Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-27 / 4. szám

1907. január 27. N Y I R V I D É K 4-ik szám. 3 keket a történet minden gondolkozób in. Ég iszen elhagyatott vidékekben Ázsia pusztáin és Afrika sivatagjain, sőt az újvilág őserdői közepébm, niln egy rég elenyészett műveltség maradványaira akadunk A honokteagerből kiemelkedő magas oszlopsorok egy palotán ík romjai, melyek mi alig Dyujtanik elé,' árnyat a magános pasztornik és kisded nyáj inat; röppen' falak és utak miradványai, melyei 4 mindent atalikitó lerm:szet hatalmával évezredek óta d icolnik; sírhelyek, e leg i biztosabb s gyakran egyedüli nyomó az emberi lé nek, | templomok. milyekn;k isten-i r í, ism éretlenek, s melyek i romjaikkal csak arra eml :keztetnek, hagy az ember mindenütt és miadenkorbin tó.filé v-tette szemeit, s azon óirási városo'c melyeket pn3',ta hilmoc alatt fedez föl a tuionány anékül, hogy az írás jegy;ket, mikkel falai fedvék, megfejteni tudni, mmde'.ek ugyanazon komoly tanúsítót hirdetik: miszerint s;nui sincsen oly nagyszerű és dicső, a m

:nek hi lejárt az ideje el nem kellene enyészni, s hogy mindin potgánsodás bármi magasnak t-jt szett a'.ok előtt, a kik élvezték, mindig csak átm neti poatul szolgált valamely migasab inik, kifejtesnek. Ha kérdezzük : ki akarja tehát a hiladás valódiságát akadályozni, melyben érte küzdünk ? bizonyosan azt válaszolják ugyan, hogy: az egesz nép. Legkülönö^ebnek tetszik pedig, hogy szóvivőik oly polgaroknak követelik a fölséges jogok kizárólagos gyakoriásat, kik, a mint a nép igazi barátjai állítják, anyagi nélkülözéseik következtében, szellemi és erkölcsi tekintetben is egészen elhagyatott állapotban vannak, s kiket az átkozott szabad versenyzés nemcsak meggyőzőiéitől, haa ;m a kip isiéitől is megfosztott, hogy azt élvezhessék. Miután a szóvivőknek ezzel esik az a céljuk, hogy kezeikben esik a hatalmat összpontosítsák, és mihelyt ezt elértékanépről megfeledkeznek. Nyírbátort mindig a polgárság kormányozta és ezek a maguk vérbeli emberek tették azt anyagilag is tönkre. A 70-es években a város még a birtokosság vagyonának jövedelmét is húzta, és mégis veszteséggel zárta számadásait. A város anyagilig tönkre ment, és a főbírák megvagyonosodtak És okozta a ver*engés a sülyedést az által is, hogy egy 200 frtos bírói állásért a jelölt elköltött 3—400) forintot. Az a párt a mely ma itt versenyez oly tant állított fel, mely az élvezetet tekinti az emberi lét egyedüli céljának s azt csupán állati szükségeinek kielégítésében hiszi föltalálni, mely tan, hogy a', egyéniséget leküzdje a családot akarja megsemmisíteni, hogy a családi szeretet helyett, m ly most az embereket elválasztja a társadalomtól, a legdurvább önzést emelje trónra, mely tan elvégre az emberi termés/.et ellentéteit az által akarja megszüntetni, hogy a lelket a testnek teljesen elárenleli, — e tan bizonyára nem fél megtagadni az elveket, melyek valósítását akadályozzák, s ha rend izerének megállapítása ugy kívánja, kész megtagadni minden külömbséget eszmék, Ízlések, hajlamok és ügyességek közt, sőt magát az előadást is. Mert higyjék el t. polgártársaim, az igazi erő és hatalom nem a földi javakban, nem a? elpusztult eletben s a gyönyörűségekben vannak, hanem az önzetlen munkában és a lemondásban Soha semmi nagy, dicső s az emberiségre igazán hasznos s üdvhozó nem létesült az önmegtagadás és lemondás nélkül. így van ez nemcsak az egyes ember, hanem az országok, nemietek életében is. A nemzet akkor virágzik s lesz erőssé, ha fiai önként áldozzák fel érte életüket és vagyonukat, míg ellenkezőleg, ha a honfiak közt lábra kap az önzés, a hiu versengés s a birásvágy féktelensége, akk r sülyedés, pusztulás áll be összes vés'thozó következményeivel. Tiszt, polgártársak! Miután az ember észszel bir, ennélfogva nézetei és körülményei határozzák el szabad akaratát: ép állapotban mindig azt kell akarnia, a mit szükségesnek hisz. Mint az isten mindenhatóságát nem képzelhetjük minden udisága és vég'elen- jósága nélkül: ugy az e.nberi akarat végesebb hitalmát is az emberi ész s az erkölcsiség velünk született ösztöne kapcsolatában gondolhatjuk csupán. Mindig a szeretet és ragaszkodás magasztos eszméjével jöttem közibük és nyugodt lélekkel mondhatom, hogy Nyírbátor és lakossága érdekében mindig azt tetlem, a mit szivem tiszta érzése parancsolt, tekintet nélkül a külszinre, lát-zatra, s arra, hogy minő megtámadásoknak vagyok érte kitéve ; szem előtt tartva egy hires szónoknak azon mondását: „A magyar nép a gyűlölség fegyverével, a leggyöngébb fegyverrel nem harcol. Mit is gyűlölnénk ? Embertársunkban az embert ? Testvérben a testvért ? Honfiban a honfit ? Magyarban a magyart ? Már pedig 12 évi elnökösködésem alatt, valahányszor összejöttünk, mindig a szenvedély és guny fegyverével támadták az úrikat. Kutattam az okát, és sehogysem tudtam magamnak megmagyarázni, hogy a nyírbátoriak a kik előszeretettel olvassák és nemzetünk ezredéves történetében melyen behatolva kutatnak, tapasztalniok kellett, hogy e nemzet múltja nagy és dicső az urak által. A mult életreható és él tbevág nagy ese.nenyeí nem tévesztik el hatasukat ugy egyps^k, mint társadalmak, nemzetek éleiének nemesbilé-ére, fejlődésének erősbitésére, irányítására akkor sem, ha idők multán, talán századok múlva ujiljuk is fel emiekeiket. Kétszáz évvel ezelőtt „Istenéit és szabadságért !* felírású zászlókat küldöli II. Rákóczy Ferenc M tgvarországba, kardot kötve a hazáért és n 'p ;rt, ott volt mellette B ;rcsényi, Bezerédy, Eszterházy, Vay Ádám, és többen. Ha felelevenítem legdicsőbbjeink. lognagyobbjaink eszményi fényben ragyogó emlékét, teszem ezt azért, mert ezek mind urak voltak, feláldozták vagyonukat, szabadságukat a hazáért és népért és bujdosásban haltak el. Pedi? csak a hűség esküt, kellett volna letenniök a németnek, vagyonukat és szabadságukat visszanyerték volna. S ők inkább számkivetésben haltak meg. Élénk-n előttünk van az 1848 ki dicső szabadságharc. Nem az urak >ak köszönhetik, hogy mé: a 19-k század tele e'őtt lehullott a jobbágyság járma ? A magyar nemesség — kik mind urak voltak — 1843 ban elért a végső vonalig, többel nem tartozott az emberiség foga'mának. a jobbágyot felszabaditá terhétől, ő meg azóta tönkre men', a polgaiság meg v igyonos lett. Történelmünk fénylő alakja Kossuth L'jos szám kivetésben halt el, az általa forron szeretett hazájat, m -Íjért mindent feláldozott, — iive soha sem látta, csak holt testet hozták haza. Ott van az aradi 13 vértanú Mind urak voltak ők és hősök és mind a nép szaoadságáért halt meg. Nevezhetnék meg sok ily félistenét a hazának, ki< mind ét tük-t és vagyonuot áldozták a hazáért és népért. Kérd-m ! Nem az urak inditanak-e egy nagy nemzetet arra, hogy a rabszolgaságot eltörölje ? Nem-e az urak