Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-29 / 52. szám

4 52 ik szám. NYIRVIDÉK 1907. december 29. — Köszönetnyilvánítás. A helybeli jótékony Nőegylet részére méltóságos DessewITy Marianne grófnő a Nőegylet védnöknője, mint minden évben, úgy az idén is megküldte az évi 200 korona kegydijat. Fogadja a nemes grófnő kegyes adományáért hálás köszönete­met ; özv. Básthy Barnáné, n. e. elnök. — A „bilifkom" szó eredete. Kállay András Utazás Nyíregyháza körül c. cikkében a billikom szot a tót bieli konj (feher ló) összetételéből származtatja. E magyarázat egészen téves. Már Sándor István (Sokféle VIII. 101.), majd S arvas Gábor (Magyar Ny lvőr XVI. 178), Pnkkel Marián és mások is kimutatták, hogy a magyar billikom szó a német willkomm átvétele, amely a németben, üdTÓzlégy, Islen hozolt" on kivül, kupa, serleg' jelentésben is szerepelt s a régi magyar nyelv­ben is előfordult még mind a két értelemben. Tehát a feher ló és a billikom semmi kapcsolatba sem hozható egymással. Filológus. — C-ak egy gyertyaszálat. A József szanatórium céljaira gróf Vay Gábor főispán úr gyermekei mejtaka­rított pénzükből 20 koronát adományoztak. Fogadják érte az egylet hál.s köszönetét. Valamint ünnep első napján a rk templomban történt gyűjtés 80 kor eredményezett. — Karácsonyfa ünnepélyek. A mult vasár­nap délután három karácsonyi ünnepély zajlott le a jótékonyság jegyében városunkban. Dé után 3 órakor a Leányegyesület tartotta meg első karácsonyfa ünnepségét a főgimnázium torna­csarnokában, szép számú vendégek előtt, ki­osztva a szegény leánygyermekeknek a leg­szükségesebb téli ruhákat. Az ünopp >lyen Luk­rics Károly r. k. segédlelkész mondott igen stép beszédet. Ugyancsak vasárnap délután 4 órakor a helybeli jótékony Nőegylet Erzsébet árvaházá­ban szokatlanul nagy számú intelligens közön­ség gyűlt egybe, hogy az apátlan és anyátlan elhagyott árva gyermekeknek meggyújtsa a szeretet ünnepén — mint minden évben, ugy az idén is — a várva várt karácsonyfát. Jól esett látni a gyermekek áhítatos boldog arckifejezését, amiűt a meggyújtott karácsonyfa köré sorakozva szent énekeket énekelve meg­nyitották az ünnepséget. Az alkalmi bestédet Petrovits Gyula r. k. apá*-. plébános tartotta. Szavait mély csendben hallgatták vésjig. A re­mek szárnya'atu ünnepi szónoklat után a gyer­mekek énekeltek é» szavaltak felváltva, majd Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató, a Nő­egylet örökös titkarja rövid — a már tőle megszokott — szavak kiséretében kiosztotta a Korányi Irénke és Palicz Hona-féle alapít­ványok kamatait a két legjobb magaviseletű árvának. Az ünnepély azután a Leffler Sá­muel imája után véget ért. — A közönség lassacskán eloszlott — mé? sokáig gyónyör­ködveazelhagyott gyermekeknek boldogságában. A harmadik ünnepség az Ipartestületben zajlott le, amelyet a r. kath. elemi iskola ren­dezett karácsonyfa játékokkal egybekötve. Szinre került az elemista iskolás gyermekek előadá­sában az „Angyalszivek karácsonya" és a „Téli rege", A tiszta jövedelem 260 kor. volt. — Eljegyzések. Kardos István polgári fiu iskolai igazgató e hó 28-án tartotta eskü őjét Zsukovszky Clementine urleánynyal Budapesten. Weinberger Ferencz dombrádi földbirtokos eljegyezte e hó 22-én dr. Meisels Adolf beregszászi ügy ved Bereg­vármegye tb. főügyésze leányát Ilonkát. Staub József eljegyezte Wéber Rezsint. Iáby Andor eljegyezte Gergely]fy Annuskát, Má­riapócson. — á Lcényegyesület tea estélyc mint az előre látható volt, fenyesen sikerült. A közönség a Korona nagytermét teljesen megtöltötte. Lapunk