Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-19 / 16. szám

4 16-ik szára, faluban. Mezőgazdasági mr.nkás is alig kapható, a kisbirtokos legjobb esetben rgy mosty nőtlen, embert tart sejtőnek és ez elég a munkát egy 60 holdas birlokon elvégezni. E mellett a gazda n;m nyomorult kunyhóban, de többnyire gyönyörű tágas házban lakik, mely fürdőszobával, központi fűtéssel, gőz, meleg víz vagy meleg levegő által — és gyakran épen légszesz vagy villanyvilágítással van ellátva. Gyermekei kitű ő?n műveltetnek a legközelebbi város iskoláiban, amerre őket a villanyos vasút, melljel az ország ezen része be van hálózva, minden reggel egy csekélységért elviszi és esténkint visszahozza. Legjobb szobájíban orgonát vagy zongorát találsz és számos jó könyvet etc. etc. Bármelyikét kiveszem tízezer házaknak azon kis birtokokon és biztositlak, hogy leállítva Nyíregyháza város legszebb utcáján, dísszé válnék a városnak. Szalma vagy széna kazlat itt ritkán látni, a gazda elégségesen bő épületekről gondoskodik összes termékei va'amint jószága felvételére etc. etc. Természetesen messzebb nyugatban az általános jólét mé,' nem haladt annyira, de idővel azok is erre jutrak. Ht?j, lar lom Amerika igen furcsa ország, igen nagy és igen gazdag és ha ti Magyarországban várni akartok míg megtelik, sok türelem, kell, hogy legyen nektek, de én, ki most már ismerem az állapotokat itt és ott, mondhatom, hogy sokféle tekintetben ti m.igatok vagytok oka azon nyomorult vi-zonyoknak, melyek nálalok uralkodnak a gazdaság és a munkakérdésre nézve. .Arnig ti ragaszkodni fogtok azon régi rendszabályokhoz, melyek még a rabszolgaság idejétől eiednek és melyek 1848. előtt jól kifizették magukat, soha boldogulni nem fogtok. Jöjjetek ide tanulni es ha nem is lehetséges adoptá'ni mindazt, ami itt céiszerünek bizonyult, ha nem is lehet olyan új rendszert egyszerre keresztül vinni és végre ha nem is lehet, legalább egyszerre, alkalmazni egy 20000 vagy 30000 holdnyi birtokon, ami itt kis 100 vagy 320 holdas birtokokban napirenden van, sokat lehetne bevfzetni nálatok, mi bizonyosan célszerűnek bizonyulna és szorultságtokban enyhitőieg hatna. Nem akarom az itteni gazdálkodási rendszer leírását megkísérlem, könyveket betölteni és arra nincs időm, de emli'eni szándékozom a legszembetünő vonásoknak nc-hányait és nemileg összehasonlítani az itteni szokásokat a tieitekkel. Első sorban a magyar cseléd fölkel két vagy három órakor és dolgozik amig látni lehet, itt ugyan a cseléd nem kezd dolgozni, épen nyáron 6 óra elölt rs kivéve egy néhány napot ősszel, lengeri töréskor, 7 órakor munkája megszűnik, de mig dolgozik igazán do gozik és e rövidebb idő alatt legalább négyszernyi eredményt mutat fel a magyar munkással szemben Magyarországban az oltani rendszer alatt. Miért ? Jobban él, tőbb.t alszik, több ereje és erélyessége van és mindenek fölött oly munkaeszközoKkel lá'jík el, melyek a munkát megkönnyebbítik. Csak hasonlítsd össze például azon könnyű de mindamellet erős amerikai szénavillákat mit mi már minden vaskereskedőtől vehetsz Magyarországban, a ti régi súlyos ganajvilláitokkal a falusi kovácsműhelyben készült, melyek legalabb az én időmben még sok helyben használtatott, u*yan olyan arányban áll csaknem minden más eszköz és gép is itt és nálatok. Itt egy fiatal ember cseledm k szerződik egy gazdihoz 30—35 dollárért készpénzben havonkint teljes ellátás mellett, a gazda cselédjével él, ugyanazon asztalról eszik velük együtt, mulatságaikban részt vesz és egy szóval a családnak tagját képezi. E mellett sok hely ütt egy lovat és könnyű szekeret is tartanak rendelkezésére, úgy, hogy esténkint munka után vagy vasárnap városba mehessen, ha úgy tetszik es ha látnád őt szinhazban nem hinnéd hogy nem egyéb egy cselédnél, de ha dolgozik, barátom, dolgozik és míg a magyar ember pipáját tölti és reá gyújt, ő már is V2 holdat szántott. A magyar gazdasági munkás nem is tud dolgozni, lassú, lusta, mű\e' tlen és talán azt akarod nekem felelni, hegy „mii, az istenért csináljunk vele?" mégis, ugyanaz az ember ha ide jön csakhamar megváltozik, megváltoznia kell vagy meghalna éhen. Itt idő pénz, minden dolog, ha csak leh-tséges géppel tétetik meg és a ti vízözön elő'ti eszközeitek és hs.-u módú rendszer alkalmazásával bármilyen gazdag pélyesen megkérem a kezét Komoróczy Béla keresztfiam részére. Margit erre nézve már ölömmel adta beleegyezését. — Nekem semmi kifogásom sem lett volna ellene — fe'elt a tanácsos ur komoly hangon — de ezt egy véletlen eset megakadályozta. Béla eltűnt a fővárosbol, s ez idő szerint szülei sem tudnak róla. Ha leányom szereti, ugy csak sajnálni tudom, hogy ezzei ujabb csa4 lódás éri. — De hátha leányotokat a Béla karján mu'alom be nektek most azonnal ? s oda lépelt egy szőnyeg ajtóhoz, m lyen Bela és Marcit léptek be örömükben zokogva borulva az öregek nyakába. Laci bácsi tizenhat éves korában stm ugrott olyat, mint most örömében, folyton trillázva: mikor én még ilju voltam, jol nevelt apám. No öreg! mosolygott a tanácsos ur Laci bácsira, — le sok bolondot csináltál már, de még ilyet nem. — Laci bácsi mutató ujját homlokára téve, csak annyit felelt — van itt — ! Vacsora alalt aztán elmondta, hogy a mint még az ünnepély estélyén megbeszélte a fiatalokkal, nem a reggeli vonattal utazott, csak a délutánival, megvárva egy kitűzött helyen őket, hogy magával hozhassa. — Biztosra vettem, hogy engem értesíteni fogtok a dolog felől, s én majd megnyugtathatlak benneteket. "Tilost már feledjétek azt a kis kellemetlens get, hisz mi az leányotok boldogságához képest — — a mit az én aranyos Laci bácsimnak köszönhetek ----- szakitá félbe Margit szemérme en lesülölt szemekkel. * * * Másfél év múlva a tanácsos ur a Szent István rend kiskeresztjével a mellén — büszkén ment az unokájr keresztelőjére. 0 N Y I R V I D É K birtokos csakhamar tönkre menne Ha valaki itt ökröket akarna használni fuvarozásra, szántásra vagy bármilyen gazdasági mivelésben, biztos vagyok, hogy az újságok kivétel nélkül hosszú cikkeket hoznának róla az ő és ökrös fogatának fényképével együtt és ő rövid idő alatt mint a legnagyobb nevezetesség országhírü lenne. Itt kizárólag nagy nehéz lovakat használnak mindenre és igen jól tartják, soha del idején legelőre nem csapják de istállóba hozzák, zabbal vagy tengerivel abrakolják, de megint soha egy óránál többet nem adnak akár cseléd akár jószágnak ebéd időül. Mennyi idő \ .1 vesztve nálatok sok helyen amidőn az ökör ebed idején legelőre hajtják, mely gyakran ugy ki van száradva, hogy több órányi idő szükséges megmunkálásukra és épen akkor hányszor történik meg és történt meg saját látásomra, hogy az ökör munka alatt kidül és teljesen kifáradva és kiéhezve lefekszik és a cseléd ott áll óra hosszáig nem tevén semmit. Itt a gazdasági eszközök már a legcélszerűbb módon vannak építve, erős, de könnyű és kezes és úgy, hogy általuk 'a munka lehetőleg legjobban könnyítve van a jószág valamint az ember számára is. Két ló á tal húzott egy vasú ekék, mely után a szántó cselédnek gyalogolnia kell ugyan még használatban vannak, de épen egy vasú ekéknek azon fajtáját hisználják inkább, melyek üléssel vannak ellátva és többnyire két, három vagy épen négy vasú ek

;ket, kereken járó, üléssel ellátva és 4 ló által húzott alkalmaznak, sokkal könnyebben járnak mint a nálatok szokásban lévők és nem lárasztják ki sem az embert, sem a jós/ágot. Oly négy lovas fogat egy emberrel képes rendes körülmények között és nem túlságos kemény földben naponkent öt-tőt hat magyar holdig szántani és láttam őket éppsn többet végezni. Széna csinálás, aratáskor etc. csak lásd, hány omber szükség s nálatok; itt az előbbi alkalommal géppel vágják a füvet, géppel fordítják, géppel gyűjtik, géppel rakják a szekérre és végre géppel lerakják a szekérről a csűrbe a gazda és egyetlen egy cselédjón kivül más segítség nem szükséges. Aratáskor is géppel vágják és kötik az életet Föltéve, hogy munkaközbt-n egy gépnek egy része eltörnék a mi természelesen nem ritkán fordul elő. Ilt csaknem minden birtok telephon által össze van kötve a legközelebbi várossal, az ottani gépügynököt tehát egy perc alatt értesitik és legföljebb 3 óra múlva az illető géprész a birtokos legközelebbi vasúti, villany vasúti vagy postai állomáson van. Gsépléskor az aki nem bir saját cséplőgarniturral és a kinek várnia kell mig reá kerül a sor nem gondolna is arról, hogy 12 vagy épen 20 és 24 fogatot küldjön érle ugyanannyi cseléddel ez által egy és gyakran 2 egész napot veszítvén, mert az amerikai cséplőgép mozdonya egyszerre mozgony is, ez ez saját erőjevei megy helyről helyre maga után húzva a cséplőszekrényt, szénszekeret és vízhordót, és az illető helyen való megérkezése után 15 peicig sem tart mig már is csépelnek. Ezen gépek ugy vannak szerkesztve, hogy nem osztályozzák ugyan az életet oly tökéletesen, mint a nálatok általánosan haszn dt angol rendszerű gépek, de legalább négy vagy ötször annyi munkát végeznek ugyan oly idő u.att és 24 vagy 30 ember helyett szolgálatukra csak 8 vagy legföljebb 10 rmber szükséges; e mellett sokkal ólcsóbbak is mint azon angol fajtájúak. Az élet nem zsákba, de egy hosszú csövön keresztül vizhallan ponyvával Kibélelt szekérbe folyik, mely szekér körülbelől 30 hektolitert tart és a melyből megint gép által a magtárba emelik. Miután csaknem lehetetlen a birtokosnak nehiny napra elegendő segítséget biztosítani, csépiéihez oly alkalommal a szomszédok összegyü'nek és egymásnak segítenek. Végre egy más példa. Nálalok a tengerit sorvitógéppel vetik, annak idején kézzel kiritkitják és ámbár mai napon a hol félbe vagy harmadába nem adjak, nagy részben lókapával mivelik meg, mégis tetemes kézi munkát keli rei fordítani. Itt egyenesen e cilra épült géppel ugy ültetik a tengerit, hogy mire kikel három irányban sorban van és igy minden irányban kapálhatják is, természetesen géppel. Az itten használatban levő lokapi 2 vagy 3 sort kapjl inig egyszerre és igy van szerkesztve, hogy magas kereken járván, épen 3 lábnyi magas tengerit is meg lehet vele kapálni. A hajtó természetesen ülésről hajt. Ezen rendsz r oly kitűnő, hogy a h.rmadik kapálás után a dudva telj sen meg van ölve és alaposan kiirtva és a fák a sorokban és közöttük még töréskor is nagyon tiszta. Mindezt egy ember végzi. Törés után a kórót géppel vágják le és kötik be mint a búzát, de oly esetben mielőtt a tengeri nem eladás de abrakolás és a jószággal való feletetés céljára termeltetett nem is törik, de géppel vágják és kötik az egészet és azután mások géppel mindenestől felapri'ják. Ezekből tehát láthatod, barátom, hogy mennyire különbözik az itteni gazdasági rendszer a Ilétektől és ez magában az oka nagy részben az illeni ga'da sikerének. Természetesen tudom, hogy lehetetlen volna mindezt nálatok alkalmazni vagy egyszerre behúzni, de kétségtelenül sokat tehetnétek e tekintetben és biztos vagyok, hogy ha visszamennék Magyarországba és vissza a gazdasághoz és ha elég pénzem lenne, számos újítást kísértenek a kezem alatti birtokon. Louis Fodor. Sz:':3lcsvár

megyei gazdasági egyesületi közlemény. A bustyaházai m. kir. erdöhivatal irodájában 1908. április hó 29 én d. e. 10 órakor a f. Iső szinevéri m. kir. erdőgondnokságból származó és az 1908. évi folyamán a bus'yaházai rakpartokra lelulajozandó mintegy 24000 m

3 fenyöhaseonfáb61 16000 m

3-nek egyezer, 8000 m

3-nek 500 köbméteres részletekben való eladása céljából, zárt írásbeli ajánlatok tárgyalásával kapcsolatos nyilvános szóbeli árverés fog tartatni. Az árverésre vonalkozó ludniva'ók, valamint az árverés alá kerülő fanemüek jegyzéke a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk előfizetőinek, munkatársainak és minden jó barátainknak. 1908. április 19. ÚJDONSÁGOK. Feltámadunk! Az ős könyv, a biblia tanítása szerint, élettelen anyagba, a porból formált alakba lehelt az öröktől fogva létező, lelket, életet az önmagáéból. Ennélfogva minden egyes emberi élei, emberi lélek egy porszeme az öröktől fogva lé tező lényének. A test, amely porból formálódott, porrá is omlik, de a lélek, a valódi élet megmarad. Vagyis az ember meghal, de lelke halhatatlan, mert részecskéje annak a lényéből, aki volt, van és lesz. Az ős könyv szerint, a midőn a pár ember először gondolkozott, és első gondolata is a vétekre vezette, bűnbe esett, de ez a bűn tette aztán az emberi a jő és rosz tudásának megismerőjévé. Az árulást követte a tagadás, palástolás, vagyis törekvés az igazságnak elnyc mására Ezt nyomon követte a Teremtőnek kinyilatkoztatása a maga teljes nagyságában, amidőn megismerte az ember az igazságot. És az utána jövő sok ezredéveken át az emberiség egyenkint, és öszességekben hányszor követte el az első vétkét, hányszor igyekezett, s ideiglenesen sikerült is elnyomni neki az igazságot? Hányan, de hányan vannak most már a porból alkotottak közül, akik nem is akarják hinni, ismerni az igazságot, akik tagadják annak létezését is, mindaddig, mig ők maguk nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy bizonyitaniok kell igazságukat. Oh! de ekkor rögtön hősei az igazságot kutatóknak, üldözői a bűnnek, s feltámasztani akarják a megölni igyekezett igazságot. Maguk hirdetik legjobban, hogy az igazságnak, az erkölcsnek fel kell támadni az önkény, önérdek, vallástalanság által készített koporsójából, hogy ragyogva fényeskedjék a ráváró emberiségre. És ha a célt, melyet érdeke kiván, eléri, akkor előbb elhallgat, majd lassan életre kelti magában a régit, s ismét hőse annak az iránynak, ahol nincs vallás, nincs tekintély, csak érdek, és ismét csak érdek. De van olyan is, alig lehet ember, aki ilyet, nem ismert, vagy nem ismer, aki egyedül az igazságot szereti, keresi és nyíltan, szóval, Írásban sikra száll olyan ellen is, akinek tettei nem ütköznek ugyan a büntetőtörvénybe, de az ő és sokak lelkét megdöbbentik. Nem tekinti sem a maga, sem a megtámadott családját, előtte csak a megsértett igazság lebeg, és visszatarthatlanul támad egyeseket, társaságokat Csakhogy célt téveszt, mert szembe találja magát a társadalommal az úgynevezett titkok felderítése, lelepzéseknél a tömeg hangulata a megtámadottak felé hajlik, azokrnk egyszerű tagadására. Az ilyen mohó támadásoknál nem is kutatják azt, hogy mi indította a támadót, mert támadására a meglepő fel fedezésekel csak az a vélemény, hogy ez az ember veszélyes, ez az ember, magyarul, spion. A spion-gyűlölet pedig öröklött s ki nem irtható. Még ha igazsága is van. És ez az igazság fel nem támad. De azért az igazságnak győzni kell, fel kell támadni, ha egyideig megfeszítve, eltemetve is van. Az emberek semmikor sem ismerték fel jobban az igazságot, mint a teremtés első idejében, de semmikor sem cselekedtek annyit az ellen, mint épen azon időben és amint nem lehetett az igazságot megölni akkor, hinnünk kell, hogy nem * ölhetik meg azt most sem. Hiszen miért kellett volna Jézusnak sirba szállani, ha az általa hirdetett valódi szeretet, az igazság diadalt nem ülhetne, A legfenségesebb igazságot ő tanította, oly következetes igazságot ember fel nem mutathat, de azért voltak és lehetnek olyanok, akik lelki nemességük megnyilatkozásaként nagy eszméket, nagy igazságokat hirdethetnek. És ha ezeknek guny és megvetés lenne a földi jutalma, előttük lesz a legfenségesebb példa, Jézus példája, aki martir halált halt az eszméért, s feltámadása állal biztosítást nyújtott arra, hogy csak a test hal meg, porból lelt, porrá lesz, de a lélek, az élet halhatatlan, Az igazságnak fel kell támadni újra, lesznek követői, harcosai, hősei, és diadalra is kell jutnia, mert Jézus, a legnagyobb földi hős halálával megváltott és csakis az általa kiszabott szeretet és igazság utján haladhat a lélek, aki a Teremtő lényének egy paránya, halhatatlan, s ennek tudatában nem szerethetünk egyebet, mint az igazságot, s nem érezhetünk egyebet, mint szeretelet. És akkor nem csak egyesek, hanem mindnyájan követői leszünk [annak az eszmének, amit ő hirdetett. A szeretet, az igazság útjára vezettél bennünket Uram Jézus, s örök hála néked, hogy nyugodttá tetted lelkünket a küzdés hajaiban, azzal a biztosításoddal, hogy: Feltámadunk! (jryulaházy.