Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-06 / 1. szám
1907. január 6. N Y I R V I D É K 1-so szám. 6 diktálnak mindenben. Sokszor helyes ez, de sokszor kimondhatatlanul káros, amint azt színházi és irodalmi életünkben nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni. Ily esetekben nemzeti szempontból felette kívánatos volna, ha a vidéki nagy városok — ugyszólva — irodalmi és művészeti rostákká változnának át. E szerepet azonban csak ugy tölthelik I e, ha a nemzeti kulturának számot tevó emporiumai lesznek. A küzdőterek megsokszoro zását jelentené ez az állapot és orvoslását az eddig fennálló bajoknak. Amily nagy érdekünk volt azelőtt, hogy egy központunk legyen, épp oly kívánatos ma az, hogy minden egyes nagyobb vidéki város kulturális gócponttá alakíttatván át, belevon ittassék a lüktető, az egészséges irodalmi és művészeti életbe. Az .Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség" régi törekvése ennek a nagy decentralizációnak a keresztülvitele. Már alakulásának magvát is jórészben ez a gondolat képezte, melynek szükséges voltát mindenkinek be kell látni, aki a magyar irodalom és művészi élet legutóbbi fejlődésének korszakán keresztülpillant. A legteljesebb elismeréssel kell fogadnunk — saját jól felfogott érdekünk szerint is — a Szövetség törekvéset s annak a kulturkrajcár formájában megnyilvánuló első, nagy horderejű gyakorlati jelét. A Szövetség a vidéki szinházi igazgatók legnagyobb részével mkgállapodott arra nézve, hogy az 1 kor 20 filléren felüli jegyek ára 2—2 fillérrel felemeltessék. Az igy befolyó ősszegből viszont a Szövetség nagyobb ös-zegü pályadijakat tűz ki m igyar tárgyú s a \idéki színházak számára Írandó darabokra, egyegy vidéki szinházi rendező és író, hirlapiró utazására és egyéb irodalmi, művészeti törekvések "támogatására. Mindezen pályadijak felett egy külön bizottság határoz, amely a Szövetség 10 kiváló tagjából, a mozgalomhoz csatlakozott szinügyi választmányok s színigazgatók képviselőiből, valamint a V. H. 0. Sz és a Vidéki Hírlapírók Szakszervezetének bejelentett küldőtleiből áll. A terv igen érdekes s megváló-ulása a vidéki városok kulturális életében fontos fodulópontot jelent. Elfogadása annál inkább kívánatos, mert a meg sem érezhető áldozattal nagy, nemzeti ügyet támogat közönségünk : a magyar kulturális élet emelését, a tisztult izlés diadalát. — Nyilvános köszönet. A .Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző-Egylet" a .Magyarországi Tanitók Eötvös alapja" javára ez évben is 20 koron i összeget ajánlott fel. Fogadja a nevezeit pénzintézet tekintetes igazgatósága becses adományáért — a jótékony cél neveben — leghálásabb köszönetemet. Nyíregyháza, 1906. dec. 29. Stolfan Lajos, helyi gy. b. elnök. — Pásztorjáték. A r. kath. elemi iskoia tantestülete az árva és szegény gyermekek felruházására pásztorjátékot rendezett, mely alkalommal szétosztatott 17 pár cipő, 18 pár csizma, 8 fiu ruha és 6 leány ruha 306 kor. és 20 fillér ériékben. Ez alkalommal felülfizettek: Korányi Imre, dr. Korányi Endre és dr. Bodnár István 10—10 kor.. Piszer János 5 kor , N. N. 3 kor. 70 fill., Pap S. 2 kor. 80 öli., Majorosné 2 kor. 20 fill., Trak Géza 80 fill., Pap Bálintne, Sarvay János, Kéry, Kelemen, Kazimir, Vitószki 40—40 fillér, Hoffmann, Mayer 80—80 fillér, Borbély 70 fillér, Banyászné, Dojcsákné, Galasz M„ Holczmann 20—20 fillért. Ugy a felülfizetőknek, mint az Ipartestületnek, Kiss Andor és Nebenmayer Antal uraknak jósagukért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a tantestület. — Nyilvános köszönet. A kereskedő tanonciskola céljaira a .Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző Egyltt mint Szövetkezet" tekintetes Igazgatósága 30 koronát adományozott. Ezen nagylelkű adományáért az iskola nevében köszönetet mond : Nyíregyháza, 1907. december 31-én. Buhmann Andor, igazgató-tanitó. — Egyházi bál. A gyulaji ev. ref. egyház uj iskolájának alapja javára 1906. év december hó 26-án zártkörű táncmulatságot tartott, melyen a mulatság mellett a hivek vallásbuzgósaga is megnyilatkozott a jótékony célra tett felülfizetésben. Felül fizettek: Schwarcz Károly 5 k. Schwarcz Albert 5 k. Mikolay György 12 k. Szilagyi' Sámuel 4 k. Steinberger Lajos 3 k. Wiesner Fülöp 2 k. Berkovics Lajos 3 k. Mikolay Pal 3 k. Bartha András 2 k. Mikolay Ferenc 1 k. Birtha Gyula 2 k. Szécsi Sándor 1 k Krausz Ábrahám 2 k. Munkácsi György 2 k. Hatvani Pál 3 k. Jenei István 3 k. Vida Gyula 1 k. Sándor Ferenc 1 k Vajda Menyhért 2 k. Bükösi István 1 k. Kern Sándor Nyírbátor 1 k. Fischer Béla nyirbátor 1 k Szabó Sándor 1 k. Fronek Henrik 2 k. Puskás Jánosné 2 k. Fedora Ferenc 2 k. Batku Imre 1 k. Purzsás András 2 k. Epbinder Ernő 2 k. Mandel Ignác 2 k. K' hn Hermán 2 k. Balogh Ferenc 3 k. Preczner József Nyirbátor 2 k. összesen 82 koronát. Melyért ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja az Egyháztanács. — Felhívás a közönséghez ! Jókai Mór irodalmi hagyatékának lalán legbecsesesebb része az elhunyt költőfejedelemnek hosszú élete során felgyűlt levelezése. Most, a mikor Jókai összes munkái nemzeti diszkiadásának kiegészítéséül, a nagy irodalmi hagyatékkal együtt közrebocsátani óhajtjuk Jókai leveleit is, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk mindazokhoz, a kiknek Jókai valamely levele birtokában van, hogy bocsássa azt rendelkezésünkre, a Levelezés cimü kötetben való közlés céljából. Jókai minden sora megérdemli, hogy a magyar nemzetnek kőzöz kincse legyen; ezért fordulunk kérésünkkel a müveit magyar közönséghez. Méltóztassék a levelek 't ajánlott levélben eljuttatni címünkre, s mi az eredetit hiteles másoltatás után épségben visszaküldjük. Budapest, 1907. január havában. Bévai Testvérek Irodalmi Inlézet Rt. Budapest, VIII,, Üllői-ut 18ÜÍ — Köszönet nyilvánítás. A nyíregyházi kölcsönös segélyző egyesület mint szövetkezet, a főgimnázium tápintézete részére, a mult hó végén ismét kiadta szokásos évi adományát: a 30 koronányi összeget; a kegyes adományért hálás köszönetet mond a főgimnázium elöljárósága. — Anyakönyvi statisztika. Nyíregyháza város területén 1895. ostóber 1-től 1906. december 3l-ig, született: 1895. évben 360. 1896. évben 1479 1897. évben 1536, 1898. évben 1419, 1899. évben 1497 1900. évben 1486, 1901. évben 1445, 1902. evben 1444' 1903. évben 1413, 1904. évben 1452, 1905. évben 1338' 1906. évben 1365 gyermek. Összesen a 12 év alatt 16.234 gyermek. Házasságot kötött : 1895. évben 103, 1896-ban 283, 1897-ben 265, 1898-ban 263, 1899-ben 289, 1900-ban 276, 1901-ben 321, 1902-ben 305, 1903-ban 252, 1904-ben 286, 1905-ben 280, 1906-ban 308 pár. Öiszesen a 12 év alatt 3231 pár. Elhalt : 1895-ben 225, 1896-ban 989, 1897-ben 933, 1898-ban 1C07, 18)9-ben 1045, 1900-ban 1025, 1901 ben 9 3, 1902-ben 1069, 1903-ban 1163, 1904 ben 1167, 1905-ben 1153, 1906-ban 1132 egyén. Összesen a 12 év alatt 11.821 egyén. Ennélfogva: az 1900. évi népszámláláskor összeírva találtatott nyíregyházi lakosok 33.088 lélek számihoz arányosítva az 1906. évi december 31-ig való születési és haláleseteket, 1860 szaporulatot, e szerint a lakosság jelenlegi összes száma 34,948. — Beszakadt háztető. A nagy hóesés folytán olyan nagy tömege hullott le a hónak, hogy a közraktárak egyik legújabb épületének a tetejét benyomta a hó, a fedél szerkezet széjjel ment s az épüiet fala középen megrepedt. — Köszönet. A nyíregyházi ev. ref. ifjak 1906. évi decz. 31-én Szilveszter estéjén tartott tánczmulatságán felülfizetni szívesek voltak a következők : Dr. Birtok Jenő 10 kor. Bálint András 5 kor. Vietórisz Andrásné 5 kor. Szabó Pál, Király Imre, Kucsera Mátyasné, Szilvási Mihályné, 3—3 kor. Kocds Jánosné, Soltész Jánosné, Szabó Jánosné, C'.akó Ferencz, Perjesi Karoly, Kis T. Emma, 2—2 kor. Király Jozselne, Horváth Lajosné 1'60—1'60 kor. Molnár Jánosné, Maga Mihályné. Sorban Istvánné, 140—140 Nagy Pál 1 kor. Hovánszky Jánosné, Nyitrai Jánosné 60-60 fill. Pap Bela, Marozsányi Gyula, Seszták Jenő, Biró Ferencz, Fülöp Józsefné. Palicz József, Kivics János, Szedlecski Sándor 40—40 fill. Kopcsó Jánosné 10 fill. A szives felülfizetőknek halas köszönetet nyilvánít az ev. ref. ifj. egylet neveben Kovács Pál pénztárnok. — Értesítés. A nyíregyházi polgári Olvasó-egylet az 1907 ik évre megrendelt újságok elárverelését folyó év január 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor az egylet helyiség ben fogja eszközöltetni. Felké.etnek az igen tisztelt érdeklődő tagok minél tömegesebb résztvételre. A» elnökség. — Egy kis statisztika Nyíregyháza város iktató hivatalának 1906. évi ügyforgalmáról. Az 1906. év folyamán beérkezett: Közigazgatási úgy .... 19487 darab Ado 7858 . Árra 5082 „ Közgyűlési . „ .... 387 , Anyakönyvi „ .... 194 , Kőzp.választm. 10 „ összesen: 33018 darab Az 1905. év folyamán beérkezett: Kőzigazgátási ügy .... 18265 darab Adó 6353 , Árva 5728 , Közgyűlési . , .... 358 „ Anyakönyvi 122 , Közp. választ m. , .... 13 , összesen: 30830 darab. Az 1906. évben tehát több 2179 darabbal. — Fuvarozás. A Nyíregyházi Gőztéglagyár Részvénytársaság a gyártelepről a vasútra és a város belterületére, valamint a vasútról a gyártelepre szállítandó összes anyagok és áruk fuvarozásának biztosítására pályázatot hirdet Az ajánlatok január 8-án d. e. 11 óráig az igazgatósadhoz nyújtandók be, a hol a részletes feltételek is megtudhatók. — Karácsonyi pásztor-játék. A máriapocsi Szent Bazil-rendi elemi népiskola tanitoi kara növendékeikkel 1907. január 6., 7. és 8-án d. u. 7 órakor az iskola nagytermében szegény iskolás gyermekek fölruházásara karácsonyi pásztor játékot rendez. Belépti dij: Üilőhely 2 korona, állóhely 60 fillér. Felüifizetések a fent jelzett célra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Első este (január 6.) Jézus születése 3 felvonásban. Második este (január 7.) Három királyok 3 felvonásban. Harmadik este (januar 8.) Apró szentek 3 felvonásban. — A szabolcsvármegyei „Erzsébet" közkórház 1906. évi betegforgalmának kimutatása. Mult évről ápolás alatt maradt fi 87, nő 68, összesen 155. 1906. jan. 1-től 1906 decz. 31-ig újonnan felvettek száma fi 1849, nő 1500, összesen 3349. 1906. étben ápoltak s/.áma fi 1936, nő 1568, összesen 3504. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva fi 1167, nő 958, összesen 2125, javulva fi 557, nő 433, összesen 990, gyógyulatlanul fi 65, nő 54, összesen 119, meghalt fi 72, nő 49, összesen 121. öszszes fogyaték fi 1861, nő 1494, összesen 3355. Az év végével ápolás alatt maradt fi 75, nő 74, összesen 149. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 62192. — Szomorú szám. Az elmúlt 1906. esztendőben 5980-an kértek úllevelet a vármegyénél. — A gyermeket erőssé és egészségessé neTelni az anyák büszkesége. E cél elérésénél nagy segítségül szolgál a Zoltán-féle Csukamájólaj, mely renlkivüli tápereje mellett már azért is pótolhatatlan, mert sem kellemetlen szaga, sem rossz ize nincs és a gyermekek szivesebben veszik és jobban emésztik, mint a széltében dicsért Emuisiókat. Üvegje 2 kor. a gyógyszertárakban. Az áruló pipa. Egy bünügy. Irta Pataky István. Az 1870. évi ápril. hó 16-án, húsvét szombatján estve, a Szolnokhoz tartozó paládicsi és abonyi országút keresztezésénél a Tóth Mátyás uram tanyáji közelében, nevezett gazda Hajnal Mihály nevű szolgája egy vérében fetrengő, mintegy 36 éves férfit talált, aki még akkor hörgött, de már feleletet semmi kérdésre adni nem tudott. A férfi arca annyira össze volt vagdalva, hogy azon emberi forma nem maradt s amint Hajnal Mis* megjegyezte, tulajdon hites társa sem ismerhette volna meg. A férfi gégéje keresztül volt vágva, s ezen kivül a megyei főorvos jelentése szerint nem kevesebb, mint négy feltétlenül halálos seb volt rajta, nem számítva a feltételesen halálos, a nagyobb és kisebb elbírálás ala eső folytonosság hiányokat. A borzasztóan eléktelenített hullát április 17-én hajnalban szállították be a városba s a közkorházba tették ki közszemlére. Dobosok hivták fel a lakosokat az azonosság megállapítására. E tetemre híváshoz a város jó és nem jó módú polgártársak felesegei lehető nagy számmal jelentek m g, de mielőt a kórházi jelentésre térnék át, meg kell emlékeznem Makróczy Sándor rendőr biztos előnyomozatáról. A vizsgálóbíró teendőket Heves és Külső-Szolnok t. e. várcnegyék Szolnokon székelő tőrvényszékének vizsgáló biraja tek. Szalay Pál központi szolgabíró teljesítette. Ezen időben még nem volt előírva, hogy a vádlottakat tegezni nem szabad, a kikérdezés módjai sem voltak az illem szabályoknak annyira alávetve, de nem is lehet tagadni, hogy a kérdések sokaságát s a feleletek minőségét nagyon gyakran a „gyanúsított" hátáról mint nyitót könyvből lehetett leolvasni. Nem mondom, ho 0>y tek. Szalay Pál urnák is hasonló kérdezési rendszere volt (ámbár az ellenkezőt sem merném állítani) hanem neki az esetleges kérdési módszere mellett még az a szokása is volt, hogy előbb, mint ő nevezte, „tapogatót" küldött ki. Ez a tapogató pedig, sem Veres Károly, sem Eördögh közp. esküdt nem volt, hanem voit a szolgaDirói irnok, másként rendőrbiztos, nemes Makróczy Sándor ur. Ugy került pedig ezen elég magas tisztségre Makróczy, hogy mielőtt tek. Szalay szolgabíró ur pipáit töltögette s eközben a magáéról sem feledkezett meg, a fővárosi rendőrségnél mint dijnok volt alkalnuzva s amint allitotta a nyomozás terén, nagy gyakorlatot tulajdonított el. Tek. Szalay szolgabíró ur ezt már csak azért is elhitte, hogy ha valam-'ly nyomozás nem sikerült, lehessen kit összeszidni. Már pedig egy olyan vermes embernek felér egy érvágással, ha valakit a fellázadas veszélye né kűl összeszidhat. Makróczy erre a tapogatói, gyanút kereső szerepre azért is volt jó, mert nagyszerűen tudott gyanakodni. Ha nyomozott elve volt, hogy még az apjának se higyjen az ember, a komának pegig csupán azért kötve, mert a közmondás ezt már megállapította. Megjelent tehát 17-én kora reggel Makróczy a tett helyen, Bulyáki József szolnoki főbíróval Ott rögtön elkezdte tapasztalatait közölni, az arra egy cseppet sem kíváncsi főbíróval. — Lássa főbíró uram, egy pillanat alatt képet alkathat az ember magának a történtekről. íme, látható a földön mutatkozó sok lábnyomról, hogy itt heves dulakodás volt. — A meggyilkolt ember nem könnyen hagyta magát. És nézze a tisztán látható csizma nyomokat. Három féle, tehát a taraadók ketten voltak. Ketten voltak egy ellen. Ei ismét azt mutatja, hogy nem merték volna külön az elhaltat megtámadni. Aztán nézze főbíró ur, itt a földekről jönnek a lábnyomok s itt a Tóth Mátyás földjéről a másik lábnyomok s ezen a határon tul a harmadik lábnyom már nem látható s igy világos, hogy a támadók az elhaltnak elibe kerülte,. — De — szólt a főbiró — ettől elő nem kerül a tettes. — Hja kedves főbiró ur, lassan a testtel. Lépéiről lépésre kell haladni. Ez nagyon gyanús eset. Az el halt nem lett kirabolva, tehát csak bosszúról lehet szó. Mind a két embernek kellett haragudnia az elholtra. mert csak igy lehet biztos egyik a másikról, vagy pedig közel rokonoknak kellett lenni. Hát lássa, ebben az esetben csak egy emberről lehetek feltétlenül biztos, hogy nem tettes. S feltolta homlokára nagy pápaszemét ugy nézett savó szemeivel a bámuló főbíróra. — S ki az a szerencsés halandó — kérdi a biró. Makróczy nem szóval, de jellel felelt; kinyújtotta hatalmas mutató ujját s kezével nagy kört irva le, odabökőtt a saját mellére. És aztán mit hozhat fel vedelmére? Kérdé a főbiró a kihalgatasoknál oly sokszor hallott szavakat ismételve. — Mit? Saját önvallomásomat, vagyis, hogy esküvel vagyok kesz bizonyítani, hogy az ismeretlennek ismeretlen gyilkosa kivülem eső személyekben keresendő. Na felelt Bolyáki — tudja mit tapogató ur; Szolnoknak van vagy 22000 lakosa, hogy minél kevesebb dolga legyen, számítson engem is a nem gyanúsíthatok közé nekem is van annyi bizonyítékom, mint tapogató urnák. — Legyen, nem bánom. Hát tudja ez csak egy nagy mondás volt tőlem, csak azt akartam vele mondani, hogy itt tágtere van a gyanúsításnak. De hohó, mi az ott? A biró nem látott semmit, csak a Tóth Mátyás kutyáit, a melyek jobb ügyre méltó kitartással ugaták őket. Makróczy azonban meglóbálta hosszulábait s aztán átugrot az árkon. Ott lehajolt s a sárból egy tajtékpipát vett fel. — Pipa. — A biz a — állapítja meg a főbiró is. — Bűnjel. — Lehet a. Makrócy papirt vett ki zsebéből s a talált pipát gyöngéden, ugy ahogy volt sárosan, bepakolta és zsebre tette. — Hátha mennénk tapogató ur. — Mindjárt csak még körülnézek. — Hát csak nézzen. Én majd a „Gólyánál" megvárom. — Jó, majd én is oda megyek. A tetemrehivásnál is Makrócy őrködött. A városi közkórházban volt kiterítve a meztelenre vetkőztetett hulla. Mellette ruhái hevertek. A talált tajtékpipát Makrócy kitisztította s oda helyezte a hulla mellére, hogy azt mindenkinek meg kellett látni, ö maga egy oszlophoz vonult s onnan leseit. Jöttek csapatosan a fiatal és vénasszonyok, közbe elszórtan férfiak, de a hullát senki sem ismerte.
