Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

XXXI. évfolyam. 5. Bzáül. Nyiregyháza, 1908 február hó 2. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételed: Egész évre 8 ko-rona Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint száinittatnakA nyílt-téri közlemények dija soronkint tiO fillér. | Apró hirdetések 10 szóig 4-0 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az adóreform alapelvei. A magyar egyenes adótörvények rendszere az 1848 évi Vlll-ik törvénycikkben foglalt azon alapelven nyugszik, hogy a magyar állam minden lakosa minden közterhet különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselni tartozik. Ezt az általános elvet azonban a 48-iki törvényhozás alkotmányos uton t letba nem léptethette, mert a szabadságharc után elkövetkezett abszolút kormányzati korszak, valamint az állami élet egyéb terein, ugy az adózás terén is rendeleti uton igyekezett az állam kormányzati szükségleteit kielégíteni Az abszolút korszak Magyarországot, mint az osztrák összbiroda'om egyik tartományát tekintette és enn^k folytán egés^oa természetes volt az az intézkedése, hogy Magyarországon a közterhek viselésére az 1850. nov. 20-án kelt csász. kir. helytartósági rendelettel az Ausztriában akkor érvénybeu volt egyenes adórendszert Magyarországra — a rendi kiváltságokon alapuló adómentességek eltörlésével — egyszerűen kiterjesztette. A hely artósági rendelet a közteherviselés általánosságának elvét ezáltal ugyan megvalósította, de tekintve azt a körülményt, hogy ez az életbeléptetett egyenes adórendszer kezdetleges és merev hozadéki adórendszer volt, amely tisztán az adótárgyhoz simulva az adózó személyes viszonyaival és tényleges jövedelmeivel számot egyáltalán nem vetett, az arányos adóztatás elvét egyáltalában nem valósította meg. És ez a helyzet nem változott az lS68-ik évi alkotmányos korszak beköszönte óta alkotmányos uton létesített adótörvények áltnl sem, mert az abszolút korszakból átvett egyenes adók az 1875-ik évig jóformán teljesen változatlanul fenntartattak, mert az 1868-ik évben hozott egyenes adotórvén)ek jóformán csak az addig érvényben volt császári nyílt parancsokban foglalt szabályok törvényesitésére szorítkoztak. Sőt az 1875. évben alkotott adóreform sem hatolt be a k rdés lényegébe, hanem csak formailag alkotott korszerű változtatásokat, hogy az '"gyes adónemek az adóA „Njirvidtók" tárnája. Epizódok 1848-ból. Irta: Blumberger Jakab nyugalmazott körjegyző. | I i A hónapot és napot nem tudom mikor történt, 1 pedig nagyon sokjzor hallottam elmesélni Elbeszélésem- t nek első része a kápolnai csata ilőtti napokban — második része pedig a végzetes csata napján játszódott le. Mint tudva van, Schlick osztrák generális Magyarország felső részén operált és Losoncz városának gyászos elpusztítása után lefelé. húzódott, hogy Eger városát is hatalmába kerítse. Hosszas menetelés után Pélervásár a mezővároskában tarlott pihenőt. Ide reggel tájt érkezett és az osztrák generális egy odavaló előkelő s tekintélyes lakosnál, Steiner Józsefnél szállásolta be magát. A gróf Keglevich Béla és báró Orc.y Elek áldozat készségéből akkor már Péterváfára és Eger jó kövezett úttal volt összekötve (Hej! ha ez a két hazafias mágnás sejtette volna, hogy a magyarok ellensége valaha -ezt az utat választja, hogy a vármegye szivét megkö7elithesse, dehogy csináltatta volna ezt a jó utat!) — Ugy látszik, Schlick csak e jó ut irányából tartott véletlen meglámadástól pihenése ideje alatt, mert a m:ző városkának csakis ezen a csinált ut felőli részén állíttatott megerősített őrséget. A mezőváros végén, a csinált ut jobb felén, állott és áll még ma is — a nagy vendéglő, bal felén pedig az utazók kocsijai részére a „nagyállás." Ez megvolt rakva német katonasággal és az uton jobbról-balról egy-egy felszerelt ágyú állt készenlétben. A magyar hadsereg egy nagy része, Dembinszky vezérlete alatt, a Tisza vidékéről — a szórói győzedelmes csata után — felfelé húzódott Schlick seregének megfékezésére s valószínűleg azzal a szándékkal, hogy a

