Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-19 / 3. szám

3-ik szám. NYÍR VIDÉK 1908. január 19. politikai viszonyok közölt fogna megvalósításához a törvényhozás. Ám a mai helyzetben, mely egy átmeneti állapot minden keserves gondja-bajával, félszegségével, idegességével és bizonytalanságával teljes, a kérdés fölvetesével a legnagyobb és legizgatóbb fordulóponthoz jutottunk, mely a kiegyezés óta a magyar közvéleményt foglalkoztatta. Szinte ugy tetszik nekünk, hogy mindtn egyéb kérdés, melynek rendezését a kormány még munkaprogrammjába fölvette, hátra szorul s nem birja többé az érdeklődést'ébren tartani, mert minden tekintet erre az egy pontra néz, minden izgalom ez egy kérdés körül forrong és csomósodik. Nagyobb kérdőjelet még keveset irtak az idők a magyar politikai firmamentumra, mint a melynek árnyéka most rajzolódik a szemhatárra, s választ irni a kérdőjelek után, talan soha sem volt nehezebb, mint most. Minden alap, mely biztosságot, vagy csak valószínűséget adhatna valamelyes szamilásnak, maga is kérdésessé válik ennek a legnagyobb kérdésnek fölvetésével. A koalicio, mely az iiőlegesség jegyében született, egy átmeneti korszak különleges ahkulása volt, annak lejártával hivatása is megszűnik, az a politikai összeműködés melyet jelentett, fölbomlik, a pártok visszanyerik szabad kezüket. Ebben a körülményben rejtőzik a jövő bizonytalanságának egyik csomó oka. A másikat a választói jog reformjának az a legbiztosabb következménye hordja magában, hogy legalább is m g egyszer akkora tömeget fog az alkotmányos sorompókon belül szólítani, mint a mennyien ez idő szerint a politikai jogoknak biliokában vannak. Ennek a tömegnek politikai magatartása fog dönteni elsösoiban is a jövő alakulását illetőleg. Számításokat tenni abban az iiányban, hogy milyen lesz ez a magatartás, szinte lehetetlen föladat. Gazdasági es lélektani okok egész szövedékét kellene szétbontanunk, ha csak megközelítőleg is helyes feleletet próbálnánk adni. A mi azonban a találgatásnak első szempillantásra is alapot szolgáltathat, az csupa elszomoiító jelenség. Ez a tömeg eddig úgyszólván teljesen khül élt a nemzet önrendelkező eletén A nemzeti társadalom politikai jogokkal fölruházott része rendelkezett es határozott sorsárol, róla, de jóformán nélküle. Vágyairól, törekvéseiről se önmagának se az országnak számot nem adhatott, vagy ha igen, nem a politikai iskolázottság formái között. Politikai nevelést, érzéket és iskolázottságot, úgyszólván semmit se szerezhetett, ha részesü.t bennök, akkor a nemzeti szempontoktól és törekvésektől idegen, azokkal szemben ellenséges pártok jovoltából részesedett, mely pártok, mind e kellekből maguk is jóformán semmit sem bírnak ; adni pedig ezekből másoknak, annál kevesebbet adhatnak. Ezek a pártok, a szocialisták épp ugy, mint a nemzetiségek, csak aria vannak berendezkedve, hogy vpgyakat szitsai ak és lelki izgalmak tüzet gyújtsák föl a tömegekben, mindenek fölött pedig a többi társadalmi osztály elleni vak gyűlöletet. A minden osztálylyal és fajjal egyformán közös nemzeti érdekek mérsékelő és békítő szempontjait ezek a pártok elvakultságukban soha sem látták meg. haicmodorukat, coljaikat soha sem rendeltek nekik alája. kezdődik és esetleg végződik a ftrfi szerelem. A gyomor a férfi intelligenczia szerelme, harag, gyűlölet és minden egyéb emberi érzésének székhelye. Miután azonban a legtöbb férfit a gj omoihurut kergeti a házasságba, ennélfogva a feleség persze nem tud eleget tenni a szerelmes férjnek, a ki ugyan megígérte, hogy csokot fog reggelizni es pu-zit fog Vacsorázni, de a ki m ndezekre nem hajtandó visszaemlékezni; mint a hogy a ferjeknek általaban egyes irányokban nagyon rövid az emlékező lehetsegök. (Igen, mikor a szakácsné főzött, azt