Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-24 / 12. szám

4 szám . . ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Kiegyezés és alkotmány biztosítékok A vármegyei koalíciós pártok e hó 21 én reggel 9 órakor, az időközben beteggé lett Bory Béla indítvá­nyozót helyettesítő Gencsy Albert elnöklete alatt érte­kezletet tartottak a Koronában, a kiegyezés és az alkotmány biztosítékok kérdésében. Az értekezlet megállapodásai alapján az ugyanaz nap delelőttre összehívott állandó választmány a kér­dést a következő javaslattal terjeszti az e hó 2G-ikí rendkívüli közgyűlés elé : Ámbár Szabolcsvái megye közönsége ismerve a jelenlegi kormány soraiban hely t foglaló férfiak hazafias­ságát, bízik abban, hogy kormányzásukban a nemzet javának, érdekeinek előmozdítását egy pillanatra sem fogják szem elől téveszteni és érdekeinket bárminemű e lenkező irányú befolyásolással szemben is megvédeni fogják, mégis szükségesnek tartja, hogy felirati jogá­val élve, keresse meg a magyar kormányt aziránt, hogy : 1. az osztrák kormánnyal hosszú lejaratu szerző­dést ne kössön, hanem az önálló vámteiület felállitását legkésőbb 1917-re biztosítsa; 2. az önálló magyar jegybank felállítását legkésőbb 1917-re biztosítsa ; 3. az eddigi kvólát emelni semmi szín alall ne engedje; 4. esetleges katonai engedményeket, gazdasági érdekek lejeben el ne fogadjon; 5. az önálló vámterület létesítésének idejét meg­haladó vámszerződési tárgyalásokba az osztrák kor­mánnyal ez idő szerint ne bocsátkozzék, mert az ország érdekei azt kívánják, hogy ezen tárgyalások a kül­ál'aaiokkal kötött szerződések felmondásakor, vagyis 1915. évben, az összes szerződésekre vonatkozó tárgya­lásokkal egyidejűleg folytattassanak le ; G. az ország közvéleménye s kőzte törvényható­ságunk 4S('./190(j. bgy. s/ámu, az országgyűlés képviselő házához intezett feliratával is sürgetett alkolmányvédelmi biztosítékul szolgáló törvényjavaslatokat mielőbb a törvényhozás elé terjessze. — Népgyűlés. A március 15-iki ünnepi közvacsora alkalmából merült föl az az eszme, hogy a most folya­matban levő kiegyezési tárgyalások folyamán alkalom adassék a közvéleménynek, hogy állást foglalhasson. Az eszme testet öltött, a népgyűlés ma, 24-dikén meglartatik. A fölhívás a népgyűlésen való megjelenésre a kö­vetkezőleg szól: Polgártársak ! Magyarország és Auszlria között a kiegyezés kér­désében nagy küzdelem folyik. Küzdelem, amelynek a mi érdekeink szempontjából mielőbbi helyes eldöntése édes hazánk jövőjére, nemzeti eletünk megerősödésére, a haza minden rgyes polgárának boldogulására égetően szükséges. Azonban Kormányunk, amely hazaszeretetben, a magyar nép érdekeinek, alkotmányos jogainknak védel­mében tántoríthatatlannak bizonyult, csak ugy lesz képes igazainkat győzelemre vinni, ha őt a most folyó küzde­lemben a nemzetnek bizalma, hűséges kitartása támo­gatni fogja. Azért, hogy ezen bizalomnak ünnepélyes kifejezést adjunk, de egyben azért is, hogy a gazdasagi kiegyezés kérdésében alkotmányos jogaink mellett állást foglaljunk, a nyíregyházi ipartestület es függetlenségi és 48-us part kezdeményezésére f. hó 24-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor a városháza udvarán népgyűlést tartunk a kővet­kező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Dr. Szabó László, az ipartestület által felkért szónok, beszéde és határozati javaslat. 3 Esetleges indítványok. 