Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

7-ik szám. — Nyomdász bál. A nyíregyházi nyomdászok e hó hó 22-én s/ombaton a Korona sz illó dísztermében nagyszabású láncestélyt rende/n' k. Az izlésrsen kiállított igen szép meghívókat a héti n küldték széjjel. Az estélyen külön e célia szerkesztett Víg újság lo• megjelenni, szóval a rende őség mindint elkövet, hogy a mulatság jól sikerüljön. — A szabDlesvái megyei gazdasági egyesület téli szak-lőadásait e héten i következő helyeken tarlja meg: febr. 15. Fényeslitke szőlészet (előaló: Mácsánszky Lajos) febr. IG Döghe szőlészet (előidó: Mácsánszky Lajos) febr. 16. Szentnúkály. A ra?adós állati betegsé­gekről és azok elleni védekezesről (elóaló: Nagy Lijos járási m. kir. állatorvos, febr. 16 .Dombrád. Miként óvjuk meg álla'ainka' a b 'tegségektől? Az á'lal biztosítás haszna (előadó: Mihüyi Imre járá-i m. kir. állatorvos). — Keiokedö bál. Folyó hó 8-án nagy és előkelő közönség részvétei vel zajlott le a kereskedő-ifjak Egylete által rendezett tánce-lély. K tűnő hangulatban a hajnali órákig egyült volt társada'munk színe-java. Az anyagi siker várakozáson felül volt. Körülbelül ez a szokásos báli jelenlés, a nelylyel hirlapiroi köte'e-s günkm k úgy, ahogy eleget teszünk. Ezúttal azonban eltérünk a meg­szokott formától és részletesen beszámolunk a kereskedő bálról, n m az ott jelenvoltak kedvéert, m -rt e/.ek úgy is hosszú időkön át a legkellemesebben fognak vissza­gondolni ezen báli éjszakára, de beszám lünk a távol­levőknek, a kifaradt bálrendezőknek, a bálokat ren lezni szokott egyesületeknek, s áltdában mindenkinek, aki a szép mulatságok iránt érdeklődni tud. Már kilenc órakor özönlik a közönség. A frakkos fiatalság fogadja az érkező hö'gyeket. A hölgyrendezőség lagj i virágokból ké.zült csinos rendezői jelvényt kap­nak. A táncrendezők jelvénye fehér mellcsokor, a cigány­biróké piros rózsákból álló mellcsokor. Majd jönnek az elnökség tagjai, kik a védnöknővel a kis tereinben gyü­lekeznek. Mindegyiket gyönyörű csokorral lepi meg a rendezőség. Pontban fél tízkor kezdődik a bevonulás. A bálhizottság vezetői bevezetik az elnökséget (Hoffmmn Mihályné védnöknő, Ferenczi Marcsa, Hlatky Schlichter Gi.i, Klár Ilon, Silberstein Irma elnöknők) az izLsesen feldíszített emelvé lyre, miközben fgyik bájos cigánybíró Benczivel ráhuzalja a Rákóczi indulót. Mialat' az elnök­ség elhelyezkedik, gyönyöiü, szemetkápráztató látvány­ban van részünk ; Egész serege a szép leányoknak, mind virágokkal feldíszítve, gyönyörű asszonyok, jönnek, mennek, körülrajongva az ifjaktól, nevetgélve, tréfálgatva a zsúfolt teremben kedvesen zajongva, majd megadja a cigánybíró a jelt a tánchoz, a védnöknő és elnöknők kezdik meg a táncot, pár perc múlva m r táncra perdül az egész fiatalság. A férfi r- rid zőség minden tagja érzi, hogy nem elég a?, lio.y ily szokatlan nagyszámú hölgyközönséget sikerüli a balban való m*gjelenésre birni, a mulattatá­sukról is gondoskod.ii kell. És gondolkodtak is, kitűnően szervez e, minden tekintetben derekasan megfeleltek magukéit. Oly kitűnő hangulat uralkodott mindvégig, oly iligá s, diszes és fesztelen volt a bál egész lefolyása, hogy bálran elmondhatjuk, miszerint ilyen bál rnir n igyon régen volt Nyíregyházán. Mint érdekes imgemliteni valót közöljük, hogy 49 leány és 19 táncoló fiatal asszony vet' részt, azonkívül társadalmunk előkelőségei, legtöbbnyire nejeikkel, ezre­dünk tisztikara Káhler János cs. és kir. ezredessel élükön, továbbá 82 táncos fiatal ember és 14 még táncoló férj vett részt. A jelenvolt hölgyek diszes bronzból készült táncrendet kaptak emlékül. A bál bevétele 1300 koronát meghaladta. Reggel G órakor, kezdett oszladozni a mu­latozó közönség. (—) — Megszökött gyújtogató. Megírtuk, hogy Schatt­ner Alajost gyújtogatás bűntettének vádja miatt a hely­beli kir. ügyészség letartóztatta. A kir. törvényszék vád­tanácsa azonban néhány nap múlva 5000 K biztosíték millett Schattner Alajost feltételesen szabadlábra he­lyezte. Mint értesülünk, Schattner megszökött. Állítólag Hamburgon át — ahonnan levelet irt Nyireg) házára — Amerika felé vette utjá f. A kir. törvényszék körözését elrendelte. — Köszönet. A Nyíregyházi Altalános Hitelintézet tekintetes igazgató ágának iparos tanonciskolánk részére küldött 2b korona adományáért, hálás köszönetemet nyil­vánítom. Nyiregyhá'-án, 1908. február 11-én Barzó Mihály gondnok. — Függetlenségi és 48 as bál Nyírbátorban, a nyirbálori függetlenségi és 48-as kör a Takács szál­loda termeiben a folyó hó 8-án fényes bált tartott. Nyírbátor és vidéke intelligentiájának szine java sereglett ez alkalommal össze s vidám hangulatban a késő reg­geli órákig marad együtt. Az első négyest 100 pár tán­czolta. A kör a aptőkéjének gyarapításához felülfizeté­seikkel a következők járultak: Goldman A'min 8 kor., Keresztessy Jenő 8 kor , Hitter Lajos, Hahnel Ferencz, Dr. Kulcsár Barna, Szabó L-jos, Dr. Deme Andor, Dr. Deme Sándor 5-5 kor., ifj. S/.truhár István, Reim Ist­ván. Tivadar Endre, Dr. Szende Emil 3 3 kor., Juhá=z Ferencz, Sallai Miklós, Nemes Béla, Gyenge Sámuel. Simák János, 2-2 kor.. Pallér Mihály, Klein József, Veszlí József, Val'ner Jenő, Erdélyi J nő, Csiki Elek, Dr. Lőrin­cz> József, Ureczky Sándor, l-l koronával. Jegyeiket meg áítolták Gergelyffy Dezső M. Pócs Gerlóth Ferenc. 10 .0 kor., Polacstk Lajos 6 kor., Kramer Jakab és Boldizsár Imre 5 5 koronával. Kandel Ödön 2 koroná­val. Fogadják érte a rendező ég őszinte köszönetét. — Késelés. Tomasovszki Mihály 16 éves suli nc Lazarovics Pál szintén 16 éves fiút ver. krdés köz 1 en nyakcsigolyán szúrta. Beszállították az Erzsébet kórházba Tomasovszkit pedig a rendőrség letartóztatta. — Uzsora. „Aki másnak szorultságát, könnyelmű­ségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan ki kötések mellett hitelez vagy ad fizetési hala-ztá^t, ame­lyek ... a túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak . . . anyagi romlását előidezni . . , alkalmasak . . . vagy a szolgáltatás és ellen-zo'gáltatás kö/t arány­talanság mutatko. ik, az: uzsorás és 1-től 6 hón; pig terjedhető fogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő." De jó, hegy nem hajtják végre ezt a törvényt. Mert akkor Magyarországon minden tizedik ember ülne, a bíróságok mást se csinálnának, mint uzsorásokat ítél­nének el és nem volna szabadlábon járó bank'gazgató, N Y 1 R V I D É K háziúr, nagykereskedő, nagybirtokos és tőkepénzes. És első sorban az osztrák- mrgyar bank kegyelmes ós fél­kegyelmes vezéreit, alanlosait, Őrmester 1 ől fölfelé kel­lene lecsukni, akik 14 százalékra jövpd lmeztelik a bank részvényeit. Utána a t. magyar állam következnek, amely osztozik a dividendán. Ezutin pedig azok a nagy és kis bankok, amelyek 200 koronás részvényekre 50 koronás jutalékot fizetnek. A szövetkezetek működését meg egy uj paiíJgrufussal kellene honorálni, amelyben a fogház helyeit fegyház sz rep I. Mert mindezek a „közga dasági" intézmények a kis emberek szorultsáfára, könnyelmüs gére, tapaszta­latlanságára utaznak. Ezzel saj olják az apró ügyefogyot­tak zsírját, vérét. Ezektől épü'nek a sz >p, c fra paloták, kerülnek a gyémánt ékszerek es négyes fogatok megau'ók. Az egész világot majdnem ins gbe, bukásba, nyo­morba kerg' tte a krmatláb emelkedése. Igy is tönkre­ment egv sereg kis existeneia, akik hitelre kényszeiülve voltak. De azért az összes bankok a tavalyinál magisabb osztalékot fizettek. Hit erre volt jó a kamatláb balie­tezése ? ! És hogy ne csak bankárok szedjék le a tej­fölt, mo.-t jö.inek sor:a a hiziurak. Mert hát tetszik tudni, drága a hitel, a töke, a kamat. — Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Nyír­egyházi Alt. Hitelintézet a Szabolcsvármegyei Tanítóe­gyesület céljaira 30 koronát adom ínyozott. Az intézet tekintetes Igazgatósága eme i-mételten tanúsított szives figyelme és áldozatkészségéért fogadja hálás köszönete­met Orsovszky Gyula elnök. — Köszönet nyilvánítás. A nyiregyhái „Taka­rékpénztár Egyesület" 50 koronít volt szives a helybeli gör. kath. iskolába járó szegény gyeimekek ruházására küldeni, mely adományért ez uton mond hálás köszö­netet az iskol i Elnöksége. — Uj tanfolyamok a nyelviskolában. A Berlitz ­iskola igazgatósága a folytonosan növekedi igények ki­elégítésére már ma, februir hó 15-ikétől ujabb tanfo­lyamokat nyitott. Ezentúl már hetenként négy napon át lesz oktatás és p;dig minden hétfőn, szerd tn, szom­baton és vasárnap. Akik tehát már az uj tint'olyamokra elővannak jegyezve, valamint azok. akik még e tinfo­lyamok valam;lyikén résztveini óhajtanak, szíveskedjen >k hétfőn, f. hó 17-ikén délután, az intézetnek Iskola u'ca з. sz. ala'ti helyiségébe elfáradni, ahol e napin már rend es oktatásban is részesű hétnek. — Fa eladás. A sóstói erdőben kivágott 53 darab magfa és mint egy 67 db. haszonfa eladása február 17-én fog eladatni árverés utján a helyszínén: A megvett és eddig még ki nem váltóit galy és testfa númerusok utóárverésen február 18-án kedden fognak eladatni. — Gyermekgyilkos anya. Egy rossz útra tévedt 18 éves leány borzalmas bűntettéről értesitik lapunkat, Bujról. Dobán Juliánná, odavaló 18 éves leány tiltott szerelmének gyümölcsét megfojtotta és a kis holttesti t kilövte aí útszéli árokba, ahol arra jírók találták meg. — A házinyultenyésztés egy idő óta rohamos lépésekkel halad előre. Az ország minden vidék n ujabb és ujabb hivei akadnak e m'ndenütt könnyen űzhető tenyésztési ágazatnak, amely hivatva van mint a mező­gazdaság melkkágazata a nepjó'ét emelését előmozdí­tani. Jövedelmezőségre azonban a tenyésztők csak abban az esetben számithatnak, ha termékeiken egész éven minden időszakban túladhatnak. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest., Alkotmányutca 31,. házinyulte­nyésztési akcióját országosan szervezve, módot és al­kalmat nyújt arra, hogy a tenyésztők házinyulaikat (akár fajállatok, akár piaci értékesítésre való kereszte­zések, \agy a tenyésztésből kiselejtezett állatok) bármi­kor minden mennyiségben értékesithes-ék, ahol a te­nyésztésre szánt faj illat okon kivül levágásra való bármilyen szinü közönséges házi (istálló) nyúlik is kg.-ként élősúlyban 60 filléréit értékesitlelnek. Aját latos tehá', hogy a tenyésztők saját érdekükben eladásra ke­rülő nyulaikat külön-külön, vagy az egész községből együ tesen, a darabszám és a körű beiüii élősúly meg­jelölésével fenti szövetkezetnél bej lentsék. — A betegségek elleni harcban a \ilág legki­válóbb orvosai egyesülnek. E betegségek soráb n az első helyet az Epilepszia /:Nyavulyatörés:/ foglalja el. E bajban szenvedőknek vigaszul szolgáll at azon érte­sülésünk, m aly szerint egy magyar orvos e betegség ellen uj es hatékony gyógyító módszert alkalmaz, amelyért már a külföld is méltó e'ismerésben részesí­tette. Ez orvos Dr. Szabó Sándor Budapest, V., Alko'mány и. 5; ki késrs ggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szaba­dulni óhajtanak. — llirlapi közlemények díjazása. Tudvalevő, hogy vidéki lakokból magánérd kü közléseket is ingyen követel a közönség. Ennek a Gyöngyösön megjelenő lapok szerkesztői együttes megállapodásukkal veget szakították. É'tesité-1 intéztek a közönséghez, előadva, hogy a hir­la| előállítás