zártakor vette kezdetét a tarka színpad, amelyről következő számunk­ban bővebben fogunk referálni. — Gyfiszrovat. Alulírottak fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó feleség, gyermek, testvér és rokonnak ifj. Nádasy Andrásné, szül. Szmolár Erzsébetnek, folyó hó 24-én történt gyászos elhunytat. A megboldogult hült teteme folyó hó 26-án d. u. 3 órakor fog az ág. h. ev. egyház szertartása szerint a Zöldség téri gyász­házból a vasút melletti temetőben örök nyugalomra té­tetni. Nyíregyháza, 1907. dec. 25. Áldás és béke po­raira! Nádasy András férje, Pisti gyermeke, Szmolár Pál és neje, Racskó Zsuzsánna szülei, Szmolár Ilona férjével Garaj Józstffel, Szmolár Mihály feleségével, Na°v Juliannával, testvérei, Kovács Mihály' feleségével, özv. Racskó Mihályné nagyszülők, Nádassy József feleségévi 1 Bacskó Juliannával mint após és anyós, Nadassy Zsu zsánna sógornője. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk felejthetetlen jó fetj, edes apa, nagyapa, sógor és rokon Javorrek Kálmán tolyó evi december hó 26-án, délután 3 óra­kor, eletenek 65 ik évében s a halotti szentségek áiia­tos felvetele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultnak földi maradványai folyó hó 28-án délután 3 órakor, életenek 65-ik évében s a haloti szentségek ajtatos elvétele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultnak földi maradványai folyó hó 28-án délután 3 orakor fognak a róm. kath. egyház szertartása sze­rint a Virág-utcza 34 ik számú gyászházból örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó ^ . V Cggel 8 Órak0r az egek Urának bemu­tattatni. Nyíregyháza, 1907. evi december hó 26-án Áldás es beke lengjen porai felett! Özv. Javorrek Kál­manné szül. Fülöp Amália neje. Elek, Béla es Emma gyermekei Kürthy Irén, Kürthy Amália, Kürthy Jani Kürthy Margit, és Kürthy Mjriska unokái. Özv. Djssewffy Kálmánné Wouvermans Zelin, ugy a maga, mint gyermekei Aurél, Manó és Mária özvegy 1 Várady S'akmáry Elmérné, Közepessy Kálmánné D's­1 stwffy E'nma férjével mint testvér és ennek gyermekei, 1 valamint néhai Dessewí'fy Ilona Közepessy Mórné gyer­m kei, valamint a nagyszámú rokonság nevében mély fajdalomul íl jelenti felejthetetlen férjének, apának, test­vér, nagybátya, illetve sógornak Cserneki és Tarkeői Dessewffy Kálmán birtokosnak hosszas szenvedés és a hilotti szentség ájtatos felvétele után életének 63-ik, há­zasságának 40 ik évéb»n, folyó hó 20-án reggel tör­tént csendes elhunytát Boldogult hült tetemei hétfőn folyó hó 23-án délután 2 órakor, a róm. katholikus anyaszentegyház szertartása szerint fognak a csa'ál nyirábrányi temetkezési he'yén őrök nyugalomra tétetni. Nyirábrány, 1907. dec. 20. Áldott legy n emlékezete! A legmelyebb fájdalommal tudatjuk forrón sze­retelt egyetlen jó fiunknak, testvéremnek, sógoromnak és k reszt-apámnak, a ragyszámu rokon-ág nevében is C-ulhnai László Pál VIII. osztályú gimnáziumi tanuló­nak életinek 19 ik évében f. hó 21-én éjj I hossz is szenved-s utan történt csendes elhunytát. S eretett ht­lot uok földi maradványai folyó hó 23 án d dulán fél 3 órakor fognak Ujfehértón rövid ima ulán a családi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. S>gesvar, 1907. évi deczember hí 21-én. Egyetlen testvére: lluska — férjivel Brró Splényi Victorral. Kereszt-fia: Gézuka. Bánatos szülei: Csuthnai László Imre és neje : bernát­falvi és sztrippai Bernát Ilona Beke lenpjen porai felett! Br. B.barczy Jenő é-s neje nagybányai és német­szögyenyi Jósa Jolán fájdalomtót lesujtvn jelenlik, hogy felejthetetlen, drága