Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-24 / 21. szám

A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. < x>.e> Előfizetési feltételeit: Egész évre 8 korona Fél évre 4 Negyed évre 2 , Egyes szám ára 20 (illér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számittatnak. A nyilt-téri közlemények díja soronkint 00 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. XXIX. évfolyam . 21. szám. Nyíregyháza, 1908. május hó 24. Magyar bajok. Még be sem kellett várnunk az iskolai év végét, már is megjelenik a lapok hasábjain rö­vid időközökben a hir: „Öngyilkos tanulók." Ólből kapott intést, holott csak egyből várt és az elég volt a szerencsétlen gyermeknek arra, hogy golyót röpítsen' mellébe. — Ha lélektani okát keressük mindezeknek, feltétlenül a hely­telen növelésben fogjuk megtalálni. Teljes világéletünkben táblabíró nemzet vol­tunk. Szónokolni a zö'd és fehér asztalnál egy­aránt kevés náció tud ugy, mint mi. Barátság, szerelem, hazafiság mind-mind e két asztalnál puffog el szines szórakéták alakjában. S amit még ezeken kivül tudunk: az urhatnámság. Persze ma már nincs miből, de azért urizálunk az adóságaink kamataiból. Urak voltunk mindig. S fájdalom, többet, adtunk a kutyabőrre, mint a magunk bőrére. Annyi nemes família nincs a föld kerekén, mint nálunk. Nemességet osztogattak az Anjouk, a Habsburgok, a Rákócziak, a Bethlenek, a Bocskayak, erdélyi fejedelmek. Még a magyar parasztban is van valami a nemesi gőgből. S az arrnálison foltot nem tür a család. Azaz distingvájjuk. A túlterhelt birtokot, a fején felülről érő adóssághalmazt nem tartja foltnak. A letört fa­míliák címeres vi-zitkár+yáju sarj ad ék a-i- lehetnek dijnokok. Még ez sem ejt foltot a kutyabőrön, bár némileg restelik a dolgot. De már iparos, vagy kereskedő: az nem lehet! A tireiájau Szemere Bertalan jellemrajzai. ! 84:8—49-1001. (Közli: Kállay András.) Szacsvai Imre. Ifjú s szerény lévén kevesen ismerik Az ös Bihar e szép, ragyogó szónokát; De fénye mint napé folyvást emelkedék, A szava a hont dörgve kezdette zúgni át. Nem azért mit tettél, hanem mit érzettél Azért érdemléd te a zsarnoktul halált; Nem nézte mi valál, hanem mi lehetél. Hívebb honfi szívet pallosa nem talált, S meghaltál nemesen, együtt a hazával, O nyugszik kebleden, te nyugszol kebelén. Mint hü anya nyugszik szeretett fiával Nrm halhatván egymás nélkül s nem élhetvén. Szécheny István, grót. I. Lustán nyugszik a tenger, kék hullámai tétlen Alszanak, hosszú halál szelleme leng tükörén. Mint Neptum jelenéi te meg a tridenttél öledben ; Intél azzal, ime mozgani kezd az óceán. Mily gyönyörű átváltozat! 0 mely szívemelő nagy Látvány! Fürge hajók szeldelik a habokat. Arbocikon víg zászlók lengenek; énekelve a nép Hemzseg partjain, a munkazaj égbe siet Talpon van minden, jön, megy, fut, dolgozik; élet Ihlete szállt rájok, pezseg inaikba a vér. Csendtőljes éjjel után zaj közt így támad a reggel, Téli halálból így ébred a friss kikelet. II. Újra de mért intél ó tenger Istene ? Sok már A zaj ? Bánod a dús életet a mit adál ? Népet s embert a ki teremt, azt hagyja haladni Utján; a ki szalad nem fogad el urat az — Egy alsó- és felsőártándi Árthándy Árpád csak nem lehet kereskedő! S mit szólná ahhoz a világ, ha fenyvesházi Fenyvesházy Balambér specerájos üzletet nyitna, { vagy iparos pályát választana ?! Nem ez képtelenség, ez égbekiáltó vétek volna a család ellen, ez valóságos hazaárulás! Magyarországon még mindig nincs meg az a gyakorlati szellem, amely egyedül van hivatva az ország anyagi helyzetén javítani és virágzó közgazdasági életet teremteni. — Akadémikus, elméletü a mi életünk, a mi műveltségűnk. Csak azt tekintjük igazán müveit embernek, aki hu­mánista tantárgyakkal tömi meg a fejét, aki gimnáziumot és egyetemet végzett, sikkerei tette le vizsgálatait és ráadásul megszerezte a doktori cimet is. A szülők gyermekeiket ügyvédnek, orvosnak, bírónak, tanárnak szánják és csak ritkán adják gyakorlati pályára: iparosnak, vagy kereske­dőnek. Ebben a szellemben nevelik a gyermekeiket és szinte megfélemlítésül használják velük szem­ben a kereskedő, vagy iparos pályát, a melyre azon esetben adják, ha nem jól tanul, vagy megbukik. Egy ilyen szegény gyermek előtt, ki a szülei háznál ezen pályák iránt csak a lenézést és semmire becsűlést. szívta magába, nem csoda ha a „szégyen" előli menekvésében fegyvert ra­gad maga ellen. - - Sok-esetben a gimnáziumi. vagy reáliskolai pályára gyenge tanulókat szinte kényszerítenek, erőszakolnak a szülők, holott talán a gyerek gyakorlati pályán érvényesülhetne ; de hát nem Van törvénye de zsarnoka nincs, s ha a' lenni akartál, El veled, ál-isten vagy, omolj össze te is Ó elavult Neptum, tedd le a trideiist és ha kell halj meg: Feltarthatlan a nép, áttör az hamvaidon is! Teleki László, grót. I. Már mint ifjú voltál hőse haladásnak Es erőben nőttél, mint éveid nőttek. Országgyűléseinkben terén a szólásnál; Homlokodra tapsok babérokat szőttek. Galliába küldtünk képviselőnk gyanánt Hogy jogszerű ügyünk tüzlelkeddel védjed. S tiszta jellemed és hü kebled egyiránt Elismerték a kik megismertek téged. Korunkban nemcsak kard fegyver, a szó is rtz, Hősek a táborban vannak, mint szószéken : Légy nyugodt, mint szónok hős te ott ragyoglasz Történetünkben, a magyar magas égen. II. Benned a mi gyönge, főképen abból áll: Nem ingasz a jóban de ott hol tenni kell, (Pedig bár a lélek mint felhő lassan száll,) Ebből a tett jöjjön villámsebességgel. Ki nép ember az nem jár szövevényesen, Az nem meddő elvei, de tettek által nagy; Ne légy diplomata, szólj, s menj egyenesen S tégy; s ha első nem, egy az elsők közül vagy lljházy László. Halantékaidra ősz fürtök borulnak, De ifjú kebeled lánggal vagyon tele; Mint Hekla ormira hideg havak hullnak, Bár tüzocciínt rejt magában kebele. Határozottabb jellem nem volt mint a tied, Gyűlölted a tyrant, imádtad a jogot, Főbbé- mint ideált Spárta képét orzéd, Elv és hő kitartás benned kezet fogott. Nagy családnak apja mindent veszélyeztetel, Szeretted családod, de még jobban hazád. engedi a családi hagyomány, — pedig a modern kor más irányt mutat. Állítottunk ugyan fel reál, gazdasági és ke­reskedelmi iskolákat is, technikumot, politechni­kumot. De ez mind kevés. Minél több gazdasági és kereskedelmi aka­démiát kellene létesítenünk. Legelhanyagoltabb a kereskedelmi kiképzé­sünk. Annak a kereskedőnek nem elég csak a könyvviteltant és esetleg egy neliány nyelvet tudni, mert ez még nem képesít arra, hogy nagy vál­lalatokba bocsátkozzék. Annak a kereskedőnek ismernie kell a kereskedelmi törvényeket, a váltó­jogot, az állampolgári és népjogokat, a földrajzi és az áruismét, a nyers anyagokat és a külön­böző gyártmányokat, azok előállítását, beszerzési forrását, árát, szállítási módját és körülményeit, ismernie kell a természettudományt és a techni­kát. Szükséges, hogy európai látóköre legyén, azonfelül szükséges, hogy ne csak szakférfiú és gyakorlati ember legyen, hanem erős és szilárd jellem, erkölcsös és öntudatos férfiúnak is kell lennie. Elengedlietlenül szükséges, hogy széles látó­körrel birjon a világ -gazdasági helyzetéről, a várható gazdasági alakulásokról és azoknak cél­szerű kihasználásáról. Ha másként nem, ösztön­dijakkil kellene arról gondoskodni, hogy a ke­reskedelmi pályára készülő akadémiai hallgatók a világ minden táján, a felsőbb kereskedelmi helyeken személyes tapasztalatokat szerezhesse­nek, hogy azokat későbbi kereskedői működésük­ben érvényesíthessék. Méltán lelkesedtél Brutus tetteinél, Jelleme volt az mely leginkább szólt hozzád. Kísérjen jó öreg, szent Isten áldása Ott hol vagy, síkján a nagy Amerikának. Foly bár, szabad földön foly könnyűd hullása Felé a rabláncban szenvedő hazának. Vécsey Károly, gróf. Nádosi s Eszterházy, e kölykök, hős seregünket Vesztegetésekkel rontani szélt alcarálc. S a méreg liata. már a gyöngék ingani kezdtek, Legszebbik haderőnk oszladozásnak eredt. És te keléi föl mint kel a gát a vad áradat ellen, S medribe a habokat visszatolád idején. A hon szóla hozzád s a zsarnok, és te csak annak Haliad bájigéjét; zsarnokod eslce bosszút, Díj a bitófa lön. Áaain ott fénylesz mint arany alma, Drága gyümölcs: a jövő magva mi benne terem Vesselényi Miklós, báró. Népjogok és a szabadság izmos bajnoka, üdve! Légy jeles embereink dicsteli csarnokiban. Hosszú pályád nagyszerű s fényes, mint a szivárvány. Mely a vészfelhölt oldalain tör elő. A nagy harc lélekbe egész leomolva talált már És vakon, érzve de nem látva a hon bajait, Hallva az álgyu zaját te a harcban nem velietél részt. Koppant szablyádat wm villogatta karod, Hátra maradt egy tenni, tevéd azt: a mint n harc Elmúlt, s a haza dőlt rája; le halva rogyál. Vetter Antal. Nem tudom elvidet — de igen, hogy esküdet örzéd S hogy lobogónkhoz mind e napig hü maradál, Had tani ismeretid nagyok, erre te büszke lehetsz. Nem egyszer ríva nekünk az ragyogó diadalt. A status tudományt bízd másra, te bánj csak a harccal Egybe jeles, ki ha nyer abban elég koszorút. (Folyt, köv.) Nyíregyháza, Iskola-útca 3 sz Nói- és úri divat, mííiparáru, Sport és játék üzlete. Telefon 178. Minden létező Magyar ipar cikk. Saison cikkek í Kerti bútorok, amerikai w w fagylalt és vajköpülő gépek, utazó ládák, kézi bőröndök és Coupe kosarak, férfi és gyermek szalmakalapok, kocsitakarók, plaidek, ^ eső és napernyők, Tennispálya felszerelések. 323-2 -?

Next

/
Oldalképek
Tartalom