2t meg is semmisítse. Ez talán sikerül is, ha két g agyar huszár .meggondolatlan virtuskodása más irányt fizetők s'emilyes jövedelméhez jobban simulhassanak, de az adóztatás elve t teljesen érintetlenül hagyta nehogy az államháztartás fokozódó szükségleteinek fedezésére szükséges bevételeket veszélyeztesse. E ,'ből a ténylól magyará ható az a következmény, hogy amíg a müveit nyugati államok, sőt Ausztria is a maga elavult adórendszerét teljesen átalakította, addig a mi egyenes adóink még mai napig is tulnyomólag a régi osztrák adórendszer itt felpj'ett ma-adványai. Az időközben történt vlltoztatísok az egyes adótörvényekben nálunk inkább csak az államháztartás deficitjének kényszerítő hatása alatt csaknem kizárólag a nagyobb állami bevételek elérésére történtek s az adóteher igazságosabb és aráuyosabb elosztására a törvényhozás egyáltalában nem törekedett. Wekerlét megelőzőleg az előző pénzügyminiszterek, sőt a Wekerle után közvetlenül következett Lukícs László pénzügyminiszter is, daczára, hogy az igazságtalan és aránytalan adók miatt a panasz állandóan szaporodott és a segítést is kilátásba helyezte, sőt minden budget-beszédjében az adóreformot megígérte, az egyenes adók reformjához nem mert hozzányúlni, mert a reform hatását előre nem látván, a mindenkori adóbevételeket veszélyeztetve látták éz az államháztartás nagy nehezen helyreállított egyensúlyát a deficit réme fenyegette Wekerle Sándor pénzügyminiszternek elévülhetetlen étd^ne marad, hogy az egyenes adók reformjához, bar óvatos, de erőteljes kézzel hozzányúlni mert s már első pénzügyminisztersége idejében megindította az egyenes adók reformj vra irányuló előmunkálatokat, óriási anyagot gyűjtetett egybe, ugy a hazai adózási statisztikáról, valamint a külföldi adóreformtörvényekről és azok hatásáról. A minisztériumban külön osztályt szervezett ezen ügyek állandó tanulmányozására és most amidőn miut miniszterelnök a pénzügyi tárcza vezetését ismét kezébe vette, az egyenes adók szerves reformját elkészítvén, az azokra vonatkozó törvényjavaslatokat a törvéryhozásnak benyújtotta. nem ad az osztrák hadsereg vonulásának és közre nem működik egy hazaáruló. A magyar hidsereg jól volt értesülve, hogy a német tábor Losonczról E

a'er felé, Pétervására irányában vonul, hogy Eger városát is Losoncz sorsára juttassa. Ezt az útját akarták a magyarok a n metnek elvágni és ez okból az Eger városától 12 kilométernyire, Bakta községen felül lévő hegyszorosban nagy, erős sánezot készítettek, mellyel a völgyben folyó Laskó patak vizét is felfogták, a hegylejtőket és ormokat pedig megrakták ágyukkal. Ez óvintézkedésen kívül még több község lakosságát is talpra állították és fiatil s öreg, kaszával, vasvillával, fejszével, sőt még — bunkós bottal is felfegyverkezve Bátorba lettek rendelve, hogy a község alatt 4 kilométernyire kezdődő völgy szűkületnél a német hadsereget feltartóztassák Ez az .őrsereg" több száz főből állott, de mind „gatyás pataszf volt; csupán négy nadrágos úriember volt köztük, mind a négyen bátori lakosok. Egerből pedig két huszár lett kiküldve, hogy a német hadsereg hollétéről hozzon hírt. Az őrsereg nagy hűhóval — a kővetkező nóta mellett : „Este jött a parancsolat, Viola szin pecsét alatt, Mindnyájunknak elkeli menni, A hazánkat védelmezni — A németet agyon verni — Vagy ha ugy kell meg is halni, Éljen a haza!" vonult ki a csinált úthoz és a völgy szűkülésénél egy szurdok alatt várta az ellenséget ; a hegytetőre pedig egy „őrszemet" állított, hogy ez tudassa: ha jön a német. Az őr egyszer elkiáltja magát: „jönnek" ! Nosza, lett nagy riadalom. Többen a szurdok tetőre siettek, innét pedig láttak egy nagy porfelleget Pétervására felől közeledni. Ettől a porfellegtől a hős őrsereg ugy megrémüli, hogy eszeveszetten széjjel futott. Ki az erdőben bujt el, ki a faluba vitte a rémhírt, hogy „itt a német, itt az ellenség" ! Mire a faluban is nagy rémület lelt, A négy nadrágos úriember a kik megtudták Ezek megvalósításával Magyarország is belép a nyugati művelt államoknak abba a sorába, amelyek a fokozódó állami szükségletek fedezésére szükséges állami bevételeket nem az adósróf ujabb és ujabb megszorításával igyekeznek biztosítani, hanem a valódi jövedelmek lehető kipuhatolása révén a közteherviselés arányos elosztásával, az adó alól eddig kibújt jövedelmek megterhelésével állítják elő az állami szükségletek fedezésére megkívántató anyagi eszközöket. Ehhez képest az uj adóreformjavaslatok az egyenes adók mai beviteli főösszegét: a 200 millió koronát lehető változatlanságukban fenntartani kivánják és ezt az adózók között igazságosabban és arányosabban óhajtják szétosztani, hogy levétessék a teher azok válláról, akikre az ígazságta'auul uehezedik és átvitessék oda, ahol azt az i lető uagyobb teherviselő képességénél fogva könnyebben el is birja. Ennek lolytáu az adóreform javaslatoknak egyik fő irányelve, hogy a legszegényebb néposztályok, amelyek legnehezebben viselik az adót, az adózá,s alól lehetőleg mentesittessenek. Ennek az elvnek a megvalósítását a jnvaslatok elsősorban a II. osztályú kere eti adó, valamint a kereseti adók minden osztályánál a családtagok adója megszüntetésével igyekszik elérni, raásodsorbau pedig leszállítja az eddigi magas adókulcsod 1 armadsorban pedig az általános jövedelmi pótadó eltörlése mellett ennek helyébe egy fokozatos • személyi • jövedelmi adót léptet életbe, , ami által az eddig pusztán tárgyi egyenes adók rendszerébe a személyes adózás modern rendszare is utat i yer. Az egyenes adók rendszerének ezen reformja által ehhez képest az egyenes adókkal elsősorban tárgyi alapou azok a jövedelmek fognak érintetni, amelyek az egyes vagyoafoi rásokból közvetlenül folynak. Másodsorban pedig adó alá kerül az e«y-egy személyt bármely forrásból megillető j ,vedelmek összessége, miáltal a fuudált jövedelmek erósebb megadóztatása a nem fundált jövede lemmel szemben érvényesülni fog. Vagyis azok az adóforrások, amelyek mi is könnyen kipuállapitani, hogy az a por felleg nem egy egész tábor által felvert por, nem is futottak el ; hanem — miután puskájukat ők is eldugták az erdőben egy odvas fába — mint kíváncsi nézők kiálltak az u ri és nyugodtan várták a porfelleg közeledését. Ki jön ott ? J barát-e, vagy ellenség? A nagy poi felleg osdadozni kezd és abból kibontakozik — két magyar huszár. Eíek azután elbeszélték, hogy ők még tegnap este leitek Egerből kiküldve hogy a német hadsireg hollétéi ől vigyenek hírt. Pétervásárán felül, Istenmezeje községn-1 vették é-zre a németet és sebes iramban, hegyen-völgj ön, &.tznn berken, árkonbokron át jöttek vissza f;lé. Azonban ők maguk is, meg a lovuk is kifáradtak, a B >lya pu-ztai „betekints" csárdánál pihenőt tartott .k és legeltették a lovakat. Mikor már jó kiviradt, egyikük amúgy gyalogosan vissza settenkedett Pétervására felé, a Tarna patak medrében, melynek sűrű füzes bokrai megvedték és innen látta, hogy a német pihenőre tért, két ágyú pedig őrizetlenül áll az ut mellett. Vissza sietett tehát társához, gyorsan nyergeltek és siettek Pétervásárába „virluskodni." Oda érve a ket ágyút elsütötték és aztán, mint a ki dolgát jól és bölcsen elvégezte, eszeveszetten nyargaltak a csinált uton Eger felé. Ha a lent erintett négy ur boldogult szüleim házánál össze jött, mindig elbeszélték ezt a hősi örsereg kivonulást, meg a két meggondolatlan huszár ostoba csinjét. Amazon jót nevettek, emezen elbusultak. Mert ha ez a két huszár feladatát pontosan teljesiti, aligha kövelkezhetik be a kápolnai végzetes, gyászos esemény. Egy nagyobb huszár csapü az egész alvó német tábort megsemmisíthette volna. Ez a beszélgetés nálunk mindig zárt ajtók mögött folyt, nehogy a sürün czirkáló nemet zsandárok véletlenül rajta kapják a beszélgetőket; mert az akkori időben nagyon könnyen vitték az embert a kaiserlicli kőniglich Bezirks gerichthez, a hol nem nagyon udvariasan bántak az emberrel. Erre még egy elferdített éle is, vagy egy alaptalan besúgás is elég volt .... Tizenhat évvel későbben, ekkor már en is ember számba menő voltam — Pétervásáron együtt kártyáz-