Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-08 / 49. szám

f 185-ik szám. Állatvédelmi közlemények, A madarak téli etetese. Az országos állatvédő egyesület n>iregyházi íiók­egyesüle'e megalakult. Alapszabályait elfogadták s jóvá­hagyás végett felterjesztették a belügyminiszterhez. Az egyesület működését a jövő 1908 év januar elsejével kezdi meg. Egyes állalvéd .Imi, különösen pedig madarvéd. Imi intézkedéseket azonbm megkezdhetünk már mo 3t, az egyesület működésének megkezdése előtt is. Lyen a többek között a madarak téli elelése. A mult tél szomorú, sőt megdöbbenlő intőpélda arra, hogy milyen nagyon rászorulnak az emberek vé­delmére azok a kis éneklő és rovarevő midarak, amelyek télen át is nálunk taitózkodnak. Megszámlálhat'an és kiszámilhallan mennyiség pusztult el közülök a m ílt télen, mikor a nagy hó al Jit a lartós hid°gben élelmü­ket megszerezni nem tudlak Az ornithologusok s..eiinl egy ilyen kis midár, például egy kis cinke, alig négy-öt óráig birja Ki az éhséget a téli hidegben, amikor az elfogyasztott táplá­léknak jó resze a test melegének fenlarlásához szük­séges. Ezért kell, hogy a jó emberek, helyesebben mondva : az okos emberek segitségükre siessenek ezekne.4 a kis madaraknak, amelyek százszorosan, sőt ezerszeresen meghálálják a re.'juk fordított aránylag csekély farad­sagot éa költséget azzal, hogy egy-egy ilyen áttel lt kis madár a kártékony rovaroknak, férgeknek és hernyóknak millióit pusziit ja el egy év alatt. Gondoskodjunk tehát azoknak a kis madaraknak téli élelmezéséről. De hogyan ? Erre a kérdésre is megadjak a feletet a tapasztalt ornílhologusok és a^ok a gyakorlati t redmények, amelyeket a müveit nyugoti államokban, sőt ujabban Magyarország dunántuli lé zeiben is elerlek. Ezeket a tapasztalatokat a földmivelésügyi miniszter megbízásából a magyar ornitbologiai központ állal kiadott „Uimutaló* tartal­mazza. Ebből közöljük a következő útbaigazításokat. Különösen a cinkt felék azok, amelyek legtöbb fi­gyelmet érdemelnek. Ezek telén a nehezen, vagy egyál­talán n' m talalható rovartáplálekuk pótlására olajos, zsiios magvakat keresnek és ilyenre van szükségük. Legcélszerűbb tehát olajos magvakkal és zsiradé­kokkal etetni őket. O.ajos magvak a kendermag, napra­forgó m.ig, tökmag stb. E'.eket a magvakat legjobb ugyanolyan mennyiségű olvasztott mai ha, vagy bika faggyúval összekeverni. A kihűlt és összeállott keverék­bői néhány lélökclnyi darabot törünk le és helyezzük el olyan helyre, ahol azt a kis cinkek megtalaljak A kereskedésekben „madárkalács* néven készen is lehet ilyen keveréket kapni. Remélhetőleg Nyíregyházán is kapható lesz rövid időn belől ilyen madárkalács. Az olajos tartalmú magvaknak faggyúval való ke­verése kettős célt szolgál. Egyrészt a madarak nem szórják szót a magvakat, másrészt a faggyú szinten kedvei.c eledelük. Sőt megeszik a konyhárol kikerülő husdarabkái<at, főtt rizst, továbbá a kölest, kenyérmor­zsát is. Csak vizbe, vagy tejbe azlatott kenyeret nem tanácsos adni, mert ez nyirkos időben hamar megsava­nyodik s az éhns kis madarkára kész veszedelem; bele­pusztul. Az a kérdés már most, hova helyezzük el a kis madaraknak szánt eleséget, hogy azok rátaláljanak, a szél le ne seperje, a hó be ne lepje-. Erre a három körülményre kell különös gondot fordítani. Az elsőre talán még legkevesebbet, mert hiszen a cinkékről