Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-29 / 52. szám

4G-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. november 17. 7. Körvadászat volt a mult hetekben valamelyik vasárnap a Császárszálláson. Sok vadász, jó kedv és kevés nyul volt. Ez ugyan nem tartozik a dologra. A • adászaton urak és parasztgazdák vetlek részt. Négy órakor délután vége lett a körözésnek és kiki igyekezett erre, vagy amarra — esetleg hazafelé. Hogy voltak olyanok is, a kik még harmadnap sem jutottak el hazáig, azt mindjárt meglátjuk. Szerdán délelőtt beállít egyik helybeli üzletbe egy gazda, a ki szintén ott volt a vadászaton. Megismeri a tulajdonost, a kivel együtt vadáizott vasárnap és igy kiált fel: Adjon Isten! — Hát a tekintetes úr már itthon van ? llj valakiről észreveszik, hogy nagyon kivár.csi, annak még az is újságol, akiről tudva van, hogy semmi újságot el nem hisz, mert ő maga c-ak tévedésből mond igazat. Vannak aztán olyan Istenáldotla jókedélyü fiuk, akik az igazat is egy kis kigondolt nem igazzal vegyitik, de akik aztán ha belemelegednek, sült hazugságot is tálalnak fel, de akiknek hivői azért mindig vannak, mert a valónak bizonyult híreikre e/erszer is visszatérnek azzal, hogy : ugy-e iga'/at mondtam! Főispáni, törvényszéki elnöki, vagy egyéb változás azlán tág teret nyit, hogy Szolnok, mint Magyarország kellős közepéből kiindulva a szélrózsa minden irányából bukkantanak fel egy-egy nevel s ha hiszékeny táborra akadnak, hercegileg mulatnak, hogy szinte belevörösödnek. Mire a kaszinóból az ulcára érnek, a híreket mint a legalaposabb értesüli st, mások adják elő miguknak a kitalálóknak. Nyilt levél Tótli JózHef jegyzői egyleti elnök úrhoz. Tisztelt Barátom! Mindenek előtt fogadd őszinte elösmerésemet azon kiváló qualitásu eljárásért, mellyel a Nyírvidék f. évi 49. számában megjelent) cikkre válaszoltál. Engedd meg azonban, hogy ez alkalommal kipótoljam felszólalásodat. Cikkeid tenorja mutatja, — s másként nem is lehetett, mert időd nem volt rá — vagy talán nállatok tényleg nincsennek jelen az alább vázolandó körülmények, — hogy csak a főbb motívumokra terjeszkedtél ki, az alábbi — népünk kivándorlási hajlandóságát nem kevésbé megmagyarázó — factorokról nem emlékeztél meg. Én — veled együtt — koros ember vagyok, maholnap 33 esztendeje, bogy a nép között élek. dolgozom nekik, érettök s az ö érdekükben. Megfigyeltem hajlamaikat, ösmerem terheiket s azon okokat, melyek őket a kivándorlásra csábítják. És én ma sem mondom azt, hogy a kivándorlás kizárólag a földéhség következménye, — a közteher nagysága s az urak elleni gyűlölet — okozata volna; hanem igenis állítom, hogy a kivándorlás oka e kor levegőjében van. — Immár a löldmüves nép között is elharapódzott nagyzási hóbort, divat hajhászat, a könnyebben való megélhetés csábereje: főleg pedig abban leli magyarázatát, hogy a dollár értéke ötször annyi, mint a koronáé s aki Amerikában megtakarított 50 dollárt és haza küldi azt, 250 koronát kap érte az itthonn maradt család. — No hát ezt utánna csinálni, a földműves napszámos munkabérét 5—6 koronára emelni — mi nem tudjuk s igy a kivándorlást megakadályozni nem birjuk. Ehhez kevés a jegyzői tudomány — jóakarat és hatványozott hazafiság is. Visszamenve csak a 6ü-as évekre. — minő óriási különbséget találunk a földműves osztály akkori s mai életmódja között. Akkor az édes anyámnak, aki a szerény javadalmazásit szabolcsi ref. pap felesége volt, — egyetlen lekete selyem ruhája volt az ünnepnapokra, s ma a 10 magyar holdas kis gazda lánya 2—3 — gyakorta uzsora kamatra külcsönzött pénzen vásárolt — selyem blous és szoknyával megyen férjhez. A napszámos ember családja abban az időben krumplit s darát evett, ina Balsán is tele vannak a szatócs üzletek theával, rummal, ruszlival, kávéval stb. melyeket községem lakossága hihetetlen mennyiségben fogyaszt. 1861-ben — az 1800 holddal rendelkezett Szemere Ödön szabolcsi birtokos — kocsit vett menyasszonyának hazahozására — melyet — jól emlékezem rá hogy szaladtam gyermektársaimmal megbámulni s ma a jobb módii gazdák is erősen használják, valamint a sárga és tekete ködmönöket is, melyeket 20 év előtt csak a mágnások viseltek még. Tagadhatatlan tény, hogy a közművelődés fokozó dásával hatványozódott a földműves nép életszükséglete is, melyre nézve a fedezetet itthonn megkeresni nem tudván, kivándorol dollárokat keresni és küldeni haza, mert bizony itthon annyit keresni, semmiféle foglalkozásban sem tud. Ösztönszerű természetünk, — hogy ha már tényleg nem vagyunk is — de látszani - többnek akarunk többi embertársainknál s ez a nagyzási hóbort ássa meg legtöbbször a családok sírját úgy fent. mint alant. Me vagyok győződve, hogy ha a „Nvirvidék" cikk irója megfigyelte volna az élet fentebb vázolt jelenségeit nem irta volna meg azt a cikket. Deák Ferenc mondotta, hogy „minden intézkedés előbb vagy utóbb — megdől •— mely az emberiség természetszerű ösztönével ellentétben áll." Így sült el hátrafelé a Széli Kálmán puskája is, melylyel a kivándorlást megakadályozni célozta. Ö is a községi jegyzőknek tulajdonította a kivándorlást, mert abban az időben 4 kor. salláriumért eszközöltük ki az útlevelet. — azt hitte, hogy ezen sallárium érdekében mozdítjuk azt elő: elrendelte hát, hogy a jegyzők ingyen tartoznak az útlevél kieszközlése érdekében közreműködni. úgy gondolkozván, hogy inkább visszatartjuk a kivándorlókat, semhogy ingyen dolgozzunk: az eredmény az lett, hogy a kivándorlás erössen hatványozódott. Az előtt 300—350 frt volt szükséges a kivándorlás költségeire, ma a Cunárd hajókon 180 frt is elégséges. Azon körülmény, hogy községeimbe évenként 28—30 ezer koronát küldöznek haza Amerikából, melyből a régi adósságot kifizetik, az itthon maradt család jól meg él sőt kisebb nagyobb összeget megtakarítva, többen tulmagas áron földet is vettek, mozdította elő a kivándorlást és emelte fel az ingatlan értékét eddig soha sem tapasztalt niveaura. Ismételve fogadd elösmerésemet. lialsán. 1907. december 27. Igaz barátod: Horváth íiyiila. A madárvédelem. Amikor a tél közeledik, akkor az állatvédő-egyesületek mindenkihez azt a sürgős kérést intézik, hogy gondoljanak az éhező madarakra. Ez a kérés nagyon indokolt és humánus. Mindenki, akinek csak kis kertje van, tudja azt, hogy mily mérhetetlen kárt okoznak a falánk hernyók. A madarak pedig a hernyók pusztítói. Hogy mily nagy tömegét a hernyóknak képesek a madarak elpusztítani, azt kiszámították. Egy fészek 5 fiatal madara naponta fejenként 50 hernyót, tehát összesen 250 darab hernyót eszik meg. A fiatal madarak táplálása állag 30 napig tart, eszerint 7500 hernyót pusztítanak el. Ha ezek után kiszámítjuk a gyümölcsösre ebből származó hasznot, a következő eredményre jutunk: Számítsuk a hernyóidényt 30 nappal és tegyük fel, hogy minden hernyó naponta csak egy virágot eszik meg, amely gyümölcsöt szolgáltatott volna, akkor kertünk ez idó alatt 225,000 virággal, illetőleg ugyanannyi darab gyümölcscsel lett volna szegényebb, ha a madarak nem irtották volna a hernyókat. Madárvédelmi célra évente a legkülönbözőbb alakú etetőházikókat hozzák forgalomba. Ezek ugyan sokszor igen csinosak, azonban az a hátrányuk, hogy a madarak nem igen mernek belejük mászni. Minden különös költség nélkül bárki könnyen maga készíthet eledehaitól, amelyei tapasztalatilag felkeresnek és használnak a madarak. Egy egyszerű virágcserép drótra akasztva igen praktikus eledeitarló. Hogy a verebeket távol tartsuk tőle, dróltal a virágcsirép alatt fényes üvegpálcát erősítünk meg. A veréb gyáva és nem közeledik, csak a földre hullt magvakat eszi meg. Ezeket a tartókat napraforgó-, kendermaggal, kölessel, vagy hasonló maggal töltjük meg. Csakhamar őrömmel fogjuk tapasztalni, hogy az apró madárkák egész serege fog ott ülni és civódni egymással. A vig cinege szereli a szalonnát, a liba- vagy csirkepecsenye csoatjait is, amelyeket a fákra felaggatunk. Aki valami különösen csinosát és érdekes dolgot akar csinálni, az egy