Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-09 / 23. szám

21-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. május ®6. 2 annak az asszonynak, aki azzal van vádolva, hogy angyalcsináló. Már pedig jól mondja Széchényi gróf, ez el van terjedve. Csak a nagyobb uradalmakba kiszorult cselédek közt nincs. Utoljára ezek lesznek a haza fenttartók, vagy azok, akiknek ósei megszerezni nem is segitettek. A jó módúak közt, van még leginkább elterjedve, fent és lent. Többet árt oz nekünk, mint a kivándorlás. Tessék csak elmenni akármely községbe, városba, s beszélni különösen a lelkészekkel és megdöbbentő dolgokat hallhatunk tőlük De nem mernek nyiltan fellépni, mert a btk. 258 - 262. §. alapján, minden nyomorult a becsületét keresheti. És büntetlenül eltesznek sok ezer olyan gyereket, akiket pedig bűnös anyjuk eltartani, felnevelni volna képes. Helyes, hogy az igazságügy miniszter az uzsoravétségek hivatalból üldözését egves vidékekre elrendelheti, de tegye a kir. ügyészségek höt-h'Sségévé, hogy ahol angyalcsinálás gyanúja merül fel, még névtelen jelentések, vagy besugásokra is, az eljárást azonnal a legerélyesebbeu indítsa meg és a kir. tszéki orvo.-okat egyes gyanús esetekben vizsgálatok teljesítésére kiküld esse és teljes erővel, kérlelhetienül járjon el a Fülep Juliánnák rémuralma, a magyarság szaporodásának halálos ellenségei ellen. Mert többen maradnak igy meg, ha küzdve és kiulódva is, mint amennyi Amerikába kimegy, akiknek nagyobb része mégis csak előbb pénzben, majd valóságban is. visszakerül Gyulaházy. A „Közművelődési ház"-ért. S^bolcsvármegye és Nyíregyháza város részéről küldöttség járt az elmúlt héten a kultuszminisztériumban oly célból, hogy a kormány által az ország egyes olyan vidéki városaibr.n, amelyekben a viszonyok erre alkalmasak, felállítani szándékolt „Közművelődési ház"-ak egyike Nyíregyházán állittassék fel. A küldöttségben gróf Vay Gábor főispán vezetése alatt Mikecz Dezső alispán, Májerszky Béla polgármester, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, dr. Jósa András ny. vármegyei főorvos, Leffíer Sámuel főgimnáziumi igazgató, dr. Vadász Leó és Balla Jenő városi közigazgatási tanácsos vettek részt. A küldöttséget gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter a képviselőház társalgó termében fogadta. Gróf Vay Gábor főispán adta elő a küldöttség célját és ismertette Nyíregyháza város kulturális viszonyait. Apponyi Albert gróf válaszában kijelentette, hogy eddigelé a közművelődési házak felállítása kérdésében még egy városnak sem tett ígéretet és igy teljesen szabad keze van abban a tekintetben, hogy Nyíregyháza város kérelmét, amennyiben a viszonyok indokolttá és lehetővé teszik, figyelembe vehesse. Nagyon örülni fog az> n, ha Szabolcsvármegye székhelyének is juttathat egyet a tervezett közművelődési házak közül, amelyek a nemzeti közművelődés szempontjából olyan fontos szerepre lesznek hivatva. magyaráz i közben elvegyül a kirándulók seregében, egyes érdeklődőket külön is felvi'ágosit s teszi mind>zt oly természetes egyszerűséggel, hogy mire keresztül vergődünk egy istállón, szinte elfelejtjük, hogy az a bizonyos házi sapka koronának szánt fejet takar. Megdicsőült Erzsébet királynénk után nekünk nem idegen a bajor királyi ház ; e mellett Lajo3 herceg, a tulajdonképpeni trónörökös a magyarországi sárvári uradadalom birtokosa is. A mi országunkban van tehát földi javainak nagyobbik része, mert bizony a leutstetteni gazdaság csak alig harmadfélezer hold, abból is ezer hold erdőség. Nem is hoz ez a birtok valami nagy gazdasági hasznot. Csupa takarmány-növény mindenütt, teheneknek való zamatos falat. Ezek itt az állatvilág főnemesei. Lajos herceg jobban kedveli teheneit még talán Széli Kálmánnal is. Tejet termelnek, a pompás fűanyagbol, de a tej nagy részét gyermekek számara preparálják furfangos talalmányok segítségével és nagy mesiere ennek a művelelnek Leonrod báró, a fenséges ur hadsegédje. Egy vitéz lovas kapitány, királyi hercegi adjutáns, a ki regei haditervet, este gyermektejet főz, és nem rontja el egyiket sem ! Ez a gazdaság tehát a cuclinak termel, ámde bizonyára inkább a kisdedeknek van hasznára, mint a fenséges urnák, a ki rálizet erre a kedves szenvedélyére. A fenséges ur apja, a nyolcvanhat éves régensherceg is nagy termeszetkedvelő és egyúttal társaságkedvelő. Mindennap hivott vendégei vannak, a társadalom legkülönbözőbb vezérelemeiből. Gyakran azután a vendegurakat nyaralójába viszi ki, közel Münkenhez, a hol a régensherceg az időjárásra való tekintet nélkül megfúrdik a szabadban és nagyon rósz néven veszi, ha vendégei közül valaki nem tart vele. Minélfogva a kényszerlürdőzők a megtiszteltetés emlékekent nem egyszer hatalmas náthát hoznak haza. Méltó a főlemlitésre, hogy ez a rt gensherceg, a ki királyi kötelességeket és hivatást teljesít, negyedfélszázezer márkaba kerül Bajororországn^k évenkint Igen egyszerűen él a régens íia: Lajos herceg is. Uradalmi kastélya egy magyar felvidéki ur lak méreteit üti meg. Sok a wrág es sok a lehén. Muskátli, ibolya és netetejis virít mindenütt, a cselédlakások ablakaiban is. Betértünk egy ilyen szépen fölvirágozott cselédlak folyó sójára s a tehénistállóba értünk, egy ajtó választolta el a két helyiséget. ,No hiszen, majd adna az uj magyar cselédtörvény Lajos herczegnek, a miért emberttehenet igy összeboronál", — mondotta valaki közülünk. A közelfekvő másik tanyán azután az istállón kezdtük, I A küldöttség ezután Tóth János államtitkárt kereste fel, aki a gróf Vay Gábor beszédére válaszolva, bizto- ; sitotta Szabolcsvármegyét és Nyíregyházát jóindulatáról | és nagy érdeklődéssel szemlélte a vármegyei muzeum ! egyes tárgyairól dr. Jósa András ny. főorvos által bemutatott fénykép felvételeket. Molnár Viktor államtitkárnál tisztelgett ezután a küldöttség, aki több mint fél óra hosszat tárgyalta a közművelődési házak kérdését, melyeknek eszméje tőle ered. Vay Gábor gróf főispánnak válaszolva; kifejtette szinte az egész piogrammját a közművelődési házak intézményének, a melyek a nép minden rétegére kiterjedőleg lesznek hivatva a közművelődést lehetőleg minden irányban, de első sorban nemzeti szellemben előmozdítani. Örömét fejezte ki a fölött, hogy Szabolcsvármegyében és Nyíregyházán olyan élénk visszhangra talált a közművelődési házak eszméje és abbeli meggyőződését fejezte ki, hogy ahol igy megértették a kormány intentióit, ott a közművelődési ház, ha létesül, nem marad bezárt ajtókkal és elhagyatva álló középület, hanem abban komoly, céltudatos és kitartó munkásság fog folyni a nemzeti közművelődés érdekében. Dr. Jósa András nyug. vármegyei főorvos a muzeumok és könyvtárak főfelügyelőségét már a délelőtt folyamán felkereste, ahol