költségei az utolsó évekbm inigas százalék­kal emelkedtek, mégis sem az előfizetési árakü nem emelték, sem a lapok terjedelmét nem csökkentették. Az előfizetők száma sem anelkedh'telt oly mértékben, hogy a sok „magánhirek" közlesét ellensúlyozhatná. M nthogy pedig ez k a nem szorosan vett közérdekű közlemények elfoglalják a helyet a szigorúan kö-érdeküek elől és csak tetemes nyomdakölts ggel lehet azt pótolni, ezért megállapodtak abban, hogy s^m egyéneknek, sem testüle'ckn.'k, vagy társultoknak nem szorosan vett közérdekű hireit, vagy más közleményeit, kivéve a jóté­konycélu tényezők közreadásait, másként mint a szoká­sos díjazás mellett nem közlik. Valiszinü, hogy ezt a példát rövidesen az összes vidéki lapok követni fogják. — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos, ki gyógy módját ig m jó sikerrel alkdinaza a gyomor és bel bántalmaknál rs tüdőmegbetegedések gyógyi áfánál — rendelő óráját ism t megtartja D bre­czenben feLruár hó 2^ és 21 én Darabos utcza 55 szám a'att. — Manlielicr az iskolában. A vallás és köz­oktatásügyi miniszterrel a hadügyminiszter egyértelműen elhatározta, hogy a most folyó 1907—8 évi iskolai esz­tendőben tankerülelcnkint egy-egy intézetben kötelezővé teszi az önként jelentkező növendékekre egész éven át a katonai kiképzést, különös tekintettel a fegyverkeze­lésre. Tizenkét iskolát választott ki erre a célra a mi­1908. február 16. 5 niszter, de megjegyezte, hogy a többi in'ézetek közül is lehet önként jelentkezni A jelentkezés tehát önkénles a szó szoros értelmében ugy az egyénekre, mint a ki nem választott inté. elekre nézve, de a j lentkezés egész évi kötelezettséget von maga után. Ki'onai kiképzésben reszesülnek a kivála?z'olt és önként jelenkezett intezetek VII. éi VIII. o-z'ályu növendékei s az ízzel egyenlő rangú másnemű intézetek ket felsőbb osztályú tanulói. A miniszter által körvonalozolt anyag a következő : A katonai szellem elsajátítása (értve ezalatt a katonai erényeket, a függelmet, a hizaszereb tet és a bátorságot); a katoni magatartásának ismere'ét és tulását; mind­azokat az állási, fordulati és menetelési gyakorlatot, melyek kapcsol* 1 bm vannik a katona magatartásával es a fegyver k -zelésével; céllövészet élestöltéssel, szol­gálati fegyverrel. A kato-iai kik'pzés idejét ugy álldpi­totta meg a minis/.ter, hogy az a kötelező jálékdélutánok helyéi fogj i betölteni s azokat helyeltesiteni. Tehát hetenkint egyszer d'lután 2 — 4 óráig. A kiképzés tar­tama egy iskolai év. A té i idők alatt az iskola terü­letén történik a tanitas resziut az udvaron, részint a tornateremben; a tavaszi idő beálltával a katonai gya­korlótéren, illetve a katonai lövölde területén. — Mit kér születésnapjára Lili: egy babát, egy baba kocsit es egy egész hegytt Fay-fele Sódeni ásvány pasztillákból. E/.ért ugyani; a kicsi tgész odavan. Lát­ták már Lilit m gliültne. ? Hallottak köhögni? És ezt mind c;a'{ a Sodeni ásvanypasztillák rendszeres haszna­lata teszi. Kisérletképnn próbálja meg ön is — egy doboz ára 1 K 25 fi 1. és minden gyógytáruan, drogue­riában és ásványvizkere.-kedésben kapható. Főraktár Ausztria-Magyarországon \V. Th. Guntzert, Wien, ÍO/'I. Grosse Neugasse 27. 