Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-15 / 11. szám

1 l-ik szám. N Y í R V I D É K 1908. március 15 5 Térjünk le már most a vasúti útra, amely hivatva van arra, hogy a jövöben egy uj városrész sugárútja legyen. Elsőrendű feladata a városnak arra ügyelni, hogy ezen uj városrész kiépítése tervszerűen történjék. E feladatát azonban a város már az első esetben is szem elől tévesztette. Szabad keze volt ugyanis a városnak abban, hogy a Dessewffv és Károlyi-tereket minden tekintetben tetszése szerint kiépítse, s e két teret összhangba hozza, mert hiszen úgyszólván tabula rasával rendelkezett; s még is ugy lön a feladat megoldva, hogy a két szemben lévő tér nem képez egy-egy egységes és szabályos téglány alakot, s igy ezeknek nem egy közös egyenes, hanem két egymástól eltérő irányú tengelyük van. Képzelje el csak magának az, akinek az ily dolgok iránt egyáltalán érzéke van, mily szép két egyenes séta utat lehetett volna csinálni e terek két oldalán 1 Most már ennek örökre vége. Az ilyen feladatok helyes megoldásában nyilvánul meg az az administrativ tehetség és képesség, nem pedig bagatell ügyeknek sablonos elintézésében. Hanem hát az ám a baj, hogy a városnak a kor igényeinek megfelelő építkezési szabályrendelete dacára 20 évi hivatalos sürgetéseknek még mindig nincs; és nincs egy kész terve arról, hogy a várost hogy akarja jövőben átalakítani és kiépíteni. Igy aztán csak tapogatódzik a sötétben. Itt lesz talán helyén való a tervezett közművelődési házak létesítéséről megemlékezni. Jeles és tudós barátunk Dr. Jósa András foglalkozott annak idején behatóan e kérdéssel érdemileg is és a tekintetben is, hogy hol lenne < gy ilyen közművelődési ház a legcélszerűbben elhelyezhető és arra az eredményre jutott, hogy leginkább a Dessewffy vagy a Károlyi-tér alkalmas e czélra. Nézetem szerint Jósa András a közművelődési háznak a helyét helyesen szemette ki. Egy-egy pavillonszerü épület e kertek déli, illetve északi vége felé, emelné ezek szépségét anélkül, hogy ezek láttávlatát megzavarná; mert hiszen az idővel növekedő bokorzat és díszfák a két kertnek a vasúti útról való áttekintését úgyis lehetetlenné fogják tenni. A vasúti úton a „Pénzügyi Palota" előtt elhaladva önként szemünkbe ötlik az ut két oldalán látható kettős fasor hiányossága és előtérbe tolul az a kérdés, hogy vájjon miért nem ápoltatnak e fasorok jobban, s vájjon miért nem pótoltatnak a hiányzók évekig másokkal'? Pedig egyáltalán nagy szükség lenne arra, hogy nemcsak a köztereken, de a közutakon is a város vegye kézbe a faültetéseket és azok fenntartását; mert ugy soha sem lesznek a városnak csinos szép utcái, ha azt megengedi, vagy eltűri, hogy a háztulajdonosok olyan fanemeket ültessenek házuk elibe, amilyeneket jónak látnak, ttbbcn egyöntetű eljárásra van szükség. Kállay András. Népvándorlás. (Egy kis statisztika.) A központi statisztikai hivatal sokoldalú közleményei rendkívül érdekes olvasni és tanulni valót jelentenek annak a számára, aki nem sajnálja a fáradságot, Újra s újra elolvasa azokat a szörnyű sorokat s csak hamar világos lett előtte a rébusz. A