köztudomásu, hogy azok igen élénk szemfüles kis madarak, Miíor a tél beszorítja őket az erdőből, mezőről az embeií lakások közeiébe, igen gyakran lehet látni, amint az udvaron, kertekben, az utcákon levő fákat és azoknak gályáit kisebb nagyobb csapatokban a legéberebb figyelemmel végif kutatgatják. Hamar ráta í Szinte elképzelhelellen, hogy Tessza zavarba is tudjon jönri, de most tenyleg elfogult volt, amikor szemtől szembe állottak egymással. Azóta nem találkoztak volt. A férfi kalapjával kezében némán hajolt meg a leány előtt. Homlokától füléig keskeny piros sáv húzó­dolt végig. Tessza kezet nyújtott neki: — Lten hozta ! — Most, amikor már eleggé megbűnhődtem el­jötlem bocsánatot kéim magától. De meg nem is akar­tam innen távozni anélkül, hogy isterdiozádot ne mondjak. A leány helyet mutatott maga mellett az ablak­fülkében. A férfi leült és to*ább beszélt: — Nem valószínű, hogy m-g egyszer találkozunk az életben, azeit jöttem el. De meg most már jöhettem is minden utógondolat nélkül, mert hallom, hogy ú 0'yis menyasszony. A leány aica biborlángia gyuladt s hutelen va­laszolt: — Nem vagyok menyasszony, Rabódy, ez csak mende monda. És . . . és . . . sokat adnék érte, ha meg nem történtté tehetném a dolgokat. Mindent . mindent elkövetnék, hogy helyre hozzam. Szóljon mit legyek ? Az örök nőiesség ébredt föl benne. A szerelmes nő megalázkodott a férfi előtt. Sohase volt olyan szép ez a leány, mint most, amikor szemérmesen piruló arccal, lesütött szemekkel, halkan suspgva ült ott a térti oldalán. Rabódy Gáspár fölállt és vette a kalapjat. — Kéiő. Én kiábrándultam. A leány mintegy felálomban, csodálkozva nézett rá. A férfi folytatta : — Csak azt akarom mondani, hogy teljesen meg­undorodtam az ombeieaőlés megutált, m önör.m gamat is. Azóta nem volt ital a számban és nem is lesz soha. Van nekem egy kis unokanőveiein. Messze lakik innen. Az Isten hata mögött egy kis olah faluban. Nem „juk­ker", gentry hölgy, hanem egyszerű, falusi kis leány. De . . . nagyon szeret engem. Mar régóta szeret . . . N Y I R V I D É K Iáinak é s rászoknak azok a szamukra kitett eleségre is. Epenezerl olyan könnyű őket kivájt lökből meg napra­forgószárbói készített fogókkal rabságba ejteni. Mindenesetre célszerű mégis olyan helyet keresni, ahol kevesebb ember, vagy állat jár ; tehát az udvar bátsó részeiben, vagy a kertben, lehetőleg fák közölt. Az eleséget olysn kis asztalkára h lyezzük anHy­rek pereme is van, hogy az eleség le ne hul'jon róla. L igeidő egy darab deszkát lécdi.rabokkal, va^y keskeny de-zkadarabkákk .1 kőiül szegezni. Hogy a hó be ne lepje a kilelt eleséget, c Iszerü azt valamilyen tetővel ellálni. Az ilyen tetőszerkesztésnek számtalan niórij i lehet. Gélszerű ezen felül arról az oldalról, ame;ről gyal labban fu a szél, szintén védelmezni az etető asz­talkára h lyezell eleséget a szél ellen és a hóval való befuvás ellen. Ma mir i^en praktikusan i'y.-n etetőket gyárilag is ké-zilenek. Él'igelé legcélszerűbbnek a báró tíerlcpsch állal „=; e ke z'Ht e'elő'-k -n\ hó bizonyult. Ez az elctő négy lábon ál ó telő a'alt egy kö épsö ötödik lábon ellie yo<A tt a-zl.lki A legnevezetesebb benne az, hogy a tető eresze körül üvegezett kerellel van ellátva, amely valamivel mélyebben njulik le az eleségtartó asztalxánál. Ekként az asztalkára helyezeit eleség a szél ellen telj sen védve van, azt még a szél altal vízszintesen sodort hó sem lepi be, a lakmározó kis madarak m gis a biz­tonság érzetevei csillapítják éhségükét, mert minden oldalra szabadon látnak. Ugyanerre a mintára falra akasztható e'ető szek­rényt is készit az á lami támogatással létesült „Eiső magyar fészekodu gyár' Baranya—Kárászon, (u. p. Szászvár.) A madaraknak az elelőböz való csalogatására szo­kás az asztalka szelére féldiót, faggvudarabot, napraforgó tányért függeszteni. Ha már néhány madár beletalált az etetőbe, hamar oaasereglik a többi is. Tanácsos az etetőket a tél kezdetén felállítani s időnként arra egy keves eleséget rakni. Mig na^-y hideg nii cs, a kis madaikák csak torkoskodni járn .k oda, élelmüket a szabadban keresik, ellenben kitanulja-, bo^y ott teritelt asztal vár reájuk akkor is, mikor másutt már nem találhatják meg táplálékukat. Nyíregyházán igen sok ház udvarán van elkeritelt bokrokkal és fákkal is beültetett kert s a legtöbb ilym kertben fedett lugas. Ezek a lugasok igen könnyen fel­használhatók a hasznos kis madarak téli etetésére. Akinek mórijában van, tegyen kísérletet a midarak etetésével. Nagyon sok és igen kedves gyönyö üséget találhat majd benne a télen, mikor az éhes kis vendégek összegyűlnek és vidám lakomákat rendeznek. Halából a tava>z nyiltával megtisztogatják gyü­mölcsfáikat a hernyófészkeklől és az azoktól kikelő her­nyóktól ! Hanem aztán jó lesz vigyázni a szomszéd éhes mac-káira is ! — a.—ö. Gtíardinettó. Olcsó likodalmazás. Szabolcsvármegy«i X községben jómódú, és j) erkölcsű szülőktől született a község nagy bánatára Nemes Liczi. Megtanulta ugyan az írás és olvadást, de enn k azonban semmi hasznát nem velte, mert előbb esik atyjától, majd később akárkilől olva­satlanul vette el a pénzt, s igy aztán szüleit egész fiatal korában a jómódból a nyomoi ba kergette, a jó erkölcsökből való öröklést pedig, minden tudományos tanulmány néLül, haszontalan dolognak mondla ki. Undorító életéin k egy látszólagos fénypontja van, amikor 1849-ben a visszatérő muszkák egy 2-> tagból álló c-apatát in»'gt; m dta alig egy néhányad macával s azokat egy szálig levágta. Azért esik lálszó'agos fénypontja ez is, mert a támadás nem hazafiúi tlkeseiedesből, hanem azért történt, mert a muszkák egy kis hadi pén tárt őriztek s Lic<i ezt kerítette kézre. Es ha a x i mocsárban, még csak felig feltörve a pénztárt hiányt..linul meg nem lalaljak, ugy jái X-közs g, mint Losonc. É; kitudja Meg a neve is olyan egyszerű, mint amilyen ő maga : Horvát Mariska. Csak egyszeiűen Horvát, h nélkül. Ezt a kis leányt én most feleségül veszem. Van vagy ölvén hold földje, abból m'gé.ünk valahogy. Lehet, hogy kicsit nélkülözni is fogunk, de azért boldogok le­szünk és dolgozunk majd napestig. Hi más nem lesz, eszünk krump'it és iszunk rá vizet. Nyáron vászonban járunk, télin pedig gubába bújunk, hogy meg ne ve­gyen az Islen hideg.'. Ez a tervem a jövőre. A leánynak el> g id je volt összeszedni magát. Mosl már ő is felállt és szembe nézett az ifjúval : — C akhogy magát nem olyan bölcsőben ringat­ták ám, hogy ilyen életbe bele tudjon valamikor tö­rődni Ne hallgasson a sértett büszkeség szavára, m rt az rossz tanácsadó ! Maga nélkülözni nem tud. Nélkü­lö.ni csak az tud, aki takarékos is. Mar pedig azon erények közt, amelyekkel maga nincs fölruhazva, a ta­karékosság kiváló helyet foglal el. Maga akar dolgo/ni? Hiszen eddig még a czigaretlait ís a legén)ével csinál­tatta. Hiszen, ha raagát nagyon logj ik szerelni, maga az első helen megszökik a feleségétől. Magának nyáron még a vászonban is melege lesz, lélcn pi dig a gubá­ban is fázni fog. Hiszen maga jóformin azt sem tudj*, hogy a krumpli fán terem-e, vagy úgy halászszák kt a vi'.böl ? És maga akar vizit inni? Hiszen eddig csak pezsgőt hüllelelt vízbe. Maga engem szeret, barátom es boldogtalan lesz a másikkal. Majd eszebe fog ez jutni, amikor már késő lesz. Migának kocsi, lovak, pezsgő és páholy kel 1. Nem pedig kunyhó és két szív! Felig nyílt ajíi-kkal, mosol)ogva nézett reá, mint aki biztos győzelmében. Az. ifjú belsejeb n őrült liarcz keletkezelt. Gyor­san, szakgatoltiin szidta a lélegzetet s az a bizonyos sáv sötét pírral vált ki halovány aiczából. A másik perezben azonban némán meghajolt a leány előtt és sarkon fordulva távozott. Oda künn ezalatt lehullt az első hó, és a férfi lábnyoma feketén inaiadt vissza a patk fehér leplén, amint örökre tavozot 1, hogy sértett büs?k°ségében bol­dogtalanná tegyen egy harmadik szivet is . . . 1907. októb er <27 . volt volna e valaki aki egy „X-i Phőnix-el" szerkeszen, es ha volt volna is, ki-adakozott volna, mikor s-nkinek sem volt semmije. És ez a Nemes Laczi volt az, aki a 60-as években a karaszi plébánost, mert pénzét, ami n"m volt, elő nem adta, megnyúzta, s oly sike: eseti működött, ho y itt ott teljes 53 évet töllött börtönben. S mégis hála a nagy humanismusnak 73 életévet élt. 11a csak egy kicsit feledékeny a közvélemény, általános részvét mellett szállt volna korábban és más helyen kiérdemelt siijába. Nem övezte nevét semmi legenda, felt tőle a nép is, mert nem vala Deinis mm ; vonás, am> engedékeny­séget lerem'heleü volna. Ez az úrból szármizott salak valódi réme volt a saját köz 5égének. V.gy 50-60 éve között egy erkölcsileg hozza illő özvegy asszonyba bolondult. Szer. tte a maga módja szerint, az. pedig n in elletik zelt csak kikölöite, hogy pip elölt akar ni'ge^küd i, és mig azt, hogy a lakod .lom rablott pénz nélkül álljon ki. D; mind a ketten holt szegényt k vollak. — Ne Lusulj Síri, Mári, vagy Nani — nem tudom hogy hívtak az érde mes inenya-s'.onyt — mind n ugy lesz. É> Nemes Laczi nn girt n m tudom hány levelet, minden urat, tehetősebb gazdal vőfélynek l.ijt meg, s odaírta, hogy nagyon sértve ér. zné magit, ha el nem jönnének. És elmenlek. De mindegyik küdó.t nort, husi, sütenienyt, annyit, hogy a jo léli időben egy egész hónapig volt, mit enni az érdemes fiatal pírnak. Mint nős i mber es ik valami 6-7 esztendeig ült. Mig vegre 73-éves korában ágyban párnák közt sz>nde­rült job létre. A kózs-g lakói pediü, hi n-mi is köz­részvéllel, de köz.eid^klö léssel kísérlek uij.úa, s nicgváriák mig ráhányták a sok földet, bizonyságot szerezni arról, vájjon n m ugrik-e még ki a koporsójából is. Hála Isten gye.meke nem maradt. A Bessenyei-Kör estéje. — Dec. 4. — A kamara zen: m >g nem népszerű, nem nagyon ismert közönségünk előtt. Nem is emlekszünk rá, hogy eí>y egy zongora iriori kivül a Bessenjei-esték va'ame­lyiken igazi vonós négyest hallottunk volna. Ezúttal a kör vezetősége egyenesen a világ legjobb, leghirnevesebb vonós négyesével, a brüsszeli quartette-tel hódította meg a közönség érdeklődhet a kamara-zene irányában. Ideális zene ez! Nem idez elő nagy viharokat, nem test