Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

f 177-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. október <27. Igy került aztán az a közgazdasági szakosztály elé Az egész ügy lcülömben igen gyorsan nyert elintézést és befejezést a vármegyénél. A leirat szeptember hó 27-én érkezeit le; Október 12-én már a gazdasági egyletnél volt, október 17-én már vul. gyűlésben tárgyaltatott és a szakosztálynak kiadatott, a szakosztály nov. 8-án ezt letárgyalta, 14-én a választmány elfogadta és 24-én az alispánhoz benyújtotta, aki e tárgyú jelentését azonnal fel is terjesztette. Annak szüksége tehát fenn nem forgott, — hogy a miniszterelnök az ország valamennyi alispánját pellengére állitsa, s az alkotmánypárt gyűlésében eljátszott műfelháborodással elpanaszolja, hogy ime az ő mindenre kiható gondosságának is kárba kell veszni, mivel hogy a drágaság megszüntetéséről is idejében akart gondoskodni, de hát a vármegye (ez az ázsiai intézmény) még csak nem is válaszol e tárgyú leiratára. Annál kevésbbé volt az a kifakadás nov. 15-én megengedhető, mivel az alispánoknak véleményük felterjesztésére e hó 30-ika volt kitűzve. Node ismerjük mi ezeket a fogásokat: Pózolni és szenzációkkal elterelni a közfigyelmet a dolgok valódi állásától. » * # Már most azonban siessünk az urnákhoz, mig nem késő. De mit látok! Néptelen a főtér, a városháza alagutjában csak egy szál rendőr lézeng, s az egész zajos választási eljárásból nem maradt egyébb hátra, mint a szomorúan alálengő nemzeti trikolor. Eszembe jut itl egy szatmármegyei utam, amit minden évben karácsony vagy húsvét előtt megszoktam tenni, meglátogatván legjobb barátomat és atyámfiát, Kállay Kornélt. Jó 8—10 nappal utánna voltunk már a Bánll'y-féle április 11-ki hivatalos ünnepnek mikor elindultam. Szatmártól kocsin kellett tovább s mintegy 10—12 községen keresztül utaznom mig Farkasaszóra értem. Mindjár Fáifalván látok egy nemzeti szinti lobogót lelógni egy épület tűzfalának az ablakából egy köteg göndör faforgács tőszomszédságában. Lám milyen szép társaságban van itt a nemzeti háromszin! Nézem a cégfeliratot s az így szól: „Korcsma az új világhoz." Megyek tovább Ombód, Fettyin, Kis és Nagy Kolcs, Krassó s a többi községen keresztül s mindenütt ugyan az a kép s ugyanazon felírás; két községben azon kedves varianssal, hogy a forgács köteg nem külön, hanem a nemzeti szin zászló rúdján lógott alá. Kérdésemre, hogy mit jelent ez, azt a feleletet nyertem: „A zászló az április 11. nemzeti ünnepet, a felírás pedig azt, hogy vége a régi úri világnak, inert már zsidó világ áll." Ugy értesültem, hogy ily szövegű felírásra 9783 korcsmáros kért és kapott ez idötájt engedélyt. Halászban az én Engcl szomszédomnak is megtetszett az. A régi világ azonban csak lassan akar átalakulni ujjá. Jól teszi. — — — Nohát helyes; lengjen a magyar trikolor a városháza erkélyéről minden alkalommal napestig, csak ma nein; "ne legyen az hirdetője annak, hogy a választásnál mellőztetett vármegyénknek egy veterán, érdemes és jeles tagja azért, hogy bejuthasson az Alsó-Badur bokortanyának a jelöltje. mind 'g ott I-'bejeit 'lőttcin és m kí utóm, iu/ji egy ke.!e metlert percnek volt az okoíoja. Azóta nem voltunk soha egy dűl; ez a kérdés, mint egy élő kerdőjel oda furakodott közibénk. Ugy latszik ő még kevésbbé nyugodott meg mint cn, sőt tölbzör célo-gatott is rá. Azt azonban neiu gondoltam, hogy ilyen következményei leszn k . . . . Az utóbbi napoki an ri.