4. Elnöki zárszó. — Jöjjetek el minél számosabban! Nyiregyháza, 1907. évi március hó 22-én. Az előkészítő bizottság nevében: Somogyi Gyula, Stoller Ferencz, társelnökök. — A nyíregyházi ev. Templom-egyesület köz­gyülé.-e. A nyireg'házi ev. Templom-egyesület márczius 25-en (héttőn d. e. 3A 1 l-kor) a magyar istentisztelet keretén belül rendes vm közgyűlést tart a helybeli ev. templomban, melyre egyházunknak minden rendű és langu lagját. nőket és férfiakat egyaránt, hitrokoni szeret, ttel meghívjuk, özv. Básthy Bamáné nő aklnök. Paulik János lelkész-elnök. I Az Istentisztelet sorrendje • Gyülekezeti ének Ima. II. A közgyűlés tárgyúi : Elnöki és pénztári jelentés. A lemondás folytán megüresedett nő-elnőki tisztség betöltése s a választmány kiegészítése Esetleges indítványok. III. Ima. Áldás. Gyülekezeti ének. Istentisztelet után ofí'erlorium a Templom egyesület javára. — Dr. Lrtrencz Gyula az Erzsébi t közkórház osztály főorvosa egészsége helyreállítása céljából 6 heti időtartamra Lussíngrandeba utazott. — A Bessenyei Kör e hó )9-én kedden délelőtt lel 1L orakor közgyűlést tartott a vármegyeház kis ter­mében Gróf Vay Gábor főispán elnöklete alatt Titkár előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a tagsági dijakat 5 koronáról 8 koronára, a családtagok tagsági diját pedig 2 koronára emeli fel. Főtitkárnak évi 300 korona tiszteletdijat állapítottak meg a melyet dr Pop­pirn Albert titkár a felállítandó szabad lyceum javára, ajánlott fel A pénztárnoknak az évi bevételből 5 százalék­tiszteletdíjat szavaztak meg. A közgyűlés dr. Popini Albert lotitkarnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Elhatá­rozta továbbá a közgyűlés, hogy a színházi szakosztály helyett lyceális szakosztályt állit fel a kör, melyre eddig 1»UU koronája van Megkeresi várost az iránt" ho*y a mar megígért évi segélyt folyósítsa. A lyceumi szak­osztály élere dr. Vietórisz József főgimn. tanárt, a meg NYIRVIDÉK üresedett pénztárnoki állásra pedig Kozák István főgimn. tanárt választották meg. Az igazgató választmányban megüresedett kél helyet dr. Flegmann Jenő és Schlichter Gyulával töltötték bo. Vasúthálózatunk fejlesztése. Értekezlet a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál. A kereskedelemügyi miniszter felhívta a hazai ipar­és kereskedelmi kamarákat, hogy a már meglevő vasút­hálózat fejlesztése céljából megállapítani szándékolt terv­szerű munkaprogramra összeállítása érdekében a kamarák területén megnyilvánuló szükségleteket tegyék tanulmány tárgyává és annak alapján részletes és megindokolt ja­vaslataikat terjesszék be a minisztériumhoz. A debreceni kereskedelmi és iparkamara alapos és lehetőleg minden irányban kiterjedő memorandumot óhajtván kidolgozni ebben az igazán nagy fontosságú közgazdasági kérdesben, a kamara kerületéhez tartozó hét vármegyében lakó kültagjaihoz és a hatóságokhoz meg­kereséseket intézett a közvetlen érdekeltség körében felmerült tervek és óhajok megism nrtetésc végett. Az így nyert Írásbeli információk alapján egy szé­les alapokon nyugvó részletes tervet állító't össze. Mielőtt azonban ezen terv alapján felterjesztését a miniszterhez megtette volna, az érdekelt törvény hatóságok és városok képviselőit március 17-éu délelőtt ll órára értekezletre hivta össze Debrecenben, a kamara székházába. Az ér­tekezleten Jásznagykunszolnok, Hajdú, Szatmár, S/abolcs, Ugocsa. Bereg, Máramaros vármegyékből, mintegy har­mincan gyűlt.