embursz-retetének kell-e köszönnünk a gond iskod ist, mely a nyomort enyhíti, es a részvnet, melylyel most embertársainknak megérdemlett szenvedései iránt is visiltetúnk ? Volna-e iskolájuk, templomuk ? A pa'aki ref. collegium — hol an iyi szegény polgir gyerek kip majdnem ingyen ellátást és tanítást — dicsőségét, hírnevét a Vay családnak köszönheti. A debreceni, miskolci, szigeti stb. főiskolák fennállá-át mind urakna; köszönhetik. A püspökök vagyonuk jövedelminek óriás részét iskolákra és jotékony adományokra fordítják. Gróf Pálfy pozsonyi gróf milliókat érő vagyonát iskolákra hagyta, hogy a nép gyermeke ingyen tanulhasson. Itt van melleltünk Mária-Pócs, a Szt. Bazilrend p pj ti ingyen iskolát tartan <k fenn a lakosságnak, templomot és minden egyházi, iskolai dolgokkal sajátjából lartja fenn a lakosság megterheltetése nélkül. Kérdem! Vaja kö'.ség emelkedett volna-e oly hírnévre, és haladt volna-e annyira, ha Gróf Vay Ádám áldozatkészsége elö nem segíti. Gróf Károlyi Imre nemes, atyai szívvel majdnem 100 .) családnak ad tisztességes, panasz nélküli kenyeret; gyermekeik részér; minden tanyaján iskolát tart fönn saját költségén, éa segit ott is, hol mások azt nem teszik. Kell e felségesebb példát (kihoznom önök előtt, mint a mi mostani főispánunkat Gróf Vay Gábort, ki mikor alkotmányunk veszélyben forgott, lemondott tisztirangjá ról, egyébb méltóságairól, csak is azért, hogy In a szükség kívánja a hizát szolgálhassa. Ez-k az urak gyakorolják Jigazán a szent parancsolatot: .Szeresd felebarátodat mint^tenmagadat!" Emlékezzenek vissza, mikor Nyírbátorban a lovak közt kiütött a j írvá ly. mi y jó ndulatot gyakorolt Vay István akkor f Js . >lg ibiroánk, vármegyénk alispánja, s méltóságos Darányi l;tiácz akkor is és mostani minister. Az Önök kára negleit térítve s azt mind az uraknak köszönh 'tik. Azt mondja itt valaki, hogy a jegyzők teszik tőnkre a községeket. Hát valótlant mond es mindjárt metgyőzőm arról. E hó 18-án Gyulajban volt dolgom, a község háza előtt megálltam, azzal szembtn levő ujépü'etből megható szép ének ütötte m g fülemet. Kétdé^mre azt felelték, hogy az uj ref. iskolát szenti lik f l Elmentem oda, az iskola zsúfolásig volt megtelve emberekkel asszonyokkal s gyerekekkel, azt hiszem senki sem maradt otthon. A/ séii«k elhangzása után, Hatvani Pál ref. lelkész szép imával áldotta meg az iskolá*, melynek végeztével Miskolczy György mondotta el az iskola építésének történetét. Tiz évi fáradságos munkájába került míg össze tudta hozni az összeget, hogy a kor kívánalmainak megfelelő ezen diszes iskolát fel tudta építeni. És tette szorgalommal és lelkesedéssel, minden dics ;kvés nélkül, a nélkül, hogy a község vagy a hivek egy krajcárral is járultak volna hozzá. 9000 koronába kerül', m nden ki van fzetve, nem tartozunk senkinek, még pénzünk maradt egy .alapra", mondotta Mikolay György a megelegedés őnérietével. Ilt van ízomszédunkban Bogát község. Az elmaradt, eladósodott, rendezetlen községet nem-e Kéky László jegyző hozta rendbe, tette virágzóvá, tiszteltté. De minden község jegyzője az odaadás legragyogóbb példáját szolgáltatja elsőbben községe, aztán a haza és a nép boldojitásának javára. Hiszen ők igazán az ország napszámosai. Az ő vállukat nyomja a legtöbb munka. Ok nemcsak községük m

;nden lakosát, de az összes létező hivatalokat kiszolgálják. A jegyzőkar oly férfiakból áll, kik megérdemlik általánes t szteletünket és becsülésűnket. A községi jegyző is csak olyan mint más ember. Hiszen olyan az ember, mint a fa, mely mélyen gyökerezik a földbn, s annak táplálatát nem nélkülözheti, leveleit és virágait azonban mind fönn fejti ki, s azon tisztább elemekből is szija életerejének nagy részét, melyekben ágai inganak. Az ember is a földhöz van kötve, de mindig fölfelé tör szükségkép, s bármi alant álljon csupán a földivel nem érheti be. Nem fel ünési vis.keteg indított engem ezek elmondására, az uraknak erre nincs szükségük, az önök érdekében a közbirtokosság jól felfogott érdekében tettem, mert az ember természetében fekszik az alkotási ösztön, és hogy nagyobb tevékenységre buzdítsam azokat, a kiknek közönyössége miatt annyiszor sikérülnek a község elleni tamadások. Nehéz-e hát ezek után a választás t. polgártársak? Nehéz-e különösen önöknek a kik lelkesedve olvassák az emberiség nagy szellemein- k, a haza szeretet önfeláldozó hőseinek életét és történetét ? li-en az önök fogékony lelkük lángra gyul e lelkesítő példák hallattára, az önök szive érzi, hogy a vallás s az erkölcs az ember legfönségesebb javai, a lélek elmúlhatatlan kincsei. ítéljenek ! Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemények. Gazdasági tunulmányut Kémetországba. Az O. M. G. E. ez év folyamán gazdasági tanulmányutat rendez Németországba. Gzel: a németországi gazdasági intézmények és mintagazdaságok, valamint a düsseldorfi gazdasági vándorkiállítás tanulmányozása. A tanulmanyut tartama 22 nap. Indulás május 29-én Bud. pesliől. A tanulmányut költségei: 1. Köiutazási jegy a tervezett útvonalon II. osztályon 182 márka. v». Szállás és reggeli első rangú szállókban naponkén

1 6 márka (19 nap) 114 mátka. 3. Előre nem látható közös költségek 34 márka vagyis összesen 330 márka 396 korona. Az ebéd és vacsora költsegek nem képeznek közös kiadást, az.rt mert a kötelező közös étkezés nagy lekötöttséggel jár. A béi kocsi fuvarosok költségéit a társaság tagjai esetröl-esetie maguk fizetik, de a szükséges kocsifuvar alkalmatosságokról a rendezőség gondoskodik Az ebéd és vacsora költségekre napi 10 márkát, kocsiköltségekre 5 márkát számítva, összesen 330 márki. így az összes költség 660 márka = 800 korona. A jelentkezéssel egyidejűleg 50 korona lefizetendő. A 2-ik részlet 100 korona a részletes progiamm közlése után fizetendő. A 330 márka — 3'J6 korona közös költség utolsó részlete 140 korona apr. 15 ig fizetendő. Amidőn ezen adatokat gazdaközönségünk s'ives tudomására hozzuk, egyben a legmelegebb ajánlattal kérjük gazdatársainkat, hogy e mindenesetre igen tanulságos kiránduláson minél számosabban részt venni s részvételi szándékukat egyesületünk titkári hivatalánál annyival is inkább mielőbb bejelenteni szíveskedjenek, mivel tekintettel a résztvevők megállapított maximális számára, a jelentkezetek azok sorrendjeben fognak elfogadtatni. Minden továb >i felvilágosítást egyesületünk titkári hivatala ad. A Magyar Szőllős,'azdák Orsz. Egyesülete hazai boraink értekesitése céljából /. év márc. 23—25-ig Pozsonyban rendezi a IV. országos btriásárt. Minden további felvilágosítást egyesületünk titkári hivatala ad. ÚJDONSÁGOK Telefon szám 139. — A Vay-iiunepek utóhangja. A vármegye legutóbbi közgyűlése tudvalevőleg elhatározta, hogy a kuruc Vay Ádám generális Danzigból hazahozott hamvainak Vaján történt végleges elhelyezese alkalmával tartott ünnepség két szónokanak, Vay Elemér bárónak és Görömbey Péter ev. ref. esperesnek a törvényhatóság köszönete nyilvánittassek. A köszönő irat igy hangzik : A nagy nemzeti ünnepek lezajlottak, a hazafiúi, igaz, rajongó lelkesedés hullámai elsimultak s annak csak utolsi, csendes rezgései elintik még szivünket, mirt a vizbe dobott tárgynak utolsó hullám gyürüi. De a midőn eztn nagy napok emlékei lelki szemeink előtt — igy a mai napon tartott közgyűlésünkben is — felmerültek, lehetetlen, hogy ezen napok emlékeivel együtt fel ne tűnjenek azoknak alakjai is, kik e nagy napok alatt, hazafiúi érzelmeink húrját, lángoló szavaikkal, magas szárnyalású beszédeikkel a legmagasabb fokra felhangolták, s a dicső multak emlékének visszavarázsolásával szivünkben a szent lelkesedés tüzét felszítván, megerősítettek bennünket abban, hogy megbecsüljük a multat s azoknak nagy alakjait, s bizzunk a jövőben. Ön volt az, ki kuruc Vay Ádám kihűlt hamvainak elhelyezése alkalmából rendezett ünnepségen megtartott ünnepi beszedével sziveinkben a honszeretet lobogó fáklyáját meggyújtotta s hosszú hosszú időnek kell eltelni, mig ezen beszédek hatása, — mint a vizbe dobott tárgy után támadt hullámgyürük — sziveinkben elsimulnak. Éppen ez okból, amidőn elhatároztuk, hogy ezen ünnepi beszédet i--, az ünnepség lefolyásának leírásával együtt az utókor számara megörökítjük egyszersmind kérjük, hogy a kuruc Vay Ádám hamvainak elhelyezése alkalmával rendezett országos ünnepségen, a kérelmünk folytán elmondott beszéd megtartásáért hálás köszönetünket szívesen fogadni kegyeskedjék. — Dr. Meskó László, városunk országgyűlési képviselője, az igazságügyi tárca tárgyalása alkalmával beszélet mondott a képviselőházban. A jövedeki bírságok s a velük kapcsolatos büntető eljárás fogyatkozásait, elavultságát s az ez irányban szükséges reformok sürgős voltát hangsúlyozta s az újkori igazságszolgáltatás követelményeit e teren is megvalósíttatni kívánta. Beszédje folyamán bizalmának adott kifejezest az igazságügyminiszter kilátásba helyezett reformjai iránt is, amennyiben azokat a visszaesés gondos mellőzésével, minden retrográd szi nezet nélkül sikerül megvalósítani. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete január havi rendes közgyűlését kedden január 29-én d. u. 3 órakor tartja a Városháza nagytermében. A közgyűlésen a város törvényhatósággá emelésének kérdésén kivül tárgyalás alá kerül a városi árvaszék előteijesziése a közös árvapénztári pénzkezelési szabályrendelet módosítása iránt ; a pénzügyi szakosztály javaslata az erdei vadászati jog bérletének meghosszabbítása ügyében ; a polgári fiúiskola kérdése. — A Kereskedők és Gazdák Körének választmánya felkérte Balla Jenő városi tanacsost, hogy a város tanácsához benyújtott, a városi pénzügyi visszonyainak rendezését célzó memorandumát, illetve annak az uj jövedelmi forrásokra vonatkozó részét a kör tagjaival ismertesse meg Balla tanácsos e felkérés folytán ina vasárnap délelőtt Vall óre-kor a Kereskedő ifjak egyle/i helyiségében felolvasást tart, melynek tárgya az uj városi jövedelmi források, közelebbről pedig egy városi takarékpénztár létesítésének kérdése lesz. — A Bessenyei-Kör február hó 3-án, vasárnap, este 8 óral-or a .Korona* szálló dísztermében estét terveket CS költségvetést olcsón készít Nyíregyháza, Kallók 45. Szuchy József építőmester,