Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-02 / 22. szám

26-ik szám. N Y í R V I D É K 1907. junius 30. 5 zik; László Aranka és Csáder Irén állalszeliditőnők voltak, — Ternyei pedig, miután megfojtott egy folyton ordítozó kölyök oroszlánt és megszöktetett véletlenségből egy kakadut, — a kandallóból búvik elő éktelenül kormos arccal.) Vasárnap délután a Milliárdos kisasszony című operettet adták nusodszor. Esle pedig magyar tárgyu operettet mutattak be ujdonságképen. A Két Hippolit, Földes Imrének és Hűvös Ivánnak bájos zenéjü, szövegére nézve is a inai operet'-librettokat felülmúló munka. Főszereplői, Zsigmondi Anna (Hippolit) és Lányai Piroska olyan kedvesen játszotlak és én kelti k s különö sen Lányai a Nanette szerepét olyan temparainentumosan adta, hogy a közönség nem győzte őket eléggé tapsolni. Polgár (Péter páter) és Ligeti (Tinicelli) a tőlük megszokott jóízű komikumot ez estére is elhozták magukkal és sokszor nemcsak a karzatot kényszeritették harsogó kacagásra. Jó volt Rónai is a Szakolczai Péter szerepében. Hétfő. A Velenczei Kalmár előadásától sokkal többet váriunk, mint amennyit kaptunk. Bántó, hogy a szereplők többsége nem vette magának a fáradságot, hogy szerepét becsületesen megtanulja. Kár volt az eredeti ötödik felvonást a negyedikkel összecsapni, mert igen szép jelenetek kallódtak el. A szereplők fölött magasan k,emelkedtek Szakács Shylockja és Zilahy Lancelotja. Kedden volt a Vig Özvegy-nek nálunk n gyedik előadása Ezzel az előadással Zilahyék egyúttal jubiláltak is. mert most hozták szinre harmincadszor ezt a fülbemászó zenéjü op"r ttet. Zilahy né S. Vilma ennivaló vig özvegy volt s olyan gyönyörűen énekelt, hogy szerettük volna egyenesen szivünkbe zárni. Kár, hogy a partnere, Ternyei (Danilovics Daniló gróf) a hangtalanság homályába burkolózott. Kedvesen játszott Zsigmondi Anna (Valencienne), mig Polgár (Zéta Mirkó báró) a megcsalt, de semmit sem látó férj szánalmas, de egyúttal nevetséges alakját a tőle megszokott jó játékban állította elénk. Sokat nevettünk Ligeti (Nyegus) mókáin és László Aranka (Praskoria) udvarló szerzési igyekezetén. Előjátékul Ternyei és Zilahyné eljátszották Pásztor Árpádnak a Vig özvegy budapesti 3. juaileumához irt egy felvonásos újdonságát, mely Danilo grófot s a vig özvegyet az eredeti darab története után 30 évvel mutatja be. Kedves játékukért sok tapsot kaptak. Szerdán a Lötty ezredesei-1 adták. Ismerős darab, amelyben tavaly Felhő Rózsi a Lötty szerepében nagy hatást ért el, de Lányai Piroska eleven játékával, szép énekeivel feledtette velünk Felhőt. A .Fésüdallal" különösen nagy hatást ért el. Toilette-jei oly nagyszámuak és olyan fényesek voltak, hogy szemeinket szinte elkápráztatták. Kitűnő volt Zilahy, mint Barley, aki a második felvonást bravúrosan vezette. S akikről mindig csak jót mondhatunk, Ligeti és Polgár, az á'.ezredesek, nagyon jól megállták heiyüket. Különben ezt az estét bátran nevezhetjük a tapsok estéjének, ami legjobb fokmérője az előadás jóságának. Csütörtökön délután ifjúsági előadás képen a János vitéz ment közepes előadásban. Este, — piros este. Mulatságos este. Kacagtató esle. A Kis Fészek bohózat érdekes, kevéssé sikamlós jelenetei, az ezekben megnyilatkozó helyzet-komikum általános és folylonos derültségben tartották a házat. Zilahy egyszerűen mesésen játszotta a papucs alatt nyögő s a házasság járma alól kiszabadulni igyekező, de vég'elenül