>k egybe. Szabolcsvarmegye részéről Sipos Béla főjegyző, Nyiregyháza város részéről Balla Jenő tanácsos vettek részt az értekezleten. A kamara által a kamara területén tervbe veti, illetve tervbe venni javasolt vasutvonalak közül S/.a­bolcsvárrnegyét a következők érdeklik közvetlenül: 1. Második vágány lefektetése Szolnok és Püspök­ladány között, az állomások megfelelő kibővítésével együtt. 2. Rövidebb öss; eköttetés létesítése Sátoraljaújhely és Nagyvárad közölt, Nyíregyházán és Debrecenen ke­resztül, — Sátoraljaújhely és Nyiregyháza, valamint Debrecen és Nagyvárad közt uj vasulvonal építésével. Ezeket a vasutakat a kamara az állam által lé­tesilendők közé sorolja, országos lontosságuknál fogva. 3. Dombrád, — Kisvárda, — Nyirmada, Nyírbá­tor — Ermihályfalva közt és 4. Vásáro-namény — Beregszász között uj vasút vonalak létesilését színién országos érdoküeknek találja, de a sürgősség és feltéllen szükségesség tekintetében még a további megfontolásra várok közé sorolja. 5. Mátészalka — Fehérgyarmat között mint helyi­érdekű vasútvonal létesítését állami támogatással javasolja. G. Nyiregyháza — Nagykálló — Ba'kány, Nyira­dony, — Nyiracsád — Érmhályfalva; 7. Hajdusámsor, Nyiradony, — Nyírbátor között rendes nyomtávolságú; 8. Buj — Balsa ; 9. Nyiregyháza, Laskod, — Gyulaháza. 10. Nyiregyháza, — Hajdúnánás. 11. Nagyhalász — Kemecse közötti keskenyvágányu vonalaknak, mint helyiérdekű vasutaknak kíépitesét sür­gűsség tekinletében a helyi érdekeltség aldozatkétsége szerint véli elbirálandóknak. Az értekezleten felhangzott óhajokat és érveket a kamara figyelembe veszi és kidolgozandó felterjesztésé­ben felhasználja A kamara nevében Szabó Kálmán elnök köszönte meg a megjelenteknek az ügy iránti érdeklődését, kik vi­szont a kamara elnökségének fejezték ki köszönetüket azért, hogy a közérdekben véleményüket ilyen behatóan és közvetlenül igyekszik megismerni. — Vivóverseny. Az Országos Vivó Szövetség kardversenyél e hó 18-án és 19-én (ártották meg, a melyen a második áijat és pedig az Országos Kaszinó vivólársaság tiszteletdíját lloffer László helybeli 5 ik honvédhuszárezredbeli hadnagy nyerte el. •— Halálozás. Nagy csapás erle Birucli Arnold helybeli nagykereskedőt. Édes anyja özv. dr. Baruch Edéné hunyt el e h l9­;n Miskolczön, eletének 98-ik évében. A bibliai kort ért ősz matrónát, kit kiierjedt rokonság, gyermekek, unokák és szép unokák nigy száma gyászol, e hó 21-én kisérték el utolsó útjára. Sajó Szt. Péterre, hol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Gyermeknap Magyar Védő Egyesület szabolcsvármegyei osztályának elnöke Vay Gá­bor gróf főispán, a Nyíregyházán ápr hó 2-án és 3-án rendezendő „Gyermeknap" sikerének biztosítása érdekében e hó 18-án d u 6 órára értekezletre hivta össze a nyíregyházi keres­kedőket. Az értekezletet a jelzett időbeu Vay Gá­bor gróf elnöklete alatt meg is tartották s a jelen voltak, mintegy 30 kereskedő, megálla­podtak abban, hogy ápr, 2 és 3-án bevételeik 1 százalékát a gyermekvédelem nemes céljaira fogják áldozni. Biztosan reméljük, hogy a vármegye és Nyiregyháza város közönsége, megértve a cél nemességét, igyekezni fog ezen a két napon tömegesen beszerezni s ükségleteit. Figyelmeztetjük az érdeklődőket még arr.i is, hogy akiknek a nyíregyházi csatlakozott üzletekben esetleg régibb tartozásaik vannak, ha azokat ezen a két napon tizetik ki, abból is az 1 százalék a gyermek mentés nagy mun­kájának költségeire