60-2-12. Árpád, sírja. Tudósoi ku'alják évszázadok óta, különösen a rno­d.rn magyar r giségbuvárok foglalkoznak szorgalmasan a kérdéssel, hogy hol a'ussza örök álmát a magyarok első fejed Íme, a hires nevezetes Árpád vezér. Nemcsak tudományos szempontból van fontossága az Árpád sír­janak. A mai világot nemzetközi szel em le.igi at hagyo­manyoi elhalkulnak, tragicziók elmosódnak az élet küz­delmeiben, a modern filozofia elméletek ődőmaimában, és igazán szükség van olyan erő'ire, amelyek még tudnak hatni erre a generációra olyan irányban, hogy ne felejtse egészen a borongó dicsőséggel teljes multat. A mul nik ilyen varázslatos ereje sugároznék ki Árpád vezér sírjából, ha valami szerencsés veletleu, vagy tudományos kutattás fedezné azt a világ számára. Lenne egy uj hely, m -gszentelt hely ahová magasztos érzel­mekkel eltelten zarándokolna a sivár jelen en bere, hogy emlékezzék és ihletet mentsen a reg letűnt sz r/adok hősének emlékéből. Erre kell nekünk az Árpád sírja. Mint már említettük, régóta keresik. Már a tizen­hatodik században egész irodalom keletkezett aköiül, hogy hol van eltemetve Almos fit. A bécsi leveltarak­ban számos olyan dokumentumom, őiiztek melyek a ma­gyar histoiikus nézite szerint világosságot tudtak volna deríteni erre a kérdésre, de Bécsnek nem állott erd ke­ben, ho„y a magyarok Árpád sirjút megleljék és elzárta nyoinozo tudósaink elől az adatokat. A tizennyolcadik század vegén napvilágra került egy ösmeretlen krónikás­nak krónikája, cime: .Gesta Hungarorum". Ezt a króni­kást neveztek el későbben Anonymusnak, aki kri'nikája bevezetéséb.n B la király jegyzőjenek mondta magát. Anonymus Írja ebben a könyvében Árpád haláláról a következőket: „907. évben az Ur szü eLse után halt ő meg és szittya szokás szerint egy kis folyoba ömlő pa'.ak föle temeteteti, a mely patak medre ki volt kövezve és Attila vásrosához közel volt. Ugyanitt később, mikor már a a magyarok megtértek az anyas.entegyház kebelére, Isten házát építettek a boldogságos Szüzanya tisztele­tére, mely Ecclesid Alba neveztetett." Ez időtől kezive tudós és tudákos az Eccles'a Al­bát keresi. Magyarországnak nem egy históriai neveze­tességű városát keresztül-k sul ástak, különösen az olyan helyeket, amelyi k patakok szomszédságát an vannak. Semmi etedmeny. Később kipattant, h gy Attila városa nem lehet mas, mint ÓauJa és az Alba Ecclesia az egykori fehéregyházi sikon keresendő. A tizenkilencedik század oknyomozó történetírói azonban felhagytak az ilyen irányú keresgeléssel és a haszta'an ásatások és kutatások helyett nelufeküd ek Anonymus krónikájának és azt széjjelszedték. A krónikának tulonányos mérle­gelése arra az eiedmény e vezetett, hogy Anonymus nem mindig megbízható, hogy sok dologról helytelent és valótlant állitutt, hogy egynémely intézményeinket, melyekről irt krónikájában, kel ő n nem ismerte. Még azt is kétségbe vonják, hogy Ano ymus IV. Béla király jegyzője lett volna. Igy áll án az ügyek, az rgyetien támpont, amely Á'pád sirjiig vezethetne, elveszettnek látszott és fel kelle hagyni a reménnyel, hogy valaha is megtalálják az első magyar fejedelem nyugvóhelyét. A tizinkil neediK szá. ad tört. netirc i azonban re­hauitálták Anonymust. B bizonyították, hogy adatai minién cáfolgatás ellenére is m oteleinek a valóságnak, amennyiben más krónikák adataival egyeznek meg, de a bccsi konstantinápolyi és a vatikáni krónikával, melyek a tiz, tizenegy, tizenkettedik századbeli Magyarországról tárgyalnak, — megegyeznek. S miután Anonymus b»­csületét ekként helyreáll.tották, m gint előtérbe nyomult az Ecclésia Alba kérdése. Legújabban ket magy^—^lórikus Havas Sándor és Wekerle László buzgólkogií Á' pád sírjának íeifedezése körül. Havas Sándor évek IIOS-ZJ g kutatott és tanul­mányozott s munkáját siker is koronázta. Minden két­séget kizáróan sik rült bebizonyítania, hogy az óbudai hegyek szélén az Anjouk, a Hinyadiak s a Jagellók idej ben egy Fejéregyház nevezetű igen hires búcsújáró hely volt. E-ről a Fejér gyhá ról beszél < gy 1367-ben Nagy Lajos állal kiadott birtokhalir rendez si okiiat, amely a püspök Óbudai birtokát a királyi birtokoktól elhatárolja. Eob n az okiratban Fej regyház, mint köz­ismert hely szerepelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom