Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

93. 34-ik szám. N Y I R V I D É K Miután tudta, hogy Alinássy eonsiliarius milyen buzgó katholikus és azt is lenézte' á toronvóráról. hogy mikor harangozzák délben a tizenkettőt. karangozás előtt egy-két perccel állított be a nagv hazalihoz. a ki a bemutatkozás után reá förmedt. „Hallja amice! Maga nem méltó arra az állásra, a melyet betölt, mert maga gyakran berúg. Ilyenkor faggyúgyertyát eszik, poharat, kostököt, itató- papirost rág; tehát én magát elcsapom." Épen a mikor a királyi biztosnak dörgedelme elhangzott. húzzák a franciskánusok tornyában a déli tizenkettőt. Lányi ekkor térdre rogyva keresztet vet ,1 rangyala köszönté Máriát stb.". ezt befejezve feláll es ismét keresztet vet. „Hallja maga. Látom, hogy alapjában véve jó ember, tehát most az egyszer megkegyelmezek, de többé ilyen disznóságokat el ne kövessen." „Méltóságos I ram.! Tessék faggyúgyertyát enni. poharat, kostököt rágni, csak itatós papirost ne. mert az legnehezebben megy le." „Lóduljon haza. nagy bolond." A nagybecskereki és a nálunk is létesítendő közös konyhának étlapjaiból ezen ételek ki vannak rekesztve. Mindenkinek az Ízlését kielégíteni nem lehet. Otthon mindenki megeszi azt, a mit elébe tálalnak, ami pedig nem tetszik, azt ott hagyja, de nem zúgolódik. Ha pedig a Pannónia, Hungária, va.y az Angolkirályné szállodának ételsorozatát, a mely pedig az angol királyt is kielégíthetné, — végig fitymáljuk, csak nagy nehezen kegyeskedünk valamit Ínyünkre méltatni. Válogatós nyelvnek senki sem tudja, hogy hol a helye. Az ilyen csak tűrje tovább, hogy hajnaltól kései estig égessenek el konyhájában annyi lát, amennyivel három szobát be lehet fűteni; nyel je le a tizenkét forintos, önmagát szakácsnénak kinevezett, piszkos, falánk szolgálónak kotyvalékát, aki megorrolja, ha a háziasszony a főzéshez hozzá merészel szólani és akinek kedve telik a folytonos bosszankodásnak élvezetében. A becskereki „Közös konyha" úttörő intézmény, amely ott f. évi május 16-ika óta áll fenn, mai napig minden résztvevőnek megelégedésére, mert hiszen különben már régen feloszlott volna. A helynek és időnek szűke miatt nem igtatom ide a nagybecskereki közös konyhának 55. j?-ból álló szervezési szabályzatát, alapszabályát és a kezeléshez szükségesnek mutatkozott nyomtatványokat, amelyeket az érdeklődők Becskerckröl Mayer ttczsö lapszerkesztő és nyomdatulajdonos úrtól öl koronáért megszerezhetnek, hanem csak főbb vonásokban közlöm azt, amit ott észleltem és azon észrevételeket amelyek a mi helyi viszonyainknak megfelelöleg talán módosítást igényelnek. Ma egy úri társaságban azt hallottam, hogy a becskereki „Közös konyha" IfiOO korona deficittel máihetek előtt beadta a derekát. De az az úri ember ezt csak hallomás után továbbította, de meg is győződhetett arról, hogy tévesen lett informálva, mikor megmondtam, hogy f. hó 9-én csupán azért voltam Becskereken, hogy a „Közös konyhát* tanulmányozzam és hogy ottan az intézményt a résztvevők beváltnak találták. A gáncsoló információ talán szakácsnéktól, vagy vendéglősöktől származik, akikre a közös konyha hátrányos, vagy pedig olyanoktól, akiknek nézetét személyes indokok irányítják. Az intézménynek élén, a mint fentebb emiitettein, dr. Nagy Dezső áll, kiváló alakja a becskereki társadalomnak. A gazda, aki a beszerzéseket eszközli, a gazdaszszony, a lő- és másodszakácsné, két konyha szolgáló és mindenes felett ellenőrzést gyakorol és az egy, vagy ötnegyedórai ételkiósztásnál személyesen jelen van és intézkedik, Tarnay Ferenc vmegyei nyugalmazott tisztviselő, a törvényszéknél pedig a német, szerb, oláh nyelvnek hites tolmácsa, előkelő és köztiszteletben álló úri ember. Itt tehát mindet, turpisság és személyi érdekhajliászat ki van zárva. Dr. Plechl Szilárd — medikus koromtól kezdve kedves kollegámnak - vármegyei főorvosnak voltam vendége, aki csak azért nem tagja a közös konyhának, mert magános ember és gyenge gyomrú ember lévén, maga szerkeszti étlapját. Ö tőle, mint teljesen érdektelen puritán jellemű embertől tudom, hogy Becskereken a „közös konyha" teljesen bevált. Az ő véleményével szemben a pletyka eltörpül. Ketten együtt mentünk el a közös konyha helyiségébe Szilárd barátommal, amely a most épülő törvényszéki palota tőszomszédságában van. A helyiségért tiOO koronát fizetnek. A gazdasszonynak, föszakácsnénak külön szobájuk van, a másodszakácsnénak és a két szolgálónak együtt egy. Van ezenkívül egy igen tágas és egy kisebb mosogató konyha, kamara és tágas pince. Tarnay úrra várva, leültünk íróasztalához, melyen panaszkönyv is feküdt. Május 16-tól szeptember 5-ig csak 4 panasz volt összesen bejegyezve. Arról panaszkodtak csupán, hogy a cselédnek igen soká kellett várni az étel kiosztásra. Ezt a panaszt jogosnak találom, de az olyan, amelyen igen könnyű lévén segíteni, nem alkalmas a „közös konyhának" rossz hirbe hozatalára. Amint az étlapokból látható, minden délben két húsféle étel jár. A gazdasszony és a konyhaszemélyzet ott lebzsel, de az ötnegyed óráig tartó kiosztást kizárólag a szakácsné végzi. Hát ez nem helyes. Az egyik húsfélét ossza ki a gazdasszony; a háromdeciliteres kanállal külön-külön a levest és ii vastag ételt, valamint az egydeciliteres kanállal a mártást a két szolgáló is kioszthatja, mert arra túlságos ész nem kívántatik. Magasabb szakértelem kívántatik a tésztának es a vastag ételhez való rátétnek kiosztásához : de csekely szellemi megerőltetéssel a másodszakácsné is elvégezhetné ezen nehéz miveletet. Más egyéb jogos panasz is van, de aztán ezen kivül más nincs is olyan panasz, ami a panaszkönyvbe 1907. augusztus 25. beirva nincs, hanem amit Tarnay ur mondott el. t. i. I azt. hogy a főtt hus. vagy pecsenye gurnyi nélkül érke- ' zett rendeltetési helyére. Egy régi kocsisóm azért lökte i vissza a főt hust a szakácsnénak, mert véletlenül gurnyi | nélkül lalalta elébe, amit magyarosan garriyérungnak neveznek. ' j De Tarnay ur állítása szerint néha még az is megtörtént, hogy pecsenye helyett rsak csontot kaptak, a hus pedig kámforrá vált. A cselédnek turpisságát azonban könnyii volt kisütni, mert a csontnak külső, l'elso és alsó része a sütés miatt barnává vált, a belső oldala pedig fehér maradt, tehát ezen oldalról a pecsenyét a hordonc az utón felnyalakodta. A gornyi is igy járt, mert a Tarnay umak jelenlétén kivül kiosztás nem történik. Ezen most ugy fognak segíteni, hogy a szűkre csatolt scutellát a konyhában ploinbirozni fogják ugy, hogy ennek kiemelését a ploinbnak megsértése nélül lehetetlenné tegyék. Egyéb panasz fülem dobját meg nem ütötte. Folytatjuk. Dr. Jósa András. Giardi nettó. Derű a liÍróság előtt. E : (Józsi kei ülőhöz.) Hát miért nem volt kitéve a jelvényük ? Józsi: Hat azért nem szoktuk kitenni, mert vannak olyanok, hogy b t ki van téve, azt mondjak, gyün már a mi koldusunk. Buji Antal . . . mert ne tessék gondolni, hogy otthon is ugy megy az ő tanácskozásuk, mint i't ! Ott hatalmas mind a piaiondig. E : Megnyugszik ? 3 hónapot kapott. Lakatos János : Nem, mert már nyár van. Oiztán u

ry sem vész el az a 3 hónap. E: Hát nem szégyelli magát ennyire lerészegedni ? Szendrei József: llát mit csináljunk kerem .ünnepélyes" alkalom volt. (Jozset napja.) E; Hál Veres Miklós hol van ? Veres Mátyás: Az „ónálló" katona. E: Mi ? V. M: Hát baka. E: E szerint maga sémmiségi panasszal él? Gát Pal: En ? Ni m élek én vele. A/t sem tudom mi fan terem az. Ügyész: Ké' hónapi hala^zlást fidhalok, ha többet akar foduljon a Miniszterhez. Szetnan : (Körülnéz). Hát melyik az ? E: Hát maga nem emlékszik semmire? Márton Ferenc: Nem, mert a különféle szeszes italok túlságos befolyást gyakoroltak kíváncsiságomra. * * * Egy kunsági lapban nyílttéri támadásra felel valaki s eképen végzi a feleletet: „Aki a rugalmazó cikkekel irta, a lépfene kapjon bele. Én mondom, Rimaszombati István." Hiba a bírói fizetés körül. A múltkor ai úgynevezett fizetésemelés alkalmával gratulállak '-gyik biránknak, aki a 8000 koi. fizetésbe jutott. — Jó, jó — szólt a biró — de azért mégis hiba van a fizetés rendezes körül. — Hogy, hogy? — Hát csak ugy, hogy mint a káplánnak a püspökségen, a joggyakornoknak meg a láblabiróságon kellene kezdeni. K. ur valakinek arra a kérdésére, bogy mi szeretne lenni, azt felelte: január elején orvos, patikáros, január végén, február elején osztalékos bankigazgató, március, aprilisban bankár, vagy villalulajdonos Abbáziában, május 1-én socialista vezér, a hónap többi részében gazda áldásos májusi erővel, juniusban nagy birtokos, arató, cséplősztrájk és jégeső nélkül, augustusban tanar, vagy tötvényszünetes táblabíró, szeptemberben, októberben nagy szőllős gazda derült idővel, novemberben is ez, de hatványozott menyiségü és pompás minőségű borral és sok borkereskedővel. Ennyi az egész. — Nini, hat decemberben. - Hát akkor mar becsületből is dolgoznék az ember, valami magasabb rangú állami vagy megyei hivatalban. Szölöbiztosilási szövetkezetek létesítéséről. A „Borászati Lapok" ban a magyar szőlősgazdák országos egyesületének hivatalos közlönyében a szőlők jég kárelleni bizlosilasa szövetkezeti alapon v.ilo felállitasaval két közli mény foglalkozik. Az első felhívás a szövi tkezetek létesítéséről Ilalaszi L íjos m. kir. szőlészeti felügyelő részéről törlént. A telvelett kérdés megvalósításának keresztül vitelével közleményemmel egészítettem ki és véleményemet nyilvánítva egyideüleg legszükségesebb főpontokat összefoglalva javaslataimat elő is terjesztettem. Ugyancsak ezen közleményünk alapján egyidejűleg ezen szőlőbiztositási szövetkezetek tárgyában Tapolcán a „Balatonvidéki Gazdakör" nagy gyűlést hívott össze, amelyen a szőlők jégkár elleni biztosítás kedvezőbb tétele erdekében országos mozgalmat indit. Országos gazdagyülés egybehivását határozati javaslatba hozták, amely gvülésen lenne tárgyalva a szőlőuiztositó szövetkezet, a dohány jégkár elleni biztositassal egyetemben. Itt lenne tárgyalva a részletes pontok megállapítása, amelynek alapján létesülnének szőlő- és dohányjégkár elleni biztosító szövetkezetek. A „Balatonvidéki Gazdakör" ezen országos mozgalomhoz való csatlakozasra íellogja Invni az összes gazdatársadalmat. Fö'em Illem, hogy az első bevezetés már a pécsi országos kiállítás akaimával Heitelendy Ferencz főiendihazi tag Msz. O. E alelnök resz rol m-gtétetett az országos borusziti kongresszuson. Igy ezen előterjesztest részletezni nem uk.rom, meit fölöst ges munkát is végeznék, csakis a „Bolás/ati Lapok" 3u. es 34. számában a szőlobizlosilási szövetkezetek L-les.léséről szóló felhívásunk és kezdeményezesünk alapjan megindítóit országos mozgalom azon resz. t ohajlom e lapban ismeitetni, amelyeket leginkább szükséges, hogy alapföllételeAnek a gazdakö zönség el is fogadjon. Az ország szölőkuiturájának további fenlarlása és lejlesitesének erdekében Szabolcsvarmegye gazdáinak is csatlakozni kell és az országos mozgalom alkalmával a szabolcsvarmegyei jégkár elleni biztosito szövetkezet letesitését be kell jelenteniük. Ezen szövetkezetek rnegvalósitasa kétségtelenül áldásthozó lenne ugy a kis-, mint a nagyobb szőlőbirtokosra, igy szőlészeti szempontból ehhez a kérdéshez én is hozzá kbánok szólani. Mielőtt azonban a szőlőbiztositási szövetkezetekről es azok hasznos oldaláról véleményemet elmondanám, előbb ra kell mutatnom a szőlő kis- és nagybirtokos osztálynak a szőlészet terén ez ideig tapasztalható számítás nélküli eljárásra. A szőlőbirtokosok nagy része amilyen nagy szorgalommal fogott hozzá a kipusztult szőlői felújításához., ugy szólván tullázasan kezdték a homoki szőlők telepitesét és a homokföld tulajdonosai még pedig számítás nélkül csinálták és csinálják még ma is — Amint tudjuk — óriási árat adnak a pusztahomok földekért es még ma is sokkal nagyobb a homoki szőlőtepités, mini a hegyi szőlőink ujáültetése. Részletekbe nem akarok bocsátkozni, de ez inkáob hátrányosnak mondhato borkereskedelmünkre s igy már igazán idej Í lenne a homoki szőlők telepítéséi beszüntetni. A jövő elé gazdáink nem tekintenek, pedig elég intő példa lenne Franciaország szőíőgazdainak mai helyzete. Ma mi is ugy állunk, liogv a legtöbb gazda a szőlő rendes ím gmunkálásával legkevésbbé sem törődik, a jégkár elleni biztosításával nem foglalkoznak. Fő céljuk az, hogy a sivár homokon o'csó szőlőkertet létesítsenek, meri ez a laikus felfogása szerint a szőlő részt-re minden tekintetben igen alkalmas. Abban a vérmes reményekben ringalják magukat, hogy nagy jövedelmet hoz majd pár év múlva. Azonkívül a szőlészeti szakképzettséget ugorka-fáról leugrálnak tekintette s tekinti mi is sok szőlőbirtokos igy azt a tudást, amely ily szőlő megmivelé éhez tényleg szükséges volna, abszolúte semmibe sem veszi. Tehát ezzel a fonák felfogassal találkozunk már a szőlőtelepítés megki zdésén.d. — Sajnos, de ugy van ma is, hogy bármi jót és tanulsagost közölj-in b.iriu -lyik szakla.i, az a szőlőbirtokosnál méltánylásra alig talál. Tovább megyek. A homokföld tulajdonosai a s<illők te.építésébe gyorsan belefogtuk, egymást ugrálta., bele és miután sem a gyökeres vesszővel, sem pedig ,i homoktalajra alkalmas =zőlő fajtákkal tisztába nem w>l tak, amilyen olyan, össze-vissza sztdelt sima vess ő kaptak, azzal ültették be földjüket. Hál biz-ny ugy ál unk, hogy ha a legkisebb szőló gazdatói kezdve a nagy szőlő birtokos szőlő gazdaságát megtekintjük, ta álunk 10 — 15 fajta szőlőt bornak valót, úgyszintén csemege szőlővel is épp igy állunk, már pedig mind ez a homok talajra alkalmas szőlőfajták ismeretlenségének bizonyítása mellett tanúskodik. Ha pedig teljes akarat tudásával telepíttetett a szőlő, ugy sokkal nagyobb tudatlanság rovására írandó, amennyiben ismét nem voll tisztában az értékesítési viszonyokkal. Mert szerintem kél cél lehel: vagy csemege szőlő telepet létesítünk vasúti közlekedés közelében, vagy pedig homokon közepes minőségű tömeg bort termelünk, de soha sem faita nehéz borokat, erre hivatva csakis a hegyaljai szőlőnk van és nem is szaba t a homoki szőlőket versenyképesnek fajta bor tekintetében a hegyaljai boraink m Hé állítani. Ha ezt lennek, ugy saját magunkkal jönnénk összeütközésbe. Világpiacon a hegyaljai szőlőink tartják fönn Magyaroi-/ag borászatának hírnevét, igy e mellé kell állanunk val.i mennyiünknek. Nagyobb szőlők rendezésénél szőlő intézőket alkalmaztak földbiitokosaink es nagyobb uradalmaink, de sajnos nem ezen sz.akembeiek utasilasa szerint járlak el sőt nyíltan megvallva nagvobb uradalmak szőlő gazdaság rendezésénél nem is szabad volt véleményüket annak hasznos oldaláról nyilvánítani, csakis az uradalom mindenludó tőtiszte által előadott munkát volt liivalva ponltól-ponlra végrehajtani. Igy cégérnek szerep. lt a szőlőinléző, de a szőlőbirtokos előtt pedig azon reményben, hogy ha már szőlőgazdjságuk kezel sére tisztet tartanak, eleget tettek a szőlő iránti kötelességüknek ; kész a szőlő csak ter. mnie kell. Ilt is elkövel!e< szoio bir okosaink egy fő hibát és pedig azzai, hogy ha m..r nagy kiterjedésű szőlőgazdaságot letesitettek, miért nem ruházták föl s/őlészeli szakképzettséggel bíró tisztjüket, külön álló rendelkezési joggal? — hogy ha ez.t teszik kezdetben, mennyire másképen alakul szőlőjük jövedelm. zösége. Bizony igy áll a dolog annak akinek a legtöbb beleszólása lenne a szőlészet rendszeres vezetésébe, az nincs oly jogokkal felruházva és igy mint szőlé.-ze i szakember legkevésbbé értékesítheti in^gát. 11a pedig akarná s/.aktudását hasznosítani ugy ellentétbe jön a főtiszttel, akinek kiadott rendelete fölött még elmélkedni sem szab d. Amint azutan az igy létesített szőlő évn> évre nagyobD befektetést igényelt és már a tiágyáz.'s iszükségessé vált, beállott az elkedvetlenedés. A s/.ő ö birtokos a fentebb emiitett módon telepilett s/.olője ulán a 4 - ik évben igen nagy jövedelmet várt, de a mini látta, hogy számítása hibás alapon készült, először meg ingotl a bizalma kezelője iránt (amivel lulajdonképen föl sem rubazta) és a szőlőbeni hitét teljesen elvc-z.itette. A gyenge állapotban lévő szőlőtől lulnagy termést követelnek s ha az esetleg a term -lő kívánságát nem elegili, ugy beáll a szőlővel való nem tör<döm-eg. Továbbá ha a szőlőt valami elemi csapás éri, ugy gondolkoznak, hogy a szőlő valamely évi rendes munkája elmaradhat. — Legalább megmarad az illető munka költsége. — A nem bánonuág oka NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza^ 91 - S • (Saját ház.)