megnyitott kókuszdiót aggat fel. Azonban a kókuszdiónak még rostokkal kell bírnia. A dióba lyuktojásnagy águ lyukakat furunk, ugy, hogy a dió édes magva kilátszik, A madár a dió rostjába kapaszkodik és ugy falatozik. A cinege igen vidám játékot üz az ilyen dión. Ha ezt a balkonra vagy pedig ablakunk előtt felaggatjuk, mi magunk is mulathatunk a kis madár bolondságain. Az öszi vetések. to?ik. Ezért az olyan vidéken, ahol búzát nem vethetünk, jól meggondoljuk a tivaszi rozsvetést és inkább árpával vagy zabbal pótoljuk az elmaradt öszi gabonat. A tavaszi buza és rozs mive'ése általában hasonló másféle tavaszi kalászoséhoz. Lehetőleg ezeket is őszi szántásba kell vptni. Az idén azonban alighanem sok helyen kénytelenek lesznek a tavaszi szántással megelégedni. Mindkettőből többet kell vélni, mint az ősziből, mert kevésbbé bokrosodik. Kat. holdanként gépveléssel 100-120 liter, szórt, kezi vetésnel 130—170 litert kell belőlük vetni. Ugy a tavaszi búzát, mint rozsot igtn korán kell vetni. Mihelyt a föld arra valu, hozzáfoghatunk a vetéshez. Ha a föld ntm fagyos és túlságosan nem nedves. már február végén vagy márczius elején hozzálát • hatunk a vetéshez; áprilisnál tovább ne halasszuk a vetést, mert ezentúl sikert mar alig várhatunk. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület kóréból, Értesítés. Egyesülelünk központi választmánya f. hó 19-én tartott gyűlésében alábbi két pályatételt és egy vilatetelt tűzött ki ; Pályatétel. I. ,Az általános ismétlő-iskola célja.' E tétel keretében kifejtendő: Az általános ismétlő Ukola célja azon körülményre való tekin ettel, hogy az ismétlő tankötelesek legnagyobb részt 2 — 3—4 osztályt végeztek. S erre való figyelemmel, hogy feladatát megoldhassa, egyes tanfokozalain, me'y tantárgyak adhatók elő s mennyi lehet azoknak anyaga a törvényben előirt heti óraszám mellett Figyelem fordítandó annak a kérdésnek megoldására is, hogy mely népoktatási jeleggel biró intézmények (tanműhelyek) alkalmasak pótolni az ismétlő iskolát, illetve biztosithatják az ismétlő-iskolai tankötelezettség alóli mtntességet. — II. Van-e létjogosultsága a vármegyénként szervezendő szabad tanítóegyesületeknek ? Ha igen, miként lehetne aziránt a tanítóság érdeklődését fokozottabb mértékben felkelteni ?' E kérdés megfejtésénél figyelemmel kell lenni a következőkre: Aion érdekek, melyek a tanitók egyesülését szükségessé teszik. A hivatalból szervezett tanítóegyesületek ez irányban kifejteit tevékenységének eredmenye. Népoktatásügyünk fejlesztése cs a tanitók erkölcsi s anyagi érdekeineK előmozdítása szempontjából ezen eredmény kielégítheti-e a tanhatóságokat és tanítókat egyaránt. Azon szempont, mely létjogosultságot biz'ősit a szabad tanítóegyesületeknek. Mi feladat vár a szabad tanítóegyesületek szervezésénél a tanítókra. Vitatétel: A fonomimikai módszer szerinti tanításnál mily eljárás követendő, hogy az írás. az olvasással párhuzamban ha'adjon? Az I számú pályatételre vonatkozó legjobbnak ítélt munka jutalma, Dr. Prok Gyula nyíregyházi iskola széki elnök rézzéről 60 korona, a II. számú jutalma az egyesület részéiől szintén G0 korona. Az idegen kézzel irott s jeligés levéllel ellátolt pályamunkák alulirt elnök cimen Nyíregyházára küldendők. A pályamüvek beküldési halárideje 1903. évi szeptember 1-eje. A pályázatban csak egyesülelünk rendes tagjai vehetnek reszt. A vitatételre vonatkozó munkák 1908. évi április l-ig a járáskörök elnökeinek (Kubacska Utván Nyíregyháza, Balog János Kisvárda) küldendők. Végül választmányunk fentemiitelt határozata érti lmében ezúttal is felkérem egyesületünk igen tisztelt tagjait, hogy tagdijhátrányaikat Béler Gusztáv (Nyíregyháza) egyesületi pénztároshoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mivel ellenkező esetben kénytelen leszek a hátrányosokkal szemben 1905. évi julius 3-án laitnlt közgyűlésünk ide vonatkozó határozatat érvenyeaiteni. Kelt Nyíregyházán, 1907. dtcember '27. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Gyöngék, igen gyöngék az idei őszi vetések. November közepén sok határt bejárhattunk, mig üde, zöld vetésre akadtunk. Habár azóta voll csapadék mindenfelé, a helyzet nem javult valami túlságosan. Igtn suk vetés elpusztult, sok ki sem kelt a nagy szárazságban. Bizony nincs mit csodálkozni, ha Budapesten a búzát 25—26 koronáér', a rozsot pedig 2'2—23 koronáért vesztegelik Nagyon sok gazdaság van, ahol a szántással, vetéssel addig-addig várták az alkalmas időt, mig végre kikoptak az időből és az őszinek szánt föld üresen maradt. Aligha vetem el a sulykot, ha 30 százalékra veszem a kipusztult vetéseket és üresen maradt földeket. A meglévő vetések is oly gyöngék, hogy még közrpes termésre sem igen számithatunk. Fontos kérdés, hogy miként használjuk ki az üre sen maradt földeket, miként pótoljuk a kenyérnek való gabonában várható hiányt. Az illető földekbe a 'egtöbb helyen nem vethető más, mint buza vagy rozs, mert más veteménynyel megbolygatnánk a forgót, de meg a gazdaság nem is nélkülözheti a kenyérterményf, mert mégis csak ez a legszükségesebb, ez adja a főjövedelmet. Uy állván a dolog, nem marad más hálra, mint tavaszi búzát és rozsot vetni. Ezek ugyan srm minőségre, sem mennyiségre nézve nem léphetnek az ősziek nyomába, de — szegény ember vizzel főz. Valamint őszi buza, tavaszi is van sokféle. Van hazai fajta és számos külföldi. Azonban valamint őszi búzában nem ajánlható, a külföldi tavaszi búzából is csakvissünk hazait, mert a mi viszonyaink között aránylag ennek a vetése j ir legtöbb sikerrel. Van a búzának egy sajátságos fajtája, mely vethető akár össztl, akár lavasszal. Ez a jaróbuza. Aki ennek a magvához jut, ezt vethet. Járóbuzát Temesben és Toroniáiban szokás vetni. Az oltani gazdasági egyesületek bizonyára tudnak felvilágosítást nyújtani beszerzési források iránt. A tavaszi buza általában bizonytalan. Még a példabeszéd is azt tartja: tavasz buza, ravasz buza. Eiért csakis a mostanihoz hasonló szorult helyzetben ajánlható. Még bizonytalanabb a tavaszi rozs, ugy, hogy a j< tavaszi rozsvetcs a legnagyobb ritkaságok közé tarSzabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A békéscsabai , munkáso! thoii" intézósége az 1908. évi aratás, cséplés és más mezei munka teljesítésére mintegy 2000 munkást ajánl. Felhívjuk gazdalársainkat, hogy esetleges ebbeli keresletükkel, a feltételek közlésivel közvetlen a békéscsabai „községi munkásotthon'-hoz forduljanak. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Mesyeg) űlé.«. Mint már jeleztük is, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága holnap, e hó 30-án d. e. 10 órakor közgyűlést tart a vármegyeháza dísztermében. A tárgysorozat l'ontosabb pontjai a követke zök: A gazdasági érdekképviselet szervezése, az állandó választmány, a közigazgatási bizottság, központi választmány, a vármegyei árvaszéki szavazóbizottság, igazoló választmány, lótenyésztési, népnevelési, tisztviselői nyugdíj, jegyzői nyugdíj, korházakat felügyelő bizottságok megalakítása. — Deputáció. Az állami ti ztviselők szegedi kongresszusán a kormányhoz intézett memorandum egy példányát pénteken adti át az országos egyesület megbízásából Eckerdt Elek kir. tanácsos, pénzügyigazgató dr. Meskó László igazságüg"i államtitkárnak, mint Nyíregyházi város országgyűlés képviselőjének, kérvén őt, bogy a m morandumban felsorolt kívánalmak u. m. az 1600 koronás kezdőfizetés, az automalikus előléptetés, a statusrendezés, a lakbéremelés, a családi pótlék lendszeresitést, a nyugdij törvény revíziója, az özvegyek nyugdijának javilása s a szolgálati pragma'ika létesítése kőról közreműködni mé tóztassék. Az államtitkár ur a memorandumot átvévén, megígérte, hogy azt tanulmányozni fogja s oda fog hatni, hogy a tisztviselők jogos kívánságai mielőbb teljesítve legyenek. Ugyanekkor Kovács István Ítélő táblai biro szinten tisztelgett Meskó László államtitkárnál, kérve a nyíregyházi állami tisztviselők lakbérének magasabb fi•zetési osztályba való sorozását.