Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-31 / 22. szám

1 22-ik szám. NYIRVIDÉK 1908. á

pril

is 19. Szabályrendelet a fegyvertartásról. A vármegye májusi közgyűlése a kövei kező, állalános érdekű szabályrendeletet alkotta a íegy\ertartásnak engedélyh z való kötése tárgyában : 1. §• Bárminemű olyan lőfegyver (puska, forgópisztoly, flóber stb,) tartásúhpz, mely emberi vagy állati élet kioltására alkalmas, engedély szükséges, mely engedélyt egy-egy naptúri évre szóló hatálylyal a járási főszolgabíró, Nyíregyháza rend. tan. városban pedig a rendőr főkapitány adja meg. Az engedélyért az engedélyes első izben jelentkezni köteles az első foka hatóság vagy a lakhely szerint illetékes község elöljáróságánál. Eme jelentkezés a fent jelzett hatósúgnál szóval is előterjeszthető, arról jegyzőkönyv veendő fel. Az elöljáróságnál előterjesztett ilynemű jelentkezésről felvett jegyzőkönyv az előljúrósúg véleménye kapcsán az illetéke^ járási főszolgabíróhoz 3 napon belül felterjesztendő. A főszolgabíró határozata ellen a vármegye alispánjához, eltérő határozat esetén pedig a közigazgatási bizottsághoz van felebbezésnek helye. 2. §. A fegyvertartási adó kifizetése nem ad jogosultságot az engedély elnyerésére. Az engedély kiadásánál a járási főszolgabírók a községi elöljáróság véleményének meghallgatásival lelkiismeretes vizsgálat tárgyává tartoznak tenni a fegyvertartás szükségét s csak ha ez tényleg fennforog, adhatják meg a kért engedélyt. Figyelem fordítandó arra is, vájjon a fenforgó körülmények között a kérelmező által felhozott okokból nem-e felelne meg puska helyett pisztoly vagy forgó pisztoly s ez esetben az utóboiakra adandó ki az engedély. A kiadott engedélyekről az illetékes községi elöljáróság és csendőrparancsnokság értesítendő. 3. §. Az engedély kiadása meg nem tagadható, ha azon kivül, hogy a kérelem teljesítése törvénybe és rendeletekbe nem ütközik és közbiztonság szempontjából nem aggúlyos, a., körülményei, életviszonyai, úllúsa vagy foglalkozásánál fogva folyamodónak vagyoni vagy életbiztonsága végett valamely lőfegyverre szüksége van, b., önálló, vagy bérelt vadászterülettel bír, vagy pedig valamely szabályszerűen megalakult és megfelelő vadászterülettel rendelkező vadásztársaságnak a tagja. 4. §. A kiadott fegyvertartási engedélyről az engedélykiadására jogosított hatóságnál nyilvántartás vezetendő évenként uj folyó számozással. Az engedélyek cs u nyilvántartás alakját a vármegye alispánja állapítja meg. 5. §. Amennyiben az engedély megadására indokul szolgált körülmények megszűnnek, avagy olyan, illetve engedélyesnek olyan viselkedése, vagy cselekményei jutnak a hatóság tudomására, melyek a kiadott engedély meghagyását aggályosnak, vagy veszélyesnek tüntetik fel, nem különben, ha a 7. b., pontjában felsorolt " esetek merülnek fel, a fegyver tartási engedély kiadására jogosult hatóság a kiadott engedélyt búrmikor visszavonhatja, mely hatúrozat ellen az első §-ban jelzett hatósúgokhoz csak birtokon kiviilt felebbez ésnek van helye. A mely községben a személy és vagyon biztonság erősen megingott, vagy az orvvadászok nagyon elszupoJog, haza és nyelv nem választván tőlük el, igy léssz. Újra vezér közlök, s hű frigyesid neked öle A kardlióditás kora elmúlt, ezt ne feledd el, Most a világ sorsát dönti az elv, s nem a kard. VIII. A Menekültek és a Nemzet. A menekülteknek bús sorsa az a mi fa ágé ; Metszve le léve az, nem fog kivirulni soha Elragadozza véss és űzi vidékre-vidékről, Élete nincs neki már, életet ö sem adand. Nép ottlicm! ne remélj tőlünk, bízzál te magadbari, Hol gyökered vagyon, a magva jövődnek is ott. El csak a nép; menekültek, sírdombok mi. vagyunk már, As jelelök a mi mult, nem pedig azt a mi jő:*) % Klár István könyve. A napokban jelent meg Singer és Wolfner kiadasában Klár Istvánnak egy tárcasorozata, in^ly első rajza ulán „As igazi Krisztus" elmet viseli Mi, akik szerzőt, gondolkodását, egyéniségét közehői ismerjük, ketszeres várakozással tekintettünk az e téren eNő debut elé, s kétszeres most az örömünk és elismerésünk, mert várakozásunkban nem csalatkoztunk. Az életet, az embereket jól ismerő, éles megfigyelő képességgel biró, s a látottakat, az észleleteket híven tolmácsolni is tudó fiatal iró, aki még hozzá a hangulat színes ceruzájával szinte lehelletszerüen vonja be az egyszerű, mindennapi történeteket, amelyeuet elmesél, mindig leköti figyelmünkel, ébren tartja érdeklődésünket' Már pedig Klar István ebből a genre-ból való. Nem keresi az élet megrázó tragédiáit, s ha véletlenül'találkozik velük, azokat is lehetőleg elburkolni igyekszik hogy olvasójínak lelkét el ne szoinoritsa; csak%gye.n' vonatkozása, egy-egy odavetett képe sejteti velünk"a komor hátteret, mely a színfalak mögött játszódott, vagy *) Imt ezzel befejezést nyertek a történeti szempontból mindenesetre érdekes visszaemlékezések; az abban itt-ott előfordul hibák nem a szerzőnek hanem azon körülménynek tudandók be, hogy a kéziratnak felette hiányos másolatát saját avatatlan tolómmal voltam kénytelen kijavítani úgy, ahogy tudtam rodtak, ott a járási főszolgabíró, illetve a rendőrkapitány a fegyvertartási engedélylyel biró, azonban kevésbbé meg bizható vagy a személy és vagyon biztonságra nézve gyanús egyének fegyvereit jogosult beszedetni s azokat a kivételes intézkedések tartamára elzárt helyen őriztetni. 7, §. Fegyvertartási engedélyt egyáltalán nem nyerhetnek akik a., 24-ik életévüket még el nem érték, b, hatóság, vagy mások elleni erőszak, az emberi élet és testi épség ellen szándékosan elkövetett büntettek és vétsége, rablás, lopás, egy izben elkövetett orvvadászat, tiltott időbeni vadászat és vadász-jegy nélkül való vadászat miatt jogerősen elitéltettek (ez utóbbi jelzett húrom esetben az 1883 évi XXIII t. 36 §. c., pontjában jelzett időn belül) végül azok, akik vadászaton tetten kapatván, a tetten érőt veszélyesen fenyegetik ellene fegyvert fognak, vagy erőszakot használnak (1883: XX. törvény 27 §.) Az a., pont alól a vármegye alispánja felmentést adhat. 8. §. Erdő és vadőrök, valamint mező és hegyőrök, tovúbbú az itt felsoroltak közé tartozó, búr fel nem esketett, de szolgálatuknál fogva fegyver viselésre jogosult egyének szolgálati fegyverükre nézve szolgálatuk ideje alatt látandók el évről évre megújítandó fegyvertartási engedélylyel. Ezek azonban az erdő és vadőrök kivételével a mező és hegyőrök fegyver viselése tárgyában érvényben lévő szolgálati utasítás 4-ik szakaszának megfelelően csak forgó pisztolyra nyerhetnek engedélyt. A bejelentett erdő és vadőröknek (1883 évi XX. törvény 41 §.) szolgálatadójok kérelmére szolgálatuktartamára 'évről évre megújítandó fegyvertartási engedély adandó ki. 0. §. A fegyvertartási engedély megszerzésére mindazok kötelezve vannak, akik a vármegyében akár saját, akár más vadászterületén rendszeresen vadúsznak, vagy engedély alá eső fegyvert tartanak, ha más helyt jvan is lakó, vagy tartózkodúsi helyök. A viszonosság elve alapján azonban a más törvényhatóság területén nyertszabúlyszerii fegyvertartási engodély e vármegye területén is érvényesuek ismertetik cl. Azon más törvényhatóság területén lakó egyének, kik e vármegye terülelén lakó s fegyvertartási joggal felruházott vadászterület tulajdonosnúl mint vadúsz vendégek 8 napnúl rövidebb időig időznek, a fegyvertartúsi engedély megszerzése alól mentesek. 10. A fegyvertartási engedélyt a fegyver viselése alkuiméival tulajdonos magánál hordani és az ellenőrzést gyakorolni hivatott közeg felhívására előmutatni tartozik. Ha a felszólított az engedélyét bármely okból elő nem mutatja, jelen szabályrendelet rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett, vele szemben olyan eljárás követendő, mint a mely a vadászjegyet illetőleg az 1883 évi XXIII törvény <10. és a vonatkozó rendeletekbe|i .olőirva van. - •••- • - • ju Wfc 11/§. A fegyvertartási engedélylyel nem bíró egyének birtokúban levő lőfegyverek, elkobzandók s azokat az elsőfokú hatóság fél évenként a vármegye alispánjához beküldi, ki, amennyiben azok nagyobb értéket nem képviselnek, az elsütő müvezpt és a cső hasznúlhatatlanná tétele után (1884. évi 63477. v. B. M. számú játszódik le (A csók.) Szemlélődését nem kerülik ki a lársadalom nagy harcai, a társadalmi átalakulás kemény problémája, a Krisztus és Antikrisztus küzdelme, ám ezekbe mintha maga is csak belepillantana, egy pár fátyolos, ködös vonás után tovább siet. (Az igazi Kriszlus.) De mit is keresne ő rövid történeteiben Schoppenhauer vagy Spencer-féle életigazsigokat ? Ez a kutató filozófusnak a dolga, ő pedig — alapjában véve — nem filozofus, hanem festő, aki ecsetjével megjeleníti előttünk az élet egyes jelenségeit, ezek melyebb okának feltárása nélkül. S én azt hiszem, ez az oka annak, hogy szívesen olvassuk végig a könyvét, melyben nem egy helyen az egészséges hümor is fel-felcsillan. Az egész sorozat úgy tűnik fel előliem, mintha különféle mezei virágokból összekötött kis bokrétát látnék, melynek némely virága egészen kinyílott, némelyik csak félig, de amelyből kiárad a mezei virágok kedves illata, a hangulat. Klár István nem találta még meg azt a csapást, amelyiken letérés nélkül haladnia kell. Innen is, onnan is szakit egy-egy virágot. Ncha csupa realizmus, máskor szinte csupa idealizmus. Nem nagy hiba, csupán határozatlanság, amelyet a szerző, előnyére, hitünk szerint rövidesen levetkőzhet Nyelvezete általában népies, sokszor csaknem az eredetieskedésig az, de mindig tiszta magyar, sokszor költőien szép. Előadása tömör, ennek dacára világos, könnyen érthető. Hasonlatait mindig a természetből veszi ; a szabad természet szeretete, bálványozás majd i. indenik lapon elárulja a fiatal gazdát, aki megérti a nép lelki világát is, s tud a néppel együtt érezni. És szemünkben könyvének azok a részei a legszebbek, a melyek a nép életéből veszik tárgyukat. • * Klár Istvánt, mint irót, a pesti lapokból, melyekben gyakran jelennek meg táicái, de itthonról is felolvasásaiból már régebben ismerjük és a fiatal író-gárda lehetséges tagjának tp.rtjuk. S amikor első fellépésének sikeréhez őszinte gratulációnkat csatoljuk, tesszük ezt abban a reményben is, hogy a megkezdett út folytatása nem várat soVáig magára fűszer-, csemege-, bor- és ásvány"dh - — víz üzlete, Nyiregyháia, Iskola-utca 5. szám. ^ rendelet szerint) minden év december havában mint ócska vasat elárverezteti. A nagyobb értéket képviselő elkobzott lőfegyvereknem semmisíthetek meg, azok elárverezendők, de az érékesitésénél figyelem fordítandó arra, hogy azok megvásárlói fegyvertartási engedéllyel bírhassanak. 12. §. Oly egyének, kik fegyvertartási engedéllyel bírtak, de az tőlük elvonatott, vagy meg nem hosszabbittatott, lőfegyverüket maguk értékesíthetik, ha ez legkésőbb 15 nap"alatt meg nem történnék, ezen lőfegyverekre az előbbi szakaszban érintett eljárás alkalmazandó. 13. §. A 2 11. §-okban említett hatúrozmúnyok nem vonatkoznak az 1883. évi XXIII. törvény 4-ik §-ában, valamint az 5-ik §-ának a), b). c), e), f), h) és í) pontjaiban felsorolt személyekre. 14. §. Vadhússal kereskedők vadat csakis vadászati engedéllyel biró egyénektől vásárolhatnak, a vúsúrlús alkalmával a kereskedő köteles az engedélyről személyesen meggyőződést szerezni, s úgy a vásárolt vadakról, mint azokról, kiktől a vadat vették, nyilvántartást vezetni kötelesek. 15. §. Piacon vagy házakhoz hordva (házalva) vadat árusítani csak előzetesen esetről-esetre kinyert igazolvány alapjún lehet, mely igazolvúny csakis a fegyvertartúsi engedéllyel és vadászjeggyel biró egyének, tovúbbú családtagjaik és szolgálatukban állók részére adhatók ki. 16. §. Postán vagy vasúton csakis vadászati engedéllyel bíró egyén adhat fel és szállíttathat vadat, a posta, illetve vasúti alkalmazott csakis a vadászati engedély felmutatása után veheti fel a szállítmányt, ellenesetben a vad felvételét megtagadni s arról a járási főszolgabírót, Nyíregyházán pedig a rendőrfőkapitányt 24 órán belül értesíteni köteles. Az elsőfokú hatóságnak az ily vadat lefoglalni s az illető ellen az eljárást megindítani kell. 17. §. Lőpor, vagy mús lőfegyverhez használható robbanó anyag, valamint kész töltények és töltény hüvelyek elárusitására jogosított egyének a beszerzett és kiszól gúltatott anyagról nyilvántartást tartoznak vezetni. A nyilvántartás alakját a vármegye alispánja határozza meg. 18. A lőfegyver és lőszer elúrusitúsával iparszerüleg foglalkozó kereskedők kötelesek az illetékes rendőrhatóságnál ezen üzletág folytatását az ellenőrzés foganatosítása czéljúból bejelenteni. 19. §. Az elúrusitó az előbbi szakaszban említett anyagot oly egyénnek, aki fegyvertartúsi engedélyt mutat fél. bármikor kiszolgáltathat, az ily módon kiszolgáltatott anyagról elismervény állítandó ki a vevő által, amelyben a fegyvertartási engedély száma, továbbá az azokat kíúllitó hatósúg (főszolgabíró, rendörkapitúnyj neve Is kitüntetendő. 20. §. Az előbbi szakaszban emiitett eseten kivül gazdasági vagy más czélokra lőpor avagy egyéb robbanó anyag csak a járási főszolgabíró, illetve a rendőrkapitány utalványára szolgáltatható ki. Ugy ezen utalványok, mint a 18 §-ban emiitett elismervények az elárusító által megőrizendök és a 17 S-ban érintett nyilvántartással együtt évenként a járási főszolgabíróhoz, Nyíregyházán pedig a rendőrkapitányhoz beterjesztendők, aki azt felülvizsgálja és az észlelt szabálytalanságok tekintetében a szükséges intézkedéseket megteszi. 21. §. Akár új, akúr régi lőfegyverek csak oly egyéneknek adhatók el, akiknek fegyverviselési engedélyük van, vagy akik lőfegyver vételére az illetékes járási főszolgabírótól (rendőrkapitánytól) engedélyt nyertek. Lőfegyver keres kedők, puskainüvesek, továbbá mindazok, akik uj vagy régi lőfegyverek alakításával iparszerüleg foglalkoznak, végül a 11 illetve a 12 $-ban megjelölt esetekben a vármegyei alispán, illetve a járási f szolgabíró kötelesek ezen engedélyt a vevőtől átvenni es az előbbi esetben havonként a községi elöljáróságnak beszolgáltatni, többi esetben pedig az ügyiratok mellett keresztül lyukasztás által megsemmisítve megőrizni. Postán vagy vasúton érkező lőfegyverek czimzettnek csak akkor adhatók ki, ha czimzett nevére szóló lőfegyvervételi engedélyt felmutatni tud. 22. §. A 14. 17 és 18 §§-ban emiitett elárusítók üzleteit, azoknak ezen szabályrendelet értelmében vezetett nyilvántartásait és egyéb okmányait a járási főszolgabíró, Nyíregyházán a rendőrkapitány évenként többször megvizsgálni s a vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket megtenni jogosult, illetve köleles. 23. §. A nagy és kisközségekben a községi elöljárók, Nyiregyháza rend. tan. városban a rendőrkapitány szigorúan felügyelni tartoznak arra, hogy a községben (városban^ engedélyhez kötött lőfegyvert senki ne tartson, aki erre "engedélylyel nem bír, az e tekintetben észlelt kihágás eseteit a községi elöljáróság a főszolgabíróhoz feljelenteni, a rendőrkapitány pedig megtorolni köteles. 24. Aki ezen engedély nélkül lőfegyvert tart, aki az ilyen löfegvvert a hatóság felszólítására átadni vonakodik, továbbá aki a 10. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 és 21 §§-ban megszabott kötelezettségeknek eleget nem tesz, illetve azt áthágja, kihágást követ el, melyért 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, vissza esés esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással és egyre) Szolid árak, pontos kiszolgálás (§) " " " " <S) mellett szives pártfogást kér. 339-3—3 íj