Nyírvidék, 1908 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-22 / 12. szám

XXIX. évfolyam. 12. Basám. Nyíregyháza, 1908 március hó 22. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. « o<a > Előfizetési feltételeit: Egész évre 8 korona Kél évre 4 > Negyed évre 2 > Egyes szám ára 20 tillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZTÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronkint tiO fillér. Apró hiidetések 10 szóig 40 fii., minden további szó 4 fii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Tűzoltó ügyünk rendezése. A pénteken délután tartott képviselő testületi közgyűlésen megtörtént az első lépés tűzoltó ügyünk rendezése és tovább fejlesztése érdekében. Azzal a nagy s bizonyos irányokban rohamos fejlődéssel szemben, melylyel Nyíregyháza ide s lova eléri azt, hogy igazán város legven, ennek a fogalomnak minden vonatkozásaiban: tűzoltói intézményünket is a változott viszonyokhoz fej­leszteni és megerősíteni szükséges. Első sorban gondoskodni kell a tűzoltóság­nak megfelelő elhelyezéséről, mert a városháza udvarán, mostani helyén a helyzet szinte tartha­tatlan. Szűkek a helyiségek, úgy a tűzoltó sze­mélyzeté, mint a szertáré; kicsiny a városháza udvarán levő istálló s így kevés ló lévén abban elhelyezhető, tűz kitörése esetén a gyors kivonu­lás sok nehézséggel jár. Nagy hátrány az is, hogy a városházának csak egy kapu kijárata van s igy több ízben meg­történt már az is, hogy a kapu-bejárat alatt szembe kerültek egymással a kifele igyekvő szer­kocsik s a tüzet jelző harangszóra az udvarba hajtató taligák, melyeknek lovait tudvalevőleg tűz­eseteknél fölhasználják. Mindenek előtt tehát megfelelő helyiségről kell gondoskodni a tűzoltóság részére, olyanról, mely ez intézmény feltétlenül szükséges fejlesz­tése esetén is alkalmas legyen. A városi tanács, mely dr. Konthy Gyula tűzoltó parancsnok előterjesztése alapján foglal­kozott és foglalkozik ez ügygyei végre is abban állapodott meg, hogy legcélszerűbb lesz a tűzoltó laktanya céljaira a Szentmihály-utca és Károlyi­tér sarkán levő u. n. „Pacsirta" épület és telek megszerzése, melyben jelenleg a csendőrség lakik és a melyet tulajdonosai 56000 korona vételárért ajánlották föl a városnak. á, Jyíradlék" Az Ür és Petőfi. A magas égnek csillag-trónusán Ott ül az Ur . . . Körötte fény csupán, Tündöklő fény a büszke égi bolton S az üdvözültek boldog homlokán. ... De mégis . . . fénylő, boldog környezetből Kirí egy arc, mely búsongó, setét, Egy-egy fájdalmas sóhaj támad ajkán, A mint merengőn le a földre néz . . A felhő kárpit a hol szertefoszlik, Láthatni a föld egy kicsiny zugát, Azt n,ézi hosszan, vágyón, elmerengve, -- Hol egykor élt —. a magyarok hónát . . . S az Ur szól feddőn — látván a merengőt — Tekinteted, Petőfi, mit kutat ? Talán az égi boldog környezetből Visszakívánod földi multadat ? ! Tekints körül ... a boldogok körötted, Egyik sem lenne újból földi rab, Örül, hogy lelke börtönét levetve Most itt lehet, hol boldog és szabad ! Te nem vagy az tán ? ! . . . Mért e bús merengés, Hiu sóvárgás bűnös föld után?! . . . S felel a költő : Hová most letekintek. Az a darab föld, az az én hazám ! Ott éltem egykor . . . ottan szőtt a lelkem Ábrándos, édes, szines álmokat! Dicső eszmékért dalra ott hevültem, Ott víttam értök győztes harcokat ! A szabadságért ottan folyt a vérem ! . . . Ne vedd hát bűnül édes Istenem, Ha az a hely, az a darabka folt ott, A boldog égnél kedvesebb nekem ! . . . Mégis talán tudtam volna feledni, Ha nem lelt vőn egy fényes, drága nap, A melyen ajkam gyújtó szózatára Ez a nagy épület e^y kis átalakítással telje­sen megfelelne a tűzoltóság céljainak s a külön istálló épületben a város 16 darab lova lenne elhelyezhető, ami a tűzvész esetén való gyors kivonulás szempontjából igen fontos körülmény. Ez épület tágas telkén elhelyezési nyerhetne egy tűzoltó őrtorony, melyben a tűzőrséget maguk a tűzoltók szolgáltatnák s ezzel megszűnne a lutheránus templom tornyában szervezett tűzőrség, s természetesen nem csak az ezzel járó kiadás, hanem a gyakori késedelmes tűzjelzés is. Ugyancsak létesíttetnék egy magos építményü víztartó medencze, 80 — 100 ezer liter űrtartalom­mal, megfelelő számú fúróit kutakkal és petró­leum motoros szívókkal. E víztartó torony nagy részben megszüntetné a tűzeseteknél ma mind­untalan előforduló vízhiányt, mely a tűzoltók gyors és sikeres eredményű munkájának a leg­nagyobb akadálya, de másrészt fölhasználható lenne e víztorony vize az utcák locsolására is. Tűzoltói intézményünknek ilyen módon való rendezése és fejlesztése természetesen anyagi áldozatokkal j.ir, de megvalósítható anélkül, hogy a város költségvetésének mai kereteit e kiadások érintenék. Nevezetesen, más városok : Miskolcz. Szolnok stbbi példájára be kell hozni nálunk is az úgy­nevezett tűzoltó adót s megadóztatni e czímen a háztulajdonosokat, illetőleg a lakókat. Miskolczon például fizetnek e czímen egy szoba után 50 fillért, 2 szoba után 1 koronát, két szobán felül minden szoba után 1 — 1 koronát. Ez adó czí­mén városunkban 8—9 ezer korona jönne be évenkint, mely összeg kis híján elég lenne a jelzett házvétel, őrtorony, víztorony létesítési költségeinek fedezésére fölveendő kölcsön annui­tásaira. A pénteken délután tartott képviseleti gyűlés érdemlegesen nem foglalkozhatott még e fontos Bilincset, láncot összetört a rab, A megalázott, meggyötört magyar nép ! . . , Nem voltam soha . . . soha boldogabb. Mint ama dicső, szent, nagy márciusnak Diadalunktól büszke idusán, Hisz milliók üdvét ki akkor vítta — Nem a fegyver — a dalnok ajakán Felcsendült hivő, lángragyujtó szózat. Teremtve boldog uj világokat! A mint teremte egykoron nagy Isten A mindenséget te .legyen" szavad ! Dicső, nagy nap volt! . . . s elszorul a lelkem Mégis mindig, ha rája gondolok, Hiszen kikért én küzdtem, éltem, haltam : A magyarok még most sem boldogok ! Mit célul tűztünk: száz dicső, nagy eszme, Ugy tudom náluk most is eszme csak, Testet nem öltött tény nem lett csak egy is, Bár az idő mar oly nagyot haladt! Az ur még mindig gőgös Bécs hatalma, A négy folyó és hármas bérc felett, Kegyetlen önkény most is tépi-marja Szegény sekat türt magyar nemzetet, Minden reményét most is letarolják Lator, gaz, rabló idegen kezek ! . . . Csodálatos-e hát hatalmas Isten, Hogy én melletted, itt is szenvedek ? ! Ha itt az égi boldog környezetben, A lelkem fájdalomtól elszorul, És visszavágyom újból le a földre. Vágyom emésztőn, mondhatatlanul ! . . . Mit ér nekem, ha boldogságban élek, S szenvednek ők, a kiket szeretek ?! Bocsáss el engem vissza szent, nagy Isten 1 Add vissza muló földi testemet! Add vissza lantom : gyújtó dallamával Állítsam „talpra" - újból a magyart! Zsarnok-letipró, véres, vad csatákon Vívjunk ki végre biztos diadalt ! . . . Nem bánom aztán, — hogyha ezt elértem — Ha lelkem többé vissza sem kerül Boldog egedbe ... ha pokol tüzéberr Szenved örökké kérlelhetlenül! ügygyei — mert ingatlan vagyon vételéről lévén szó — , az érdembeni tárgyalás és határozatho­zatal. 30 napon túl összehívandó képviselőtestü­leti gyűlés feladata lesz. Ez idő alatt a tanács is elkészülhet az egész kérdés minden részleteire kiterjedő javaslatokkal s kész terveket terjeszthet az április végére összehívandó képviseleti gyűlés elé S a képviselőtestület tagjainak is ideje lesz meggondolni, hogy aránylag s csekély áldozattal városunk fejlődésének egy nagy jelentőségű intéz­ményét hatalmasan fejlesztheti és erőssé teheti. Az egyenes adók reformja. ni. Az általános kereseti adó. Az adoreform megszűnteti a kereseti adok jelen­legi négy osztályát. Eltörölni azonban csak a ll-od osz­tályú kereseti adót törli el. Az I-ső osztályú és a ll-od osztályú kereseti adó az uj ,Altalános kereseti adó"-ha olvad te, a IV-ed osztályú pedig a „Jövedelem adó'-ba, amely egyszersmind a jelenlegi %\ltalános jövedelmi pót­adó 1 1 -t is helyettesíteni fogja. Általános kereseti adó alá fog tartozni mindaz a jövedelem, amely az ipar és kereskedelmi üzletből, szel­lemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásból származik, kivéve az eddig IV-ed osztályú kereseti adó alá tartozó szolgálali viszonyból eredő, vagyis állandó javadalma­zásból álló jövedelmet. Az általános kereseti adó alá tartoznak tehát az iparosok, kereskedők, gyárosok, haszonbérlők, ügyvédek, orvosok, magánmérnökök, vállalkozók stb. A javaslat a III-ad osztályú kereseti adó jelenlegi 10%-át leszállítja 5% ra. Ez tehát tetemes leszállítás — látszólag. De csak látszólag. Meit a javaslat egyes intéz­kedései viszont azt célozzák, hogy a .kereset" teljes összegében kerüljön megadóztatás alá. Nyill titok, hogy a jelenlegi III ad osztályú kere­seti adó mellett az adókivető bizottságok nem vették s nem is vehették figyelembe a valóságos kereset egész összegét. Nem a keresethez mérték az adótételt, hanem az adótétel megállapításához mérten állapodtak meg valamely kereseti összegben. Egyszerűen képtelenség is Kesergő költő kérő panaszára Zendül az Ur fenséges szózata : Lázongó hangod, lélek, megbocsátom. Előttem szent a szeretet szava, S a bus panaszt mi ajakadra adta, Az éppen az volt: igaz szeretet, féltő aggódás, mert pusztulni látod S félted, hogy elvész árva nemzeted ! De el ne csüggedj ! . . . Elek én az Isten S én mondom néked : néped nem vesz el ! Bár mostan küzdés, szenvedés a sorsa, A küzdés bére sem maradhat el ! Jön egy „jobb kor" egy fenséges jöveiidő, Annyi bu» gyászra büszke diadal. S a szenvedésben bűneit levetve Újra hatalmas, nagy lesz a magyar ! . . . S ha jő e nap, majd akkor visszaküldlek. Te add hírül, hogy „az idő betelt!" Dalolj, zengj gyújtó diadalmi nótát, Minőt ajkad még sohsem énekelt ! Hirdesd, hogy gyötrő bánat fellegétől A magyar ég már nem soká borús, Mert biztatón, boldogságot Ígérőn Közéig egy uj, nagy, boldog március ! ! Lukács Tihamér. • Utazás a jó szívekre. (Egy bűnügy.) Irta: Pataky István. A Mátra—Verebélyhez taitozó szentkúti búcsú az 1868-ik évben, május 31-én, piros pünkösd első napján tartatott ineg. A kies fekvésű hely telve volt búcsúsok­kal, a pompás jó idő a 3—4 megyéből összesereglett búcsúsokat sokáig ott taitotta. Még délután 4 órakor sem indultak. A hívőkkel jött papok sürgették már az indulást, de hiába. A komédiások, a szentkép árulók, mézes kalácsosok, a sok koldus még mindig szedegették az apró pénzeket. A koldusok, kis és nagy nyomorékok, valódi és nem valódi vakok, imák és énekekkel hatottak a búcsú­sok zsebeire. Targoncán tolt egy sötét képű ember egy NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza, Káiioi-utcza 27. mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom