Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-26 / 4. szám
4-ik szám. N Y I R V I D É K 1908. január 2G. Ez az ünnepség tegnap zajlott le és erről szóló tudósításunk a következő : A szétküldött programm lényeges változást szenvedett az által, hogy gróf Széchenyi Viktort, az orsz. tűzoltó szövetség elnökét, a nyíregyházi önk. tűzoltó egyesület örökös főparancsnokát makacs influenzája ágyhoz kötötte s orvosi rendeletre, mint ezt táviratban tudatta - kénytelen volt otthon maradni. Kimentették még magokat Surányi Ferencz altábornagy, Budapest székesfőváros térparancsnoka, dr. Meskó László államtitkár, Óváry Ferencz orsz. képviselő, és Breucr Szilárd, a kik mindannyian örömmel készültek az ünnepségre, a melyen részint betegség, részint mulaszthatatlan hivatalos elfoglaltság miatt maradtak távol. Eljöttek azonban Budapestről Köhler István gépgyáros, kir. kereskedelmi tanácsos, ki az egyesületnek tiszteletbeli parancsnoka, Debreczenből Fu lik Ernő tűzoltó főparancsnok, Kisvárdáról 14 tagból álló küldöttség,és Tokajból egv három tagból álló küldöttség. Az ünnepség délelőtt 11 órakor, díszközgyűléssel kezdődött, a melyen igen szép számban vett részt Nyirégyháza város intelligentiája és a helybeli tisztikar vezetősége. Miután Májerszky Béla polgármester a közgyűlést megnyitotta, gróf Vay Gábor főispán gyönyörű beszéd kíséretében feltűzte dr. h'onthy Gyula mellére a Ferencz József rend lovag keresztjét. Dr. Konthy Gyula meghatva válaszolt a főispán ur szavaira. Azután Somogyi Gyula kir. közjegyző, kir. tanácsos üdvözölte a töle már megszokott beszédben az ünnepeltet, a kit a díszközgyűlés lelkesen éltetett. Májerszky B'la polgármester indítványára kimondta a díszközgyűlés, hogy a kitüntetett dr. Konthy Gyula nevére egy 1000 koronás alapítványt létesít, a melynek kamataiból a fizetéses tűzoltók szükséget szenvedő családtagjai fognak segélyeztetni. Dr. Konthy Gyula az 1000 koronás alapítványhoz 500 koronával járul hozzá. Délben 1 órakor mintegy 160 terítékű közebéd volt a Korona-szálló dísztermében, a melyen résztvettek csaknem teljes számban, a vendégeken és tűzoltókon kívül, társadalmunk vezető férfiai. Az első felköszöntőt gróf Vay Gábor mondta a koronás magyar Királyra. Dr. Kállay Rudolf, dr. Konthyra és a milánói győztesekre, dr. Konthy az ünneplökre, Leffler Sámuel a főispánra, Májerszky Béla Antal János alparancsnokra, dr. Konthy a tűzoltó egyesületre, dr. Murányi László a vendégekre, dr. Vietórisz József a tűzoltó egyesületre, Leiszter a kisvárdai küldöttség egyik tagja a polgármesterre, Májerszky Béla a helyben állomásozó tisztikarra, Kiss huszár kapitány a város közönségére ürítették poharukat. A szép ünneplő társaság a késő délutáni órákig maradt aztán még együtt a legjobb kedélyhangúlatban. Egy dissouans hang. A Bessenyei-kör minapi estélyén többek között Ripper Alice zongoraművésznő is közreműködött általános lelkesedés és tetszés közepette. Csupán a ,Szabolcs" tudósítójának támadt az a hero :tratesi kedvtelese, hogy a műveszbabérjait megtépdesni kísérelje meg, fölhasználva egy fővárosi lapnak egy más hangverseny alkalmából közölt és alkalmazásában éppen nem találó tudósítását. Nem célom érdemleges cáfolatba bocsátkozni. Mert hiszen aki nem érti meg, hogy a Rákóczy induló harci riadóját lehelletszeiü pianissimókkal interpretálni nem lehet; aki nem vette észre a Chopin és Mendelssohn darabjainak előadását átlengő finomságot és andalító érzelmességét: azzal művészeti kérdésekben perbe nem szállhatok. Azonban föntebb már említett idézel ^vancsak idézetekkel válaszolok. Ripper Alicern: heti miskolci hangversenye alkalmából ugyanis G s* Ernő, a königsbergi zeneakadémia volt tanára és a miskolci zeneiskola jelenlegi igazgatója a következőket irta: Jellemző dolog az is, mikor Menter Zsófiának legutóbbi londoni hangversenye ulan hallgatói gratuláltak, az ünnepelt azzal hárította el magától a dicséreteket: „tapsoljanak holnap, a mikor Ripp-r Alice fog zongorázni." S mikor megkérdezték tőle, hogy e hölgy tanítványa-e? erre az volt a válasz: „igenis, tanítványom volt, de most már ő a mester." Azt hiszem, ezekkel a „Szabolcs" tudósítása el volna intézve. Ámde lehetetlen csodálkozásomnak kifejezést nem adni a fölött, hogy éppen egy soviniszta, jó magyar alföldi városban intéztetett oly méltánytalan kirohanás egy művésznő ellen, aki azon az uton van, hogy a magyar névnek világszerte becsületet és dicsőséget szerezzen. Es csak két magyarázata lehet a cikkíró eljárásának : vagy nyilvánvaló rosszakarata, vagy pedig fogyatékos zenei szakértelme. Az e őbbi eset önmagában hordaná elítélését, a másik esetben pedig azzal a tanacscsal bátorkodom szolgálni, hogy ne tessék zenei bírálatokat írni. Hiszen oly nehéz jó zenei kritikát irni s oly konnyu zenei kritikát nem irni Miért ir teh át? Neill 0. Giardinettó. Kaptuk a következő sorokat: „ Tekintetes! Nyirvidéklap Szerkesztő Kiadóhivatalnak Nyíregyház. Tekintetes szerkesztőség! pár soraimmal tudatom a történtekről, ha ugyan nem lenne alkalmatlan nem pénzér hanem csak figyelmeztetesül a Kis Várda felé utazó közönségnek, Falusi birö. Életemben előszór voltam Pátrohán, folyó hó 9. diken vissza fele utazván, a bogdányi állomáson oda való Jeney István 13-14 éves leánykája a polgári iskolába jár Nyíregyházra s fel szalvan a női kupéba, ugy szintén azon az állomáson felszállolt e^y =ánta mankos botos ember feleségével és még két ember ezek oda jöttek a hol én többed magamai voltam, itt ezek szét nézlek az asszony férjestől és a két emberrel egy üt át mentek a női szakaszba, innen a kalauz visza küldte őket, ez Ulár. hamarosan fent emlitelt leány Zokogva jön átal, hogy ez a három bácsi és egy néni valamelyik elhozta a penzes talczáját a melyben 18 korona volt, én kissé figyelmes lettem, hogy me1 jiket árulja el az arcza, erre ismét jön a kalauz, mondom neki megkell mind motozni, ez volt a felelet nem áll jogomban! ha nem áll akkor nem szabad senkinek kisszálni Nyíregyházig, lesz ott erre jo;:os, ezen mondásom után a sánta nejével aszt mondja, de ők a szőlőtelepen kiszálnak. Erre aszt mondom a kalauznak kérem eszt a nőt meg motozni, en mint bíró hite) szol gálok feljogosítom, ekkor a nőt a nagy kendőből kifordították s megle't minden hijány nélkül, erre egy szájba köpést kapott a tolvaj, de a szóliőtelep állomáson voltunk már, itt a nő férjestől úgy ki ugrott hogy legjobb lábú sem külömben, ezért kérném az úlazó közönséget b soraival figyelmeztetni, lehetséges hogy nem első tette ez már, kőiül belől Kótaji lakos tettesnek, de mikor a pénz meglelt micsoda öröm lelt. c?ak azvólt a hiba hogy a teltest nem érkezett mindenki leköpni Csak a falusi biró ! én G. 1908, Január 19. dik én tisztelettel B D. fóbiro" P. h. Egyik szrmszéd városban megjelenő újságban olvassuk a következőket: „lakarmány fogyasztók figyelmébe. Ajánlok buza-, árpa- és zabszalmát, úgymint széna és lóherét vaggononként préselt és préseletlen állapotban, bármely sl'omásra szállítva mérsékelt árakban. Guttfreund Mark takarmány keresk." — Kérdés: hogy a „takarmányfogy aszták* — akik aligha járnak két lábon — olvassák-e ezt a hirde ésl? TAKÜGY. Iskolaszékek, tanítók figyelmébe. „Az álhmsegéljek iránti kérvények szerkesztése és felszerelése az 1907. évi XXVII t. c. alapján" cimen dr. Pacséri Károly sopronme?yei kir. tanfelügyelő szerkesztésében megjelent müvet a vallás és közokt. m. kir. Miniszter ur múlt évi nov. hó 7 én 123 34t — 907. sz. a. kelt rendelettel ajánlotta a', összes kir. tinfelügyelő ségek figyelmébe, hogy az iskolaszékek, tanítok is lu domást vegyenek airól es szükség esetén megrendelhessék. Ezen füzetben azon iskolaszékek, melyek államsegélyt akarnak kérni, részletes útmutatást találnak. A mű áia 1 kor, 20 fillér. Megrendelhető: Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelőnél Sopronban. Nyíregyháza, 1908. jan. 14. Szabolcsvármegye kir. tan/elügyelősége. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza varos képviselő-testülele e hó 24 én pénteken délután rendes képviseleti közgyűlést tartott a városháza nagytermében. A tárgysorozat egyes pontjaival külön újdonságokban foglalkozunk. — Nyíregyháza város önálló törrényhatósiggá való átalakulásának momentumai kőzött 10 év előtt is, — midőn ez a terv először fölmerült s most is erős argumentumként szerepel az a vád, hogy a vármegye folytonos akadálya, vagy legalább is kerékkötője e fiatal város előtörésének. Több alkalommal rámutattunk már ez állítás tarthatatlanságára, amelyre egyébként fényesen rácáfol az a gyors fejlődés, melyet Nyíregyházi 3 — 4 évtized óta fölmutat. Érdekesnek tartjuk mégis följegyezni itt, hogy erről a viszonyról, t. i. Szabolcsvármegyének Nyíregyháza városhoz való viszonyáról hogy vélekednek mások: A Sátoralja-Ujhelyben megjelenő „Felső-Magyarországi Hírlap" legutóbbi számában, dr. Buza Barna orsz. képviselő, Ujhely mostoha viszonyairól elmélkedvén, a következőket írja: „Minden vármegyének természetes törekvése, hogy a saját székhelyét elsősorban emelje és fejlessze. Hogy csak a szomszédba tekintsünk, igy fejlesztette 30—40 esztendő alatt nagy várossá Szabolcsvármegye Nyíregyházát. — Nézze meg akárki Szabolcsvármegye térképét: első tekintetre láthatjuk rajta. hogy ott igazán minden ut Nyíregyházára vezet. Ez a város a vármegye központja, ha vasutat, ha közutat épitenelc, az mind Nyíregyházáról indul ki sugárirányban, oda tereli a megye forgalmát. Igy jár el egy igazságos és a székhely fontosságát kellőleg átérző vármegye". — Bessenyei-Kör. A Kör ez évadban npgyedik estéjét febr. hó 10 én tartja meg. Szerepelni fognak benne: Culp Júlia, a nagy dalónekesnő, aki tavaly annyira elragadta közönségünket; továbbá: Somló Sándor, a Nemzeti színház igazgatója és Földesy Arnold, a kiváló magyar gordonka-müvész, aki most jött haza amerikai körútjáról. Bővebbet lapunk következő számában. — Sorozások a vármegyében. Nyíregyházán, a f. évi fősorozások március hó 21, 23- és 24 dik napján fognak megtartatni. Ugyancsak Nyíregyházán a bogdányi járásbelieket március 26, 27- és 28-ik napjain sorozzák. Gáván március 30, 31- és április 1-én. Tiszalökön április 3, 4, 6- és 7-én. Kisvárdán március '26, 27, 28- és 30-án. Mándokon április 25, 27- és 28-án r Nyiracsádon április 2, 3- és 4-én. Nagykállóban április 6, 7, 8, 9. és 10-én. Nyírbátorban április 13, 14, 15. és 16-án lesz a sorozás. — Gyászrovat. Ismét egy fialal életet oltott ki a halál kegyetlen keze. Ismét egy törekvő nagy reményekkel teli ifjú dőlt ki a küzdők sorából: dr. Gyurcsány Dezső, 28 éves korában Nagyváradon, a hol gyógyulást próbált keresni —» elhunyt. Holttestét haza szállították és kedden délután temették el óriási részvét mellett. A koporsó felett Geduly Henrik ág. h. ev. lelkész mondott nagy hatást elért, magas szárnyalású imát A sírnál barátai és kartársai nevében dr. Vietórisz István búcsúzott el tőle a következő szavakkal : „Megint egy sir . . . Oly néma, oly hideg . . Megint egy fájó, bús emlékezet. A sír bezárul, nem szól senkinek, Az emlék él — s éltünkön át vezet. Nem szól a sír, de úgy fáj némasága, Hogy lelkünket, »zívünket hatja át. Igy hágy el minden, mi becses, mi drága, Mint elhagyál te minket, jó barát! Hamar hagyál itt; hisz mit megtevénk, E földi útunk még olyan rövid ; A gyermekkor még szinte int felénk, El sem feledtük minden örömit ; És most, midőn az élet nyitva állna, S a férfikor már nyújtja is kezét, Imé, bezárul a jövő, a pálya . . . Még el se kezdted, s már bevégezéd ! Előre törtél. Küzdöttél^velünk. Hittel, reménynyel csüggtél a jövőn, Melyben e harcért kárpótlást nyerünk. — A harcnak lelked áldozatja lőn. Mi láttuk hosszú, hosszú szenvedésed, S panaszunk hangja semmiségbe vész ; Mi megdöbbent, csak az a szörnyű végzet — Meghalnod könnyű, — élned volt nehéz ! Ki osztasz áldást és osztasz csapást, Nem zúgolódunk rád, jó Istenünk ; Ue fáj látnunk a könnyű elmúlást, De fáj e sirba letekintenünk, Mert elragad tőlünk egy jó barátot, Kivel a mult emléke összeköt, Kiben szívünk igaz, hű testvért látott . . . Sorsunk' siratjuk mi e sír fölött . . . Isten veled, Dezsőnk, Isten veled ! Nekünk nehéz a válás, nem neked ; Te megleléd itt nyúgovó helyed, Reánk még vár ezernyi fergeteg . . . A könny, mely most s emünkben felgyülemlék, Felszárad és nem látja senki sem ; De szíveinkben élni fog az emlék . . . Isten veled! Nyugodjál csendesen!" A gyászesetről a csalad a következő ertesitést adta ki : „Aluliróllak mély fájdalomtól megtört szívvel jelentjük a nagyszámú rokonság nevébtn is, hogy szeretett gyermekünk, legjobb testvérünk, nagybátya és sógor dr. Gyurcsány Dezső életének 28-ik évében, a folyó 1908 ik év január hó 19-én reggeli 3 órakor, Nagyváradon, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A feledhetetlen halott földi maradványait január hó 21 én délután 2 és fél órakor fogjuk a szülői háztól — Nyíregyháza, Zöldség-tér 8-ik szam, — a vasút melletti sírkertben lévő családi sírboltban, az ág. h. evang. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra elhelyezni. Nyíregyháza, 1908. évi január hó 19-ik napján. Áldás és beke lengjen hamvai felelt! Gyurcsány Ferenc és neje szül. Kovács Erzsébet szülei. Ferenc, Erzsébet, Ilona testvérei. Ifj. Gyurcsánv Ferencné szül. Hatházy Ilona sógornője Géza fiával. Özv. Belus Jozsetné anyai nagynénje. H<jdu János ev. főesperes. Dr. Hoffmann Emiiné Gyurcsány Irén ferjével. Gyulai Jánosné Gyurcsány Jolán férjével. Gyurcsány Béla, Gyurcsány Ernő, Gyurcsány Aranka, Czikora Istvánné Hibjan E'elka férjével. Hajdú Lajos npjével. Kovács Gyula unokatestvérei. — A Nyíregyházi Takarékpénztár egyesület évi renles közgyűlését február hó 9-én tarlji. Mint halljuk, az 1907. évi üzleti nyereségből a részvényesek részvényenként 70 korona osztalékot fognak kapni, ami eléggé mutatja, hogy városunk ezen egyik legrégibb pénzintézete — dacára a. mult évi nehéz pénzügyi viszonyoknak — a haladás utján folyton előbbie jut. — Bezártak az iskolákat. A városban uralgó kanyaró járvány na'att az összes eleini iskolákat éi óvodákat a váraiegye alispánja egyelőre 2 hétre, február hó 3-ig bezáratni rendelte A< egészségtelen időjárás hatása az anyakönyvi hivatalban is meglátszik, ahol e hó 24-ig 93 halál-eset jelentetett be, holott a mult év jauuár hó 24-ig a halálozások száma csak 71 volt. — Eskővö. Kalmár Ödön e hó 21-én esküdött örk hűséget Görömbey Féter ref. esperes kedves leányanak Erzsikének, Nagyká'lóban. — Színház. Zilahy Gyula debrecíeni szin irsulata ismét átrándul hozzánk négy előadásra 27-é.i hétfőn, Megváltás, dráma. 28 án kedden, Kerülő ut, szinmü. 29-én szerdán, Ármány és szerelem, szomorújáték. 30-án hálás utókor, korrajz kerül szinre. Jegyek előra váltha tók a Ferenci féle könyvkereskedésben s az előadások napján este a színházi pénztárnál. — Tea délután. A leány egyesület legközelebbi tea délutánját február 2-án, vasárnap délután 5 órakor tartja meg a főgimnázium tornacsarnokaban. — Atléta bál. A nyíregyházi törni és vívó egyesület e hó 18-án szombdon este sikerült balt rendezett a Korona szálló dis'.krmébjn. Sok családot visszatartott a gyá-z, m >g többet a betegség, mindazonáltal az erkölcsi siker fényednek mondható. Reggel G órai^ tartott a tánc és a jókedv, ugy ho»y a jelenvoltak bizonyára egy kellemes est emlékéve! hagyták ott a Korona fényesen kivilágított tánctermét. — OU voltak, Asszonyok: dr. Szabó Lászlóné, ödv. Buday Gyuláné, NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza, Kálléi-iitc/a Ti. szám.