fog fordíttatni. — /* Bessenyei kör legközelebbi estélye a Fil­harmonikusokkal, V. Krammer Te rézzel és Kerner Ist­vánnal ápiilis hó 10 én lesz a Korona szálló dísztermé­ben. Bővekben lapunk legközelebbi számában. — A Nyíregyházi Torna és Vivo Egyesület által a múlt vasárnap, e hó 17 én r. ndezett országos amatőr biikozóverseny ugy sport szempor,tból. mint erkölcsileg fényesen sikerült. Délelőli voltak az előmérkőzések s délulán a M. A. K. kiküldöttének, Zumber Ferencnek, -jelenlétében a döntő mérkőzés. 1907. március 24. A juri tagjai voltak Bogár Lijos városi főjegyző li. polgármester elnöklete mellett Lestyán Adorján deb­receni kir. közjegyző, Dr. Szabó László egyesületi alelnök és dr Nagymáte András egyesületi titkár. A bir­kózást Rudolfi Imre D. T E. tagja vezette A győztesek Nyíregyháza város 1907. évi bajnoki cimet s szop tisz­teletdíjat kaptak. A tiszteletdíjak közül egy igen szép ruüvü órát a város nemes gondolkozású s a sport iránt melegen érdeklődő tanácsa a város ni v. b> n ajánlott fel. másik tiszteletdíjat az egyesüljt elnöke Somogyi Gyula kir. tanácsos, kir. közjegyző ur adta, nagyon csinos tea szervizt, a harmadik tiszteleidijat Ilolubán Ferenc bir­kozórnester adta, egy szép ezüst cigaretta és gyufatartót. Könn\ ü súlyban győztes, tehát városunk bajnoka leti Oiosz Miklós Budapesti Posta és Táviró Tisztvise­lők Sportegyesületének tagja, főgimnáziumuuk volt nő vendéke, második Teger József Aradi Toldi Athletikai Club tagja, harmadik Betlenfalvi Gergely János Postá.-. Középsulyban bajnok lett Chambre Miklós Magyar Athletikai C ub tagja, második Előd József Magyar Test ­gyakorlok Körének tagja, harmadik Székelyhídi Béla Debriceni Akadémiai Aihlolikai Giub tagja. Nehéz sulyu bajnok lett Pay'r Hugó Magyar Testgyakorlók körének tagja, második Holub Józsi f Magyar Athletikai Club tagja leli. Verseny ulán Hokiban Ferenc mester és Téger József amatőr birkózók gyönyörű iskola birkózást mutattak be. Dalegylcti közgyűlés. A „Nyíregyházi Dal­egylet* a folyó évi március hó 21-én megtartott választ­mányi gyűlés határo?ata alapján évi rendes közgyűlést tart folyó évi ápri is hó 7-én d. e. 11 órakor a város­háza dísztermében, melyre az összes működő, pártoló, alapító és liszteletitagok hazafias tisztelettel meghivat­nak. A közgyűlés tárgyai: 1. Megnyitó. 2. Titkári évi jelentés. 3. Számvizsgáló bi'.otlág jelentése a pénzt ír állapotáról. 4. Az 1907. évi költségelőirányzat bemuta­tása. 5. Alapszabályok módosításának ügye. G. Esetle­ges indítványok tárgyalása. Nyíregyházán, 1907. márc. 21-én. Dr. Prolc Gyula elnök és Fazekas János titkár. — Figyelmeztetés. Az erdőben vásárolt fa el­szállíltalásának halárideje április hó 1. lfa ezen idő alatt el nem szállítják a vásárolt fat tulajdonosaik, az veszélyökre ujabb árveresen el fog adatni. — Március 15 Nyírbátorban. Nyírbátor hazafias közönsége mint évtizedek óla, ugy ez evben is lelkesen ünnepelte meg 1848 március 15-ének évfordulóját. Az ünnepély szini előadással velle kezdelét. Előadás utan asztalhoz ült a körülbelül 150 főt számláló ünneplő közönség, kik közt nemcsak a község férfi és hölgy tagjai, de a szomszéd Szatmárvármegye számos hölgyei és urai is nagy számban vetlek ié--zt. Az első fogás után Farkas Bertalan kir. járásbiró, az ünnep szónoka a „Petőfi serleg" gel kezében nagyhalán, a sziv és lélek húrjait megkapó, lendületes beszédet mondott. Azután a közönség elénekelte a Hymnuszt. Beszédet mondottak még Szabó Lajos ref. lelkész, Nemes B :1a, Mandel Dezső rs többen. — Az „ujfehértói első dalegylet", mint fenn­állása óla minden évben, ugy a folyó évben is, meg­ünnepelte március 15 ét. A déle'őtti órákban előbb a gör. katli., majd a ref. templomban énekelte el a „Hyninusz"-1 ós Bartay E. „Nemzeti imá"-ját.. Este pedig láncvigalommül egybekötött dalestélyt rendezett a „Cifra" vendéglő nagytermében. A dalestélyen Sóvágó Antal és Székely Ernő hittanhallgatók szavalatai és a dalegylet sikerült énekszámai szórakoztattak a nem hagy, de disz js közönséget. A da'e télyei felülfizettek : id. Nánássy István u 5 koronát, Fót Kádár B la ur 2 kor, Aranyoss István ur 3 kor. Balogh Lajos és Nánássy Mihály urak 1 korona C0 fillér, Ná­nássy János ur 1 kor., Balázs Sándor, Tóbiás István, Wiltmann János, ifjú Kőrössy János, Koczogh István, ifj. Nánássy István, Nánássy Sándor, Tárón Gyula és Árki őimester urak G0 —G0 fillért. Fogadják e helyen is a dalcgylet halas köszönetét. Aranyos József, dalegyleti alelnök — Március 15. Multi számunkban közölt március 15-érőI szóló tudósításunkból tévedésből kimaradt és most szívesen adjuk közre, hogy a helybeli izr. nép­iskolában is lelkesen megünnepelték a szokáshoz hiven a szabadságharc emlékünnepét. — Legelök bérbeadása A város tulajdonát ké­pező Manda meder és hasonló gödrös területű legelők e hó 27-én szerdán d. u 3 órakor fognak nyilvános szóbeli árverés utján bérbeadatni, a városi gazdasági tanácsos hivatalos szobájában. — Kettős gyilkosság. Szerdán e hó 20-án délben Zsiros János helybeli kisgazda civakodás közben felesé­gét és özv. Duleba Józsefnét egy fejszével agyonverte. A vérengző embert a ki felesége vérében megmosako­dott rémes tette után, azonnal még a délután folyamán letartóztatták és átkísérték az ügyészséghez — Kiesett a robogó vonatból. Simkovics János helybeli lakos szerdán a R.karaaz felől városunk felé robogó vonatból kiesett. Sulyor sérüléseivel beszállí­tói ták a kórházba. Állapota életveszélyes. — Öngyilkosság. Ambrusz József volt városi hajdú csütörtökön délelőtt valószínűleg ittas állapotban felakasztotta magát. Mire észrevették meghalt. — Felhivás és kérelem ! E'ulon kérem fel k>n társaimat, úgyszintén az uradalmi gazdaliszt urakat és madárkedvelőket, szíveskedjenek a következő madarak tavaszi megérkezését és vonulását megfigyelni s a napot pontosan feljegyezve, a megfigyeléseket hozzám május 20-ig beküldeni. 1. Mely hónap és napon érkezett az első és körülbelől hány darab volt látható. 2. Mely na ­pon jelent meg a fészeknél : 1. A villásfarku füsti k c.-ke. 2. A gólya. 3. Erdei szalonka. 4. S'ürke gém. 5 Ház fecske. 6. Daru. Mikor szólt először: 1. A ka uk. 2 Mezei pacsirta. 3. Fürj. 4. Haris. 5. Fülemile, (i Sá.g.i rigó. 7. Vadgerle. 8. Búbos banka. Mikor voli először látható : 1. A barázdabillegtető. 2. A sárga b llegény. 3. Kék galamb. 4. Örvös galamb, r>. Seregély. G. Bib;C, Legpontosabb megfigyeléseket tehetnek az erdészek, a mezei és erdőőrök, akik folylon a szabadban tartóz­kodnak. Kérném az egyes uradalmakban ezekel meg­bízni a madárvonulások me figyelésével és feljegyzőé­vel. Kartársaim növendékei állal is megfigyeltelhetik a fentjelzett madarakra vonatkozó adatokat. Ezal.al is fe­liivjuk a gyermekek ligyelmét a madarakra. Az orszá­gos madár megfigyelő központnak ezzel nagy szolgála-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom