Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-16 / 24. szám

19-ik szám. N Y I R V I D É K 1907. május 12. 3 déli részén termett 450 font szin havanna dohány, mázsáját 25 frttal számítva 112 frt 30 kr. Az északi reszben l és fel mázsa mu.katály 25 frMal számítva 37 frt 30 kr., együtt 150 frt érték, itt kiadása volt 02 Irt 07 kr. A két termés értékéből a kiadásokat levonva a termelesből 107 forint 53 krajezár haszon maradt. Feljegyzi, hogy a Havannai dohányt mindig kocsozta mig az anya dohány sárgulni kezdett, akkor törte, a fattyú növést azután rajta hagyták s még abból is szép dohány lett. A muskatály dohány hasonlóképen kocsozva lett; de késői ültetés lévén a futtyúhajtás megéréséhez remény sem volt. Szeptember 15-én törték az anyadohányt ,>>gy éjszaka a dohányföldön hált a dohány, másnap este hazahozódván ágyasokba rakódott és ugy állt 2 éjszaka s egy nap, némely része 3 éjszaka 2 nap.' Az 1847-ik évben a Gzugos-kerti földbe Pünkösd előtt való héten vizzel lett a dohány kiültetve ; az erdő alatti pedig Pünkösd hetébe és utánna való héten szinte vízzel s csak hatodrésze lett eső ulán. Az eső Pünkösd hetében l-ső juniusban jött, de hideg volt s a palánta leveleit addig a féreg mind lerágta ugy, hogy többszöri ültetés is többnyire kiveszett és a a plánta 21-ík juniusban is nagyon rossz volt — bár megfogant is — mert sárga volt. Erről az évről nir cs felfegyezve a jövedelmi mérleg, csak annyi, hogy a földek bére a kerülő bérrel együtt kitett 12 frt 10 krl és termett 4 mázsa vegyes dohány. Az 1848-ik évben az Erdő alatti 1 köblös föld bére 6 frt; 38 szekér tragya 25 kr.-jával 15 frt 50 kr. ennek szél hányása I frt 15 kr., és szántába 2 frt 30 kr.-ba került. Jövedelme nincs feljegyezve, mert az IM46-ik évben megkezdett szivar készítési bevételek közzé lett külön számadás nélkül az anyag felhasználva. Érdekesek a dohány akkori forgalmi árára s a szivar készítéshez nagyban és kicsinyben tőrtént beszerzésére vonatkozó feljegyzések. A szivar gyártáshoz már megtörténtek 1845-ben az előkészületek; Három steilázsi készitletett: egyik 37, másik 57, hannadik 75, összesen 169 váltóforintért. Már 1845. október 2-án Kercsulátol (a később még 866 ban is a hir.s muskatály dohányt termelő Korcsolay) és Huszáktól vett a gyár 94 és % font dohányt 23 vfrt 41 kr.-ért. Október 3 án 10 > csomó Virginiai doháoyt 18 vforinton. November 6-án isméi Kercsulátol 100 font muskatály dohány 60 vfrt. November 6-án ismét Kercsulátol 45

3/< font dohány 27 vfrt 30 kr. Deczember 14-én 100 csomó Virginai 5 frt. 1846. január 10-én Krajnyáktól dohány l&7

8/4 font 91 Irt 37 kr. Január 12-én 100 csomó Károli faj 12 frt. Január 12 én 120 csomó Károli faj II frt. Február 4-én Hudacsektől (fia már Hubafy lett) 94 font dohányt 23 frt 30 kr. Márczius 10-én Weisztól Einlag 14 mázsa á frt 30 — 420 frt. Junius 3-án 86 font dohány 6 frt 46 kr. Junius 19-én 150 csomó buji dohány 7 frt 30 kr. Június 20-án 860 csomó buji dohány á frt 7 — 63 frt 18 kr. Julim 10-én 20 mázsa acsádi kapa dohány á frt 15 — 300 frt. Augusztus 14-én 9 mázsa 50 font Szamosszegi fain dohány á frt 35 = 325 frt. Augusztus 28-án 486 