egyetlen kis fiók, Kírolyka, kará­csony este napjának reggelén 8 ónkor éleiének II ik hónapjában kilehelte leikét. Edes egyetlenünk dec. L'G án fog a gombai r. k tlh. templomban beszenteltetni, s ugyanakkor d. e. 12 órakor a gombai sírkertben nyuga­lomra tétetni. Kelt Marczaliban (Somogyin -gye) 1907. dec. 24- n Múlásod könnyű volt és tiszta, M ként az égbe vi-szaröppenő sugároké !" Az örök világosság fényes­kedj k neki!" Ipariskolai tan t k országos gyűlése. Az országban működő i41 ipariskohi tanítótestület kikül­döttjei a vallás- és közoktatásügyi- valamint az ipar­és kereskedelemügyi minisztérium — főváron - és az országom ipai< gyesület képviselőinek j lenleteben B uda­pesten folyó hi 22-én g;űl>st tartolt. G íjuk, az iptr­ís'volákbin mü ödi tanítók országos egyletének a meg­alakítása volt Az előkészítő bizottság által kidolgozott alapszabály-tervezetet némi módo-itassal elfogadtak s annak erf-lmében e;yhangu lelkesedáss 1 elnökül Agotay Lajos budapesti rajziskolai igazgatót, 20 budtp.sli, 40 vidéki választminji ta^ot, megválasztották. E'.zel több mint ki évtized n táplát oliaja teljesült, a hazu ipariskolákban működő tanítóknak s igy most már mrdjukhan le-z. hogy eddig -zerzelt tapasztaltaikat az ip.iro. tanu'ak ne elésoktatásánik lejlesztese és szolgálali viszonyaiknik szabi'yozása erde';el»e í, ez ú'.on érvényesíthessék. E gyűlésen vármegyénkből csak a nyirtgyh ízi ipariskola tan'e;tülete volt képviselve O.sov-zky Gyula igaz*aló-tinitóval, ki 21-én az elő készítő-bizottság gyü'ésén is tevékeny reszt vett s a megalakult Ipariskolai Tanítók O szágos L íyesületenek választmányi tagjává válaszlatot . - Dalestély Nyírbátorban. A „Nyíregyházi Dalegyltt" az .908 ik év január havában nagyobb sza­bású táncol összekötött dalestélyt rendez Nyírbátorban. E-zel a dalegylet egv ujabb kellemes emieket oh.jt tűzni koszorújába. H sszük és reméljük, miszerint a nyírbátori kirándulás Nyírbátoriaknak kedves és emleke­zetes napja marad és hogy dalegyleiünket jövőre is sziv<Sun fo'iák látni, otthonukban. Előre jelezhetjük, miszerint a daleslélyi műsor válogilolt népdalok és klassikus zenei darabok összeállításából fog állam. — A gye: illek népkonyha, a nemes s'.ivu en­berbarátok és a Leány egyesület odaadó munkássá/a folylán napról-napra erősödik, tejlődik. A mint bilijük, Jakobovits Mír ur ingyen áte gedte a jelenlegi kon/ha melletti bolthelyiséget a Bazár épületben, ahol ujabban 20 szegény fin gyermeknek fognak meleg ebédet adni. Itt nincs szüksi'g commentária, a teltek és tények ma­gok beszélnek ! — Nyilvános köszönet. A helyb h jolekony Nőegylet által fenntartott Erzsébet árvaház részére a következő adominyokat kap'am: Dr Korányi E idrené 10 kor., Grohmann Gézá .é R kor., Ruttkay Gyula 4 kor., Palicz Jánosné 2 üveg bor. 4 üveg belőtt, N. is. kötényre valót. Gyurcsánv F- rencn • alnn, dio, nszt. Gsengery Mihályné liszt, Lakner ö lön „13 db. kalács, Filadefn diaconissa olthon 12 db. Újtestamentum^ Ko­vács Andrásné egy zománcozott tál, egy vedér, 1< abry Dezsőné egy üveg méz, B irger Marc-uka e^y á«y babával. Mult számunkban tévedésből Hoíf nann Adollne nem ;0 hanem 1(M db. narancsot adományozott. Fogadjak erte hálás kösöneemt. özv. Básthy Barníné n. e. elnök. — Hirlapárverelés. A nyíregyházi kas ino az 1908. évre megrrndelt hírlapjait folyó évid cember In 29. napján delulán 2 órakor tagjai kör b n ehrvereli — Grujtoiratás. Ka ácso y másodnapján este 9 óra 'ájban a Schattner Alajos Sely m-utca vég n 'cvo szecska és favágó telep előtt dhala'ó nndir-őrszem figyelmessé | uti az onnin kitóduló nehéz fojtó fiU­szagra Azonnal felláiniázla az ember kel a kikn. k se­gítségével csakh.mir lokalizálták a lappangó tüzel. A viz-galat során aztán kideiült, hogy a', egés'. te'ep le van locsolva potróleumm il, az egyik sarokban a lu esz por volt I ön ve ugyancsak petróleummal, a szecska­vágóra pedig pelrób umba áztatott zsák volt terítve. Az esetről azonnal jelentést lettek és Schattner Alajost másnap letartóztatták. — Öngyilkosság. Nagy feltűnést keltett karácsony másod napjin a megdöbbentő hir Kisvárvan, hogy Gaal L josné urnő szül. Fiisch Malvin öngyilkosságot követelt rl. Gaal Lajos a kisvárdai knesktdlmi es iparbank pénztárosa pár hónap elölt esküdött meg szerencsétlen véget ért feleségével, a kivel, mint mond­ják a legnagyobb boldogságban élt. Hogy miért kövelte el az öngyilkosságot nem lehet megállapítani, mert semmi levelet nem hagyott hátra, azóta pedig eszme­letlenül fekszik, úgy hogy életben maradásához semmi remény. Különben a rövid értesítés a következő: (>aal Lajosné e hó 2G-án délután fél G órakor egy hat lö­vetű revolverből halantékon lőtte magát. A golyó a f. j túlsó oldalán jölt ki és egy tükör rámájába luró­dutt. Allapoti igen súlyos. — Köszönetnyilvánítás. Néhai Bleuer Sámuelnek folyó hó 19 én Bujon történt Umitése alkalmából Groák Sándor úrtól a helyteli keresztény szegények között leendő kiosztás céljából átvett 100 koronát rendeltetési helyére juttattuk, s a segélyben részesült szűkölködők nevében a gyászoló c-aládnak hálás köszönetünket n-il­vanitjuk. Kelt Bujon, 1907. december 2). Bistry Bcla, főjegyző, ifj. Deme Mihály, főbiró. — Okulásnl a kivándorolni szándékozóknak. Ostoros községből (Borsod m.) a tavasz elején, már­ciusban, nyolc ember Amerikába ment. A nyolc embert a brémai Missler cég ügynökeinek csábításai bolondí­tották el. Csodákat meséltek nekik Argentínáról, az aranyországról, ahol mindenki egy év alatt több vagyont szerezhet, mint itthon egész életében. Az atyafiak hittek az ügynök szavának és elindultak — az arany után. Amerikába érve, nagy csalódásra ébredhettek, mert falujokba azóta egyre-másra küldik a leveleket, a me­lyekben kétségbeesetten panaszolják el, hogy aranybánya helyett a legnagyobb szomorúságot találták Argentiniá­ban, Ostoros község jegyzője akciót indított, hogy a kivándoroltak rokonai és hozzátartozói gyűjtés utján teremtsék elő a pénzt, mely a. hazaszállításukra szük­séges. Ha nem gyűlne össze a szükséges összeg, a kín­rekedt ostorosi atyafiak kérvénynyel fognak a belügy­miniszterhez fordulni, hogy államköltségen szállítsa őket haza Magyarországra. — Mének vásárlása. A földmivelésügyi miniszter megvéteti a tenyésztésre alkalmas azon egy éves mén­csikókat, melyeket a tulajdonos bejelent a miniszté­riumnak. — Köszönet. Dr. Kauzsay Tibor ur a ief. egyház szegényelnek tiz koronát adományozott. Ez uton is ki­fejezi hálás köszönetét Nyíregyházán, 1907. decz. 23, a ref. egyház. — A város által fenntartott szalmafonó köz­műliely működését a Hatzel-téri városi épületben 1908. jan. 7 én megkezdi. Beiratkozni lehet Bacsó Iíona ta­nítónőnél Honvéd-utca 5. szám. — A nyíregyházi Iparos ifjak Önképző-E^ylete saját p;nztára javára folyó 1907. évi dtc^mber 31-én, azaz „Ó-év" utolsó estéj n az Ipartestület dUztermében családias jellegű műkedvelői színielőadás, dal, szavalat és tánccal egybekötött vígestélyt rendez. Belépti dij : Szemelyjegy 1 koronr 40 fillér. Gsaládjegy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak. — Szilveszter est. Akereskedő ifjak egylete sa­ját helyiségeiben e hó 31 én este nagyszabású szilvesz­ter estet rendez. Vendégeket ÍZ egylet szívesen lát. — Karácsonyi jótékonyság. Ifj. S-alánczy Fe­rencné szül. Matyasovszky Strol'a úrnő Nyírbogdány községben 11 árva gyermeket a karácsonyi ünnepek alkalmára teljesen felöltöztetett s nekiek karácsonyfát állíttatott. Továbbá több szegénysorsu, gyámolító nél­küli öreg asszonyt uj ruhanemüekkel látott el. Ezen párosulatlan nemes cselekedetéért és jó szívüség ért e kis árvák és szegények nevében fogadja hálás köszöne­tünk őszinte kifejezését. Maradtunk Nyirbogdánylan, 19 >7. december 27-én, mély tisztelettel : Tóth András és Sinka László, községi hitesek. Papp Imre, köz-égi főbíró. — Szózat a magyar gazdákhoz. Dessewffy Aurél gróf, az O. M. G E. elnöke, a karácsony alkalmából szózatot intéz a magyar gazdákhoz. A szózat konsta­talja, hogy a magyar gazdatársadalom a kötött ki­egyezést sokkal haszno-abbnak talalta, mint az ennek helyében egyedül lehetséges megoldást: az ingatag viszonossági alapra való helyezkedést. A tíz esztendőre megszilárdított szerződéses viszony kétségtelenül bizto­si ja a háborítatlan munkálkodás és a békés fejlődés lehető-égét, aminek céltudatos kihasználását a belső állapotainkra vetett tekintet parancsofólag követeli. A szózat részletesen foglalkozik a lefolyt esztendő gazda­sági bajaival, a pénzpiac válságával, az általános drága­sággal, a munkáshiánynyal és következményeivel és a berrnozgalmakkal. Érdekeink védelmét — újymond — ne a kormányok jóindulatától. Az egyetlen bizton tamaszt csak őnerőink szervezésében, egyesítésében ta­láljuk fel. Minden érőnkből sürgetnünk és támogatnuik kell az érdekképviselet kérdésének megoldását, azzal az előttem kétségtel,n, s a külföldön is iga olt föltevéssel, hog>' az érdekképviselet törvényes szervezése a gazdasági egyesületeket nem mellőzendőkké, ellenkezőleg, annál szükségesebbekké, működésüket fonto abbá teendi. A szabad társulási alapon nyugvó intézmények megerősí­tésére minden köiülnények között tömörülni kell a magyar gazdatár.-adaloinnak, mert ezek maradnak aka­ra ánac legközvetlenebb, legfüggetlen bb kifejezői. Azért a létező gazdatársad dini in ézinények megerősítési elsőrendű fö adata marad mindvégig a gazdaközönség­nek, kétszeresen a mai még rend zetlen és nehéz vi­szonyek között, mert a jövendő reményeit csak az egy c l felé törő akarat nyomán, fokozott tevékenység­gel és kitartó buzgalommal lehet m :gvalósitanunk. — Fa eladá«. A sóstói erdőben kivágott tűzifa becslése mint halljuk a héten bevégződik és az árusítás január közepe táján kezdetét veszi a helyszínen. — Cigányzenekar országos versenye Debrecen­ben. Zilahy Gju'a színigazgató tervbe vette, hogy a tolyó szezon során országos cigány zene-versenyt rendez a debreceni színházban. A cigány zenekarok versenyere m ghivja az ország összes nevesebb zenekarait. A verseny napokon át fog tartani s jury fogja odaítélni az értékes julalmakat. — Megfagyott gyermek. Szentkarácsony estély én Kuvács Gizike G éves kisleány, ndg édes anyja az éjféli misén volt, kiszökött otthonról és bizonyosán eltévedi, mert másnap reggel a Kalló felé vezető úton megfagyva ta'álták meg. — Az uj 100 koronás aranyérmek. A százko­ronás milleniumi aranyérmek kibocsátása halasztást szen­ved, mert az érmek verése nem sikeiűt. Az aranyakat az év végével kellelt volns forgalomba hozni, azonban az említett technikai akadályok miatt az érmek forga­lomba hozatalá'.ak haláridejét egy hónappal meg­hosszabbították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom