Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-24 / 8. szám

8-ik szára N Y í R V I D É K 1907. február 24 3 továbbra is, ha csak a felső Tiszát és mellékfolyóit tesszük hajózhatóvá, a nélkül, hogy ha már nem előbb, de legalább e munkálatokkal egyidejűleg a nagy kerülő útak megszüntetését eredményező Duna—Tisza csatornát ki ne épitenők, mert csakis ez összekötő vízi útnak megléte fogja lehetővé tenni azt, hogy az emiitett ujabb vízi útak létesítésével járó előnyök még pedig azonnal az épités elöhaladása mértékében előálljanak. A folyók hajózhatóvá tételének befejezése előtt, tehát már a DunaTisza csatornának a forgalom szolgálatára készen kellene állania. (Folyt, köv

.) A népoktatási viszonyok Nyiregyhazán. ii. Azok a statisztikai adatok, amelyek az elemi iskola köteleseknek iskolába járási viszonyait tüntetik fel, önmagukban véve is igazolják azt, hogy nép

rklatásunk terén még igen sok tennivaló vár reánk. Még inkább nyilvánvalóvá lesz ez a körülmény akkor, ha a jelenlegi iskolai viszonyokat vesszük vizsgálat alá. Nyíregyházán az elemi iskolák legnagyobb részét a felekezetek állították fel és tartják fen. Községi jellegű elemi iskola mindössze kettő van; két tanyai iskola. Egyik a „Hosszúhát" tanyán, a másik a „Nagylapos" pusztán. A város a felekezeteket, részint az iskolaépületek építésekor nyújtott segélylyel, részint a fentartás körül segélyezte és segélyezi. A többek között egy 94,000 koronányi alapítványa van a városnak, amelynek kamatait a róm. kath., a gör. kath., az ev. ref. és az izraelita felekezeti iskolák élvezik az 1861-iki lélekszám arányában. Az ág. hilv. evang. egyház évenként 13,000 korona hozzájárulást kap az általa létesített és fentartott tizennégy tanyai iskola céljaira. A római kath. egyház a városban egy 8 tanteremmel és tanítóval; a görög kath. egyház egy három tanteremmel és tanítóval; a református egy 4 tanteremmel és tanítóval; az izraelita statusquó hitközség egy ti tanteremmel és tanítóval biró iskolát tart fen. Az ág. hitv. evang. egyháznak a városban van egy központi iskolája 12 tanteremmel és 13 tanítóval ; ezer kivül fentartja a már emiitett 14 tanyai iskolát. A két községi jellegű tanyai iskolán kivül van még egy uradalmi iskola Királytelken 2 tanteremmel és tanerővel és Görögszálláson egy ui; dáliái iskola I tanítóval. Ezek szerint tehát a városban és határában 56 tanterem van 57 tanítóval. Ezek mellett az iskolák mellett az ismétlőiskolai oktatás — a királylelkit kivéve — valamennyiben rendszeresiive van. A folyó tanévben ezekbe az iskolákba összesen 4300 elemi iskolaköteles gyermek van beirva. Ha a szokásos — de a gyakorlatban alig megfelelő — átlagos számítást alkalmazzuk, 8,z 156 tanteremre egyenként átlag 76—77 tanuló esik. Mar ebből is következt tni lehet arra, hogy a meglevő tantermek a jelenleg iskolába jaró gyermekek szan áiíi sem elégségesek. Ptdig még 635 gyermek neoi is jár iskolába Ha az egyes iskolakat külőr.-külön vesszük vizsgálat alá, a kővetkezőket találjuk : A róm. kath. elemi iskolában 8 tanteremben 658 gyermek van beirva. Egy-egy tanteremre tehát 83 gyermek jut. A valóságban azonban ugy áll a dolog, hogy az 1-ső fiu osztályba 90, az 1-ső leányosztalyba 106 gyermek van beirva. Legkevesebb a növendékek száma a 111 ik leáuyosztályban : 64. Ez is több a törvényjzerinti atlagnál, a 60 nál. Pedij a városban lakó róm. kath. elemi iskolakötelesek közül 75 nem jár iskolába. A görög. kath. elemi iskolában a jelenlegi 3 tanteremben 230 gyermek van beirva. Egy-egy tanteremre tehát 77 gyermek jut. Tényleg azonban az I ső vegyes osztályba 104 gyermek van beirva s még 17, a városban lakó gör. kath, elemi iskolaköteles nem jár iskolaba. Ennél az iskolánál az épités alatt al ó uj, 4 tantermes ' iskola remélhetőleg normális állapotokat fog teremteni. A református iskolában 4 tanterembe 295 növen dek jár. Egy-egy tanteremre 74 gyermek esik. Legtöbb van a III—VI fiúosztályban: 80 A városban lakó református tankötelesek közül 23 uem jár iskolába. Az izraelita iskolában 6 tanteremben 424 gyermek van beirva. Egy-egy tanteremre tehát 7 növendék esik. Tényleg azonban a II ik vegyes osztályba 98, a Ill-ik vegyes osztályba 94, a IV-ik vegyes osztályba 82 gyermek jár. Tehát mind a háromba több a törvényben meg engedett maximumnál. Az iskolába nem járok száma mindössze 9. Az ág. hitv. evang. központi iskola 12 tantermebe 789 gyermek van beirva. Egy-egy tanteremre tehát 66 gyermek jut. Ámde a IV-ik fiúosztályba 90, a IV-ik leányosztályba 100 gyermek jár. A négy kerületi iskolában sszesen 263 gyermeK jár : legtöbb : 75 a Körte utcaiba. A városban levő ág. hitv. evang. iskolákba ösz szesen 1052 gyermek jár, ámde 76 a városban lakó ág. hitv. evang. elemi iskolaköteles nem jár iskolsba. A város határában levő 14 ág. hitv. evang. két községi és két uradalmi iskolába, illetve a 19 tanterembe 1641 gyermek van beirva. Átlag tehát 86 gyermek jutna egy tanteremre. A valóságban azonban ugy áll a dolog hogy csak egy iskolában, a Nagylapos pusztaiban nem eri el a beirt gyermekek száma a normális 60-at, ellenben tizenegy tanteremben felül van a nyolcvanon, ezek küzül öt tanteremben felül van a százon, sőt a Benkő bokoriban 129, a Sóskút bokoriban pedig 143 a beirt gyermekek száma. E mellett a város határában 435 gyermek nem jár iskolába. Nyilvánvaló ezekből, hogy a népoktatásügy hiányai az iskolába nem járó gyermekek nagy száma mellett az iskolák túlzsúfoltságában is nyilvánulnak. Ezeken tehát csak uj tantermek létesítésével és uj tanítói állások szervezésével lehat segíteni: Az összeirt 5172 elemiiskola köteles közül 182-nek az iskolába nem járása van törvényszerű okokkal (betegség, testi fejletlenség, lelki, vagy testi fogyatkozás) indoko'va. Kerek számban beszélve, tehát 5000 elemi iskolaköteles számára van szükség tantermekre és tanerőkre Nyíregyházán. Ha egy tanteremre és tanítóra a normális 60 létszámot vesszük számítási alapul : 83 tnnteremre es tanítóra volna szükség. És van 50 tanterem és 57 tanító (egy osztálynélküli, az ág. hitv. evang. központi iskolában). Ha 70 gyermeket számítunk egy tanteremre és tanítóra, akkor 71 tanteremre és tanítóra van szükség. Sőt ha a maximális 80 létszámot vesszük, akkor is 63 tanteremre es tanítóra volna szükség. Ezek szerint az átlag számitások szerint a jelenlegiek mellett 27 tantermet kellene létesíteni, hogy iskolázási vi-zonyaink normálisokká legyenek; 15 tantermet, hogy egy-egy tanteremre 70 növendek jusson, — de legalább is 7 tan'ermol, hogy a leg»getőbb szükségleteken segítsünk. Minthogy azonban az elemi iskolaköteles gyermekeket a valóságban nem lehet akként csoportosítani és rubrikákba beosztani, mint a számokat és számcsoportokat : az iskola, illetve tanterem és tanitó szükségletnél sem lehet egyedüli a'apul es kiindulási ponttul a statisztikai számszerű eredményeket elfogadni. Figyelembe kell venni a városban külön-külön az egyes telekezetek és iskolák adatait és egyéb helyi viszonyokat. A városban a római katholikus iskola és tankötelesek adatai azt mutatjak, hogy itt a jelenlegiek mellé még ket tanteremre és tanerőre volna sürgőben szüks.g. A görög katholikus iskolában az épülő uj iskola és a szervezendő negyedik tanítói állás egyelőre kielégíti a szükségletet. A református iskolánál is ehet még halasztani — bár csak rövid ideig — a tantermek és tanerők szaporítását. Az izraelita iskolában ellenben sürgő-; szükség vol ia két tanteremre és tanerőre. Az ág hitv. evang. kö/ponti iskolaban is két tanterem létesítése és ket tanerő szaporítása volna szükséges már a jövő tanévtől kezdve. A város hatarában a helyi viszonyoktól függ főként az a kérdés, hogy hol és miként lehet és kell javítani az állapotokon E tekintetbon a lakóhelyek szerinti csoportosítást tartalmazó részletes kimutatás adhat útbaigazítást. Magában a királylelki szőlőskertben 107 elemiskola köteles van, kik közül csak .'3 jár, 84 nem jár iskolaba. Itt az uj iskola m. r épül. A Felső-Sóskuton létesített uj iskolába 143 gyermek van beirva. Igaz, hogy ezek közt vannak kótaji határbeliek is, ámde az iskolához tartozó „Felső-Sóskuton" 10, a „Felső-Badurban" 15, a Cugos-részen 6 gyermek nem jár iskolaba. Sőt a Felső-pázsit északi végén lakó iskolába nem járó tankötelesek is erre az iskolára volnának utalva. Á Benkő-tanyai iskolában 129 gyermek van beirva, pedig a hozzá tartozó, egymáshoz közel eső tanyacsoportokban még 12 gyerm-k nem jar iskolába. A kisteleki szőlők melletti uj iskolában 111 gyermek van beirva. Ezek közt is vannak orosi határbeliek, ámde a< iskolához tartozó nyíregyházi területeken 38 elemi iskolaköteles nem jár iskolába. Ezeknél az iskoláknál tehát legcélszerűbb és leggazdaságosabb volna meg egy egy tanterem létesítése. Nagyobb mennyiségben vannak iskolába n m jár ik a Sima-pusztan, az Alsés Felső-pázsiton. A meglevő iskolái; nagy távolsága és a legközelebbi iskolák túlzsúfoltsága miatt szü. ség volna iskolára a Puposhalom pnsztánfk ,i liszalöii ut melletti részen, a me y a Lakatos és Bí-nfi sőt < Bundás tanyacsoportok tanköteleseinek iskolája is lenrie. Továbbá a Manda-to déli végénél, iz ottan körül eső tanyacsoportok és az Atsopáz.sit deli része s;;átr.ára.. Egyebbiránt hogy hol és miként létesíttessenek az uj iskolák, illetve tantermek, ez a helyi viszonyok alapos tanulmányozása es mérlegelése utján dönthető el. Az előadottak nyomán is megállapítható az, hogy Ny.regyháza város határában a már meglevőkőn valamint a királyié ki szőlőskertben épülőn kivül még legalább ha uj .skolari, illetve lanteremre és tanítóra volna szükség, hog;y í meglevő tanyai iskolák túlzsúfoltságán könnyíteni és az iskolába nem járó elemi iskolaköteleseket iskoláz:atni lehessen Az a kérdés m ir most, hogy ki és mimódon létesítse a városban és í város határában {elengedhetetlenül és sürgőién s.ükíéges uj "iskolakat, illetve tantermeket ? Maga a város — sajnos — nincsen abban a helyzetben. Kt.lönben is nem volna célszerű a fenálló, kifogástahnul vezetett felekezeti iskolák mellett külön községi iskolát, vagy iskolákat felállítani. Száz és egy oknál fogva. A tanyákon sem bizonyult szerencses gondolatnak a községi jellegű iskolák felállítása. Az iskolákat fenlartó felekezetekre vár tehát ennek az általános, de egyszersmind felekezeti érdekű kérdés nek a megoldása. Mim.hogy azonban a felekezetek köztudomás szerint már ma is tű vannak terhelve iskoláik fnntartása miatt, ezt csak az állam hathatós segítségével tehetik. Szerencsére a iözoktatasügyi kormány szakított azzal a merev felfogáson alapuló rendszerrel, hogy E'llamsegélyt eddig csak a tanítói minimális javadalma zás felerészéig nyújtott. Sőt Apponyi Albert gróf vallásés közoktatásügyi miniszternek a mult évi december hó 13-án tartott emlékezetes képviselőházi beszéde alapos reményt nyújt arra, hogy a hiányzó uj iskolák létesítését az állain az eddiginél fokozottabb mértékben kész támogatni. Ha már mosl mindezek mellett azt látjuk, hogy Debreczenben és Szeg?den, tehát az eddig e tekintetben elhanyagolt magyar alföld ezen két jellegzetes helyén, nem nemzetiségi vidél en, egyszerre 10—10 tanyai iskola létesítését teszi lehetővé az állam : lehetetlen feltételeznünk, hogy Nyíregyháza nepoítatá.M viszonyainak előbbrevitelét ne segítené. így és csakis így lesz elérhető az, hogy Nyíregyháza népoktatási viszonyai az országos statisztikai hiva tal kimutatása szerint nem lesznek rosszabbak, mint . . . a Turócz- vagy az Árvamegyebeliek! —a ö. TANÜGY. Tanitó'?, iskolaszékek fig, e'mebe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi január ho 14-én kelt 80.731—906- sz. rendeletével a «Márkup Béla szobrászművész" által készített „Állat' minta" taneszközöket az összes népoktatási intézeteknek megrendelésre ajánlja. ^^ j, ^ , Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelöseye. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. Meskó László államtitkár ünneplése. Nyíregyháza, 1907. évi február hó 20. A fogadtatás. Nyíregyháza varos valóságos lobogódisz' öltött a mai napon. Alig volt ház, különösen a főbb utcakba.', amelyen nemzetiszínű zászló ne lengett volna. A vasúti ut már ebéd után megélénkült az állomásra igyekező sokaságtól. Hatalmas emberáradat lelkes éljenzése meliett érkezett meg csendesen a vonat, a mely néhány napra elhozta hozzánk az ország szivéből a város ünnepelt fiát. Óriási közönség tolongott a perronon és a vagányok között, árvalánytollas diákok, állami hivatalnokok, megyei és városi tisztviselők, küldöttségek, a kik mind látni, hallani akarták Meskót. Mikor az önkéntes tűzoltóság tisztelgése, a küldöttségek és a közönség szűnni nem akaró éljenzése között a vasúti kocsiból kilépett, Bogár Lajos h. polgármester üdvözölte. Dr. Meskó László a főjegyző üdvözlésére meghatottan vés meleg hangon válaszolt, Bpumí örömét nyilvánítja — úgymond — afelett, hogy amikor uj állása utan uj goudokkal terhelve s erejét messze meghaladó feladatok előtt állva először lép szülővárosa áldott földjére, polgártársai szeretetének és bizalmának ékesen kifejezett jeleivel találkozik. Hálásan megköszönve a közönség kitüntető érzelmeit igéri, hogy azokat fokozott mérvben igyekszik vis/onozni Utal arra, hogy a család és haza szeut fogalmai közé méltán sorakozik harmadiknak a szülőváros fogalma, mely az ő lelkébe annál mélyebben van bevésve, mert ő itt nemcsak gyermek játékait játszotta el nemcsak ifjúsági ábráudjait szőtte de, férfi korának küzdelmeit is itt vivta meg s a várusi közönség bizilmából 29 évvel ezelőtt itt lépett a közélet porondjára. Kéri polgártársai bizalmát és támogatását jövőre is, kijelentve, hogy uj állásában is meg fogja őrizni régi hűségét és ragaszkodását szeretett «zülő városa iránt. A beszédet, melyből a szeretet és ragaszkodás őszinte hangja csendült meg, lelkes éljenzés követte s ennek a hangjai mellett ült be Meskó Bogár főjegyzővel, a város negyesfogalu kocsijába, mire nagy közönségtől kisérve megindult a menet a fellobogozott városba. Fel három után ért, a mintegy 40 kocsi és 50 szánból álló menet az államtitkár Pazcny-utcai lakásához. Ott Meskó felállt a kocsijába s még egyszer meghatottan köszönte meg a közönség őszinte ragaszkodását. Azután sorra kezet fogott a küldöttség tagjaival és lak isába vonult. A közönség ezután szép csendben eloszlott. Másnap délelőtt tiz órakor vette kezeletét a tisztelgés. A küldöttségek sorrendje a következő volt: 1. Az egyházak és pedig: a) a róm katholikus egyház ne.eben Petrovits Gyula esperes, apátplébános. b) a gör. katholikus egyház nevűben Ruttkay Gyula esperes c) . z ev. ref. egyház nevében Bartók Jenő lelkész. d) az izraelita egyház nevében Rosenberg Emil dr. hitközségi elnök. e) a ' íszavidéki egyházmegye nevében Materny Lajos föesperes. f) az ág. hitv. ev. egyház nevében Geduly Henrik lelkész. 2. A főgymnasiumi tanártestület nevében Leffler Sámuel igazgató 3. a kir. Törvényszék, kir. járásbíróság és kir. Ügyészség nevében Megyery Géza kúriai biró, kir. tör. elnök. 4. a vármegye tisztikara és az államépitészeti hivatal nevében Mikecz Dezső alispán. 5. az állami hivatalok neveben Eckerdt Elek p. ü. igazgató. ti. a Nyíregyházi Általános Tanítótestület nevébsn Orsovszky Gyula róm. kath. ig. tanitó. 7. a Gasinó-Egyesülel nevében Lázár Kálmán. 8. a Nyíregyházi Ipartestület és az Iparos OlvasóKör nevében Engel Adolf. II. a Gazdaszövetség nevében Klár Sándor elnök. 10. Szabolcsvármegyei gazd. egyesület nevében gr. Vay Tibor elnök. 11. Hirsch egylet nevében Schlichter Gyula. 12. Nyírvíz szab. társulat nevében Kálnay Zoltán. 13. Végrehajtok orsz. egyesületének nevében Oláh Gyula. 14. az ügyvédi kar nevében Fejcr Imre megyei főügyész. 15. a 48-as és függetlenségi párt nevében Barzó Mihály. 16. a városi tisztikar nevében Bogár Lajos h. polgármester, főjegyző. Meskó László minden egyes küldöttségnek meleg szavakkal köszönte meg a tisztelgést és barátságosan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A tisztelgés 1 óra után ért véget. A fáklyásmenet. Este 6V« órakor a tüzoltóegyesület Konthy Gyula dr. főparancsnok vezetésével és a városi dalárda, fáklyásmenetet rendezett Meskó László tiszteletére. £ Gyönyörű szép látvány volt, amint tőbb mint száz fáklyás és mintegy ötezer főből álló közönség lelkes éljenzessel Meskó lakása elé vonult. Ott példás rendben elhelyezkedett, mire megjelent Meskó az ablakban a meguiegujulo eljenzés közepette.