ügyetlen férjet (Raverdy), akit felesége, llahnel Aranka (Antoinette) mindig rajta kap s boszuból szintén meg akar csalni. Jó partnere volt Bérczy (Dubisol), mint Zilahynak Csáder Irtn (Fernmde). Ligeti a Patouille tolvaj szerepében olyan sikerült karikatúrát adott, hogy nyilt színen is többször megtapsolták. Általában ez az előadás rendezésre, összjátékra, mint az egyes szereplők igyekezetére nézve egyike volt a legsikerültebbeknek. Pénteken Serlok llolmes kalandjai detekliv történet került színre másodszor. A darabra vonatkoz megjegyzéseinket már a múltkor megtettük, az előadás nem állt mögötte az elsőnek, sőt egyöntetűségben, könnyedségben felülmulta azt. Műsor : Szombat junius 1. Baccarat. Dráma. Páros béri. Vasárnap 2. Délután Vig Özvegy. Operett. Bérlet szünet. — Este Szép Galathea Operette, utána Salome tragédia, újdonság, bérlet szünet. Hétfő 3. Szép Ilonka, daljáték. Újdonság, Zilahyné bucsu-felléplével. Béri. szünet. Kedd 4. Rákóczy fia, szinmü, újdonság. Páratlan. Szerda 5. Vig Özvegy, operelte. Páros. Csütörtök 6. Madarász, operelte. Bucsu előadás. Bérlet szünet. • * * Színtársulatunk drámai és vígjátéki személyzete, tekintve az idei saison rövidségét, junius hó 7-től kezdődőleg folytatólagosan még hat előadást fog tartani színházunkban. Ezekre az előadásokra a személyzet fokozott ambicióyal készül, hogy kedvenc közönségének emlékezetessé tegye ezekét a színházi estéket. A műsort már összeállítottak a legválogatottabb müsordarabokból. Az előadásokra bérelni is lehet. Giardinettő. Jókai Mór a „Régi jó táblabírák" című regényben elmondja, hogy mily nagy ínség volt a felvidéken. Embernek, állatnak nem volt ennivalója. Az emberek megsajnálták állatjaikat, s nehogy kínos éhhalállal pusztuljanak el, megölték és elásták. Erre mondta Gyulai Pál, hogy ha már meg kellett ölni az állatokat, hát miért ásták el, miért nem ették meg, hogy legalább az emberek maguk ne éheztek volna, amig abból tart. Mikszáth az Akliban Gyurival 1813-ban daloltatja a „Cserebogárt", holott az a nóta jóval későbbi keletű. Gárdonyi az Egri csillagokban elmondja, hogy a sortűz elől a 150 ember a főidre feküdt, tizet leterített a golyó, de azért mind a 150 ember felugrott s rohant hareolni. Verner Gyula az egyik Kendit három kötetben Sándorozza, a másik kettőben pedig Miklósozza, s elmondja, hogy Kendi Imrét a gyógyszerész elcsípte beszélgetni az utcán, 4—5 oldallal később pedig azt, hogy az anyának készülő Kendi Imrénét el kell vinni, mert ahol laknak — patika sincs, Ezeket az elszólásokat pedig csak azért hozom fel, mert egy köztiszteletben álló uri emb'.r, nagy csodálkozásomra, kifogásolta azt, hogy ebben a rovatban a .Törvény előtt" cím alatt a tárgyalások vezetőim k elsz.ólását is közlöm. Most már a római pápáról sem hiszi senki, hogy csalhatatlan, miért ne szólhatná el magát az elnök, akinek napról-napra oly sokat kell beszélni, vádló, védő. vádlott, sértett, tanú, fő- és pót magánvádló, szakértő és sok másokkal. Nem találhatja senki, hogy itt akár az ember, akár az eljárás kifigurázva volna. És ha a komor terembe, ahol az életnek oly sok tragédiája ismételtetik el, egy kis humor is bevegyül s egy kis derű is becsúszik, bizony majdnem jól esik. A mint azoknak az Íróknak elírásai nem vonnak le műveik fényéből semmit, az egyes elszólások nyomán támadt mosoly sem von le semmit a tárgyalások komolyságából. * * * Dr. Sz. László ügyvédnek nem régen egy olyan védence volt, aki konok megátalkodotlsággal utazott a mások juhai körül. Az emiitett esetnél nagy bajban érezte magát s azt mondta az ügyvédnek, hogy ha kiszabadítja, visz neki bármit, amit kiván. Persze a máséból. Sz. mosolyogva nézett a javithatlanra, s elgondolva hogy itt a jótanácsok ugy sem találnak termékeny talajra szólt: — Na jól van. Az öcsém épen most megy huszárnak, jó volna neki vagy két jó vérű paripa. De ért a lóhoz, hát ugy 1000—1000 koronás értékűt meg nem haladó csikóval alig elégszik meg. A tisztesség kikerülésében megőszült juhász megvakarta a fejét, majd nyögve mondta: — Hát kérem én a négy lábu állatok közt a csacsinál feljebb még nem vittem. Meg oszlán a ló, tetszik tudni, másnak a hatáskörébe tartozik, hát igy . . . S lassan eloldalgott. * * * A mostani nyilt levelezések korszakában, nyilt levelet megelőzőleg ezen az uton fordulok dr. Konthy, városi orvos főnők, kir. tszéki orvos, tűzoltó főparancsnok stbi egyletek elnöke s tagjához, hogy nem találja-e a közegészségbe ütközőnek a város központja közelében levő bujtosi mocsok árok be nem fedését? Hogy legnl.ibb addig mig a város nyúlik ez az árok befedessék ? Mert ha, elég hibásan az Erzsébetliget ki is vágattatott, még elég ember jár-kel arra, el is tekinlve attól, hogy elég adófizető polgár is lakik arra. Törvény előtt. E.: Milyen vallású ? Jónás Mari: hallgat. E.: Hát melyik templomba jár, ha ugyan jár V Jónás : Járok. E. : Ide, amelyik az Iskola-utcába van ? Jónás Mari: igent int. E : írja jegyző ur, hogy ág. evang. Jónás Mari: Naa az nem vagyok. E : Hát talán abba a templomba jár, amelyik a vasút felé van, vagy a Szentmihályi-utcán. Jónás Mari: ismét igent int. E.: Na de igy nem tudhatjuk, hogy hova jár, hát nyissa ki a száját s mondja melyik templomba jár ? Jónás Mari: hallgat. E : Mondja hát, ide amelyik a piacon van '? Jónás Mari (élénken): Abba, abba. E.: Na végre. Tehát róm. katholikus. Jónás Mari : Dehogy vagyok. Különben mindegy az Valaki közbe szól : Pápista! Jónás Mari: Az az kérem, pápista vagyok ! TANÜGY. Felhívás a Szabolcsvármegye tanítóihoz ! Folyó évi junius hó 8-án ünnepli az ország Őfelsége magyar királylyá koronáztatásanak 40 éves évfordulóját. Ezen országos ünnepség alkalmából a koronás király iránti hűség és ragaszkodás külső nyilvánítása a tanuló ifjúság részéről legmegfelelőbben hálaadó istenitisztelet tartása s ezzel kapcsolatosan iskolai ünnepély rendezése által történhetik. E célra a folyó évi junius 8 án az összes hazai oktatási intézetekben engedélyezett szünnap használható fel. Minthogy ezen szünnapon az iskolai ünnepély megtartására az állatai, községi és magánjellegű népoktatási intézetek rendeletileg köteleztettek: kivánatos, hogy a vármegye összes felekezeli iskolái is rendeznének e nagy napon iskolai ünnepélyt, amennyiben az egyházi főhatóságok e tárgyban máskép nem rendelkeztek. Nyiregyháza, 1907. május hó 28-án. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelősége. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Yirit az akácfa. Most kelt föl a nap s az egész vidék úszik a fényárban. A fű harmatos, s ugy ragyog minden harmatcsepp mintha egy egy gyémántszem volna. A kedves kis fülemülék, pacsirták éneklik reggeli imájukat, s élvezve repkednek a balzsamos légben: koronként megpihennek a hullámzó lombokon, s ha már a felzaklatott szivecskéjök lenyugodott, újra kezdik a versenyt. Ma különösen szép a reggel, az utakat szegélyező, s a dombokat koszorúzó akácfák kimondhatatlan szépek abban a re r.ek színű köpenyben, melylyel a természet felruházta őket. A hófehér virágfürlök lágyan simulnak a zöld levelekhez, s kedves illatukkal igyekeznek az f mberek figyelmét magukra vonni. A nap arany tányérja már a dombok fölé hág.itt, sugarai csókot hintenek az alvó virágkelyhecskékre. Nézem — nézem az imbolygó virágfürtöket, s elgondolkozom fölötte, hogy mennji és milyen drága nektárt rejtenek magokban, melyet nem volna szabad csupa nemtörődömségből az er.yészetnek átadni. Az emberek jajongva hirdetik szegénységöket, s mégis tehe'etlenül nézik, mint semmisül meg évről-évre egy egész vagyon a lehulló akácvirág állal. Rosszul esik hallanom, hogy a nép legnagyobb része hasznavehetetlennek tartja az akácfa virágát, s nem egyszer hallottam panaszkodni a mint a lehulló virágot söpörték .mennyi dolgot ad ez a ronda virág, alig nyilt ki, máris lehull és semmi hasznát sem lehet venni." Bizony éd< s népem, igy nincs is semmi más.haszna, minthogy édes illatával fölfrissíti a levegőt, melyet te belélegzel, s ha bánatos kisfejöket a számokra kijelölt időnél is hamarabb hajtják sirba, elkorhadnak és igy is te veszed hasznát. Mennyivel másképpen birálná meg a nép az akácvirágot ha szakszerű métiészkedést űzne, s a virág hullás után az ő markába hullana a fillérek özöne Megdöbbentő jelen«-g. hogy ilt a nyirség -n, a hol fűből, fából csöpög a méz, alig látni méhest, s ha van is, több az üres kas, mint a tele. Általában csak kasokról szólhatok, meit a kapláros rendszer igen ritka. A legtöbben gyékény-kasokat használnak, s mikor eljön az ősz, kiválogatják a legszebb családokat és könyörtelenül bekénezik. Ilyenkor nem sejti a termelő mily tetlemes kárt csinált, nem ösm-rve a szakszerű méhtenyésztési fogalma sem volt róla, hogy tőkéjétől fosztotta meg saját magát. Tekintettel arra, hogy vidékünk mézelő növényben elég gazdag, a méhtenyésztés jövője kétségtelen. Itt volna léhát az idej >, hogy az illetékes körök a lakosok figyelmét a szaksz rü méhtenyésztési fölhívják, s annak hasznos voltát velők megösmerte-sek. Hisz be kell látniok, hogy a méhtenyésztés felvirágoztatása ezen a vidéken mélyen vág bele a lakosok éleiébe, a lét és nem lét kérdésébe. Elsősorban is a községi tanítóknak kellene jó példával előljárni, s azokat, akik óhajtanak méhészettel foglalkozni, szívesen megtanítani a kezelésre. Igy aztán csakhamar megkedvelné a nép a szakszerű méhtenyésztési. Szakszerű tenyésztés alatt nem azt értem, hogy cifra méhesházat épitsenek és erejökön felüli befektetéseket eszközöljenek, hanem a célszeiüllen gyékénykasok helyet célszerű káplárok alkalmazását, s megfelelő méhesházat ott, hol a kaptárokat nem lehet a szabadban fölállítani. Mint minden gazdasági ágnak, ugy a méhészetnek is megvannak a hátrányai, de ennél is mint más egyébnél e

r-yik év a másikat pótolja és a fáradtság valamint a befektetés busásan meg lesz fizetve. Tanuljátok léhát megbecsülni az akácfavirágot, ne tekintsétek hasznavehetetlennek, s ami fő, ne késsetek soká a helyes méhtenyésztés elsajátításával, hogy az általok gondozott máhecskék összegyüjthessék számotokra az akácvirág mézédes nedűjét. S. I. — A Nyíregyházi Leány-EgyesiUet védnöknőjéül gróf Vay Gáborné őméltóságát kérte fel, aki a szép tisztséget örömmel elfogadta. — Képviseleti gyűlés. Nyiregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor a Városháza nagytermében rendkívüli képviseleti közgyűlést tarlóit. Legfontosabb tárgy a kultúrpalota letesitésének a kérdése volt. — Vajay Endre főmérnök ünneplése. Vajay Endre kir. főmérnök, közlisztviselői pályájának 25 éves jubileuma alkalmából, barátai részéről mult hó 30 án lelkes ünneples tárgya volt. Az ünnepélyt az állanépitészeti hivatal műszaki és irodai személyzetének testületi megjelenése nyitotta meg, amikor is Heinlz Frigyes kir. mérnök egyszerű és mélyen érzett szavakban tolmácsolta a megjelentek Vajay főmérnök iránt érzeti szeietetét és ragaszkodását. — Ezt követte a „Nyíregyházi tnernök és építész" egylet tagjainak tisztelgése, hol Kálnay Zoltán mérnök méltatta Vaj y főmérnök erdemeit, különösen hangsúlyozva annak szívjóságai, mely tulajdonságával az ünnepelt mindenkit meghódit. Az ünnepélyt igen sikeres bankett fejezte be a Sóstón, melyen mintegy 30-an vettek részt, leginkább a mérnöki karból. — A vármegye részéről Sipos Béla főjegyző és Korniss Géza tb. főjegyző vetlek részi az ebéden. Az ebéd ideje alatt távirati üdvözlés érkezeti Pünlcösdy műszaki tanácsostól, Vajay Károly Szatmár város polgármesterétől slbi, kiket ,Baruch Jenő egyleti titkár mdiLványara táviratilag üdvözöltek. Az ebéden, melyet Lendvay a Sóstó bérlője kitűnően állitotl ki, számos telköszönlő hangzott el. A társaság a késő déluláni órákig mulatott együtt, Sáray Elemér pompás muzsikája mellett. — Ilt jegyezzük meg, hogy Mikecz Dezső alispán és Májerszky Béla polgármester még a testületi ünnepségek előli fejezték ki jokivánataikat az ünnepeltnek. — A szalinalouó kiállitás ma délelőtt 10 órakor nyilik meg a Városháza diszlermeben és 3 napig fog tartani. A megnyitáson Vay Gáborné grófné is részt vesz. — A Bocskay szobornak ma, vasárnap Böszörményben leendő leleplezési ünnepén részt fog venni Geduly Henrik nyíregyházi ág. hitv. evang. lelkész is, ki imát morrd a szobornál. A szabolcsvármegyei küldöttség tagjai ma, vasárnap a reggeli vonattal uta/n.ik — Debrecenen át Böszörménybe. Az ügyvédek köréből. A debreczeni ügyvédi kamara dr. Szitha Sándort, Nyiregyháza székhetylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette. Okolicsáuyi (iéza ügyedet pedig saját kérelmére a névjegyzékből törölte. — Eljoiíy/.és. 'Pintér László folyammérnök eljegyezle Alsószopori Nagy Vilmos dr. kir. tunucsos, komáromi közjegyző és neje s-ül. Konkoly Thege Gizella bájos és kedves leányát Edithet. — Egyházi zene. Űrnapján — mint múlt számunkban jeleztük — az ünnepi nagy mise alatl Zangl A-dur miséjét ismételték megdeték műkedvelőink, mely az összevágó és precziz előadásban pompásan érvé nyesült. Az isteni tisztelet zenei részének kim.gasló monentuma Gounod Avo Máriá-ja volt, melyet ZiUhiné S Vilma asszony színtársulatunk ez országos hírű ének művésznője páratlan művészettel adott elő, Ajakán bűbájosán csendült meg Gounod fenséges dallama, benső, igaz áhitalol keltve a templomot zsúfolásig megtöltő hivők lelkében. - Az énekel megelőző szolot Szentkirályi Pál huszár főhadnagy ad'a elő gordonkan ismert szabatossággal és bensőséggel. Csellójának mélabús hangja a kitűnő akusztikáju templomban pompásán érvényesüli, a hallgatóban az igaz művészet íl'uziójat keltve Nem kevésbé gyönyörködtünk a Mayer Ferenc baritonjában sem. A négy kézre irt orgona kiseretet Balla Jenő városi tanácsos és Jakab József székesegyházi karmester látták el jelesül diszkrét változtatással.