font muskatály paszabi á frt 4 — 19 frt 26 kr. Október 10-én 23 csomó dohány 1 frt 04 kr. Október 10 én 300 csomó paszabi á 5 kr., 15 frt. Október 24-én 50 font acsádi kapa dohány á 15 kr. — 7 frt 30 kr. — Most értem szavaidat, átkozott boszorkány, Így felejtenek el minden bajt ? Emberek, ez az asszony nemcsak boszorkány, de gyilkos is, mert ő adta nekem azt a dohányt, amitől meghalt Mucsi István. Kiosztolla nekünk is az abrakot. Hahaha ! Felkacagott a leány s oly rémítő volt e kaczaj, hogy bár Abrakosztónét elbocsájtá már, ez nem tudott elfutni. A körülte összegyűlt emberek látták, mily rémülve mereszti szemeit az őrjöngő leányra. A leány elfordult tőle, kezével fel sem vevőleg intett s lassú léptekkel indult el az utat nyitó emberek közt, miközben halkan dúdolgatni kezdé a Mucsi István kedves nótáját : Sir az ut előttem, bánkódik az ösvény, Még az is azt mondja ; verje meg az Isten ! Verje meg az Isten a szeretőm házát, De ott sem mindenkit, csak az édes anyját. S a hogy dúdolgatva ment lassan lebontogalta haját; lecsúsztak a fürtök majdnem sarkáig s ha meg szólította valaki érteimellenül felelt és ránevetett. Abrakosztónéval együtt elfogták Annát is s elvitték Beregszázba. Anna az egész uton erre a nótára tanította Abrakosztónét : Sir az ut előttem, bánkódik az ösvény . . . Abrakosztóné rimánkodott, hogy öljék meg inkább, csak ne hagyják ezzel a 1 őrült lanynya

1. * Abrakoszióné ellen, sok bizonyítékot gyüjttölt össze Gerzsenyi Zsigmond esküdt. A dohányhistóriát ő maga is beismerte. Az 1736. évnek február 27-én mondták ki az itételetet, mely szerint Abrakosztóné tagjainak levágatása után megégetendő. Ez ilélet annak rendje és módja szerint végrehajtatott. Akorára szegény Lóczi Annát halva talállak a Mucsi István sirján. -—November 10-én csomós dohány 2 frt 34 kr. November 21-én 8 csomó dohány 31 kr. November 28 án 52 csomó dohány á 3 kr-iával • 2 frt 36 kr. 1 November 28-án 21 csomó dohány á 4 kr.-jával 1 fit 24 kr: Elég ennyi adat a dohány beszerzés és dohányárakra nézve. A szivar eladás megkezdetett 1846. junius l-én. 1 De erről majd a jövő számban. Közli; Sütő József. Idei termésünk. A földmivelésügyi miniszter e hó 4-én udla közre | Magyarország idei terméséra vonatkozó jelentései, annj iyet azóta a napilapok bő kivonatban ismertettek. A jelentés kiadásának időpontjából követk zik, hogy avval mi csak mostan foglalkozh atunk. A jelentés részleteire I ez alkalommal nem óhajtunk kiterje-zkedni, mert hiszen a ve ések állásáról a napilapok jelentései alapján a gazdaközönség bőven tájékozva van. A jelm.'és számszerű adatokat ad a rem-lhelő terméseredményekről. A magunk részéről ezl most még 1 korai dolognak tartjuk, inéit a kedvező juniu.