állították, hogy maguk sütöttek és csak utólag sült ki, hogy nem értenek hozza, tehát mi süitü.ik fel). A f rliaknak sajat állításuk szerint, magasabb hivatásuk van, azaz nekik éjjelente ki kell nuradniok, csak az a sajátságos, hogy ezt a magasabb hivatást rendesen qualifikálatlan helyen es módon gyakorolják; amibe mi hazi sáikányok persze nem vagyunk hajiandok belenyugodni es a Férfi, aki PZ összes teremtmé nyek ura és olyan gyáva, mint egy nyul, tagad a végtelenscgíg, sőt hazudik, megertettek ? hazudix, mint egy iskolás gyerek. O'h, hiszen maguk olyan kujonok, hogy arról a világnak fogalma sincs, mert az asszonyok maguknak tartjak meg a szomorú tapasztalataikat, míg maguk minden elképzelhető rosszat iánk fognak. Ha egy ebed öt perccel késik, a tekintetes ur mint egy kelreczbe zárt oioszlán járkál az ebédlőben és morog, ha viszont ő késik egy orat, akkor találkozott egy már évek óta nem lá,ott barátjaval, kivel rgy és csak is egy pohár sört kellett meginni. Ha egy ruha darab a kimondott parancs után röktön es kifogástalanul át nem nyujtatik, megint idegeskedik, de az asszony heteken át kunyorálhat egy kalapért. Különösen reggel kiálhata'lanok maguk és csak ha a bestia magukban az első etetésen tul van, akkor kezdenek „társadalmi" lénynyé lehni es ez a javulás fokozodik "magukban napközben ugy, hogy este, ihetve éjjel tetőpontot ér. Akkor minden tehetségükei, kedvessegüket és udvariasságukat kifejiik, akkor bril.íródnak, felteve termeszetesen hogy társaságban vannak. Hallja maga minta férj, ne mo-clyogjon, mert tudja, hogy otthon is szoktunk lenni (Látjuk a házi sárkány) es barátja vagyok az őszinte szónak. DJ hat mit vitatkozzam itt magukkal, a nő a házasságban megváltozik, nem bánom, a cicából macska lesz, maguk azonban nem változnak, mert maguk már a házasság e:ott is kujonok voltak. 31. A mi a többi pártot illeti, most sopánkodjunk azon, hogy talán nem ellensúlyozták eléggé ezeket a törekvéseket az alsóbb néprétegek érdekeinek meleg ts önzetlen magukhoz ölelésével ; hogy nrg a függetlenségi párt is csak a választási harcok tüzéb. n gyuladt píl'anatnyi lángra ezek iránt az érdekek iránt; hogy a múltban nem volt meg bennük az a szociális erzek, melylyel egy pártnak a politikai jogok nélkül szűkölködők, t is magához kell emelnie. Ki tud és ki fog igazságot osztani ebben a vitában; igy volt-o, nem-e. E^y bizonyos, a ki minél vétkesebb volt, fogyotkozásaiért most annál súlyosabban bűnhődik. E^yet nem tudunk elegszer és eléggé hangoztatni. A választói jog reformjának csak egyetlen célja lehet : a nemzetnek, mint politikai egésznek megerősítése, a nemzeti társadalom sz lesebb rétegeinek politikai jogokkal való fölruházása által. A cél az, hogy eddig közömbös tömegekből a nemzet politikai élete é önrendelkező képessége uj erőforrásokat nyerjen, hogy azok állal, a kik ezt az életet ezután szintén élni, ezt a képe.-séget ezután önmagukban megszemélyesíteni fogják, a nemzetnek, mint politikai egyéniségnek ereje, ellenál'ó képessége megsokszorosodjek. Csupán azért kiterjeszteni a választói jogot, hogy többen élhessenek ezután vele, nem lehet célja semmiféle reformnak. A nemzet politikailag kevesek utján épp ugy rendelkezhetik önmagával, a miga nagyságát és boldogságát épp ugy megteremtheti, mint milliók utján. Egy másik milliót e rendelkezésié képessé tenni, erre jogokat adni neki csak akkor érdemes és a nemzet céljai érdekében való, ha bennük és általuk e ce-lok uj támasztékot és erőgyarapodást nyern k. Sajnos, mi mar hiába tűnődünk rajta, vájjon a mi viszonyai: k között es éppen most, érdemes-e, szükséges-e, tanáesos-e ujabb tömegeket politikai jogokkal fölruházni. A választói reformot vállaltuk, megcsinálni szeiződésből folyó kötelességünk; a legfőbb szemponton tehát, akarva nem akarva, innen vagyunk, s kényszerhelyzetben lévén, csak a megvalósítás módjában kereshetjük a veszedelem ellenszereit. Ha valaha szükség volt cvatosságra, politikai bőlcseségre, a nemzeti hagyományokhoz való hű,égre a törvényalkotásban, a vála ztói reform munkája százszorosan kéri ezeket az erényeket a magyar törvenyhoíástól. Dr. Milotay István. Utazás Nyíregyháza körül (hol 8zekeren, hol gyalog.) VIII. Ha a várost elhagyva a Nyíregyháza—Kemeesei*) uton tova haladunk- nem' érintünk ugyan, de jobb oldalt, ott ahol az Orosi határ beszögellik a Nyíregyháza és Pazonyi határok közzé, láthatunk egy, most már a Nyirvizszabályozás által teljesen átalakított sík területet: az Igriczét. Ez a szláv eredetű szó és tájelnevezés emlékeztet az Árpádház korabeli igriczekre — fejedelmi muzsikusokra, — akik egészen a Mátyás király koráig a királyok udvartartásához tartoztak s akiknek eltartására bizonyos helyenkint kijelölt fötdbirtokok szolgáltak. Azon körülmény tehát, hogy vármegyénkben ily nevű fekvőség van, arról a történet által is igazolt tényről tesz valószínű tanúbizonyságot, hogy vármegyénket királyaink gyakran meglátogatták s itt talán Igriczeket állandóan telepítettek le. Mivel pedig az Igricze mint tájnév sok helyen jelentkezik, azis "valószínűséggel bír, hogy az Igriczek az udvar távollétében a vidéki urak szórakoztatására is fel lettek használva. Ez a feltevés annál is inkább bír valószínűséggel, mivel tudjuk, hogy a czigányok mihozzánk csak a 15-ik században jutottak el s mint zenészek csak a 17-ik században lettek általánosan ismertekké. Lehet azonban az is, hogy minden történeti alap nélkül a visszaemlékezés és néphagyomány tartotta fenn itt-ott az Igricze nevet, mint ahogy a Tiszán tűi s különösen Szabolcsvármegyében találkozunk több határban Csőrszárokkal, Ördögárkával és Cseszárokkal anélkül, hogy ezek a történeti Csőrszárakkal vonatkozásba hozhatók lennének. * « * Nem haladhatunk el szó és megjegyzés nélkül a Sóstói (Pazonyi) szőlötelep mellett, amely egyike az ország legnagyobb ujabb telepeinek. Az ilyen földek 3—5000 • ölével szoktak tagosításkor osztályba soroztatni, mint sovány, hullámos homokterület. Ma talán 2000 koronát ér holdja. Egyáltalán azt tapasztalhatjuk az egész megyében, hogy a tagosítások azoknak kedveztek, akik magosan osztályozott homokterületeket kaptak. Nagy veszély fényegeti ezeket a szőlőket 2 okból. 1-ör mert hosszú és sürü csapművelés és szálvesszőzés által — természetesen a boa minőségének rovására — a talaj mielőbb ki fog merülni, s 2 or mert, hacsak ázvány vagy szárított trágyákkal nem fognak kisérle tezni, e nagy területre szükséges istálló trágya egyálta Ián nem lesz előállítható. ) Ez az elnevezés téves; mindég Nyíregyháza—Halászi út volt az, amelyet a Kemecse-Kótaji út derékszögben szel át; a Nyiregyhaza-Kemecsei út a Pazony—Kótaji határ között volt az lSbo. evi tagosítás előtt. A szőlötelepet elhagyva, egy emlékezetes kis völgybe ereszkedünk le. a Jármy Márton akáezo^sa mellett. A nagy kolera utáni 1831. évi felföldi parasztlázadás hullámai mihozzánk is elértek. A vagyon és személybiztosság annyira veszélyeztetve volt, hogy a statáriumnak a vármegye területén való kihirdetése vált szükségessé. Ennek tartama alatt igyekezett egy szegény gyűrűs zsidó taligáján elhelyezett portékájával Nyíregyháza felé s fujtatott az emiitett kis völgyben, amikor két paraszt ember: Séra Kótajból és Pásztor Kemecséröl a szegény gyűrűst megrohanták és tőle 13 váltógarast elvettek. A gyűrűs ismerte s azonnal fel is jelentette őket, harmadnapra már mind ketten ott fügtek a Kótaj— Kemeesei út szélén levő halmon felállított akasztófán. Igy beszélte el ezt nékem Uray Tamás bátyám, aki akkor vm. alügyész volt. * * * Forduljunk már most Kótaj felé, s álljunk meg a község közepén a keresztúton, ahol 1886-ban utoljára találkoztam Lónyay Menyhérttel. Szögyényi Emillel jött Buj felől s igyekezett Kemecsére a vasútra. Szóba álltunk s én fáradtságot nem ismerő tevékenysége feletti bámulatomnak adtam kifejezést. — „Bizony igazsága van kedves elnöktársam; nem öreg embernek való dolgok már ezek; de le is mondok már én mindenről, csak a papokat tartom meg," szólt az öreg gróf. Alig pár hó niulva csakugyan papjai között fejezte be tettdús életét. Mikor ugyanez évben, tehát 1896-ban egy választmányi ülésben a választmány figyelmét az 1884—85. évi tiszai illetve vízjogi törvényeknek azon szakaszaira hivtam fel, amelyek a maximalis megterheltetésröl és a társulatok közérdekűségéről szólnak s reá mutattam arra, hogy a közérdekűség czimét társulatunk igénybe venni jogosult lenne, ugy Lónyay valamint Szögyényi igazgató sem voltak hajlandók eziránt a szükséges lépéseket megtenni, mert az — nézetük szerint — a társulat autonómiáját veszélyeztette volna az állammal szemben. Ettől természetesen félni nem lehetett ; de tény az, hogy az állami fiscalis érdek csakhamar megtalálta annak a kulcsát, hogy miként lehet és kell a törvénynek a szabályozó társulatokkal szemben biztositott e kedvezményét hatálytalanná, söt a cumulativ kezelési rendszer mellett — egyesekre nézve károssá tenni : Egy kis csendes cataszteri reambuláczió, — s a dolog szépen rendbe jön. Igy történt ez az első és igy a második elszámolás után a f. szab. tiszai társulat területén. Első izben is tetemesen, a/, utolsó elszámolás után pedig 80,000 koronával lett a cat. tiszta jövedelem emelve, még pedig 3 évre visszamenőleg. Mit jelent ez? Azt, hogy az állam az egyik kezével visszaveszi azt, amit a másikkal adott; meg azt, hogy tetemesen felemeltetvén az adocataszteri tiszta jövedelem a liquidaczio mindinkább szűkebb alapokra lesz szorítva. Hát tudja Pál, mit kaszál. Talán Lónyay is sejthette jó előre, hogy ez igy lesz. Nem ismerem Kótaj történetét, de mivel itt sem űrbérség sem úrbéri zsellérek nincsennek, prédiumnak**) kellett lennie. Üs birtokosai voltak az lbrányiak. Az Eördögh (Ábrányi) Lónyay és Vay birtok már csak secundo genitura. A Nyíregyházi tótság itt terjedt el leginkább. Igazolják ezt az itt előforduló szláv nevek mint: Beiíkó, Csernyik, Henzsel, Hulvej, Pokoraczki, Janóczki stb., amelyek Nyíregyházán is gyakoriak. * * * Küldjük már most haza szekerünket s menjünk haza a kisvasuton. Már t. i. — ha lehet. Mert hát nem mindég lehet, sőt nagyon ritkán. Ugyan mit is szólna szegény jó Szesztay Károly barátom ha tudná, hogy az ő dédelgetett gyermekéből, az ártéri vasutból minő torzszülött lett! Sokat fáradtál és költöttéi öreg barátom, jó nevelés és tanításban is részesítetted önzetlen elmédnek nagy jövőt igérő e magzatját s nem terajtad mult, hogy távozásod után minden reményed dugába dőlt. Azok a közismert bűnök: olcsó tetszetős költségelőirányzatot csinálni, hogy igy az érdekeltség könnyen összehozható és kimutatható Jegyen; siettetni a végrehajtást az építkezés jóságának rovására, ígéretekkel s egyesek érdekeinek pazar kielégítésével elvonni a közfigyelmet az ügyek valódi állásától, megkezdeni az üzemet kellő készültség és szervezet nélkül és rossz szerződéseket kötni az egész vonalon, olyan szerződést p. o. mint a minőt a társulat igazgatósága a Weitzerczéggel kötött, amit csak ugy lehetett megkötni, ha az igazgatóság mindenekelőtt a Weitzer czég érdekeit tartotta szem előtt, — ezek a közismert bűnök juttatták a mi kisvasutunkat is a tönk szélére. Meg vagyok arról győződve, hogy pártatlan de beható vizsgálat egy sereg képtelenséget és mulasztást " , Prédium a latin „préda"-ból ered, s igy szabadon let ordítva annyit jelent hogy ; potyaföld.