Szalay Imre miniszteri tanácsos, a Nemzeti Muzeum igazgatója, helyettes főfelügyelő Nyíregyházát nyomban be is vezette azok "őzé a városok közé, amelyeket a főfelügyelőség a kultuszminiszternél közművelődési ház létesítésére javaslatba fog hozni. A közmővelődési ház kérdésével egyébiránt legközelebb bővebben foglalkozunk. Országos atlétikai verseny Nyíregyházán. A mult vasárnap délután tartotta a Nyii egyházi Tori,a- és Vivó Egyesület ez idei második országos atlétikai versenyét a vásártéri versenj pályán. A versenyt szép közönség nézte végig, dacára annak, hogy a verseny nagyobbik része esőben folyt le. A zsűri tagjai: Kahler János ezredes, Jony László őrnagy, Lestyán Adorján és Somogyi Gyula közjegyzők voltak. A versenyen képviselve volt a Budapesti Egyetemi Athletikai Klub, Óbudai Torna-Egylet, Magyar Athletikai Klub, Műegyetemi Athletikai Klub, Kassai Akadémiák Sport-Egylete, Sárospataki Torna- és VivóEgyesület, Debreceni Akadémiai Athletika Klub, Debreceni Torna-Egylet. Versenyintéző Miklóssy János. Jegyzők dr. Szitha Sándor és Krómy Károly. Célbírák dr. Szabó László, dr. Nagy máté Andi ás. Időmérők Zuber Ferenc D. T. E., Miklóssy János Ny. T. V. E. Indító Rudolfy Imre. Eredmény hirdető Krómy Károly. Szövetségi képviselő Lázár Gyula voltak. A verseny eredményei a következők: 100 yardos síkfutás. 1. Kiss István B. E. A. C. 11 Ve mp. 2. Pogány Jenő D. T. E. 3. Szunyogh Rudolf D. A. A. C. 4. Kalmár Gyula D. A. A. C. '220 yardos sikt'utás. 1. Péchy Ernő M. A. C. 2. Futó Sándor D. T. E 3. Silberstein Géza Ny. T. V. E. 4. Kovács Dezső Ny. T. V. E. Síkfutás Nyíregyháza bajnokságáért I—II. hely eldöntetlen Vangel Gyula M. A. C. és Holics Rezső B. E. A. C. tagjai között, újra futják a M. A. S'.övetség ellenőrzése mellett Budapesten. 3. Mauch Elemér Ó. T. E. 4 Horváth Aladár D. T. E. bekukantunk a tehén-fürdőszobába és úgy értünk ahhoz a bizonyos elválasztó ajtóhoz. .Szörnyűség, — szólt megint a humanista, — hogy itt az állatokkal egy fedél alatt megint csak emberek laknak". Az ám, emberek, még pedig királyi vérből valók. Mert az istállóból egy vasajtó küszöbén át egyenesen fenséges házigazdánk tanyai rezidenciáiba lépünk, értvén ez alatt két szobácskát ; egyikben a herceg dolgozik, másikban a vitéz kapitány keveri a gyermektejet. A leutstteni kastélyban a királyi herceg egész családja várt ránk: a fenseges asszony, négy leányával, egyik csinosabb a másiknál, valamennyi batisztbluzban, a milyent a mi feleségünk szokott viselni — hétköznapon. A háttérben két udvarhölgy. A hercegnőm k Miklós Ödön mutatott be bennünket, csak neki lévén olyan felséges emlékezőkepessége, hogy néhány órai ismeretség után hatvan magyart nevén tudjon nevezni és a neveket soha se tévesztette el (legföljebb az emberekel). Csak egyetlen Szikszay van közöttünk, ezzel jól megjegyezhető magyar névvel azonban, olyan sűrűen találkozott a fenséges asszony, hogy utóbb állítólag ily szavakkal fordult Velics rendkívüli követhez : „Ugyebár, a Szikszay név nagyon kedveli Magyarországban." Mi pedig, egy-egy név elhangzása után, hajbokolva defiiiroztunk el a hercegi család előtt, különösen egyik bakfiskorban levő kis hercegnő ünnepies odaado fő-hajlásaiban gyönyörködvén. Itt az emberek komolyan veszik a köszönést, az élet fontos mozzanatai közé sorozzák, hogy ugy mondjam, itt az emberek egész a régenshercegig szenvedélyes köszönök. A kaLp karvalyként há rom-négy méteres utat tesz meg a levegőben és az üdvözölt olyan udvariasan örömtelt arcot vág, mintha arról biztosítanád, hogy megütötte a főnyereményt. Csakhamar mindenki párjára, talált. A főhercegnők mellé Somssi^h grof, Szápáry gróf, Krisztinkovich szegődtek, Jes; enszky Pál a csinosabbik udvarhölgyet vette pártfogása alá. „Szereti-e a cigányzenét ?" kérdé Somssich gróf. „Szeretem, sajnos, ri kán hallom", felelt a hercegnő. — „Volt azonban nekünk egy guvernantunk, a ki férjhezment egy magyar járásbiróhoz ; ah ! az mennyi cigányzenét hallgathat". Egy kisebbik hercegnőtől megkérdezte Miklós Ödön, hogy melyik a legkedvesebb tánca, „Igazán kedvemre csak a csárdást tudom táncolni." Igy vezetett bennünket keresztül a , árkon a hercegi család, fesztelen csevegés között. Árnyéktól védett, üvegezett kerti fahazacska kedvelt tartózkodási helyük. Benéztem ebbe a kis tuskulanumba. Fényazett fabútorok, a legegyszerűbb nádszékek, ripsz-pamlag és fügönyög és az asztal tele megkezdett Staféta futás. 1. M. A. C. csapata (Péchy Ernő, Speidl Géza, Medgyesi István, Simon Miklós) 47

4/s mp. alatt, országos rekord. 2. a D. A. A. C. csapata. Sulydobás 5-ös csapatversenyben. 1. D. A. A. C. csapata (Mózes István, Igyártó Sándor, Kovács Ödön, Vadai Béla, Székelyhídi Béla), 2. Ny. T. V. E. csapata (Kiichoffer Kálmán ll"26 m., Matulka Ödön 9--15 m., Király Pál 9 74 m., Kovács Dezső 9"30 m., Pivnyik Gyula 9 05 méter. Sulydobás egyéni versenyben győztesek : I. Mudin Imre D. T. E. 1 T85 m. II. Kiichoffer Kálmán ll-t>0m. 111. Kovács Ödön D. A. A C. 10 89 m. IV. Mózes István D. A. A. C. 10-86 m. Magas ugrás 5-ös csapatversenyben I-ső D T. E. csapata (Zöld József 170, Vadon Géza 160, Bornemisza István 162-5, Pogány Jenő ! 57"5, Fényes Jenő l5'2-5j. 11-dik D. A. A. C. csapata (Szabó Béla 167'5, Széchényi István 162 5, Hoffmann L<jos 157 5, Tüdős ndre 155, Kalas Ferenc 150). III-dik Ny. T. V. E. (Király Pál 157-5, L^derer Andor 152'5, Lejtrik Gyula 150, Pivnyik Gyula 150, Kovács Dezső 145). Magas ugrás egyéni verseny. I. Zöld József D. T. E. 170 cm. II. Szabó Béla D. A. A. C. 67'5 cm. III. Széchényi István D. A A. C. 1G5 cm. IV. báró Wardener Iván K. A. C 1(55 cm, Távolugrás. I. Medgyesi Iván M. A. C. 6 27 m. II. Fénves J.-nő D T. E. 5 68 m. III. Pogány J nő D. T. E. 5-61 in. IV. Gremsperger István D. T. E. 5 52 m. Diszkoszvetés. I. Mudin István M. A. C. 35-08 II. Mudin Imre 3 1-30 m. I!I Igyártó Sándor D. A. A. C. 32-40 m. IV. Kovács Ödön 30-43 méter. Rudugrás. I. Pachy József S. T. V. E. 'J70 cm II. Szmetanovils György D T. E. 250 cm. III. Horváth Aladár D. T. E. 240 cm. IV. Király Pál Ny. T. V. E 230. Gerely vetes Ny. T. V. E vándordijáért. I. Mudin István M. A. C 34-4 ) in. II. Mudin Imre D..T. E. 33 45. III Matulka Ödön Ny. T. V. E. 28 70 m. IV. Nováky Gábor K. T. C. 24"70 méter. Szinház. Vége az idei színházi saisonnak. Azaz, hogy nincs vége, mégis vége van. Zilahy bezárta a boltot s igy mi is elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy általános tapasztalatainkat röviden leszögezzük. Előbb azonban meg kell emlékeznünk arról, hogy a színtársulatnak vígjátéki személyzete még hat előadást rendez s mi, magunk részéről ezt a néhány előadást a legnagyobb szeretettel ajánljuk a közönség figyelmébe, egyrészt azért, mert a műsora pompásan van összeállítva, a legkedveltebb, legjobb vigjálékokból és színmüvekből, másrészt azért, mert a színtársulat drámai személyzete ellen komoly, alapos kifogásokat nem tehetünk s tudtunkkal nem is lesz senki, igy alaposan várhatjuk, hogy mindmegannyi élvezetes estét fog nekünk szerezni. A mi kifogásunk van, annak is nagy részben a szinház az oka. Mert bizony szinpadji nincs, nézőtere pedig alig van. A színpad oka egyreszről annak, hogy bizony teljes juggal konstatálhatjuk, hogy a diszletezésnél sok a kivanni való. Az végre is nem megy, még ha akár mennyire ragaszkodunk is a légiekhez, a kedvesekhez, hogy majdnem minden dürabot ugyanazon szobaban látunk lejátszódni, vagy ugyanazon fák alalt látjuk a Vig özvegyet meg Szép Ilonkát a szerelemről ábrándozni. Mert lám, ha nagyobb volna a színpad, könnyű volna Zilahynak a debreczeni díszleteit áthozatni s hisszük, hogy m jg is tenné ; mig attól nagyon borsódkézimunkával. A milyen egyszerű, munkás, polgári eletet él Lajos herceg, olyan a családja is. Elbúcsúzván a kedves úrnőktől, házigazdánkkal a csapat élén, Starnbergbe automobiloztunk. Ekkor tudtuk meg, hogy a királyi herceg, tekintettel az aulomobilozás veszedelmeire, minden egyes magyar vendéget bebiztosított baleset ellen húszezer márkáig. Még kedvesebbé vált előttem ez a párját ritkító figyelem, mikor megtudtam, hogy ugyanazon az uton, a melyen most a bajor arisztokrácia soffórkódik a magyarok kedvéért, hetven német tanulmányozó gazdát harmadéve parasztszekereken szállítottak. A bennünket ért kitüntetést páratlannak mondják. Most kezdődött azután az a ránk nézve felejthetetlen ut, a mikor Starnberg hosszú utcáin, csak ugy gyalogszerrel, a helység alitt elterülő tóig (Würmsee) vonultunk. Ünnep lévén, tele voltak az utcák helybeli és távoli kivándorlókkal. Dj annak a bizonyos gazdasági sspkának láttára ez az emberraj frontot csinált és köszöntek az emberek, köszöntek, köszöntek mámoros odaadassal. Párok és urak, gyermekek, nők, férfiak oly melegen üdvözölték azt a kedves öreg urat, oly szeretettel tekintettek utána, mintha édesapjuk volna. És hogyan fogadta a trónörökös a szeretetnek ezt a hódolatát, mily nyájasan sugárzott szelíd kék szeme, mikor sapkáját, mélyen megemelte egy-egy arra bandukolo polgárnak üdvözletére. És a mi itt tör'énik, az nem tartalom nélkül való udvariasság. A kikkel Lajos herceg szemközt találkozik, azoknak jó részét ismeri is, sorsuk iránt érdelödik, euilekezetének azt a helyét, hová a legegyszerűbb bajor polgárt is befogadta, melegen tartja mindvégig. Milyen egyszerű dolog is az és mégis milyen nehezen értik meg : megerősíteni a királyi koronát a nép szeretetébe vetett gyökerekkel. És a magyar nép is tud ám szeretni nagyon, nagyon. Ki lett volna más vendéglátó házigazdánk a starnbergi csárdában, ha nem Lajos királyi herceg ; ki rendelt volna számunkra gulyást és sonkát, ki ült volna az asztalfőn, hogy megossza velünk az ételeket és az élceket s ki más szólt volna hozzánk azon a helyen magyarul, ha nem egy velünk rokonszenvező fejedelmi vér ? És ki más búcsúzott volna el tőlünk barátságos kézfogással és azzal a biztatással, hogy a kedves Magyarországban találkozunk : ha nem ez a szeretet törvényeivel és polgári erényeivel uralkodó férfiú! Meghatottan a királyhoz méltó nemes egyszeiüség tényeitól, hajóra szálltunk és a főárbocra fölvonták a magyar lobogót.