-i időjá' rás, nagyban befolyásolh itja a terméseredményeket. Hogy milyen termésünk lesz, az . z Isten kezében vagyon, de hogy jó nem le,-z, arra már a mai állapotokból is következtethetünk. A j> lenlés 31 millió métermázsára bec=üii az idei buzahozamot és 10 millió métermázsára a rozstermést. Az árpa- és a zabtermés körülbelül ni"gfelelne az eddigi 5 éves átlagnak, de a búzatermés annak csak mintegy 75%. Tényleg a dolog ugy áll, hogy a nagy Alföldön a buza vetések jelentékeny részét (videkenként 20 —50<>/o) kiszántották. Az ország többi vidékein a búzatermés eredménye a további időjárástól függ. A vetések ritkák és bár a kedvező esőzések folylán megjavultak, a terméseredmény még mindig i^en kétes. Fokozna a termés sikerültének kétes voltxt azon körülmény is, hogy a kedvezőtlen időjárás folytán ugy az 1 őszi, mint a tavaszi vetések f jlődése lekésett, az aratás ennek folytán pár héttel későbbre várh.tó a rendesnél és ez a körülmény végzetes kihatású lehet az egész ország terméseredményére. Mert tudnivaló, hogy nálunk a korán beérő vetések adják meg a teljes terméseredményt, ellenben a megkéselt vetések a juniusi forróságban megszorulnak és a termésük kétségessé válik. És ez az a dolog, r melyre ráirányítani kívánjuk — nem csak a mezőgazdák, hamm különösen a kereskedelmi körök figyelmét is. Kedvező időjárás, bűvös, szeles időjárás esetén, még lehet kielégítő termésünk ; de ha juniusi hőség megapasztja a gabonát, akkor befellegzett. A gazdaközönség a mai körülmények közölt rekord rossz termésre lehet elkészülve, ha e jóslatunk — Isten adja — hogy be nein teljesednék, jó termesre még akkor sem volna kilátásunk és majdnem biztosra vehető, hogy idei termésünk a monarchia belföldi szükségletét is csak szűkösen fogná fedezni. A beviteli vámoknak tehát ez évben teljes egészükben érvényesülniük kell a gabonaár alakulásban és kívánatos, hogy a gazdakörök e körülményhez alkalmazkodj inak. A remélhető magasabb gabonaárak, csak nagyon csekély kárpótlást helyeznek kilátásba, a vigasztalan nyomorúságban. Némileg megvigasztaló tudat, hogy a tavaszi gabonából, valamint a takarmányból kielégítőbb termést várhatunk és igy ha kedvező lesz az időjárás, nem ismétlődik meg az 1904 — 1905. évi takarmányínség, mely az eladdig virágzó állattenyésztésünket annyira tönkre silányiiotta. Lóverseny. A Szabocsvármegyei Gazdasági Egyesület Nyíregyházán, ma junius hó 16-án d. u. a katonai gyakorló téren lóversenyt rendez. Versenyintézőség : Gróf Forgách László. Kahler János cs. és kir. huszárezredes. Jónv László m. kir. honvédhuszár őrnagy. Liptay Béla, peremartoni Nagy Ákos cs. és kir. huszárkapitány. Biró : Zoltán Sándor. Indító : Orosz Miklós. Mázsáló : Vetsey Ede cs. és kir. huszárkapitány. Versenytitkár és pénztárnok: Szikszay Sándor. Totalisateur vezető: Fallaghy Béla. Pályaorvos : Dr. Kállay Rudolf. Program : I. d. u. 3 órakor. Gazdasági Egyesület dija. Sikverseny. 800 korona, adva az egylet által: ebből 600 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kb. 2400 méter 4 év és id. olyan félvér lovak számára, melyek Szabolcsmegyében lakó egyének tulajdonában vannak. II. D. u. 3 óra 30 perc. M. kir. fö'dmivelésügyi Miniszter dija. Sikverseny. 1000 korona, adva a M. kir. földmivelésügyi Miniszter úr Ö Excellentiája által; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv.: kb. 1600 méter. 3 év. és id. belföldi lovak számára, melyek 1906. és 1907-ben 1200 korona értékű versenyt nem nyertek. III. D. u. 4 órakor. Szab ,tcsvármcyye dija. Sikverseny Tiszteletdíj a két elsőnek, adva a vármegye közönsége által. táv. : kb. 1600 méter. 3 év. és id. félvér lovak számára, melyek szabolcsvármegyei lóte nyésztök által tenyésztettek, vagy melyek 1907. év. május hó 1. óta szabolcsvármegyei lakosok tulajdonában vannak. IV. D. u. 4 óra 30 p. M. kir. földmivelésügyi Mi niszter dija. Akadályverseny 1100 korona, adva a m. kir. földmivelésügyi Miniszter úr Ö Excelentiája által ; ebből 900 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv.: kb. 4000 méter. Négy év. és id. lovak számára, melyek a f. évben 1400 korona értékű gát. vagy akadályversenyt nem nyertek. 1906. évben 1800 korona értékű gát, vagy akadályverseny nyerői kizárva. V. D. u. 5 órakor. JJrlovasok Szövetkezetének dija. Gátverseny. 1000 korona, adva az Urlovasok Szövetkezete által ; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. : kb. 2400 méter. Négy év. és id. lovak számára, melyek 1400 korona értékű versenyt nem nyertek. VI. Délután 5 óra 30 p. Gazdasági egyesület dija. Mezőgazdák versenye. Sikverseny. 200 korona, ebből 100 korona az elsőnek, 50 korona a másodiknak, 30 korona a harmadiknak, 20 korona a negyediknek. Futhat minden szabolcsvármegyei mezőgazda lova, melvnek tulajdonosa lovának származását hiteles adatokkal igazolni tudja. Csakis urlovasok lovagolhatnak. Lovagolni színekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet, versenyszinek a nevezéssel egyidejűleg bejelentendök. A nevezéseknek tartalinazniok kell: a lőtulajdonos nevét,a lónak korát, színét, nemét, nevét és leszármazását. Helyárak: tribün, ülöhelylyel: 3 korona. II hely 60 fillér. A versenyen totalisateur, buííet. cukrázda és zene. Kellemetlenségek kikerülése végett kéretik a versenyközönség belépő jegyét láthatólag viselni. Jegyek előre Jakobovits Fanny kisasszony dohánytözsdójében és a versenytéren válthatók. Jegyzetek.* A Tisza Társulat megint készülődik. El Italiába, Italiába. Itali,ba . . . Régi nóta, hires nóta nem is igen érdekel bennünket. N,igyon ismerjük már. Azt is tudjuk, ki és mién fújja olyan lelkesen. És jól latjuk azt is, hogy uii,' az e»yik részről szakadásig fújják a nölát és mindent elkövetnek, hogy a nótázasuknak foganatja is legyen ; addig a másik részről — mint rendesen szokták más dolgokban is, — azok, akiket kellemetlenül érintenek a nótának a hangjai, csak bámulnak, bámulnak ölbe lett kezekkel, tétlenül egymásra a nóta hangjai mellett, — legfeljebb mordulnak egyet nagy lassan, hogy bizony nekik egy cseppet sem kellemes azt hallgatni, — de tenni a világért nem tennének semmit. Miért is? Eljön ugy is mindennek a sora magától. No hát eljön ennek is, C-ak aztán, ha véletlenül balra talál dűlni, — mint már máskor is történt — váljon ki le-z annak az oka? Az-e, a ki l'ujja a maga nótájaI, mert neki ez nagyon tetszik és bekukkant ide is, oda is, kontrásokat keríteni a bandájába, vagy az, akinek ez sehogy se tetszik, de azért hallgatja, hallgatja nagy némán és nem tesz ellene semmi', hogy megakadályozza azt, nehogy foganatja legyen ennek a nótának ?! Mondom, maga a nóta nem igen éulekel bennünket. Cupán a végére vagyunk kíváncsiak. Váljon a rendes, •— az utóbbi időben megszokott refrén fog-e ill is