-s ul nézett ki, i lege; vo't. fia együt voltunk viselkedése mar már kétsegbeejtelt. Többször igazán mondom, szinte tnegborzongato t, a mit össze-;issza beszélt. Hatarozottan nem volt normális. Feltem Iöle, nehogy ixiltált állap ilában valami meggondold lanságot kövessenek — Ugy látszik észre veit'. — Tegnap aztán avval alt elő, hogy ő nem megy töb • bet haza — itt marad nálam meit ő nélkülem nem élhet pilla alig s m — az urára nézni sem tud — és atöbbi — Hát mit fel lhellem n ki? . . . . — Ma nem is látlam egész nap, a többit már tudod ! . . . — Es az alezredes ? — Csak holnapután jön li za, már egy hete, hegy nincs itthon. — Higyjetek cl, még ondoik' z ii sem ludok Sokáig ültek m g szótlanul. Mind n i a saját gondolataival volt elfuglalva .... * * * Má-n.ip már tele volt a váios a fris< hírrel. Mindenül t azt tárgyalták. Gabo- négy bélig fekü Ite meg a-t a bolond golyo1 'isi, am-ly a vállába fúrodoll. E,'y fel esz

1 emlő múlva elvette Annát, az elvált szép alezredesnél. * * * A múltkor, hogy nálok voltam a Pí Iával, szóba kciült ez a história. Hálásan néztek Pislára, a doktoira mind a ketten. Bizony — gondoltam magamban — ezek neki kö.-zö ihetik a boldogságot, az életet; ő gyógyította meg in ind akeltőnek nem csak a lestét, hanem a kikét is ... . De nem is fog a Pista m -gházasodni soha! B >lond is volna. Nem lehessen tudni, voln t e olyan jó do'gt, mint mo-t van! Egyébbiránt vigasztald magad Bandi barátom; én is itt lakom már vagy 18 éve, mindig vágytam a képviseletbe bejutni, de biz ez nekem sem sikerült. Es ez jó jel — vigasztaló sőt megnyugtató jelenség: Mert nálunknál bizonyára érdemesebbekre esett a választó közönség bizalma. De bocsánat, tévedtem: mert hát még sem egyenlők a mi esélyeink. Hogy én a képviseleti tagságig fel nem vihettem, — ezt a nemleges eredményt egyedül Bory Bélának köszönhetem, aki ismert álláspontommal szemben, az Istenben boldogult függetlenségi elveknek és azok kizárólagos szabadalmának még mindig makacs hirdetője. De mit szóljak Jósa András barátom sorsáról, a ki ezen elvek szolgálatában már az 5-ik capituláeiót tölti, s ráadásul még tulipánt is visel!? Node amint a városi torony és kisvasúti óráknak egymástól eltérő idömutatásából megközelítőleg sejteni lehet, nem messze vagyunk a 12 órától; holnapra halasztóm el tehát körutam folytatását. Kállay András. A vármegyénk területen fellepett typhus betegségről. Varmegy. nk területén minden ősszel nagyobb számú typhus betegedes jelentkezik. Ezen ős/i vendégünk ez idén is meglátogatott bennünket. Látogatásának eredménye, hogy ez évben a betegségi esetek száma még nagvobb mint az előző években. Ezen köiü'mény kapcsau riaszlo hirek keltek szárnyra, melyek alkalmasak arra, hogy a közönséget megtévesszék es indokolatlan, sőt túlzott aggodalmakat kelisenek. Jelen soraimnak tehát az a célja, hogy e lap olvas it a betegség állásáról, elterjedéserői, jellegéről és az óvakodás módjáról tájékoztassam. Az ismertetést néhány számadat elsorolásával kell kezdenem, melyek bár unalmasak, de mégis legérthetőbben beszélnek. A folyó év szeptember hó 1 -tői november hó 15 ig a Leérke.elt jelentések szeiínt 151 typhus eset foidult elő és pedig szeptemberben 45, októberben 61, novemberben 48. A múlt év hasonló időszakában 100 ilyen beteg lett bejelentve, szeptemberben 34, októberben 41, novemberben 25. A halálozás lavaly ugy számszerűleg (absolute), valamint a betegségi eseiek számihoz viszo iyitva (relatíve) sokkal nagyobb volt az ez iden. 1906. evben 100 betegre esett 24 halálozás, ez évben 154 betegre 15 halálozás. Folyó évi november 15 én 68 beteg maradt ápolás alatt. A bete gség általában szórványo an jelenlkezik, legtöbb kö égben 1—3 eset fordult elő. Nagyobb számú megbeleg dé-t a következő községekből jelentettek: Folyo évi szep'ember hó 1-től november hó 15 ig megbetegedett Bőkönyben 10, Eszenyben 8, Kisvárdán 9, Lövőn 20, Nyírbátorban 10 (itt 3 hét óta betegedés tnár nem történt), Ujfehérlón 15, Nyíregyházán 17 (5 az Erzsébet kórházban). A betegség járványos jellege Livőn és Kisvárdan lelt megállapítva. Azt tapasztalom, hogy a belegülési eseiek nagy területen, nagy szamu községben de az egyéb községekben altalában kis számban jelentkeztek. Sajatságos, hogy a Rétközön és Tiszafoyó vidékén sokkal kevesebb a beteg mint a Nyírségen. A typhus a 20—40 éves egyé neknél fordul elő leggyakrabban, a mi betegeinknek legnagyobb iésze 2 —15 éves, kisebb részük 15—20 éves, a 20 éven felüli beleg ritka, 30—40 éven felüli alig fordul elő. A betegséget, mint minden e-elben előforduló tünet, a hetekig tartó állandó, csekély reggeli alábbhagyásokkal járó láz jellemzi. Mersekelt lépdaganat szinten minden esetben tapasztalható. A typhus klinikai korképét alkoló többi tünetek az esetek nigy számánál alig szerepelnek. Altalában hiányzanak a nagy fokú elesettség, a bőrküteg (roseola), eszméletlenig, kettős pulzus (pulzus durotus). Előfordul a véres ürülék, bellajás, de a belvérzés ritkán. Az esetek nagy számánál hiányzik a klinikus typhusnál el nem maradó hasmenés, sőt az általam észlelt eseteknél inkább az ellenkezőjéről panaszkodtak a betegek, mely állapot a betegség 2-dik hetén túl is tar'ott. A betegség itt vázolt tüneteiből, a nagy mértekben szórványos és a vármegye nagy területén és nagy számú községekben j°lei tkező fellépéséből, a halálozás csekély számarányából azt a benyomasl ny rem, hogy a typhusnak jelentett esetek nagy része nem valódi typhus. Ekne szól a typhusmk a csekély halálozási arány, mert mint a fent felsorolt számokból látlu< a betegek csak 10 4°/o-a halt el. A betegség elterjedése sem felel meg a typhus szokásos fellépesi módjának, ugyanis a valódi typhus esetek a fertőzés forrása körül, nagyobb városokban csupán egyes város rrszekre szorítkozva szoktak jelentkezni. A mi belegs güi k elterjedese ellenien nagy területre oszlik szét és nagy mérvű elszorlság jellemzi. A typhus elleni bizonyíték sorába szándékosan nem sorolom el, a betegségnek a lypushoz viszonyított csonka közképét, mert a bejelentelt eseiek általában a szegénysorsu lakosság közölt fordultak elő; es egy-egy beteg hosszabb orvosi megfigyelés alatt alig állott. Jogo=an megállhatna tehát azon ellenvetés, hogy a hiányzó lüielek, dacara hogy nem észlelteitek, később mégis jelentkezhettek. Túlhaladná cikkem keretét és célját, ha ezen homályos kérdés tudományos megoldását ilt megkisérleném. Annyit azonban mégis megkell jegyeznem, hogy boncolás nélkül a betegség lényegének megállapítása csak lapogatódzá?; boncolva pedig tudtommal egyetlen egy eset sem lett. Megközelítő biztossággal meglehetne állapítani a betegseg j Hegét az ujabb versavo vizsgálatokkal, (lagglulinatio) melyeknek egyik módszi re a gyakorlo orvos által is eszközölhető. Itt megemlítem, hogy ezen vizsgalali módszer, ha szükseges anyagok beszerzésére ls a hatósági orvosokrak ezekkel leendő felszerelésére (Ficker féle diagnostikum, mely a Vidal-féle agglutina'ion | alapszik) a kellő lépéseket megtettem. Visszatérve azon hangoztatott véleményhez, hogy 1 a bejelentett esetek typhus jellege nagyon kétséges; fel kell említenem a betegség esetén b=je!en'ő orvosi mentsegie azon okokat is, melyek arra k- nyszeritik őkel, hogy a gyanús eseteket is bejelentsék. Ugyanis a betegek túlnyomó részét a kezelő orvosnak cgyszernél többször alig van alkalma vizsgálni Az iiyen vizsgálatnál c-ekely tárgyi tün.'tek n.e letl magas lad észlel, a környezettől pedig arról értesü', ho^y a laz mar napok, sőt hetek óla all lenn. Feieiőssige tudatában és hogy a halóság a kellő intézkedéseket meglehesse, a diagnosis kétségtelen megállapítása nélkül is kenyteleli typhusl jelenteni. Igy szaporod ak a typhus esetek és betegség állásának megit-lésen i ezt is számításba kell venni. Ketségtelen dolog az, hogy a bclegség ferlőzésen alapul es valószínű, hogy nemcsak közvetve, hanem közvetlen ragály >zás utján terjed. Ezidei nagyobb elterji deset, az ősszd uralkodó nagy szárazságnak lulajdonitom, melynek következtében a lalajviz nagy mérvben megapadt Az apadas pedig azt idézte elő, hogy a talajvizes kutak vize zav,.ro-sa es szennyessé váll. Ezen f kévésemet támogatja, hogy a belegseg nagyobb számban és több községben lepe;t fel a Nyír homokos, poio u- és a kiszára la-na> leginkább kitett vidékén, mint a kötött la'aju Relközön. Véleményem mellett szol az is, hogy legtöbb eset oly helyeken fordul elő, ahol talajvizet isznak és ho^y betegség osaul a betegek tulnyomo része azt jelöli meg, hogy „zavaros, rossz vizet ivott." Miután a betegség, bár csekély halálozással, d • több hétig tarló súlyos egeszség haburitassal jár, nagyon indokolt dolog, hogy ovakoeljitnk tőle. EI-ő.O(ban tartózkodjunk mindentől, a mi a szervezet ellentálló képess gél Csökken i, ezek a túlságos testi és szellemi kilarada--, erős megfá'.ás, kedély izgalom, főleg padig az eves es ivásban való méitékletlenség Mivel a betegséggel való fertőzés legnagyobb valosziuü-éggel az emésztő szervek utján lödenik, ennélfogva különösen ki rülendő mindaz, ami ezen szervek áitilunr.i szolgálhat. A gyomo nak tulternelese, vagy elrendi hibák a fertőzés talajat koszit hetik elő. N- igyunk, ahol furott kut van talajvizet, hol m s viz nem all rend lk-zésre, o t a talajvíz vagy folyóvíz ivás elölt jól feiforralando. Na

r'y figyelmet fordítsunk arra, hogy asztalunkra ne kerülj nek oly élelmiszer, k, melyek esetleg fertőzöl! házból száramnak. A piaci tej, a gyű uölcs és növényi táplálék nyersen e.vezve könnyen okozhatja a betegséget. A lej és zöldség félét tehát csak megfőzve élvezzük. Gyümölcsöt periig csak olyat, mely késséget kizá ó a

3' fi rtőzés mentes helyiől származik. Fertőzött hazakba ne menjünk, ily n beiegségben elhallak temetésein reszt ne vegvünk. Ha valamely családban ilyen betegség fordulna elő, nagy gond foiditandó nem Csak a Leteg ápolására, de arra is, ho

r'y a f, rlőzés tovább ne terjedjen. Ennek pedig egyszerű mooja van, ha a b t. g ürülékét és Ii i ny ad kát külön edenyben fogjuk fel, l°/oo sublimal, :,®/o caibol oldattal vag.' egyenlő mennyiségű mész e;j . áituimatlanná tesszük és e-ak azután öntjük a peuegödörbe, de m^g. jobb ha külön e célra ásott göelörl c önteljük, melynek leuekeie előzőleg ol'ott m szte lejut öntöttünk. Eíen eljárás elkerülhetett n, ha a betegsé g terjedeset megakadalyozrii akarjuk, annál is inkább, mert lyj hus elleni eljárás li guj ibb iránya nem annyin a közegészségügyi laktoioké, mint magát a betege t ti kinli célpontjául és aria törekszik, hogy belőle s aimázó fertőző Csirákat árialmatlanná legye. A fertőző betegség elleni küzdelem nagy felad.il; a hatóság, a tarsadaloin különösen az egyén és c-aLu közreműködése né.kül nem fogja soha ni goldani. Meddő minden hatósági intézkedés, ha •> közönséget al nem lialj.e az a tudal, hogy az óvintézkedések betartása, nemcsak kinek kinek jól felfogott éideke, de egyszeisiiiint o.y követelmény, melynek figyelmen kívül hagyásaval hozza laitozőink, embertársaink testi épsege, tőt élete ellen velkeiütik. A közegészségügynek ilyen ethikai felfogására és ferlőző betegségek megismeresére kell nevelnünk a fiatul nemzedéket, mint dr. J isa András mondja, egeszségüg>i vallást keil teremteni. Hi elé'jük azt, hogy a társadalom a megjelölt iranybari is lökeletesedett, akkor elkövetkezik az az idő is, hogy a közönség — úgy mint mar jelenleg Svájczban — iiia;/a fog legjobban őrködni a jáivany elleni óvrendszabalyok végrehajtásánál és amjt addig zaklalá-nak tekintett, an iák elrendelését követelni fogja. Adj-i az ég, hogy minél előbb ú.y legyen. Dr. Deihnal József, Szabolcsváinn gye főorvosa. Szaboícsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Lenvetó'mag beszerzés. A földmivelésügyí miniszter 89303/ VII. 5. sz. leirata. A rostja végett valo termeléshez megfelelő vetőmig beszeiz^set a termelőknek megkönnyítendő, a m. kir. löldmive ésügyi miniszter az 1908 evi veteshez eredeti orosz (peknani korona) lenvető-magról gondoskodott, amely mig a készlet tart az alábbi aiakon és fellélelek mellett kapható a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Líudape,t V, alkotmány ut'a 31 ) A lenvetőmag kedvezményes ára Budapest nyugoli pályaudvarról hordónként 'kb. 8j kgr. tisztasulylyal) a következő: 1—2 hordó megrendelésénél hordónként 25 (huszonöt) koron t. 3 — 10 hordó megrendelésénél hordónként 30 (harmincz) korona 10—i0 hordó megrendelésénél hordónkint 40 (negyven) koiona. Nagyobb megrendelések figyelembe nem vétetnek. A szállítási költség a f.ntj Izeit állomásrol bármely mennyiség rendelesénél a megrendelőt terheli. A szallilási költségek Csökkentésé végett célszerű ha a termelők az ugyanazon helyre (vasúti állomásra) irány ilandj mennyiséget együttesen rendelik meg. Am nnyiben hatóságok, gazdasági egyesületek, gazdakörök vagy szövetkezetek több tetmelő részére együttesen lesznek megrendelést, az árak megállapítása a szétosztásra kerülő tételek nagysaga szerint lörtén k,