Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-30 / 26. szám

26-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. junius 30. 3 Emberi társadalmunk, intézményeink, hasonló nyomokon haladnak, ha életcsira van bennok. A kölcsönhatás terjedelme és hatékonysága növeli az élet teljességét. Fájdalom, a mi magyar társadalmunkban, nem minden intézmény alapszik a nagyélet törvényén, a kölcsönhatáson. Rossz iskolába járunk. Az volna minden egyesre az élet teljessége, ha a nyert testi-lelki erőket legmagasabbra fokozva, hatékonnyá tehetné. A mi társadalmunk inkább egy szanatórium képét mutatja, miut erőteljes, törekvő, munkakedvvel biró okos lények lelke nyomát. Mi egy bolond gondolatot örököltünk a messze múltból: hogy az embereknek egymás ellen kell küzdeni az előhaladásért. Ez a nagy rablás bölcsessége, mely aszkórossá teszi társadalmunkat. Holott itt a munkabér: a föld és az ég, nyújtva, vagy rejtve gazdaságait, hogy a bennünk levő erők felhasználásával aknázzuk ki az előttünk levő, kinálkozó kincseket. Nem válik nagy dicsőségünkre, hogy amit a hangyák, méhek, moszatok, még a hernyók is megtesznek: mi a kölcsönhatás nagy élettörvényétől ma is messze állunk. Intézményeink is vaunak elég számmal, melyek a távolságot növelik, az egyéni gyöngítik, az ellenséges érzületei ápolják inkább, mint fogyaszt nák. Nem kell messze mennünk példa után. N> zzük falvainkal. Embe- \ rek laknak itt is, mint bárhol a föld kerekén. Születésükkel jogot is nyertek r.z élethez, az élet teljességéhez, j Vajon megtalálják-e a föltételeket ? Én soha-em néztem sölét szemüvegen az életet, de igyekeztem nyitott szemmel járni és látni Meg vannak-e községeinkben azon alkalmak és eszközök, melyek az ember erőinek kifejtéséhez szükségesek ? S ha kifejlődtek ugy ahogy, találnak-e ezen erők munkateret, munkamezőt? Emberi életről van szó, az emberi életerő kölcsönhatásanak lehetőségéről. Minő utakon járunk ! minő házakban lakunk! minő eszközökkel dolgozunk ! minő el dellel. minő italokkal táplálkozunk! Ezek csak testi dolgok és szük- j ségletek s mégis hány milliónak hiányzanak, holott p. o. az állatvilág alsórendű lényei is jól el vannak látva e tekintetben. Hát aztán szellemi és erkölcsi erőink kifejleszté- | sének, gyakorlásának eszközei, a kölcsönhatás nagy törvénye szerint I . . . Minő állapotban vannak iskoláink, | nevelőintézeteink! Mint a szellem és erkölcsi erők kifejlesztésinek és munkába állításának eszkö. ei! Én egyszerűen ugy állitom elő e tényeket, mint a melyek igy vannak. Hatóságok, jólelkű nngánosok nem g>őzik a kérő iveket, határozatokat kói hazakhoz, szanatóriumokhoz, hülyék-vakok intézetéh' z, börtönökhöz, javitóhazakhoz s igy tovább. Vajon a nagyélet törvénye szerint, Isten törvénye szerint van-é ez ? Némelyeket megtéveszthet a közjótékonyság segitő szelleme, holott még ez is ellenünk kiált. Szép dolog valakit a fuldoklásból kiráncigálnunk, holott előbb magunk fojtogattuk és gyümöszöltük bele! . . . Aztán hanyad percentjén segit a sovány könyörület! Még templomaink is farkasszemet néznek egymással, ahelyett, hogy az élet Urával összekölnének. Szóval, ha intézményeinket mérőfontba teszem, alig találok olyal, mely Isten törvénye szerint, éleltani alapon megütné a mértéket. Az irgilmas szamaritánus bibliai története, valláserkölcsi mezében, természettudományi, élettani igazságot takar. Ezt a szamaritánust keresem a mi társadalmunkban, mint embe'i életünk teljességének föltételét. S ugy látja, látó lelkem szövetkezeteinket, mint a/, erejevesztett ember munkás erőhöz juttatóját. Se kérd, se hall egyebet, csak hogy előtte áll egy ember, aki járni gyenge és járni akar. Semmi mást nem kérd, csak hogv járni akar-é? Erőhöz jutni akar é? S ha akar, — szövetkezeteink atyjának kedvenc kifejezésével élve — hóna alá nyul, talpra állani segiti, hogy járjon. A kölcsönösség elve. a maga teljességében érvényesül szövetkezeteinknél. Egyebütt sehol sem érvényesül. A községháznál mindig kérnek, sohasem adnak. Az országházban is sokat kérnek és keveset adnak. S a mennyi ház van e két ház között, ahova életutam visz, bármelyikbe tegyem be lábomat, innább arra néznek, mit vittem, mint a kölcsönösség elvét gyakorolnák. Ez a társadalmi berendezkedés, az emberiség egy gonosz öröksége a messze múltból. Most „forr a világ, forr, mint a tenger". „A század viselős." A jövő Isten kezében van, de emberekkel munkál emberekért — a maga tőrvénye szerint. E törvény szerint, az egyéniség joga legdrágább kincsünk; a kölcsönösség kötelessége előhaladásunk fundamentuma. Szövetkezeti életünkben, ez isteni jog és kötelesség gyakorlati érvényt nyer s ha minden egyébtől elte kiütve, e jog és kötelesség fog vezetni, nyomán feltétlenül nemes erők és áldásos eredmények állanak elő Nekem, mint Krisztus nyomán haladni törekvő papnak, felemelő megnyugvásomra szolgál, hogy szövetkezeti ügyünknél a nagyélet nigy törvényének szolgálatában állok és nem csak szép hegedüszóban hirdetem az evangéliuaiot, hanem vállamra veszem az 0 keresztjét is. Igen tisztelt Uraim ! A mi közgyűlésünk a rokonlelkek találkozója, fel frissülésre, eszmélkedésre. Semmi egyéb célom nem volt, mint némi gondolatok kö/lése és támasztása közös munkamezőnkről. Felpillantani a Wertheim-szekrénytől egy magas, közős ponthoz, ahol az emberi sziv élete lámád, amely életet ez a Wertheim-szekrény szintén elzárja és bezárja, ha csak mindig rátekintünk és önzésünkben végtelen szegénnyé lesz és rabbá — meg aztán rablókká. Az a pont odafent vissza ad magunknak és embertársainknak, akikkel együtt, közös segitő munkával és embertestvéri érzéssel lehetünk magasabb lények — a legfelső fórum előtt

! A hitelszövetkezetek szövetségének közgyűlése. A felső-tiszai vármegyék hitelszövetkezeteinek szövetsége a nyíregyházi Sóstó-fürdőn tartolta meg e hó 26-án, ez évi közgyűlését, Maildth József gróf, a szövetség elnökének vezetése alatt. A közgyűlésen a szövetségnek több mint száz tagja vett részt, a hitelszövetkezelek vezetői részéről, Zemplén és Szabolcsvármegyéből. Mailáth József gróf elnök d. e. 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetét nyilvánitá Szabolcsvármegyi főispánja és alispánja iránt, kik a szövetségi közgyűlésen megjelentek. Jelenté ezután, hogy a tavaly, szinten a Sóstón megtartott közgyűlésen megállapított programúi ellenére, miért nem Perbenyikre, Z?mplénvármegyébe hívta össze ezt a közgyűlést, hanem megint a Sóstófürdőbe, Szabolcsvármegyébe : Mert leették — úgymond — a tavaszon a perbenyiki erdő zöldjét a hernyók, de még inkább azért, mert a legutóbbi közgyűlés óta Zemplénvármegyében kilenc szövetkezet megszűnt, Szabolcsvármegyében pedig a hitelszövetkezetek száma 4 l-re szaporodott. És igy Zemplénvármegyében a szövetség kötelékében csak 33 szövetkezet van ez idő szerint. Mailáth József gróf elnöki megnyitója után Mikecz Dezső alispán szólalt fel, kijelentve, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósága mindenkor kész támogatója volt a hitelszövetkezetek nagy fontosságú eszméjének és az lesz a jövőben is. Ezután BlaseJc Jenő, a szövetség agilis titkára terjesztette elő a mult évről szóló jelentést, amjlynek számadatai fényes lanubizonyságai ez intézmény áldásos voltának. E jelentésnek bennünket érdeklő adatait ól közöljük a következőket: hitelszövetkezet van Szabolcsvármegyében 41*; a tagok száma : 11,481-; üzletrész: 21421; értéke: 1.074,597 kor.; befizetett üzletrész : 784,730 kor.; kölcsönök: váltóra 1.115,085 kor.; kötelezvényre 2.153,170 kor. A titkári jelentés ez örvendetes adatainak tudomásul vétele után Mailáth József gróf fölhívására Andrássy Kálmán buji ev. ref. lelkész, a hitelszövetkezetek szabolcsvármegyei nesztora és buzgó apostola tartotta meg felolvasását, melyet lapunk más helyén külön közlünk, egész terjedelmében. A gyülekezet szii.te áhítatos figyelemmel hallgatta meg Andrássy Kálmán gyönyörűséges fölolvasását, s Mailáth József gróf elnök a haligatóság minden egyes tagjának az elismerését tolmácsolta a felolvasóval szemben kifejezett köszönetének nyilvánításával. Ezután Mailáth József gróf tartott felolvasást. A programm szerint ennek a felolvasásnak a címe és tartalma ez lett volna : „A tanitó sociális feladatai." Mailáth József gróf jelenté azonban, hogy erről a kérdésről előadást tartott már a somogyvármogyei hitelszövetkezetek szövetségének közgyűlésén. Ez a felolvasása nyomtatásban is megjelent s jobbnak látja, füzetben kiosztani azt a jelen voltak között. E helyett az ipari és mezőgazdasági munkds-kérdesről kivánt szólani, még pedig párhuzamot vonva a két munkás osztály sociális törekvései között s kimutatva a két munkás osztály közötti nagy különbségeket. A kiváló social politikai tanulmányt lapunk legközelebbi számában közöljük. Ezután dr. Kiss Ferenc kemecsei körorvos tett indítványt a hitelszövetkezetek keretében társas körök alakítása iránt, LÖherer Andor, az orsz. gazdaszövetség képviselője pedig a kivándorlás tárgyában. A közgyűlés berekesztése után Mailáth József gróf vendégeiül látta a mintegy 110 főnyi társaságot a fehér asztalnál. Az első felköszöntőt Vay Gábor gróf főispán mon dolta, üdvözölve a zempléni vendégeket. Utána Mailáth József gróf, Mikecz Dezső alispán. Andrássy Kálmán, Kossuth János, Löherer Andor, dr. Szesztay Zoltán, dr. Vildt György, Szikszay András s még többen mondottak pohárköszöntőket. A társaság a legkedélyesebh hangulatban d. u. 4 óráig maradt együtt. Külön is meg kell jegyeznünk, hogy Lendvav, a Sóstó bérlője az ebédet kifogástalanul, általános meg elégedésre szolgálta ki I * Miért nines minden faluban. A szerk. TANÜGY. Felhívás a főgimnázium I-sö osztályába felvételre jelentkezett tanulók szüleihez. Az első osztályba lépni szándékozó tanulók közül azoknak neveit, akik a beiratásra első sorban jogot nyertek, a főgimnázium épületében a hirdetési-tablan irtam ki. Kérem a szülőket, hogy gyermekeiket julius hó 1 ső napján reggeli 8 órától kezdve déli 12 óráig es d. u. 3 órától 5 ig okmányaik bemutalása mellett, (akik még be nem hozták volna azokat) feltétlenül Írassák be. Ha a táblára kiirt tanulok közül valamelyik elmarad e napon, annak helyébe másnap a második sorban felvételre jogosítottak közül veszem fel a jelentkezőket. Későbben jelentkezők figyelembe nem jöhetnek. A ll-ik osztályba lépők julius hó 2-án vétetnek fel a jelentkezés sorrendje szerint. Nyiregyháza, 1907. junius 28. Lcff'ler Sámuel főgimn. igazgató. Tanítók figyelmébe. A hódmezővásárhelyi állami óvónőképezde mellett fennálló tanítói árvaházban 3 -5 éves korú tanítói árvák számára 20 hely van üresedésben, akik ott kitűnő ellátásban és felügyeletben részesülnek s a képezde melletli ovodaban foglalkoztatnak s G-ik életévük betöltésevei pedig ismét a lanitói árvaházakba vétetnek át. Ily árvák fe vétele iránt haladéktalanul kell folyamodni a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úrhoz. A kérvényhez csatolandók: az árva születesi anyakönyvi kivonata, szegénységi és orvosi bizonyítványa. Hivatkozás teendő a folyamodványban arra a miniszteri számra, inelylyel az árva gyámdija engedélyeztetelt. Nyiregyháza, 1907. junius 25. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelösége. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági géptechnika előbbrevitele érdekében és a különböző gepeknek a gyakorlatban való mikénti beválásáról ólujt ván a gazdaközönséget meggyőzni, /. évi juliui hó 10-én (Szerdán) a hatvani ezukorgyár, illetve Hatvany József pusztavarsányi gazdaságában (Hatvan) aratógépbemutatást és versenyt rendez. Bejelentések e hó végéig teendők. A bejelentésre valamint a versenyre vonatkozó részletes tudni valók egyesületünk titkári hivatalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Az oláh hydra. „Biszlrán Viktor nyiracsádi gk. lelkész, egj általa rendezendő majálisra oláh nyelven irott meghívást küldött szét, amely meghívás alá a többi között a Lengyel Ferenc községi jegyző nevét leodoru Lengyel, a ref. lelkész Sebők István nevét Stefanu Sebők, végre a Doboey gyógyszerész nevét Dobozianu-nak irta alá. Állítólag Zoltán István főszolgabíró a meghívót beküldőtte az ügyészségnek. A Sebők István ur egyik hive pedig beküldött egy ilyen meghívót Baltazár esperes urnák. Végre értesültem, hogy a hamisítóit nevek viselői a nagy kallói kir. járásbíróságnál becsületsértés vétsége iránt perelték be az illető Viktort." Ezt az értesítést kaptuk a napokban. Tehát: megint oláh kérdés Szabolcsvármegyében. Utálatos, alávaló, hazaáruló támadás, és alattomos, amilyen csak oláh lehet. A levágott hydra-fej kinőtt! A NyirviJék régebbi olvasói bizonyára emlékeznek még rá, hogy — a Kállay András fóispánsága idején, épen a Nyirvidék leleplezései és akciója rívén a közigazgatási hatóság milyen erélyes közbelépéssel bánt el a nagyváradi görög katholikus püspökség fennhatósága alá tartozó Nyiradony és Nyiracsád görög katholikus egyházai körében kipattantott oláh propagandával szemben. Nem volt idáig — a mostani hiradás ulán — fizikai időm utána nézni az akkor történtek dócéinek. De élénken élnek emlékezetemben főbb momentumai az akkori, nyiradonyi forrású hazaáruló oláh mozgalomnak. A vármegye közigazgatási bizottságának külön küldöttsége járt kint a helyszínén konstatálta a hazaáruló oláh propagandát, eltoloucolták a tanitót és feliratot intézett a vármegye a kormányhoz, hogy Nyiradony, Nyiracsád és Szentgyörgyábrány görög katholikus egyházai, a vármegye egész területével ugy is oda tartozó munkácsi g. kath. egyházmegyéhez csatoltassanak. A tanitót eltoloncolták, de a baj forrása, ennek a három magyar szabolcsvármegyei községnek a nagyváradi oláh g. kath. püspökséghez való — egyébként is érthetetlen — odatartozása megmaradt. Akkor Nyiradonyban ütött ki a fekély, most Nyiracsádon! Egészen egyre megy, mert hiszen Adony is. Acsád is a „Színmagyar" Szabolcsvármegyében van! Ennek a S/abolcs vármegyének meg kell semmisítenie ezeket az őrülteket, irgalmatlauul és idóvesztés nélkül, hogy lélegzetvételhez se jutliassauak ! Nem vakmerőség, de szemtelenség az az oláh uyelvü meghivó Nyiracsádon! Szabolcsvármegyében! Hát itt is már!? Meg kell fogni a fülét annak az őrültnek, aki ezt a becsületes magyar népet bolondítja S rá kell ütni a nyakszirtjére. Irgalmatlauul! Paragrafusunk is van reá elég. hogy megtegyük S gondolom erőnk is vau még hozzá! És közeleseu Nagykállóban bolondok liáza is vau, ahova internálni lehet ezt a megtévelyedett, pópát, a sza

1 olcsvármegyei görög kat.holikusok szégyenfoltját.