Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-23 / 8. szám

8-ik szám. Ennek a gaíád manipulációnak vége s azt hisszük, hogy ezzel vége lesz o zugpénzintézetekn k is. Az uj lörvény c>ak a tisztességes hitelnyújtást en gedi meg és tisztességesen sem a zugpénzinlézetek, sem az uzso ások nini tulmk megélni. Kü.önösen ne:n a mai penzdrágaság mellett, amikor a nagy bankok is G, sőt 7 és fél szizalékot vesznek s a szövetkezetek tudvalevőles a bankok pénzével dolgoznak. Uzsorások, pénzágensek és könnyelmű adósságcsinálók alkonyát jelenti ez a benyújtott törvényjavaslat. A vi'rosi u/sorások j lentékeny hányada abból él, hogy a könnyüvérü fiatalokat, akikre esetleg örökség vár s hozzájuk lordulnak, a leglelket'enebl ül kizsarolnak, tia pénzt adtuk, horribilis kamatokat szednek, de sok esetben nem adnak, ham rn bu'ort, fehérneműt, aratógépet, esetleg egy-két vaggon koporsót. Ezeknek az ü/.ielekn k minden nemét es formáját szigorúan üldözi a lörvénv. Faluhelyen a korcsmáros gráj/ler uzsorások gaiázdálkodnak, akik a kölcsönbe adott k s pénz dupláját, háromszorosát kapjak m^g teimmyekben. Ezeken a mcrilális bajokon akar segíteni az uzsora-törvény s igy eletb. lepte fó ötte kívánatos es sürgős. A háziasságról. A családi élet nemcsak az egyes emberekre, de az áilam javára vonatkozóiig is fontos es befolyásos. Jó és boldog családok megalapításának legelső fellelet; a háziasság, mert ez azon erények egyike, mely nélkül családi boldogság nem is képzelhető. S bár ez világosan bebizonyított tény, bár mindenki érzi ezen erény szükségességét, mégis be kell vallani, hogy éppen ezen fontos erény tán sohasem részesült oly kevés eiismerésben s nem hanyagoltatott el annyira, mint jeL-n korunkbin Ha a legtöbb ember életmódját nézzük, nem kerülheti el figyelmünket. menynyire törekszenek ama nemes erkölcsi egyszerűséget körükből kirekeszteni, mely a háziasság s igy a családi boldogság legt'ontosibb alapkövét képezi. A'ig lelünk most már olyan néposztályt, mely tul nem lep viszonyának halárán. A feny, kényelem, érzéki elvek és múlékony, hiu dolgok utáni vágy izgatja a nép valamennyi osztályát. A nagyzási hóbort teljesen nifghonosult mind n rendű és rangú családban. A szolga urát, a nőcseléd urnőji't, a szegényebb sorsú földbirtokos azt, ki uradalmakkal rendelkezik, akarja utánozni. A nyilvános életben alig vehetni észre némi különbséget a nagyok és kíc-inyek között, mert a kiadások nem szabályoztatnak a kereset és jövedelem arányában. Mennyi belső nyugtalanságot és küzdelmet, mennyi szükséget és gyötrelmet kell az embereknek kiállniok jelen korunkban a fényűzés, a divat esztelenségeinek utánzása és az általános elpuhulás miatt ; mennyire szenved ez által a hi/i jólét, megelégedés, az igaz vallásosság és eikölc ileg, azt könnyen é^zreveheli minden figyelmes szemlelő s mejrdönth tl n igazság az, hogy a házia-ság szerény erénye nélkül n.-m virulhat a családi boldogság. I'ls inibői áll, min alapszik a háziasság? A házi munka iránii szereteten, odaértve a háztartás és család küli n éle ügyeit is A háziassághoz lartozik a házlartás rendes vezetése s magában foglalja mindazt, ami a jó házi rendhez tartozik E>. a CM n.tes, nyugodt és igénytelen tevékenység a családi körben, mely nem akar ragyogni, de hasznosnak lenni. Mindenhen résztvenni, ami a család tagjait éii és se.'iteni nekik az élet viszontagságait legyőzni. Ahol az ellenkező löiénik, aki minden ürügyet felhasznál arra, hogy csaladjával való gondoskodását kikerülje, aki un a magát kői éh 11 s a hely eLt inkább üres, haszontalan szórakozást keres; aki nem tartja érdemesnek ligye inét és gondját a ház an előfordul i dolgokra es eseményekre fordítani: annak életmódj i ellenkezik házi viszonyaival s nem bir ama sz>p erénnyel, milylyel családját boldogítani képes lenne. A házass. g az egyszerüs.-g és szerénység, ellentéte a szóiakozásí vágynak, elvsovárgásnak, a pa'arlásnik és nagyravágyó kérkedésnek. O'yan ember, ki felett a szórakozás és érzéki elvek utáni vágy uralkodik, sohas'-in érzi magát jól saját házában; négy tala fölötte szűknek tűnik föl elölt?, igy hit a házon kívül, családjától távol ke;es szórakozást é-i győnyírőket és nem gondolja meg, hogy mennyire hatrálta'j t ez altal hivatásbeli munkájút, hogy kiadásai szaporodnak és jóléte hanyatlik. A háziasság szükséges föltétele a jó nevelésnek. rJ sze int a gyeimekrk nevelés-1, mint igen nagy fontosságú dolgot kell tekinteti i, mely azoktól, akik magukra vallatják, ernyedetlen buzgalmat követel, mely mndig egvmlő maradjon és .sziiard. és/.sz ifi szabályokon alapulj on. A s/ülők kötelme: gyei mekegnek nevi lé->e, mert a lanilás korántsem ; egy a nevel>>«p|, a szív és kedélv neveltetését és kikepzé.-é értem. De azon szü'őinek, k;k e szent kötelmet helyesen és szigorúan akarják teljesíteni, egészen osztatlanul gyermekeiknek kell élniök. De milyen nevelest vaihatni olyan szülőkt I, kik a háziasságot m m ismerik, kik nem lelnek örömei abban, ha gyermekeik körében lehelnek, vélük foglalkozhatnak, s/ellemi és testi f-jlődésük felelt őrködhetnek, hogy a jónak és nemesnek csiráit az ifjú lelkekben gyöngéd ápolás által é'elre ébresszek és meleg szeretettel növeljék, míg annyira megetősödnek, hogy az élet viharaiban is szilárdan fentarthassák m gukat! Milyen nevelést remélhetni ott, hol azok, kikre e szent ügy bízatott, nem tűrhetik a családi élet csendjét és visszavo: uílságál: ha nem képesek komolyan gondolkodni, ha t.em h merik a munka hec^é', In mu'alságok és hiu élvek után futnak a házon kívül, nem törődve azzal, mit tesznek távollétük alatt a gyermekek oiltion, kik — fajdalom! — a legtöbb estben műveletlen, dmva, sőt gyakran erkölcstelen cselédek kényére vannak hagyva! Milyen nevelés lehet végre ott, hol a háziasság nanya h gszomoi ubb jelenségeivel mutatkozik; hol a ha/i boldogságnak és megelégedésnek nyoma sincsen, hol a bizolmallanság, eivakodás, perpatvar és vi«záskodas napirenden van; hol azok. kiknek egy szívnek kellene lenmök, egytinnsl m gvelik, gyűlölik, egy mis ellen müködN Y I R V I D G K nek s ha olyan példát adnak a gyermekeknek, mely az iskolában nyert tanokat érvénytelenné teszi ! Valóban nem lehet csodálni, ha ilyen körülmények közölt annyi panaszt hallunk az ifjúság erkölcsi hanyatlásáról. a gyermekek hálátlanságáról. A háziassag könnyebben elviselhetővé teszi az élet baleseteit és a nehéz s/űk időket, mert ahol valódi háziasság, észszerű és szabályozott takarékosság ural • kodik, ott ritkán történhetik, hogy valami előre nem látott baleset egész n megsemmisíthetné a háztartás alapj it és j il 'tét. Egy családi körben egyedül a háziasság nyújthatja a legtisztább és legtartósabb gyönyöröket. Ahol a hizias-ág uialkodik. < it honolnak az ártatlan c^alidi örömök , is, ott honol az önzetlen szereti t és a I eleged s. 190 8 február 23. Hozzászólás a szölé.s/eii statisztikához. A jelenleg forgalomban lévő statisz icai adatok összegyűjtésére szolgáló kérdő ívek beosztásához volna mindenekelőtt néhány szavam. D- mielőtt a szőlészeti statisztikai kimutatás tökéletlenségéről szóhnék, annak részletezésére áttérnék és a felvetett dolgokat megvilágítanám, egy kissé körvonalazni akarom a mai szőlészeti statiszlikai kimutatás hiányosságát is. Köztudomású dolog az, hogv a központi statisztikai hivatal mindenfele kimutatásokkal érdemes jegyzőinket terh lik meg, hogy záros időn belől elkészítsék és adják be. M ir most, ha azt hozzávesszük, hogy egy jegyző mi mindennel van megterhelve és hányféle dolgot kell végezni és hányfél; felettes hatósága van, ahol is a hivatalos működése sokkal jobban megkívántatik. Igazat szólva, ha valaki megérdemli, hogy m g'> c üljék munkájit. így első-orban jegyzőinké' kell ki •m-lni. Tessek csak figyelembe venni, hogy egy községi j-'gyző mily megfeszített erővel dolgozik, ha a'.t akarja, hogy minden rendű és rangú hivatalos ininkájával rendbe hgyen és azt, amit egy városi hivatalnál 8—10 ember vegez, ugy azt a községi jegyzőnek egymagának kell végezni. Mindezeket bekell látni, hogy egv hivatal sinc; teendőkkel és munkával lulterh'lve annyira, inin' jegyzőink hivatala, de ehez még m gkővetelik. hojy mindenhez értsenek, ígv nem elég az adóügy, katonaügy, cselédügy, hagyatéki ügyek, közogeszségi ügy, belegápo'ásí kórházi ügyek stb., stb. ezerféle dolog, de még legujabhan szőlészeti és borászati szakképzettséget is kívánnak jegyzőinktől. Ezeket összegezve, be kell látnunk, hogy szőlészeti statisztika összegyűjtésére szolgáló ki idott komplikált kérdőívek kitöltésére lelkiismere'esen nem vállalkozhatnak. Érdemes jegyzőink nagy része egyáltalán nem foglalkozik a szőlészettel és igy kép'elens-g tőlük megkívánni, hogy telje* p ecízióval járjana'c el. A szőlő időszakonkénti munkáit, amint a kérdőívben százfelé pontozatok szerint kérdésbe van lév", ha jegyzőink l 'lkiísm reles n megakarnának felelni, ugy bizony a többfélé hivatalos teendőinek végzésére kevés idejük maradna. Hogy im'ítéstt tegvek a statisztikai kérdőivek pontjairól bizony az a képzett szakemb rt is igen megforgatja. — A kérdőpi n ok a következők: filltxera ál tal mennyi terület pusziit tat olt el ? < Ipu-zl'itott lei ületből mennyi lett beü t"lve americai fajták k'izüi inely •kkel? amerikai fajlák mily hazai fajtákkal lellek beojtva? Sikeres e az ültetés? A'kalmasé a megválasztott fajták a beültetett területre? Termés f llünle'és vei hogy milyen fajta bor terem liányf le? bor szesztarla'ma illetve cukorfoka mennyi? Holdanként átlag term -s mennyi? Borárak jelzése szőlőmennyi>ég eladása, hegy helyi vagy külföldi píaezon történt? stb. stb. Szőlő betegségek elleni védekezés peronospora, blackrol, oidium. anlr.'.cnozis s'b. feltüntetése pontos bejegyzést kivan a kérdő íven. Ezeket csak azért emlilem fel, hogy meg száz és száz f'le pont és pót pontok vannak amikre igazán képtelenség, ho.y érdemes jegyzőink megf leljenek. Ne illese tehát vád egy helyen sem igen tisz'elt jegyzőinket és ne kívánjanak in ír egy embertől oly sokat. Ne használják fel az utolsó cseppig türelmüket, hogy ujabbnál ujabb terheket lónak rájuk. Hanem igen is f -lkell szabad tani mindpn mezőgazdaságba vágó do'gok vég/.ése alól igy a szőlés'eti statisztika készítése alól is Felfogásom szerint autentikus statiszlikai adatok gyűjtésére c-aki^ ahho'. értő szakavatott embert alkalmazhatunk és az épen szőnyegen levő szakoklalá-ttnk reform tervezeteinél emiilés van téve erről, hogy a szőlészeti pályán csakis a felsőbb tanfolyamot v> g/.ettek alkalmaztassanak. Ezzel tartozunk is a fiatalságnak. Elvégre is ezért küzdenek, hogy a szőlészeti pálván egyedül őc nyerjenek alkalmazást, ahol is a szőlészet és boiászát m-gkivánja működésükéi. Épen azéit szervezőn lő lenne a várm gyekben a szék helyen egv fofelügye'ői é- járásonként szőlészeti sz k kózegi állás a vármegyei tisztviselői fizetés alapon ugy, hogy ezeD állásuk is megyeileg rendszeresítve lennének és megélh-lésük biztosítva volna. Nem csak azért hmne ez jó, hogy igy <utentikus szőlészet statisztikához jutnánk, hanem azon kívül a szőlömivelő népet az ily szakember kiuktatná a szőlő, g^ ümölcskerteszet és a zöldségtermelés helyes kezelesére a bortermésük okszerű értékesitesére; a j rá-i szak közeg h itáskörebe taitozna a járásában levő, községek, borszövetke?elek borkereskedők bor kimérök ellenőrzésé,- megbízatásához tartoznék a járásonkénti szocializmus mozga'm ik terjedése, az Amerikába vándorlás, ugysz'nlén a munkás és cselédügyek figyelemmel tartása amiről esetról-eselre jelentést tenn: sürgős esetekben pedig azonna'i intézkedést kérne. A járási felügyelő székhelye mind g a szolg íbirój rás szerint 1 nne, a megye székhelyén pedig a f felügyelő intézné a s/őlő es borászati szak dolgokat és úgyszintén az a hatásköre lenne a városi szekhelven mint a járási felügyelők teendőin ik szakszerű vezete.-e a főfelügyelő ellenőrzése alá tartozna. A járási felügyelők minden felévben statisztikát tallóznának kcsziieni s őlö helves kezeléséről, bor értékesítésről a borkereskedők es bor kimérők által eladott borokról. Szóval mind azokról ami a mező- és szőlő gazdaság sikeres ellenőrzéséért magtételeit. A megyei szőlészeti főfelügyelő ezen félévi statisztikai kimulalá-okból egy kivonatot tartozna készíteni össze fogUlva az e_é-z megyei boldog megszóló és borászat érdekében tett intézkedéseket — amit azuUn minden év végével a megyei közigazgatási bizottság elé tartozna beterjeszteni. — Minden negyedévben a varmegyei szőlészeti főfelügyelő elnöklése mellett a járási szőlészeti felügyelők gyüUst tar anamk, ahol is a vi ás kéidesek ilintézést nyernének. Borlörvén) ünk revíziójával elkei ülhele

1 lennek tartom a járási szakközeg és megyei főfelügyelői intézmény létesítését és mint bor ellenőrző hatósagra az uj bortörvén) ünkn 1 feltétlenül szükség lesz, hogv megvalósitassék ezen állások rend-Zt-resitése. Mielőtt a vaun gy. i fő- es járá i szőlészeti fe'ügyelőseg szerveztet.iék, törvényes utón kellei e kőtelezővé tenni, hogy minden «ző övei biió község, hegyközséggé köteles alakulni. II i már mo-t minden intézményeinket összevonjuk, akkor lenne vármegyei főfelügyelőségünk, vármegyei já

rási szőlőfelügyelőségünk, heg) községi elöljáróságunk, volnának bor rtékesitő szövetkezeteink és végül az egés/, o sz.ig szőlő és borászatát védő Magy ir Szőlőgazdak országos egv sülelünk. Exn indítványommal ujabb kételvek merülnek fői ; és pjdig a megszokott mottó, hogy „A< a sok uj állas, ujaub megadóztatasi a népnek." E'.t magam sem akarom és nem is helyeselném, épen a^ért oly m idon velem a doiog egyszerű megoldását, ha a kormány a borit d é- fogyasztási adót ( mi ca. á() millió korona), telj sen törölné azon kíkőtéss- l, hogy >ein a községektől, sem pedig városainktól semmi ni is egyébb kötelezettséget azért nem kíván. Va,'y p il g egy másik mód is lenne, amit a nem/.eli kormányun .nkak ma módjában áll m gvalósitani és könnyen meg eheti a borfogyasztó közönség é dekében. hogy a f le bot ital- és fogyasztási adot teljesen lö üli, a másik feler sz borita!- é- t'ugyasztasi adot a vármegyének átengedni azon kő - iczetl- g• L'I, hogy a bc.-zedelt adóból a vánnegv.i bzőles/.< ti intézményt köteles megvalósítani. E'.en az uton érnék el azt amit a sző.észét és borászat terén elemi lehel és csakis ez uton tud iánk igaz statisztikai k.mutalást Magyarország szőlészetéről kesziteni. Kornrínvunk e

ey szóval teljesítheti szizezrek kivánsigat es akkor igazán felemelt fővel mondhatnánk, hogy Magyarország szőlészeteben és boiászalának fejI sztélében pilolni való rii cs és régi álmaink megvalósultak. Ma az nban olt állunk, hogy a szőlőbirtokos leljes mértékben el van kesered e lés int a 'JÓ % kai megdrágult munkásvisionyok miatt másrészt a kormány elnök részéről a bo'ital és fogyasztási adókra voiatko ó kijei nteseert. Bizony szomorú áll<polok elolt állunk, mert igy szőlészelünket hosszú ideig f ntartani n ni lehet ha a fenti változást kormányunk meg n m valósítja. Ha pedig szőlészetünk érdekéüen semmi fdle változás nem történik ugy pár év múlva piiuló arcai oly statisztikai kímutatasi készíthetünk amelyből megiath ttjuk, hogy szőlészetilnkbt n mekkora visszaesés állott he. Fogjunk tehát egy s/.ivv I, hlekkel össze és tünlis sük fel nnnel több oldalrol, hogy mennyire nemzeti érdek a bor-ital és fogyasztási adók levélele. Öinböly-PuíZta Szaniszló, 1908. jan. 31. Murányi Ödön, szülészeti in lé í<. SzaWcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A Magyar Gazdaszövetség, melyet Károlyi Sándor gróf, a nagy ga/d ivezér alapitolt és amelynek ezidő szerinti elnöke Darányi Ignác, Magyarorszag fő dm ívelésügyi miiiis/.ier", igyekszik fő ébreszti ni, kötelességének ludatara juttat ni a nem/.etnek azl a részéi, tnely hivatva van a többiek vezetesére. Szervezi a szétszórt erőket és megismertetve őket a maguk bajaival, a jobb és szebb jövő érdekében tevékeny munkára serkenti őket. Nagy tevékenységet fejt ki a falvak lakóinak helyis medetben való szervezése ügyében és azért, hogy őkel a tömörülés, szövetkezés gondolatával és előnyeivel megismertesse. A Magyar Gazdaszövetség az idegenből vissza tető m gyaroknak céltudatos módon való elhelyez-se éidekeben nyilvántartja az olyan birtoktesteké', melyeken a visszajövök akar mint szövetkezetekbe ál o t b ilőí, akar min' tulajdonosok m gtalállialják it'hon a boldognlhttást. Ezetl felkéri a tulajdonosokat, hogy az ilyen célokra alkalmas birtokokat bej lenlsék. A Magyar Gazd iszövetség a szétszórt erők egyesítésével közremunkál uj telepek alakita>ánál, szervezi a fóldh iszonbérlő szövetkezeteket, a fogyasztó és értékesítő szövetkezeteket alakit, ingyen ad tanacso', felvilágosító szól minden hozzáfordulónak bármely gazdasági és sző elkezeli kérd sben. A Magyar Gazdaszövetség tagja I hét minden magy. r honpolgár es a köz javáért dolgozó minden (esiület, ha magat evi 12 korona lizelésével kötelezi. Ezen tagság fejében jár a havonlu megjelenő „Magyar (Jazdak S emieje" vagy „Szövetkezés" című hetenkint kétszer megjehnő folyóilát. Év díjas tagok évi 2 koronával is beléphetnek, m lyért számos haszn >s tájékozta)6 könyvet, füzetet kapnik. TANÜGY. — Felhívás. A vallás- és kö oktatásügyi m. kir. Minis-ter ur f. évi január hó 30 án kelt 14G.500 -907. szuin alatt kimondta, hogy az ilUni áll. el. iskolai helyettesítéseknél a m gyei oki. egyének előnybe részesülnek. E'.en rendelet ertelmeben felhívom Szabolcsvármegy* t. rü'etén született s itt tarlózkodó okleveles, ih ál'áínekűli tanítókat és tanítónőket, kik alkalomadUn állami öletni iskoláknál szükséglendő helyettesi állásokra is számilanak, hogy okleveleikkel ezen kir. tanfelügyelőségnéj (Kállai-ulca 2 sz. udvari lakás) l-t nap leforgása alalt jelenjenek meg, nyilvántartásba való bej-gyzés végell. Nyire

byháza, 9"8. február ho 18. » Szabolcsvúrmeyye kir. lanfelüyyelü.iéye,