ismétlődni, hogy, t. i. a/. húzza majd megint a lövidebbel, amelyik fel csak nézi nagy téllenül a másik szorgos akcióját ? Mert e/. nagyon közelről érdekel bennünkft. * * * Ne áruljunk zsákba macskát. Mondjuk ki őszintén : Kisvárda városa az, akit érzékenyen sújtana, ha a Tisza-Társulat székhelyi áttennek innen akár Nyíregyházára, akár máshová. M rt szó sincs róla, sokat vesztenénk vele ugy az anyagiakban, mint társadalmi tekintetben. Es az utóbbi időkben — bizonyos vasuhonalak kiépítésével — már ugy is elég sok rövidséget szenvedtünk, aminek talán már is érezheljük a hatását, azért a Tisza Társulat elköltözése most kétszeresen érzékenyen esnék nekünk. De ők készülődnek és az bizonyos, hogy siránko zással. vagy szépszóval őket visszatartani nem fogjuk. Mert ők azt mondják, hogy okvetlenül szükséges a Társulat székhelyét Nyíregyházára áttenni, mert onnan mint központból, jobban teljesítheti fel idatat. íme leh.'.t — mondjak tovább — nem holmi szeszély, vagy személyes érdek indítja őket erre az elköltözésre, hanem tisztán a közérdeken alapuló indok És meri ők megtudják indokolni a székhely Nyíregyházára való áttevésének szükségességét: léhát a Tisza-Társulat székhelyét okvetlen át is kell tenni Nyiregyhö.ara, — okoskodnak lovább. hojy, uraim indokolni nem vicc, mert mondja Wilde Oszkár — mindent meg Uh t indokolni, — még az igazat is! . . . Mennyivel könnyebb akkor ezt tnegindo kölni! . . . • * * Eriől az indokolásról i szembe jut különben egy régi jó anekdota az egykori földesúrról, meg a kocsisáról. Valószínűleg i-merni fogják. A föld- súr egyszer nau'y ulat tett kocsin s máiigen unta magát'uz úton. Hogy szóiakozzék valamiképp odaszól a kocsijának : — Mi;ka, versi ljünk. — Nem bánom, nagyságos ur. — Na mondok én először egy verset, azután meg majd te mondjál. — Bolond vagy te, öcsém, Miska. Szeret engem a te húgod Juliska. — Ühm, nagyságos ur, nem lehet az igaz! — Szamár, nem igaz, csak vers. No most már te mondjál egyet. Gondolkozik, gondolkozik a Miski, vakarja a füle tövé', vakarj i az orrát, de sehogyse tud semmi okosat kisülni. Egyszer csak ötömmel üt a homlokára s vigyorogva mondja : — Megkövetem a nagyságos urat, szeret engem a nagyságos asszony. — Bolond, hisz' ez ez nem vers — mondja neki az úr. — H isz' nem vers, de igaz . . . Ilyenfoiinán vagyunk a Tisza-Társulat hivatalnokai által kifundált indokkal. Azt mondják ugyanis ők: — A Tisza-Tár ulat székhelyét a közérdek szempontjából szükséges Nyíregyházára áttenni, mert a hatásköre alá tartozó községek felett csak innen gyakorolhatja könnyen a felügyeletet. Azt mondja erre Kisvárda érdekeltsége: — Hisz' ez nem igaz. — Nem igaz - felelnek ők erre — de n künk jobb volna Nyiregyházáu lenni! — De akkor m g, — ha Kisvárdat itt hagyjátok amiatt, mert ne:n központja a társulat hatáskörébe eső községeknek, — igazság szerint Dombiádra kellene a székhelyt áttenni, inert körülbelül attól van minden az illetékességetek körebe eső község egyforma távolságra. — De ki kiván Dombrádra menni?! — felelnek ok. i Szúnyog. ») A Kisvárdai I.apuk legutóbbi .számából vesszük át ez újságcikket s közüljük azt — egyeluie — uiioden megjegyzés uélkuL