Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-07 / 23. szám

XXIX. évfolyam. 21. szám. Nyíregyháza, 1908. május hó 24. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételeid Egész évre 8 korona Fél évre .... a. • • < * Negyed évre 2 Egyes szára ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szciint számíttatnak. A nyílt-téri közlemények dija soronkint Gü fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4- fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Induljunk-e Zalavármegye után? Egyik helyi lapnak egyik legközelebbi számában, valaki — bizonyára nem komolyan, — hanem nyílván azért, mert Zalavármegyét tréfából megszégyeníteni akarta, vezércikkben ajánlólag figyelmeztette vármegyénknek közönségét Zalavármegyének egy átiratára, s elfogadásra ajánlja azon szabályrendeletét, a mely szerint 15 éven alóli férfiaknak ki kell ütni a szivart szájukból és ennek helyébe macskafarkot kell dugni. A ki pedig ilyen ealiberü úrfinak bort vagy pálinkát mér, Bali Mihálynak nyakkendőjére számithat. Ilyen buta szabályrendeletet 1895. évben én is proponáltam. A vármegye közönsége elfogadta. A miniszter jóváhagyta. De miután a papifos arra való, hogy az a mit reá irnak meg is maradjon; hát tessék az 1905. május 14-én hozott 83. számú érvényben levő szabályrendeletet elolvasni, mert hát önként értetődik, hogy egyébre ugy sem való. Ha az utca gyerekeknek szakszervezete szemben a trafikkal és az üdvös pálinka mérésekkel sztrájkba lépne, a tiszli fizetésnek emelése, uj ágyuk beszerzése, az angol, francia, japán flottának: megsemmisítése hiu ábránd lenne. Az orosz flottáról ne is beszéljünk, mert hát ez volt, de nincs. Az ilyen ostoba szabályrendeletet hatályon kivSTTcellene helyezni; mert ha közérdek lenne, bizonyára nem hagyták volna csak papiroson, de érvényesítették volna is. 1 „Njírfidlék" táreiájt, Szemere Bertalan jellemrajzai*) 18if8—49-t>őÍÍ. Közli: Kállay András. Batthyány Lajos grót. Nézzétek magyarok, büszkén e hős alakot, mely Mint Zaphir' szobra néz a magasból alá. Arc, mi nemes, mi merész szemek, és mely isteni homlok, Messze ragyog, mint egy Phárosz a sziklatetön Rhódusi halványként álltál a nép s fejedelem között, Adva magad hidul a két elem árja között, lilában! ki király, az nem bírja azt tűrni, S a hont dúlta fel, hogy hantja legyen temetőd; Nép nagy holtja te, szent hamvaidon pyramisként A mi emelkedik, az egy haza romjaiban. Nyugtod azonban nincs, esténkint hallani néha E panaszos sóhajt jönni ki sírodon ált: „Megmentvén a hazát meghalni dicső, de meghalni S nem menthetni meg azt — halni meg, átok ez így." Buktál. Nem mert gyönge valál, de mivel lehetetlent Czélzál: Vetni a tengernek zabolát és féket a vésznek Könnyebb, mint sem határt szabni a zsarnok elé. Batthyány Kázmér, giól. Sírvers. Nyugszol számkivetett, idegen föld' liüs keblében, Messze a szép hontól, mártyrja melynek esél. Óh magyar, erre ki jársz, ne siess, hanem állj meg e kőnél, S tedd rá a koszorút mit neki a haza küld. S útadat aztán folytasd, s otthon mond el rokoninknak: Könnyű a sír föld mit a hrza megkoszorúz. Bem Józsel. Mint a mesék sárkánya idomját váltja — cseréli, S most griff, kígyó, majd tigris alakban csatáz; *) Szemen Bertalan jellemrajzait nem lehetett a tcirtalomjegyzik szerinti sorrendben közölni; igy aztán tévedésből kimaradt ai itt pótlólag közölt 8 fejezet. Requiascet in paée! Nyugodjék békével! épen ugy a mint Nyíregyháza városának tisztaságára vonatkozó, és papiroson ma is érvényben levő szabályrendelete. Évekig tartott a kötekedés Nyíregyháza város és a vármegye között, mig kínos vajúdás után megszületett egy olyan köztisztasági szabályrendelet, a melynek értelmében köteles a városi hatóság, — a felek terhére — gondoskodni arról, hogy mindenkinek rendelkezésére álló talyigával vagy szalonkocsival akkor távolithassa el udvaráról a szemetet, mikor neki tetszik. Nekem igen gyakran tetszett volna; de a talyigások alázatos kérésemet — egészen jogosan — azzal utasították vissza, hogy miután ő lisztet és egyéb élelmi cikket, podgyászt ;stb, dolgokat is szállít; szemét kihordásra szükséges villát, lapátot piacra magával nem hord, szemetet ki nem visz. — Igazuk volt. Ezt nem panaszként hozom fel ; mert igaz ugyan, hogy szemét kihordásra felszóllitott talyi- j gás kérésemre mindég fittyet hányt; de az is igaz, hogy azon többször ismétlődő esetben, a mikor a kérelmemmel a városi kapitánysághoz fordultam, megfordult nálam a szeméthordó talyigás is ; csupán a közegészségügy iránti érdeklődésből. Van annak a városi köztisztaságra vonatkozó szabályrendeletnek egy másik passzusa is, amely azt mondja, hogy köteles*á város, megfelelő számú, illemhelyekről gondoskodni; a mi illendő is lenne, mert hát nem hordhat magával minden beérkező utas bizonyos edényt. Sorba te így lettél lengyel, magyar és török, a czél: Védni a népeket, és vívni a zsarnokokat. Iiösök hőse! dicsőn ragyogsz ott a Kárpátok ormán Csillagként, mely fény két haza mennye fölött Lengyel meg Magyarország felett lebeg el, Gyermeke egyiknek, mindenik hőse valál. Ott a magasba ragyogván, néha a földre tekints, s halld Két nép s két hon mint hirdeti zengve neved. Beöthy Ödön. Trombitása valál te az ellenzéknek, Dörgésire rengtek Jerikó falai, De nagy liarezunk alatt azok eltünének ; Nem elöl, hátulról szóltak érezhangjai, Helyed ott volt volna a táborok élén, Bátor szívvel azt el miért nem foglaltad ? A sors egynek egy helyet ád, mit be nem töltvén, jí hon vesztére az betöltetlen marad. Csányi László. I. IAngkeblü hazafi, díszes ékessége Zalának, Vágyad örök kinek a szép haza üdve vala: Aggott vén karod a sok munka alatt ifjú lön, Vészben erőd kélt, mint leél föl a pálmalevél. Éltél a honnak s érette halál, a szabadság Szelleme volt az a mi néked is éltet adott. Nem haltál te bitón, te előbb haltál: mikor a hon Végsőt sóhajtott, élted el akor aludt. II. Sokban, igen sokban bírtál sas büszke szemével S ált még sem láttad Görgei lelkületét; Bíztál benne a hon mint bízott, s lön szülegyilkos ; Tégedet atyjának hitt, a hon anyja vala. Damjanics János. Végy süveget! itt a hősök hőse! Coloss alakárul Azt hinnéd, Héraklész lépe elébed maga. Mily bátor homlok, mily lángszemek és mi', tekintet, Mily dús barna szakáll habzik a melle fölölt! Hatvan év előtt jártam a biharmegyei „Konyát-" községben, a hol á házak kerítés nélkül össze-vissza lettek épitve. E miatt aztán ország hirüvé vált azon közmondás, a mi a mai Nyíregyházára is rá illik, t. i.: hogy „Mind télen, mind nyáron veszedelmes s . . . . i Konyáron, mert sem ide, -sem oda nincs kuporodni hova." Na hát ez színhazugság; mert minden hetivásárnak alkalmával sokan kuporodnak udvaromra a kapu mögé; tehát van Nyíregyházán hova kuporodni. Nem vagyunk mi Konyár! A nemes város az iczipicziviczinek tolla a nyakába, hogy a vásártérről, a búzalérről, a pazonyi utcáról* tehát a legforgalmasabb pontokról még is csak legyen hova kuporodni. Visszatérve az eredeti thémához, arra kérem az illető lapnak tréfálkozó vezércikk íróját, hogy legyen szíves Zalavármegye alispánjával közölni, a mi 83/1895. május 14-én hozott és a miniszter által jóváhagyott szabályrendeletünket a mit szó szerint alább közlünk, és a mi miatt Zalavármegye ösztökélésére nem szorultunk. Nagy szerencsételenség az, hogy a legmagasztosabb eszmékért lelkesülő és hirdető Bokányi Samu, Izrael Jakab, a kik előtt földig kell hajolni nem veszik programmjukba kiirtását azoknak, a kik munkál adnak, mert- hiszen joga-van m kőműves legénynek fogát piszkálni. Csakhogy itt nagy hiba van a kréta körül, mert nincs mit kipiszkálni. Öblös hangját egy érczálgyu dördületének Vélned, mely a síkon bőgve, riasztva megyen; Mint az oroszlán vadnak, termett ő katonának S biztos volt szeme mint biztos a bérci sasé S tudta miért vívott ő. Drága szabadság! Szent bálványa az ő keblinek, ah te valál Nagy harcunkban, mit zsarlók és nemzetek ellen Küzdénk; két szerep az, melyben e hős ragyogand: Mig egy részt nagy kardjával nyert sok diadalmat, Azt hirdette neve, hogy mi ügyünk az igaz. Gábor Aron. Székelyek éke, te, aki lakál vadon s ős hegyek ormán, Mint a sas szabadon s csendesen őzikeként, Áldás lengje körül szent hamvaidat s örök EmlékSzobraiként kelnek sírodon a havasok. Békében nyomtalanul múlt volna el élted, a hadban Szüntelenül gyúrtad a menyköveket. Erezet koldultál s adtál és fúrtad az álgyut, Koldus s művésszé tett a hü honsz retet Más nyihogó paripával áldoza drága honának, Bőgő álgyukból állt a te áldozatod, És mikor elhulltál a csatán, álgyudra borultál, Mint hív ménére a hős lovag halva borúi. Szemere Bertalan. Én mi valék, nem mondhatom, és nem mondhatom azt sem Mit tettem, de igen mondhatom azt, mi hitem. A népet szeretem mint eszmét s rongyiban eyykép, A fejedelem tyrant gyűlöli szívem — eszem. Vallok egyenlőséget, teljest, mind a személyek Mind a népek között; szám — nem az adj' a jogot; s A mi viszony kőztök létez, legyen annak alapja Jognak az érzete, s a tiszta szabad akarat. Kedvelem a hont, jobban a fajt, legjobban az embert. Nem szabad a hol ez, ott minden egyéb hiúság. Hódolok érdemnek, meg az észnek mindenütt hol van, Megvetem a ki eseng hír koszorúja után. A meggyőződést becsülöm, ha tudom, hogy őszinte való. Nagy nekem az mind, a ki betölt helyét hova állott; Mint kicsi mind az, a ki tul erején is akar; A jog, igazság mértékem csak, szoktam a melylyel Nyíregyháza, Iskola-útca 3 sz. Női- és úri divat, míiiparáru, Sport és játék üzlete, Telefon 178. Minden létező Magyar ipar cikk. Saisoa cikkek! Kerti bútorok, amerikai fagylalt és vajköpülő gépek, utazó ládák, kézi bőröndök és Coupe fe kosarak, férfi és gyermek szalmakalapok, kocsitakarók, plaidek, 1) eső és napernyők, Tennispálya felszerelések. 323-3-?