Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-10 / 45. szám

4G-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. november 17. 7. Tapasztalati tény az azonban, hogy már két hónapi á'lás után bekövetkezhetik, más esetben azonban csak néhány év múlva. A ve«;yi elváltozást semmi külső jel nem mutatja. Másik rósz tulajdonságuk az, hogy ha a töltés kissé erősebb s a szénsav gaz hamar t" -jlő lik, az edény széjjelrep.d, mert bizlositó szelepje egynek sincs. Harmadik rosz lulajdonságok, hogy egyenesen felfelé menő sugarat nem képes k előállítani, meri az edény sugárc-övevei felfelé álli va, a «á/. felül seiúl a \izcn s a susíárcsövön egysz rüen elilln. .N gyedik rosz tulajdon-á/uk, ho„'y gumiból vuló cső szolgál az oltó folyadék kifecskendései e, amely nem hos-jzn idő alatt megkeményedik s hasznavehetetlen li-sz. Ótcdik, ho

r'y a hidegben befagynak. — Végre az edény falai \asból lévén, rozsdásodásnak vannak alavelve. Ezen eszközök közül a „Vu'kán" nevűt kivéve, mind, külföldön készülnek s a szerfelett nagymérvű rcclámozás uljan a „Minimax" nevű van elteijed\e, mélyért sok százezer forintot külföld e vitlek, pedig más extinítor készülék f 1 itt semmi előnnyel nem rendelkezik. A mult év végén egy magyar gjárosi.ak sikerült egy olyan extinclor eszközi előállítani, amely e;en rosz tulajdonságokkal n m, illetve kevésbé bir. Ezt „Oplimus" név alatt bocsálja forgalomba. A feltaláló Köhler István budapesti gyáros, kinek eszközét nemcsak a magyarországi tűzoltó szaktekintélyek lartjak eddig leg jobbnak, de a Bécs városi tűzoltóság es a csász. kilályi ltchno!ogiai iparmuzeum Bécsben elismeri s bizonyítja, hogv versenytársai felelt utolérhetetlen előnyökkel bir s azoknál sokkal jobb. Előnyei a következők : Az ed.ény belső fdla ónozva lóvén, nem rozsdásodik. A folyadék alkata és összetétele oly szerencsés, hogy több éven keres/tűi nem változik vegyi összetételében. Kaucsuk cső rajta alkalmazva nincs. • Négy es fel athmosphera nyomás alalt dolgozik s ha a nyomás magasabb, nem robban az edény, mert bizloiiló ,szel;ppel van rllátva. Folyadékának iJ'J százalékát képes érvényesíteni ,oldalsó vagy lefelé tartott irányban, mig teljesen egyenesen felfele működő sugarával is képes 5G'6 százalékot tűzoltási czelokia kiha ználni, Mii d .n elózeles próba nélkül kjvühől is ellenőrizhető, hogy a készülék •működés képes-e ? Megtölihető oly folyadékkal, mely 30° R. hidegig ne,m fagy be. Ezen honi gyártmányt ily sokfele előnyén kivül olcsósága is ajánlatossá teszi, mert 8 Vs literes 50 korona 10 7a iliteres 55 koroná'ia kerül. Ezenki\ül a .gyaios a tüzeseleknél elhasznalt folyadékot (töltési) díjmentesen pololja. Kü.ünben egy közönséges töltés ára 1 K 50 f. Csak 30° R. hidegben befagyó G K 50 f. llogy pedig ez,nemcsak papiroson igaz, a gyáros hajlandó nyilvánosan lüzpróbaval kapcsolatosan ezen készüléket bemutatni. Buda pesten lé émkor személyesen győződvén meg ezen honi gyártású eszköz dőnyeiről a többiek felett, léikiöí'm retem szerint, mint e teren legjobbat ajánlhatom. Nyíregyháza, 1907. Október 31. , Dr. Kontby Gyula, tűzoltó parancsnok. Eihika és gyakorlati állatvédelem. (li la és a Szabolc.svármegyei Tanítóegyesület október hó 9-én tartott kci/.yyuléséti felolvasta dr. Kukuljevic József, az országos állatvédő egyesület titkára.) Igen. tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezer meg ezer család kenyerét biztosítja az állatvédelem. Itt vannak a halászok, az emberiségnek ezen szegény munkásai, akik kizarólag abból és csak akkor élhetnek meg, h.i az ő mindennapi kenyerek: a hal -du-an népesíti be a folyókat, lavakat, ha azokat szaporodásuk ideje alatt semmi bánlólas vagy betegség nem éri. Országunkban a szegény földmives néposztály is az állatvilág se„'elyével tengeti életét, az a földhöziagodt, szegény szántóvetőember rgyetlen-egy kis tehénkéjéből ét, az ad neki tejet is, a keserves vere^ékkel megkeresett száraz, fekete kenyer mell; egy kis túrót, Vaj it is, azonfelül napestig dolgozik érte, felszántja, leboronálja, . néha meredek lejtőkön és domboldalakon fekvő kis szántóföldjét; hazahordja a szénát, gabonát stb. Egyellen-egy állat munkájából, esetleg tyúkjai s más baromli és lojás árából rakosgatja félre gyűjtögeti keservesen adóját, ebból fedezi mind. n szüségleteit. rtihtzalát, gyermekeinek iskoláz'alásat és ezen állatja, vagy állatai munkáján ik gyümölcsét áldozza fel akkor, midőr. talán családjának valamely tagja súlyos kórba esik. Es szomorúan kell látnunk, hogy bizony épen a gazdaember sokszor nagyon kegyellenül bánik azzal az állattal, amely neki i mindene, mrgélhttése. A szegény fuvaros kiszipolyozza állatját a végletekig, azon téves hitben élvén, hogy mennél többet használja, az annál löbb hasznot is hajt nek

1. Látszólag igaz, igy van. De nem mu'aizlhatom el, hogy fel ne tegyem a kérdést, miért is tapasztaljuk az emliletlem jelenségedet? Nem másért, li.-ztelt hallgatóim, csak azért, mert az emberiség magát az állatvilágtól szrparáltnak taitja, nem ismeri el, ami ma kétségtelenül beigazolt tény, hogy az emberiség csak a fokozatos f.jlődés révén jutott az értelmiség polczára es hogy valaki ember és nem valamely állat, arról nem az ember tehet, hanem az egyesegyedül azon felső lény akaratának kőve kezménye, aki tra mindennek, kinek útjait nem ismerjük, ki korlállanulrendelkezik minden fellelt, am t alkotott; nem más akarata tehát, mint Istené. Merésznek, talá.a vakm-rőnek találhatná valaki eze.i állításomat, azért felemiilem, ho;y ezt ma már kétségtelenül ludjuk, még p dig a paleonlologia, az összehasonlító anatómia és a fejlődéstan révén. Ez a három tudományág mással sein foglalkozik, mint annak bebizonyitássával, hogy az emberiség z álatvilág egy része vagyis ez idő szerint a legtökéletesebben fejlődő' t rendje. Más oka is van annak, hogy 1111 már kénytelenek vagyunk az állatvédelem érdekében agilácziót kitejteni. Ug> anis az emberiség nagy része, nem számolva az előbb említettekkel, nem érző lényt, hanem egy hasznos tárgyat, kereskedelmi és áruezikket, jövidelmi forrást lát az állatban és ugy mérlegeli, ha czéljainak vagy tetszésének meg nem felel, egyenesen mint alkal inatlant odébb löki, nem törődve aztan, hogy i mi történik tovább vele. Főként a kereskedelem, a rövidlátó üzleti gondolkozás, a mindenen való nyerészkedés vágya, — mint azt már más helyütt is kifejteltem — az ember.ség kö.ónye a fenséges természet alkotásai iránt, a lelekeinejő és erkölcsileg magaszlosért való törekvés, bu'gosag hiánya irtották ki a mai emberek nngy töm geböl az all-Uok iránti szereteteiAki mindent csak azon szempontbol biral el : m nnyi hasznot hoz ez vagy az nekem, vjgy milyen mértekben közelíti ez meg önző érdekeimet, mennyire | váliK az én mnek előnyére az nem tud eszményekéit, magasztosabb, ideális dolgokért rajongani, nem bir azok Tant érzékkel és igy az Uten kiváló teremtmenyei: a/, allatok iránt sem. Hogy ez igy van, azt legjobban láthatjuk a mindennapi é'et példáiból és tanulságaiból. Minda'.ok, akiket az emberisé,' n-gy jótevőknek, tehít irgalmas és könyörületes szívűeknek ismert, akik mindenben a magasztost, a tökelele; ideált törekedtek megközelíteni, azok mindenkoron a legnagyob állalvédők voltak és jótékony adomanyaikkal e cz-lt elő is segítettek. Nem akarok a messze távolba kalandozni. Volt ilyen nagy szülötte hazánknak i-, igy a nagy filantróp, néh. Röck Szilárd, igy a jóságáról széles e bazaban isme-' néhai Andrássy Dénesne grófné; az országos A V. h. néhai alelnöke : Etlényi Lajos. Az ő jószívűségüknek, nemes gondolkodásuknak es erzésüknek köszönhető, ho^y ma hazánkban az állatvédelem egy oly kiváló egyesület révén, mint az O A. V. E , fejti ki álJásl hozo mükődisét. De hogy az állatvédelem a tudományi yal, a feUilágosodotlsággal sem ellenkezik, sőt annak egyenesen kiegészítője, annak bizonyítására álljon példaként . az, hogy hazánk nagynevű szülötte, magyar, szabad, egyenes gondolkodásáról, nagy tudásáról es a magyar haza iránt érzett tánlorithatlan hűségé.ői, szeretetéről még a külföldön is széles körben ismert és köztiszteletben állo tudósunk : Hermán Ottó volt az, aki a haza előkelő embereivel karöltve, megalapította a/, első állalvédő egyesületei Magyarországon. Ü volt az, aki megteremtene országunkban a madárvédelmet, mely 1111 már a gazdaember egyik ektszükséglete, mely nélkül ; yüuiölcsösuink, erdeink és parkjaink tiizony pusztulásnak indulnának a rovarok inváziója folytán. Itt van magyar érzelmi rál széles körben ismert ludóíurik ; Ghsinel István, aki a magyarországi madárvédelmet a gyakoilali eleiben valósi'.olta meg es azt fel is virá^oztatta. De incg kell még emlékeznem Darányi Ignáczról, hazánk volt földmivelésügyi miniszteréről is, aki a magyar állalvédeii m terén azzal szerzett hervadhatatlan érdemekel, hogy az ő minisztersége alalt nyerlek törvényszerű szentes tést mindazon törekvések és intézkedések, ím lyeknek egyedüli czélzaluk az al lat védelem és csak mulasztást köveimk el, ha büszkeséggel ntm nyilvánítanám, hogy hazánk ez állatvédelmi, de külünös n uiadárvédelmi törekvései és törvényei még a külföld osztatlan tetszését is megnyerték, még pedig a párisi II. nemzetközi ornithologiai kongresszuson. Itt van Gróf Apyonyi Albert közoktatásügyünk mai intézője, legelső alkotása az állatvédelem eszméjét szolgaija és máris csodálattal emlékezik meg a külföld és úttörő lépésről a madarak és fák napjáró'. Ezek csak hazánk állatvédelmi történetének egyes mozzanatai, hol van még a külföld. Ha mind fel akarnám sorolni, ugy erről egy egész kötetet kellene összeírnom. Nem is fejtegetem ezt tovább, hanem még röviden áttérek magára az állatvédelemre, czéljaira, eszközeire. Az edd g elsorollak után méltán f Ivethetjük a kérdési, mi az állatvédelem, mi a czélja, miért kell azt a gyakorla'i éleiben megvalósítani? Ez-n kéidésekre röviden meg h-het adni a feleletel, ugy, hogy abban minden benfo^íallatik, de ezzel nem azi mondom egyszersmind, hogy dZ állatvédelem nagyon is szük körre szorítkozik, sőt ellenkezőleg, tere igen tág és annak gyakorlására mindtn rangú és rendű embernek mindig kínálkozik a^alom. Határozott szabályt itt feláll.tini lerrn-sz.lesen leheletInnség, mert az •oz t selek előfoidulása szerint különfele alakban nyitva i u meg. Állatvédelem alalt nem ériünk egyebet, mint az állalvilágol megóvni és megmenteni minden reá nézve káros behatáslól. Azt hiszem, mindenki egyetért velem, midőn azt állilom, iiogy ez az állatvédelem rövid, de hatáiozott definicziója és hogy ennek kerete nagyon is t g teret foglal magában. Ha az állatvédelmet mindenki igy fogná lel, bizonyára több híve és partolója volna e ; emes ügynek. Számtalanszor hallottam magam ilyen megjegyzéseket : Miért avatkozzam bele, ha az a kocsis üti a lovat, hogy még engem is megüssön ? — stb. ehez hasonlót. Az állatvédelem alatt nem szabad egyedüli feladatnak a botrányos és megbotránkoztató czéltalan kínzások megakadályozását tekinleni, hanem az állatvédelmet a lentebb jelzett értelemben kell felfogni. Hogy ma még az állatvédelem nem terjedt el annyira, mint ahogy kívánatos \olna, ez épen az utóbb említett körülményben leli magyarázatát, sőt törvényeink is csak a nyilvánosan űzött botránkoztató állatkínzást büntetik. Az állatvédelem keretébe tartozik az állatgyógyászat, és észszerű állattenyésztés, az észszerű gazdálkodás, az ál atok megfelelő munkáltatása, kihasználása, ápolása, gondozása, észszerű felnevelése és a velük való észszerű bánásmód, jó, Icr.-.észetüknek megfelelő táplálás. Az állatvédelmet szolgálják az állategészségügyi törvények is, hogy csak egy példát említsek, a veszettség esetén teendő óvintézkedések, azonfelül, hogy állalvédelmet s olgainak, még az embervédelem ügykörét is nigyon közelről érintik. E sorok írásánál jut eszembe, hogy az elmúlt év deiekán egy igen tekintélyes, egyébként tudományos lap is nagyon kicsinylőleg irt az adat delemről és mint gy bűnül is rótla fel társada; lomnak, hogy állalvédelemre gondolni is mer, akkor, mikor oly nagy az emberiség nyomora és mikor süigősebb a gyermekvédelem. Kétségtd.n, nemi igazsága van a czikknek a saját szempontjából, de megdönthető álli'ása azonnal, ha az állatvédelmet ugy fogjuk fel, amint azt az előbb definiáltam (Folyt, köv) Uiardi nettó. Régi história, de a

v,érl ide iktatjuk, mert njból actuális. A Leányegyesübt gyermek népkonyhájának minden délben vannak nemes szívű emberbarátok, érdeklődő tagokból álló vendégei. A napokban megkérdi egy bácsi egyik fekete szemű félénk apróságtól: — Kinek a kislánya vagy te, kis!, yom? — Az édti Apámé, volt rá a szepegő felelet. — Jó, jó — de Iiogy hivnak, kérdezik tőle újból. — Jányom! — jelenti ki általános derültség között a kis éhes csöppség. Bement a tisza-társulalhoz a héten egy döghei magyar, bizonyos ártéri ügyekben. Forgatja kalapját, somfordál erre arra. Várja, hogy megszólítsák s avégből köhhent is néha-néha egyet. Végre megkérdik tőle: Mi járatban van barátom, kit keres ? — Hát kérem, a tekintetes ... a nagyságos . . . a méltóságos ártéri na i n i s t e r i u m o t keresem. Az ártéri minisztériumban azután el is intézték azonnal a dolgát. Valamelyik szolgabírósághoz bement egy tilkáparú panaszra. Hivatt los komolysággal lép a szolgabíró elé : — Nagyságos uram panaszom van. Az anarcsi uton egy bolt előtt megállott egy kocsi. — Hát iiadd álljon. — Nemcsak az a baj, hanem meg is akartak vesztegetn i. — És ugyan mivel akarták megvesztegetni ? — Hát kérem átossággal, mikor felszólítottam a kocsi gazdáját, hogy menjen az útról, mert ott nem szabad megállani, a bótos rám kiáltott, miközöm hozzá, menjek a f e n é b c. A mai gyerekek! . . . A napokban hallottuk a következő feljegyzésre méltó gyermek históriát. A papa és a mama látogatóba készülnek. A hat éves Laci is szeretne menni de hiába kérés, könyörgés, sirás, nem viszik, otthon kell maradnia. Mikor már a kocsi is előállt, látja hogy semmi sem használ, odaáll az édes anyja elébe: — Jól van Anyám, itthon maradok. — de üt a kezem, hogy holnap leimond a Kisasszony I . . . A hét legrosszabb vicce az volt, Iiogy a pénteki előadáson is ki' t hagyták a színházban azokat a feliratokat, a melyen „kéretik a nagy közönség, hogy előadás közben tartózkodjék a hangos beszélgetéstől," etc. ele. Nem is fogadták meg a kérelmet, mert egyik másik páholyban bizony néha olyan hangos diskurzus folyt hogy alig hatottuk a . . . súgol. pedig az is elég derekasan igyekezett megfelelni hivatásának! Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. A magyar czukorrépa'ernielő gazdák érdekeine< szövetkezeti szervezkedés ahpon leendő naegvédelme<é-e czéljából f. hó 14 én d. e. 11-órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében tartandó értekezletre ez úton is meghívjuk összes érdeklő gi dalársainkat. Szabolcsvármegyei gazd egyesület. a., Szesz/özö tanfolyam gazdatisztek és szeszgyártulajdonosok részére. A kassai m kir. gazdasági akadémián 1908 évi január hó 5-től 20-ig szeszfőző tanfolyam tartatik gazdatisztek és szeszgyár-tulajdonosok részere. Ezen tanfolyam czélja: megismételni a résztvevőkkel a szeszgyártás elmei tét és a szeszgyártás terén felmerült ujabb vívmányokat, az ellenőrző vizsgálatok végrehajtását és a moslék értékesítését. A tanfolyamon részt vehet minden gazdatiszt és szeszgyár tulajdonos, aki legkésőbb f. évi decz. hó 25-ig a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatóságanál ebbeni szándékát levélben bejelenti. A jelentkezők a tanfolyam megtartása, vagy m g nem tartásáról a jelentkezési hataridő leteltével azo inal kiértesitlelnek. Tandij 40' korona, laboratóriumi dij 10 korona. b, Szeszfőzői tanfolyam szeszgyár vezetők részére. A kassai m. kir. gazdasági akadémián tíz hétre terjed) szeszfőzői tanfolyam re.nde/.Ulik. A Unfolyam 1908 évi febr. hó 1 én veszi kezde ét és Április hó 15-ig tart. A tantolyam czélja: mezőgazdasági szeszgyárak részére gyárvezetőket gyakorlatilag és elméletileg kiképezni. A tanfolyamra felvétetnek azok, akik lö-ik eletévöket már betöllöllék; hatósági bizonyitványnyal beigazolni tudják, hogy legkevesebb egy szeszfőzési idényben szes/gyáib.m mini gyakornokok alkalmazva voltak, és felvételi vizsgával igazolják, hogy a szeszgyártás gyakorlatában kellő jártas-ággal bírnak. Ugyancsak a felvételi vizsga alipján kell beigaxolníok azt, hogy a magyar nyelvben jarlasok, iini, olvasni es >zámolni tudnak. Reszl vehetnek továbbá a tanfolyamon a ni. kir. gazdasági tanintézetek végzett hallgatói. A tanfolyamra legfe jebb 25 jelen.- ző vehető fel; előnyben részesülnék azok, akik gépkezelői szakvizsgát is tettek. A tanfolyam hallgatói a sz< szgyarban előforduló összes munkákat vé„ezni kötelesek, kötelesek továbbá a szeszgyártás e méleléból és a sz szadó törvényekről tartott előadásokat szorgalmasan látogatni, a szeszgyártás ellenőrzéséhez szükséges vizsgál iti módszerek elsajalitása végett a lal oratoriumi munkálatokban részi venni. A tanfolyam b f j'zésévela r'-sztvevők gyakorlati és elméleti vizsgát lesznek, amelynek eredményéről bizonyítványt nyernek. Tandij : 44 (Negyvennégy) koróna, laboratóriumi dij: 10 (tíz) korona. A jelentkezők élelmezésükről es lakásukról saját maguk tarlo/nak gondoskodni. Előjegyzéseket 1908 évi január hó 20-ig elfogad a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatósága, ahol egyúttal bővebb felvilágosítást is lehet nyerni.