dolog ugyanis úgy állt, hogy a báróéklól jövet a nagy confusióban a saját felöl'ője helyett a Leo táróét hozta el. Ez a levél tehát annak szól. Midőn mindez világossá lett előtte, ugy érzé, hogy a pokol tűzvésze zuhog fejére s minden sarokból egy vigyorgó ördög bokázik elő s rá öltögeti a nyelvét. — Karjai bénultan hanyatlottak le s fénytelen merev tekintettel bámult maga elé. — Tehát összejátszott mindenki ? hörgé. A vastag boltíves falak kongva vertéK vissza az utolsó szót: „ . . . mindenki." — Hát azok az égre tekintő tiszta szemek hazudlak ? a képek, a csókok, minden hazugság ? A viszhang ráűté: „ . . . hazugság" Most a Vilma bárónő arcképére esett tekintete, mely olt álli a festőállványon teljesen készen. Oda rohant a kép elé s úgy sújtott annak közepébe, hogy ökle keresztülszaladt a vásznán s az állvány recsegve, ropogva dőli el. Azután rágázolt s lábaival tiporta össze. Majd tintát tollat keresett elő s lihegve a következő sorokat veté papirra : „Méltóságos Bárónő ! Miutrn semmi kedvem sincs magamat egy szép holdvilágos éjjel Vet nczében felejtetni, kérem, méltóztassanak csak nélkülem indulni. Szerer.csés útal! Buholay Árpád." Ezzel becsengeté a szobalányt s átadta néki a két levelet egy borítékban s meghagyta, hogy a kabáttal együtt vigye azonnal a báróékhoz. Ez jó tromf lesz, gondolla. Azi hittp, hogy azokból a levelekből még abban az órában fojtást csavarnak egy pisztoly csövébe. Ah, dehogy ! Okos rmberek mindég megszivelik a helyes tanácsot^ s bivaly fővel ntm lövöldözik magukat agyon. A bárcék másnap még megjelentek az operában az első emeleti páholyban. Vilma bárónő halványkék selyem zephirben, haja a 1-gutóbbi franczia divat szerint chignonba fésülve. Ajkain elragadó, bájos mosolygás ült. Brilliánsainál csak sötét szép szemei lángoltak észvesztőbben. Másnap részt veitek egy művész-estélyen, harmadnap végiglánczoltak egy fényes elitbált, azután szép lassan, minden feltűnés nélkül elzónáztak. Ők tudják hova 1 Bubolay pedig kezdhette élőiről carrierjét. E/. eddig volt. • melylyel a ridegnek és unalmasnak látszó számoszlopokat értelmezni lehet. Most jelent meg a mult évi december havi füzet, amelynek adatai között talán a legfontosabbak és az Amerikából hazairányuló visszavándorlis folytán különösen időszerű, ka ki- és visszavándorlók számában történt változásra vonatkozók. Mielőtt azonban erre térnénk át, előrebocsátjuk, hogy — bár a staliszkai hivatal munkájától nincs okunk megtagadni a lelkiismeretesség diszét, — éppen a ki- és visszavándorlás ellenőrzésének rendkívüli nehézsége folytán az erre vonatkozí adatokat bizonyos óvatossággal kell fogadni. Amidőn azonban azt látjuk, hogy mig 1906. d cemberben 9738 kivándorlóval szemben mindössze 3222 vissza vándorlóról tud a statisztika, addig 1907. decemberben a kivándorlók 3660-ra tett számával szemben a visszavándorlóké 13,566-ra megy : akkor örömmel és megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a népvándorlás a mull év végén ránk nézve a legkedvezőbb fordulatot vette. A különbség az ország javára a kimutatás szerint majdnem 1G,000 lélek. Az amerikai pénzváhág hatosa tehát a népesség szaporodása tekintetében legalább rövid időre kívánatos volt. Más kérdés természetesen az, hogy az ottani viszonyok javulása nem hoz e magával reakciót. Vigasztalást nyújt azonban az a tapasztalat, a melyet a ki- és visszavándorlásnak az 1905 — 1907. évre vona kozó számadatai mutatnak. Mig ugyanis 1905-ben 150 ezer (kikerekített szám) kivándorlóval szemben még csak 16 ezer (10 százalék) visszavándorló áll, addig 1906-ban 146 ezerrel szemben már 25 ezer (17 százalék) 1907-ben pedig 165 ezerrel szí mben 46 ezer, vagyis 28 százalék a visszatérők száma. Ugy a ki-, mint a visszavándoroltak legnagyobb s ámát Toronlálmegye mutatja a kérde^es hónapban: 226 ki- és 880 visszavándorlóval. Különösen érdekes világításba helyezi e tényt az a köztudomásu körülmény, hogy Torontál egyike az ország leggazdagabb n

;pes;é^ü vár megyéinek. A nagy népmozgalom erős bizonyítéka annak, hogy a kivándorlást nem a megélhetés nehéz vagy lehetetlen volta, hanem egyenesen a vagyonszerzés vágya táplálja, m isfelől azonban örvendetesen konstatálhatjuk, hogy derék torontáli svábjainkat még az ameiikai dollárok délibábja sem kepes a magyar földtől végkép elcsábítani. Második helyen Zemplén következik 207 ki- és 636 visszavándorlóval, utána Nyitra 161 ki-, 325 vissza-, Tenr.es 158 ki-, 327 vissza-, Szabolcs 119 ki-, 50-t visszavándorlóval, stb. Magyar anyanyelvű volt a 11,593 szűkebb magyarországi visszavándorlók közül 4272, vagyis 37

0

/o. Hogy a statisztikának a népvándorlásra vonatkozó adatait kimerítsük, meg kell emlékeznünk végül a bevándorlásról. Itt azonban a statisztikai hivatal kimutatása kevés értékkd bír. A bevándorlás ellenőrzésére egyetlen eszköz áll rendelkezésünkre, tudniillik a törvény értelmében a lakási bizonylatot nyert egyének számának a kimutatása. Ez természetesen távolról sem felel meg a tényleg bevándorlók számával. A kezünkben levő füzet szerint 1907. decemberben lakási bizonylatot kapott összesen (HoTváturszágol bele nem értve) -507 e^yén. A legtöbb Hunyadmegyében (59), Pozsony megyében (51), Sárosban (35), Mosonban (31), Zemplénben (30) cs Trencsénben (29). E bevándorlók közül mindössze 32 izraelita, ami körülbelől azt jelenti, hogy a galíciai jövevények egészen kívül esnek a nyilvántartáson, mert ezek a lakási bizonylat után nem nagyon törik magukat. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A m. kir. löidmivelésügyi miniszter Csdrics Sándort (lak k Győr város) lovabbra is megbízta, hogy a gyümölcsészet terén gyakorlati utba'gazitások m^gidása s az ezzel összefüggő gyakorlati munkák végrehajtása céljából a nagyközönség megkeresésére annak rendelkezésére álljon. Nevezett elvállalja a gyümölcsösök tervezését és pedig: egy holdig terjedő terület után 20 K ért, egy hold'ól 10 holdig 10 K, 10 ho'dtól 50 holdig 5 K és 50 holdtól kezdve 3 K holdankénli árban. Gyümölcsösök telepítésé', gyümölcsfák metszését, kertek kezelését végzi ellátás nélkül 10 K, ellátással pedig 6 K napidíj, II. oszt. vasút (I oszt. hajó) útiköltség és esetieg — ha nem bocsáttatnék természetben rendelkezésére — kocsibér felszámítása mellett. A miskolczi cs. kir. 7. sz lóavató bizottság ez év tavaszán kizárólag 3 éves csikókat fog a csikótelepek részére vásárolni. Felhívjuk tehát mindazon gazdatársainkat, kiknek saját nevelesü 3 éves csikóik vannak, hogy azokat — neveik és 1 származásuk megjelölésével — akár a gazdasági egyesület utján, akár közvetlen a fenti lóavató bizottság címén legkésőbb március hó végéig bejeknteni szíveskedjenek. A bejelentendő 3 éves csikóknak jobb vérű, nemesebb anyagnak és legalább 157 cm. magasaknak kell lenniök. A máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság kerületében eladásra kerülő fenyő tutajfa és ölfának árverése 1908. március hó 30 án d. e. 10 órakor az igazgatóság irodájában. A felsöszinevéri erdőgondnokság kerületében eladásra kerülő fenyő-haszonfa árverése pedig 1908 évi április hó 1-én d. e. 10 órakor a bustyaházi m. kir. erdőhivatal irodájában fog megtartatni. Az eladásra kerülő fanemüek j gyzéke, valamint az áiverési feltélelek a gazdasági egyesület lilkári hivatalában megtekinthetők. Közgyűlési naptár. A „Rakamaz r's Rakamazvideki Kölcsönös SegélyzőEgylet mint Szövelkezel" 1908. évi március hó 15. nap. ján délelőtt 11 órakor. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Március 15-dikének mai nagy évfordulója az ünneplésnek van szentelve. Reggel 9 órakor a r. katli. templomban lesz ünnepi mise, d. e. 11 órakor pedig az ág. evang. templomban ünnepi istenitisztelet, melyen az egyházi beszédet Geduly Henrik fogja tartani. A délutáni ünnep programrr ja a következő : 1. Himnusz. Énekli: a dalárda. 2. Megnyíló beszéd. Tartja: Májerszky Béla polgármester. 3. Március 15. Takács Endrétől. Szavalja: Kaszás György iparos. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Rutlkay Gyula, g. kalli. esperes. 5. Alkalmi dal. Énekli: a dalárda. 6. Alkalmi köllemény. Irta és szavalja : dr. Vietórisz István. 7. Szózat. Énekli : a dalárda és vele együtt a közönség. Este 8 órakor a Koronában bankett lesz. — E^y teríték ára 2 korona 40 fillér. Vármegyei Id. Mikecz János. a sorból közéletünk egy régi alakja dőlt ki id. Mikecz János, a kisvárdai járás volt lőszolgabirája, Mikecz Dezső vármegyénk alispánjának édes apja, e hó 13-dikan reggel, élete 87-dik évében elhunyt. A megboldogult 1821-ben születelt Kemecsén, édes apja Mikicz János, anyja Jármy Zsuzsánna volt. Az alkotmányos élet helyreállta után 1867-ben a kisvárdai járás főszolgaLirájává választatott meg s hnata'át 1871-ig viselte, amikor is — az 1870. XLII. t.-cz. eltörölvén a főszolgabírói cimet — ebben a tényben a vármegyei közigazgatás lekicsinylését látta — s 1> mondott hivataláról. Ebben az évben halt el neje szül. Isaák Borbála is. Hivatalától megválva, gnzdaságának élt, előbb Ki mecsén, majd F.-Lilkén. Majd beköllözölt Nyíregyházára, hol kél fia, Gyula, mint főszámvevő s Dezső, akkor mint főjegyző szolgáltak a vármegyénél. Ez utóbbi fiához költözött s ott is halt meg esi nd< sen, minden szenvedés nélkül. Elhunytáról a csahd a kövelkező gyászjelentést adta ki: Alól róttak fájdalommal tudatják, hogy szeretelt apjuk, apósuk, nagyapjuk é; dédapjuk Idősb Mikecz János Szabolcsvármegye volt főszolgabirája 1908. évi március hó 13-án életének 87-ik esztendejében elhalálozott. A megboldogult hűlt tetemei március 14-én délután 3 órakor fognak a ref. vallás szertartásai szeiint a gyászházból a Morgó melletti temetőben az anyaföldnek átadatni. Nyíregyháza, 11.08. évi március hó 13-án. Békesség knpjen hamvai felelt! Szabó Lajosné, Mikecz Berta, Mikecz Dezső, gyermekei. Özv. Mikecz Gyuláné, Mikicz Dezsőné, menyei. Szabó Lajos, Ráskai Vih.os, vejei. Mikecz Margit, Mikecz Ilonka és férje Szaplonczay Ferencz, Mikecz Gizella és férje Törós Béla, Mikecz Miklós, Mikec, Juliska. Szabó Lajos és telesége Wálder Aranka, Szabó Ernő, Szabó Ilonka. Mikecz Miklósáé, Szabó Jolán, Ráskai Bél3 és felesége C'.irner Ella, Mikec. Ödön, Mikec. D ;zső, Mikhez Magda, Mikecz Tamás, unokái. Mikecz Miklós, Ráskai Zoltán, Ráskai Piroska, Ráskai Béla, Szabó Lolly, dédunokái. A temetés 14-dikén d. u. 3 órakor a vármegyeháza alispáni udvaráról ment végbe, nigy részvét mellett. — Képviseleti közgyülcs. Nyíregyháza város képviselő testülete e hó 13-án pénteken délután 3 órakor a városháza dísztermében rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott. Főbb tárgyak voltak: Tanácsi, jog és pénzügyi szakosztályi javaslat a Kún Mátyás és társai császárszállási bérlők beadott nyilatkozatára és az árverési feltételek megállapítására az uj bérletre vonatkozólag. Ugyancsak tanácsi, jog és pénzügyi szakosztályi javaslat a sóstói mélyfuratu kút kibélelésére Zsigmondy Béla válalkozó által beadott ajánlatra és Pazár István mérnök e tárgyban tett műszaki véleméuyére. — A kisvárdavidéki gazdakör f. é\i március hó 22-én rendezendő kiállítása alkalmával vármegyénk népies állattenyésztését is bemutatni óhajtván — kis gazdák által — a kiállításra március 22-én vasárnap behozandó s alább felsorolt áll.tok után 2500 korona állami és megyei díjat oszt ki aranyban, a kövelkező rendben : Lovaknál: Jó anyakancák után : 1 ső díj 8 ar..ny, 3-ik dij 7 arany, 5 arany, 6-ik dij 4 arany, 7-ik dij 2 arany, 0-ik dij 1 arany, 10 ik díj 3 éves csikók után: arany, 3-ik dij 3 arany, 10 arany, 2-ik dij 5-ik díj 8-ik dij 1 arany. 1 -ső dij 5 arany, 2-ik dij 4 4 ik dij 2 arany, 5-ik dij 4-ik dij 6 arany, 3 arany, 1 -ső dij 4 arany, 2-ik dij 3 4-ik dij 2 arany, 5-ik dij 1 -ső dij 3 4-ik dij 1 arany, arany, 2-ik dij 5 ik dij 1 arany. 2 éves csikók után: arany, 3 ik dij 2 arany, 1 arany. 1 éves csikók után : arany, 3-ik dij 2 arany, arany. Magyar szarvasmarháknál: Jó anyatehenek után: 1 - ső d j 10 ;/any, 2-ik dij 8 arany, 3-ik dij 7 arany, 4-ik d\j 6 arany, 5 ik dij 5 arany, 6-ik dij 4 ar ny, 7-ik dij 3 arany, 8 ik dij 2 arany, 9 ik dij 1 arany, 10 ik dij 1 arany. 3 éves üszök után: 1-ső dij 7 arany, 2-ik dij 6 4-ik dij 4 arany, 7-ik dij 1 arany, 10-ík dij 1 arany. 1-ső dij 6 arany, 5-ik 8 ik díj dij arany, 3-ik dj 5 arany, arany, 6-ik d j 2 arany, arany, 9-ik díj 1 arany, 2 éves üszök után : arany, 3-ik dij 4 arany, 4-ik dij 3 ar. ny, 5-ik d j 2 arany, 6 ik dij 2 arany, 7-ik dij 1 arany, 8-ik dij I arany, 9-ik dij I arany, i0 ik dij 1 arany. 2-ik dij 5