nagy liagődiakat, hanem finomsaga"al, gyöngédségével, subtiiitásával, mondjuk: elegai t ájával sziget, lelket le­kötő, minek főleg a hangszer, k kizárolagos vonós volla az előidézője, mely egyedül képes a finom legatóra. A brüsszeliek négyese a tökélel essrg maga. Minden tél. I — nem — minden iileny — finom kidolgozása, a i égy hangszer együtt érzése, a három p-vel jelzett pianok lehelietszerü előad, sa, a kis bőgő es viola csodás, mese • sz. rü finomsága jellemzik a qnartétlet. Ez k mellett nem hiányzik a lelek, a ternp iáim n'um, a inel gség sem. Mindjárt Grieg G. moll qu u tette-j -n k első (Allegro e moio agitato) télelével oly hatást éitek el, amelyrek nyomán keletkezett tapsvihar alig engedte a művészeket a folytatáshoz. A gordonka szóló, m lyet a többiek tremoloval kisértek (piumosso) l'eledh tl< n hatású volt. S ép volt a Roman:e és a Finale is (az intermezzot ki­higylák). És ezzel meg volt pecsételve a kamara zene népsze: üsége nálunk. Azt hi-zem, i linundhatjuk, amit az angolok mondtak a Jókay első angolra fordított regény él e: „ Kérünk még ebből a süléiből!" Később a Beethoven Op. 18. quartettjét adták elő' mely tele van a legszebb melódiákkal és teljesen hiány­zik belőle a Grieg művét jellemző homály es borongós kőd. Egyáltalán Beethoven ragaszkodik a szabályhoz. Melód.ái egyik hangnemből a másikba, durhól mollba mennek át, tiszla, átlátszó, könny* n érthető Andantéja, Menüett je hangulato-ak, ji llegzetesek, Finale-je kedves. Az ő műve e^y intim lársaság előtt tiltott kedves, csevegő előadás. Grieg tullielyez.kedik a formákon be­osztásban és tart .lomban és — balladaszerü. A Glazounov első no elettje a négyes ellen-pontozás remeke, a másik noveletle oroszos dallamával rendkívül érd. ke-. Az esi él Vay Arnold báróné szép zongorajátéka nyitolta m'g. E őadásán meglátszik a művészi lélek, az áterzés, — különösen a Liszt: Gondolation-ja érzé-teljes, mély sóhajokkal volt l. le Kár, hogy több erőt nem fejtett ki. Hiba volt a zongorát zárva hagyni. J. Náday Ilona úrnőnek igazán hálásak vagyunk azérl, hogy a magy.r dalszerzők egy egész nagy cso­portjával ismertetett meg bennünk, t. Bntykay — Snx­lehner — Dienzl — Székács — Csilcy és Kálmán szer­zeményeit velte műsorába : kellemes m -gj-lenésével, szép és üde hantjával, ilőadásának művészi voltával fokozta a szép dalok hálását. Különösen szép veit a Csiky: Bánkódasa és a Dienzl: Csók-ja, mely utóbbiért a ná­lunk közkedve lt szerző, ki e müvével azt is nr gmulatta, hogy nemcsak linóm és diseret kísérője az éneknek, — elismerő lapsokban részesüli. Köz.bcn Malonyay Dezső, az ujabl.kori iró gárda eme kitűnősége olvasolt fel egy kis elbeszélést arról, hogy mily nyomor és mennyi szenvedés, a lest és főleg a lelek mennyi kinos kestrven keresztül jut a művész a dicsőséghez. Ugy a mű, mint az elő. dás mély hatást k. Itelt. — Malonyayt müveiből komoly, hivatásával vissza nem élő hónak ismerjük, ki soha pongyolán ki nem lép, müveit gonddal, mű észileg dolgozza ki, épen azéit nemcsak arra szánja, hogy a napilapok kérész életű lucat-lái cái közt enyésszenek el. Oiülünk, hogy megjelenése is igazolta teltevésünket. Az este nagy és előkelő közönsége bizonyára szi­veeen i-meri el, hogy eme kiválóan nagyszabású este létrehozásával a kör vezetősege ujabb babért szerzett. —hm.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom