Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-19 / 20. szám

XXVIII. évfolyam. 19. szára. Nyíregyháza, 1907. május hó 12. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapim. Eló'flsetéci feltételeit: Egész évre 8 korona Fél évre 4 Negyed évre 2 Egyes szám ára 20 lillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokai nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szetint számíttatnak A nyilt-téri közlemények dija soronkiut 60 fillér • Apró hiidetések 10 szóig +<> fii., minden további szó 4 fii. Vastag lietüvet szedett kétszeresen számit. Nyilt levél Méltóságos Kállay András árhoz! (Szabolesvármegye vasúti politikája kérdésében.) Tökéletesen igazsága volt Méltóságodnak a folyó hó 14-én tartott vármegyei közgyűlésen, a mikor azt mondotta, hogy az alispáni jelentésben szükséges volna a helyes közvélemény kialakulása céljából az esetleg felmerülő vasutépitési tervezgetéseket is felemlíteni, abban azonban már tul lőtt a célon, a mikor a-'t mondotta, hogy a vármegye még a kereskedelmi és iparkamarákat és a gazdasági egyesületeket is megelőzőleg, vagyis egyedül volna illetékes a vasuak kérdésiben nyilatkozni és esetleg dönteni is a szükségesség kérdésében, mert itt a vármegyei vagyis politikai érdeknél százszorosan foutosabb a gazdálkodási és ezerszeresen fontosabb az ipari és kereskedelmi érdek. Szomszédos járások, szomszédos megyék, sőt szomszédos országok között ez az érdek lehet ellentétes is, a melyeket bölcs mérséklettel ki lehet és ki kell egyenlíteni Gondolja-é Méltóságod, hogy igazsága volt, a mikor a debrecen—nyírbátori vasút kérdését tárgysorozaton kivül mintegy hajánál fogva előrángatva az esetleges ellenvélemény meghallgatása előtt, tehát a helyes közvélemény kialakulása előtt e vasút felett mindjárt pálcát is tört? Nekem az a nézetem, hogy ezt Méltóságod. mint vármegyei közéletünk egyik legki válóbb képviselője nem is akarta, hanem azt megengedem, hogy hangulatkeltés volt a célja, sót még inkább, hogy ez válasz akart lenni a Debrecen város közgyűlésében elhangzott s a debreceni hírlapokban közölt beszédekre Szabolcsvármegye részéről. Legvalószínűbb azonban, hogy ezek csak mellék célok voltak, a fő cél Nyíregyháza város — és nem a vármegye — érdekének megóvása volt. Hát nézzünk szemébe a vidrának. Méltóztatik visszaemlékezni, hogy nem is olyan régen mindketten, sót többeu is dolgozik U tunk Szabolcsvármegye Monográfiáján, hiszen Méltóságod neve az öt megillető első hely-ín szeri pel, e Monografiábai az enyém C3ak szerényen húzódik meg a Nyírbátor történelmét tárgyaz.ó önálló tanulmány alatt. E történetecskében senki által kétségbe nem vonható eredetben ma is megszemlélhető kútfők, jelesül Róbert Károlytól kezdve majd minden királyunk által megerősített királyi kiváltság levelek alapján kimutattam, hogy Nyírbátornak minő a Közgazdasági életre nézve íoutos kiváltságai voltak. A debreceni, nagykállói, nagyfalui és szatmári kereskedők addig nem indulhattak az azon időben szokásos kereskedői körutjokra, mig Nyirbátorban ki nem pakoltak a máig is csütörtöki napon tartani szokott heti és országos vásárokon. Tudom, hogy azt mondja Méltóságod, hogy ma már ez nem lehet igy. hiszen a gőz és villany korában még a debreceni vásár is hanyatlott, mely pedig az idók folyamán szinte egyfdül uralta a kereskedelmi forgalmat. Erre válaszom csak az, hogy szeretnék Méltóságod társa-ágában bármely csütörtöki nap délutánján Nyírbátortól Sámsonig, illetve Debrecenig kocsikázni, mert igy biztosan meggyőzném Méltóságodat a vásári forgalom nagyságáról, a mely Nyírbátor közönségét legutóbb is arra indította, hogy a gróf Károlyi családtól a vásártartási jog még eddig meg u<ím í-zerzett részét is meglehetős áldozatok árán is m?gszerezze a város részére. Mint benszülött állitom, hogy e vételt a legtudatlanabb paraszt sem bánta meg nálunk. De meggondoltam a dolgot. En beteges ember vagyok, Méltóságod ugyan erősebb. de mégis idősebb ember mint én, igy a kocsiu való utazás nem nekünk való. Azért mást ajánlok Méltóztassék Nyíregyházán a vasúti portást megbízni, hogy minden Bátorból jövő utastól kérdezze meg, hogy mit akar vásárolni Nyíregyházán Biztosítom Méltóságodat, hogy a legtöbb azt fogja mondani, hogy semmit, A Pictorhoz.*) (Plágium a múltból.) Ha az ember évek mulra messze földről Elő jő, Ember, vidék és szokások, szóval minden Feltűnő. L)e hogy te a disznótort is megénekleii Onnan van, Ha az ember túl a rendén soká mulat Harisban. Mert hát biz ott hurka, kolbász és oldalas Nem járja, Hogy valakit disznó torra meghívjanak Ne várja. De ha néha összve jönnek, hiányzik a Jó humor, Hogy is ne hiányzanék az, ahol . nincsen Nyíri bor. Nyíri bor, mely kedélyünket felderíti íziben, Dalt varázsol, s csizmánk talpát soh'se hagyja Békiben. Nyíri bor, mely minden nyelvre dictiókat Pederit, Mitől senki a bánatnak még oda sem Hederít. *) Ezelőlt 25 evvel tartottunk Halászban egy országra szóló disznótort, amit a Pictor (Ábrányi Lajos) egy tárcacikkben leirt. Az itt következő vers volt rá a válasz, amelyet annak megőrzője jó öreg Krasznay Péter barátom nékem a inai napon elkiil- l 'leni szives volt. I Különösen ha a vinkó még „vinum de Kemecse." Vége-hossza nincs a táncnak sem nótának Sohase. Meg engedem, Clicot-veuve. Charte-blanche, Rőderer Sem kutya, Ha az ember annak árát megfizetni Is tudja. De ha tudná is az ember, bajba hozná A cigányt, Ki elhúzz' a „Kállai kettőst", de nem tudja A cancant. A nyíri bor minden tornál fő kellék volt Az is lesz, Azon semmiféle pezsgő a világon Túl nem tesz. S a vinkó e jó hatását fokozni csak Ugy lehet, Ha az ember közben közben szép asszonyt is Ölelhet. Az „ölelést" ugy értsd : hogv a magunkénál Maradunk, Szép lányokról nem is szólok, hisz azon már Túl vagyunk. De hisz szép lány másutt is van, s akad bar az Mindenütt, De igazi magyar asszony, csak itt -— sehol Egyebütt. Német „frau", francia „Madame", angol Lady" Fogalom, „Asszony" csak e honban él, — nincs másutt e nagy Világon. mert ha vau olyan cikk a nyírbátori üzletekben, a mi neki kell, azt itt olcsóbban megveheti, mint Nyíregyházán, ha pedig nincs, akkor nem áll meg Nyíregyházán, hanem a reggelijét is Debrecenben költi el. Szóval Nyíregyháza rémeket lát, a mikor a Bátor—debreceni vasúttól tél, mert innen a kereskedelmi forgalom minden erőltetés dacára sem irányult eddig 8' m Nyíregyházára. Viszout, ha az Ermihályfalva—nagykállói vasút után szalad Nyíregyháza városa, és véle együtt Szabolcsvármegye, biztosan ugj fognak járui, mint. a mesebeli gyermek, a ki a szivárványt akarta megfogui. Tudni való ugyauis, hogy vasútépítésnél törzsrészvényekbe az építési költséguek 35°/o-ja fektetendő,; és ha feltesszük is, hogy az útirányba esó községek vért izzadnak és igy kiszorítják e 35%>-ot: kérdem Méltóságodtól, hogy komoly megfontolás után hiszi-ó. hogy akad úgynevezett pénzember, a ki a hiányzó 65%-ot bár elsőbbségi részvéuyekben adni fogja? Én ezt nem hiszem, mert — mint fentebb kimutattam, — a kereskedelmi forgalmat természetes irányától eltéríteni évszázadok során sem lehet, pedig egy vasút legfeljebb 90' évre engedélyeztetik. A számító Nyíregyháza mindezeket biztosan jól megfontolja, mielőtt NagykáHó lábából kihúzná és a magáéba szúrná a tövist. Nyíregyházával végeztem, nézzük most a vármegyét! Méltóságod mondta a hivatkozott vármegyei közgyűlésen, hogy vegyes érzelmekkel nézi e város önállóságra törekvését, én is igy nézem a vármegye tévts irányba induló vasúti politikáját. Csakhogy mig Méltóságod a vármegye részéről, mint szülő részéről örül gyermeke önállóságának, addig én Nyírbátor részéről, mint gyermek részért 1 kérdem, hogy vájjon Szabolc-fvármegye volt-é az én igazi szülém? A többször hivatkozott Szabolesvármegye Monográfiájából s egyáltalán a történelemből Méltóságod épen oiyan jól tudja, mint én, hogy S ha így aztán aszzony, leány, bor, dal s cigány Össze vág, A jó kedv nem maradhat el Í készen van a „Mulatság." Foly a bor, nem szűnik a dal s egyszerre csak Áll a „bál", Mint annak barátom Pictor, szemtanúja Is valál. Nem csak szemlélted a láncot, magad is el Jártad azt, S tudom, hogy a lányoktól nem halottal te Sem panaszt. Hiszen tudod, hogy bajos volt csak egyet is Elkapni. S egy cimbora kénytelen volt tancosnénak Felcsapni. De ha ti a fővárosból nem resteltek Ki jönni, Könnyű dolog bármikor is egy jó estvét Rendezni. Közel lakunk Kemecséhez honnan minden Kikerül: Barát, asszony, szép lány, cigány s jó bor még Azon felül. Ti meg Gyula s Kornél pajtás legyetek jo Barátok, Legyen máskor s gyakrabban is szerencsém ti Hozzátok. Még csak hozzád pajtás Pictor lenne észrevételünk. „Ne kürtöld ki a „Közlöny" ben ha majd ismét Becsípünk." —yNAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza ylói-iilm 27. N/iiiii. ) (Sajái ház.)