Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-28 / 17. szám

2 17-ik szám. NYIRVIDÉK 1907. áprili

s 28. időben, sőt éjjel is követelheti, hogy a cseléd dolgozzak. Első tekiatetre tényleg sérelmes e pont, de a mezőgazdasági munka természete indokolja ezt és a szakasz sérelmességét megszüuteti. A gazda nagyon jól tudja hogy csak a kellő pihenésben részesülő eseléd muukája gazdaságos, tehát saját érdekében fog óvakodni a cseléd erejének eszteleu kihasználásától. Ha azonban természeti körü'mények, pl: vihar, jégeső, a terménynek az emberi lehetőségig siettetett letakarítását teszi szükségessé, akkor a mindennapi munkarend szent és sérthetetlenség alapján arra akarjuk kényszeríteni a földbirtokost, hogy tehetetleuül nézze végig egy egész évi fáradtságos munkája pusztulását Van azonban egy igen komoly pontja a törvényjavaslatnak és ez a gazda házi fegyelmi joga. Ugyan ebben a kérdésben sem kell tul sötéten látni, mindazouáltal ez a tétel a mai korszellemmel nem egyezte'hető össze és súlyos összeütközésekre vezethet. A magyar faj a jobbágyság semmiféle árnyalatát sem fogadja már el és nem hajlandó szolga lenni, a szó b alázó értelmében és különben is erős tendenciával bir hazáját elhagyni ás Amerikában egy uj hont keresni, hát még akkor, ha ilyen törvényeket alkotunk, melyekre a gazdáknak niucs szükségük, és a melyek csak az izgatóknak adnak fegyvert a kezükbe. liyen körülmények között ugyancsak nem tesszük kívánatossá a cseléd itthon maradását, minek következtében a magyar faj kivándorlását és az idegen különösen ruthéu faj, bevándorlását csak növeljük. Ezzel a kö/épbirtokos ismét csak maga alatt vágja el a fát, tr ert, mig a nagybirtokos csapatszámra hozatja a munkásokat, hiszeu Kőrösmező felöl minden vonat hoz egynehány vaggon munkást, addig a középbirtokos ezt nem teheti, hacsak szövetkezeti alapon nem. Bármily szemp • ntból tekintjük a törvényjavaslat ezen rendelkezését, indokolui ndtn lehet. Allamfentartó szempontból nem helyesek az olyan intézkedések amelyek csak legtávolabbról is elősegíthetik az őslakosság kivándorlását t's az ezáltal szükséges idegen elemek betelepítését. Tisztán gazdasági és kizárólag a gazda álláspontjából tekintve a kérdést, j illehet az idegen munkaerő ideig-óráig olcsóbb, nem oly intensiv mint a magyar munkaerő. És végül, jogerkölcsi szempontból sem fogadható el e törváuyszakasz inert ha a bántalmazott e házi fegyelmi jogot emberi jogai v 1 össz- nem egyeztethetőuek tartja is, emberileg érthető és jogos megtorlással él, ugy a törvénynek tulajdonképen c.zélja az ellene vétőkkel szembeni megtorlás és nem segédeszköze. A kölcsönös jogok védelménél, a törvénynek a gyengébb fél jogát erélyesebben kell védenie, inert, pl: a jeleu esetben, gazda és rseléd a maga jogát nem tudja egyenlő esélyekkel megvéde ni es holt bizonyos, hogy a Trézsi: Nem volt ott senki, semmi betörve, az ablak is nyitva volt. Elnök : De mégis valami kísérletező volt bent, mert hát befejezett cselekmény nincs. Akár lopni, akár betörni, gyilkolni, vagy — szeretni akart, de ott volt, az ön közelében s őnn.k a lövés okozta fénynél felismerni is kellett. Trézsi (reszketve): Nem ismertem fel. Nem volt ismerős. Elnök: De hogy nézett ki ? Trézsi: Körszakállas, cigány kinézésű ember volt. Elnök: A vádlottnak még csak bajuszkája van és szőke. Megesküdjön a tanú ? Trézsi elsápad s n megve néz körül s midőn senki sem kivánja az eskükivételét, megkönnyebbült sóhajjal ül egy padra. 111. Az ivóban. Fehér Tamás az ivóban ül, előtte egy félliter bor, meg Trézsi a korcsmárosné lánya. Trézsi Tamást, Tamás Trézsit né/.i, szerelmeseknél szoko:t jobb ügyhöz méltó kitartással. Tamás ráteszi a kezet a Trézsiére, amdyet az dehogy vonna vissza. — Látod T í'ézsi — szóll Tamás — mi bajt csinálL a három napi harag. Kerültél, beszelni akartam veled. Kikerültem a bérest, kocsist, megszelídítettem a három kon, ndort s a te pici szád majd bajba vitt. Édes kis Trezsikém! Láttam, hogy remegtél az eskü miatt. Megesküdtél volna, h gy mm ismertél meg? L lány ránézett a fiúra — Azt hiszem, meg — suttogta — de a legrosszabb esetben elájultam volna. — Olyan könnyet megy az? — Nem ludom, de te éried megpróbáltam volna, a mer én) lő betörőéit. — Na de Trezsikém, jő hírt is mondhatok. A nagyanyám már beli egyezett, ő tnajd megpuhítja nagyapót, mert sokat kivisznek a t. bércselédek. Hat te puhítod már a talajt? — Nem kell — kacagott a lány — igy forgatom őket ni. S ujjával pattintva vigan szaladt ki. S áldotta magában a kötelező polgári házasságot, hogy nem kell csak ugy elmenni a merénylővel, mert bizony azt is megtette vo'na. (jíyulaházy. földes urnák a cselédjével szemben a főszolgabíró előtt a legtöbbször igaza lesz, miután a főszolgabíró az ugyanazon társadalmi állásból folyó együttérzés folytán eleve elfogult. Távol vagyunk attól, hogy ezáltal a szolgabírói karra a gyanúnak még csak árnyékát is vetnők, de ez az elfogultság szükségképen, öntudatlanul lényedében rejlik. Ha azonban ilyen erélyesebb védelem sociálpolitikai okokból ma nem kívánatos, akkor maradjunk inkább a laissez fairé, laissez pácser elvénél, mig cz a vajúdó társadalmi kérdés kijegeczesedik, mert egy kialakuló félben levő társadalmi kérdésbe moderativ szándékkal bi lenyúlni igen kényes dolog és vajmi könnyen megeshetik, hogy több a kár belőle, mint a haszon. Az állatok és madarak védelme. „Jó és nemes emberre nézve nemcsak a felebarátja iránti szeretet, szent kötelesség, hanem a könyörület oklalan teremtmények iránt is." D irányi Ignác földinivelésügyi miniszter ur leiratot intézeti a törvényhatóságokhoz, felhívta figyelmöket arra, hogy a madárvédelemről szóló törvény rendelkezéseit betartsák és e mellett társadalmi t ;ren is hassanak oda, hogy a hasznos madarak szaporodása előmozditlas

:ék. A mezőt azdaságról és mezőrerdőrsfgről szóló 1894. évi XII. t.-c. 57. és 58. §-a alapján a mezőgazdaságra hasznos állatok ollalmazása érd' kében kiadott miniszteri körrendelet 2. §-a igy szól : Aki a mezőgazdaságra hasznos állatokat és madarakat pusztitja, a madarak fészkét és loj isait, fiait rlszedi, vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza az 1894 XII. t.-c. 95. §. o. pontjába ütköző kihágást követ el és 100 krronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. E tekintetben Szabolcsmegyében a nyíregyházi tanítótestület megtette a kezdeményező lépéseket. — Bizonyára megtettek azt más községekben levő kartarsaink is. Az országos „Állatvédő Egyesület* által kibocsátott .Gyermeknaptárakból" az elemi, polgári, iparos, kereskedő tanonciskolákban, gymnaziumban ezer darabot adtak el. E gyermeknaptárakban levő versek, elbeszélések az állatok, madarak és növények védelméről szólnak. A tavaszi madárvonulások megfigyelésére is felhívta a tanítótestület a növendékek figyelmét. A gyermekek készséggel jelentik minden alkalommal a figyelműkbe ajánlott madarak megérkezését. Május hóban az egyes is' olákban a „madarak és fák napját" kirándulássá! és iskolai ünn pélylyel egybe kötve fogják megtartani. Marad még teendő a társadalomnak is. E', az állatvédő egyesület megalakítása. A tanítótestület ennek eszméjét is lelkesen terjeszti. Eddig is a társadalom^ minden rétegéből sokan megígérték, hogy az alakutó gyűlésen részt vesznek és a tagok soraba beli pnek. Dr. Kukuljevicz József az „Országos Állatvédő Egyesület" ügybuzgó b. titkára készséggel vállalkozik az „Állatok es madarak" védelméről szóló előadása, teimészetesen csak az esetben, hi Nyirpgyháza társa dalmának vedelő férfi és női tagjai áthatva az állat es madárvédelem fontosságának eszméje által a vezeté.-t kezükbe veszik s. azon lesznek, hogy az egyesüle meg is alakuljon. A Szabolesmegyei tanítóegyesület nagygyűlését julius hóban fogja megtartani. Ezen gyűlés keretében lenne megtartva Dr. Kukuljevicz József előadása és a fiók egylet megalakítása. Bizonyára számosan lesznek nemcsak Nyíregyházán, de Szal olcsmegyeben is, akik annak idején az állatvédő egyesületbe belépnek. Az egyesületnek lehetnek alapító tagjai, akik egyszersmindenkorra 4') koronát — rendes tagjai, akik évenkent 2 koronát — és pártoló tagjii, akik tetszés szerinti összeget fizetnek, Az állatvédő egyesület célja: minden néven nevezendő állatot az irgalmatlan elhanyagolás és túlterhelés, szóval mindenféle kinzás é-; zaklatás ellen megvédeni és a velők való emberséges (humánus) bánásmódot elő mozdítani. A hasznos madarak védelmél, megtelepítését és szaporodását elősegíteni. A szabolcsvármegyei tanítóegyesület minden egyes tagja igyekezni fog julius elején tartandó nagy gyűlésünkön megjelenni, hogy az allatvédő egyesület megalakításánál tevékeny reszt vehessen. Hozzuk el kedves kartársaim szerelő szivünket, a mely sajog ugyan — midőn látja, hogy tanítói működésűnket — még a XX-ik század törvényhozó testülele sem méltatja kellően és egyenlő mértékkel, de vigasztaljuk magunkat egy kedves, most már nyugdijl an levő tanáromnak eme mondásával: „nincs teljes boldogság e földön." Ne éreztessük azonban keserűségünket az okt lan állatok és madarakkal, a melyek panaszkodni nem tudnak és amelyek támogatást, pártolást csakis a j^szivü emberektől várhatnak. László Gyula kedves kartársam, szólek hozzád is ! Aki oly melegen érzesz tanitótársaid iránt, aki oly igaz szeretettel karolod fel tanitótársaidnak ügyét, bajat. Habár elkeseredésedet — mindnyájunkkal egyetemben — igyekszel ugyan elfojtani, de m

r'gis ki-kitör belőled ; ho/d el te is ezen nagy gyűlésünkre szerelő szivedet. Légy te is lelkes apostola az állat és madárvédelemnek. Hidd el azok az oktalan teremtményei a jó lstt nnek hálásabbak lesznek irántad és irántunk — ha ügyeiket véded, — mint az emberek, akiknek pedig gyermekeit oktatod velünk együtt minden szépre, jóra, nemesre, lángoló hazaszeretetre és vallásosságra. Kedves kartársaim támogassuk a nemes ügyet. Kubacaka István tanító. Giardinettó. A mult számban közölt Gábor disznó féle esetet a történeti hűség kedvéit ki keU egészítenem Ugyani?, mint leghiteli sebb forrásokbol értesültem, az elejtett vadállat súlyáról nincs ugyan jegyzőkönyv felvéve, ile hogy milyen álla

1 lehetett az. ; mely K. urat 2 órai nyugodt tartás ulán csak azért emelte fel, hogy isméi leejtse, kiki elkepzelheti arról, hogy az állatból kiszjdell golyókat megm rve, azok nem kevesebb, mint "J métermázsa súllyal birtak. * * L. ur, közéletünk egyik oszlopos tagja~is elment egyszer K. úrral Ugocsába vadászni. L ur, aki nem szokásos vadász, hanem rendszeresen a nebulók vadhajtásait nyesegeti, hol atyai jóindulattal, hol pedig kerlelhetlen szigorral, — kissé aggód > a kérdezősködötl K uríól a vaddisznó vadaszat fortélyairól. K. ur oly nyugodtan beszédet tl a medve és vaddisznó vadászatról, mintha eliténiic legnagyobb részét nem irodában, huiein az erdőkben vadászva töllölte volna el. — Mit kell tenni, ha szembe jón a vaddisznó ? — kérdi L. ur. K. ur végtelen oktató képet vágva nézett a ludatlanra. — E'yszerű, nagyon egyszerű. Ha szembe jön nyugodtan ingeded elfutni mellelled, akar a lábad közt, aztán megfordulsz s a fülé sitiit fejbe lövöd. Alig merte L ur me-k- rdez i, hogy : hátba nem találom ? K. ur majdnem megvetően nézett L. úrra, majd a foga közt lökte ki: akkor ntm vagy jáger! Akkor nem fektetnek a disznóra, nem csapnak meg, ami elég szégyen egy olyan emberre, aki bármely magasságot és mélységet pontosan ki tud száinilani, s mégis egy egyszerű egyenes vonalt nem tud megtartani. Szabolcsvármegyeí gazdasági egyesületi közlemények. A cs. és kir. 7. sz. Lóavató bizottság: Mándohon: Május hí 1-én d. u. 4—ü óráig. Nagykálióban: Májú-: hó 16-án d. e. 8—10 otáig. Simapusztán: Maju-; ho 31-én d. u :j — 4 ora között az állami csikótelepek számára 3 éves csikóvásárt larl. Jarlevél, leszármazási okmányok (pedigree) fedezletési cédula okvetlen -uicséges. A m. kir. kei eskedelemügyí miniszter valamennyi önállóan kezelt hazai vasút igazgatóságához rendel, tel intézett, melyben a mezőgazdaság részére vetési célokra szükségelt és v. suú szállításra föladolt magvak soron kivüli elszállítására ut^sitotla. Viss/.aélések elkerülése céljából a,.on körülmény, hogy az ily magvak tényleg vetési célokra szolgálnak, az illetékes vármegyei ga-da-ági egyesülettől beszerzendő és a feladáshoz csatolandó bizonylattal igazolando. Szőlőbirtokosok figyelmébe. A munkácsi magy. kir. szőlőszeli és borászati felügyelőség ftlhivji a szőlőnirtokosok ligyelmél a m kir. Fóldmiv I sügyi Minisztérium által kiadott s a magán leruielőkn i eladásra bejelentett szőlőkaró készletek kimulatá-ára, tn.ly kimutatások a nevezett felügyelősegnel a hivatalos órák alatt és Nyíregyházán a varoshazán betekint hetők. Egyben arra nézve is ertesittetruk a szőlőbirtokosok, hogy a kiknek gyökeres szőlővesszőkre szükségük van, az iránti óh .jukat folyó hó bégéig a nevez* lt felügyelőséggel közöljék, azonban csakis abban az esetben, ha azokat saját területeik beültetésére, illetve saját szőlőik hiányainak pótlására, tehát nem viszont eladásra óhajtják felhasználni. Előleges színházi jelentés. Tiszteleltei értesítem Nyíregyháza és vidéke t. közönségét, hogy a városi színházat 1907. május elején megnyitom. Egyben van szerencsém társulatom névsorát bemutatni. I. Ügy vezetőség: Zilahy Gyula, igazgató és főrendező. Békés Gyula, titkár. Mártonfalvy György, karnagy. Szakács Andor, rendező. Polgár Sándor, rendező. Győré Alajos, pénztáros. Borsodi József, sugó. Vadász Lajos, ügyelő. II. Előadó személyzet: Hilgyek : Arday Ida, drámai anya. J. Csáder Irén, hősnő. Hthnel Aranka, drá mai szcnle, társalgási, Lonyai Piroska, operette szubrett és népszínmű én kesnő. László Aranka, operette és népszínmű komika. Vida Ilona, opera cs operetle énekesnő. Z-igmondy Anni, opsrette szubrett. Szabó Irina, naiva. Z'lahy Gyuláné. opera és operette énekesnő, Perczel Caroia, Perczel Bözsi ballettáncosnók. Urak: Árkossy Vilmos, operett és népszínmű bariton Bay László, opera és operette lenor. Békés Gyula, vigjjtéki és jellemszinész. Bérczy Ernő, lírai szerelmes. Ligeti Lajos, operetle komikus. Perényi Józs 1, másod tenor. Polgár Sándor, opera és operette-bulío, komikus. Szákács Andor, hőstzer Imes. Ternyi i Lajos, szerelmes szinész és énekes bonvivant. Vadász Lajos, apaszinész. Zilaby Gyula, vigjáiéki szinész, bonvivant. Itt. Segédszemélyzet: Arday Vilma, Erdélyi Margit, Fekete Etel, Kertész Kata, Kállay Hermin, Magda Eszti, Palásti Ilona, Vadasz Lajosáé, Saigó Anna, Rózsahegyi Ilona, Váradi Jozsa, Arday Árpad, Gazdácska Lajos, Kiss Jó/.sef, Kiss Sándor, L ukey György, Mészáros Sándor, Márlonfi Jenő. Nagy Józsi f, Szilágyi Ernő, Rónai Géza, Ungváry Vilmos. 14 tagból álló zenekar. IV. Műszaki felügyelő és festő : Gyöngyösi Viktor. Fodrász: Pelrizsin János, ket segéddel. Könyviáros: Nagy József. Diszmesler : Ködbám Karoly, hat diszilővel. Szertáros : Kerekes I tván, három segéddel. Főruhatáros: Horvatli Ferencz, két segéddel. Szabó: Fischer Antal. Világosító: Erlieh Henrik. Szereposztó: Sánta Gábor. Ket szolga. Tiz jegyszedő. Bérleti feltételek: Páholy (24 előadásra) l(i8 korona. Támlá-szék 2l előadásra 43 K 20 fin. Körszek 24 e'őadasra 36 korona. Páholy (12 páros vagy 12 páratlan előadásra) 84 kor. Támlásszék 1'2 páros vagy