, ezek az egyenként jelentéktelennek látszó hosszú, vékony tűszálak hogy megkínoznak, a mint rendre sorakoznak, hogy gáncsot vessenek lábaidnak. Csak hajolj le, lesd meg a fűóriások közötti mozgalmas eletet és elfelejted a fáradságot, melylyel idejutottál. Hány kicsiny vadnak ád menedéket, hány apró élőlény leli meg benne életfölteíelét. Keresd benne a termiták, a hangyák fészkét. E két kis állatét, melyet annyian egynek tartanak, pedig különböző családokból valói!. A hártyásszárnjúakhoz iartoznak a hangyák, mig a termiták recéss/árnyúak rendjébe valók. Első látásra bizony könnyen einezzűk őket, mert feltűnő különbség legfeljebb a termiták világosibb le^tszíne. E?ért nevezi őket az ansol és német tévesen „fehér hangyá"-nak. A termiták négy szárnya eretlen. egyforma nagy, mig a hangyáknál nagyobb a két első szárny és erezett. Különben ez legfeljebb a hímeknél lehet áliandó ismertetőjel, mert a nőstényeket nászútjuk, rövid nászrepűlésük után megfosztják szárnyaiktól. Ezt a munkát pedig a nemnélküli vagy elsatnyult nőstényállatok, a dolgozók végzik ; a melyik pedig kikerüli ezt a támadást, maga hajtja végre testén a szárnykitépést, akárcsak a japánok a harakirit. A kisebb termetű szárnyas hímek pedig halálukat lelik e végzetes repülés után. Szigorú a hangya-termita erkölcs : a szárnyaszegett nőstényt kenyszeriti, hogy betöltve anyai hi-áfását, őrizze a házi tűzhelyet. Hanem aztán ezt a tűzhelyet jól megépítik. Járok a fű között, a mig meg nem botlom valami hatalmas agyagbuckában. A botlás csak nekem fájt, az áll helyén rendületlenül. Szürke agyagból épült és szinie fénylőén lesimított a gömbölyű tetejű, cukorsüvegalaku épilmény; lehet majdnem másfél méter magas. Mi felnőttek szidjuk a gyermeket, ha nemsokára szétszedi a kapott játékot: megtudni, mi van benne. Mi sem vagyunk különbek. En is verni kezdtem ezt az agyagalkotmányt és hogy egyben maradt — nem az én érdemem. Hogy birnék én meg vele, mikor még a tropikus esőzésnek is ellenláll. Megvárom az ostromot és békésen vizsgálódni kezdek. Néhány kintrekedt szürkésfehér testű bentlakó menekül a nyílások felé. Ez a guarani indián nyelven cupii-nak (kupi) nevezett termilák o

1 A palota aljában na?y kerek nyilás Ez vezet a termiták vendégszobájába, hol valamely harapós kisebb kigyó van beszállásolva. Ez a mumus, a termiták cerberusa. így nem mernek föllépni ellenei; a vendégkigyo pedig békésen él a kapu alatt és védi a tulajdonos érdekeit, akárc-ak a pesti házmesterek. Igv hallotlam, de nem tartom a hátamat érte. Talán mégis igaz, mert ezek nemcsak fű közé. védett helyre építkeznek. Sokszor találkoztam velük sötét erdők napsugaras tisztásain. A milyen a talaj, olyan a palota szine. Itt termékeny vörös föld az anyag és az alacsony pázsitról lerí a rozsdavörös épület. Hogy egészen stílszerű legyen, a bentlakok is fölveszik ezt a szint: fekete hátuk szépen ékitett bordóvörös rajzok-kai. Ezek az ügyes kőművesek nem nyilvánosan dolgoznak. Belülről szinte emelik, tágítják az épületet, mig sokszor egy öl magas, néha rnég nagyobb átmérőjű palota nem lesz belőle. A kupi-nak nevezett termita ránk nézve nem kártékony s táplálékul beéri a zöld környezetéből előkeresett száraz levéllel. Van azonban egy fermita-rokona, mely nem ilyen ártatlan életet él. Paraguay északibb részén házak gerendáira, fákra építi hatalmas, dinnye alakú függőféizkét, ebből aztán rejtett járatokat készit le a földre. A könnyű házak faszerkezetét össze-vissza fúrják s az első heves szélroham kártyavárként dönti el az egész alkotmányt. Ehhez hasonló termitafajnak köszönhette ö-sze omlását a mult század elején Indiában Katku'ta kormányzói palotája. A kőfalba is befurakodnak ; a meszelt falon hosszú, porszemcsékkel bebolto-eott. sötét ?áv jelzi bejárainkat. Mai szamunk 12 oldal. i