Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-28 / 17. szám

XXVIII évfolyam. 17. szám. Bjiirt Stésa, 1607. ípiilib hó 28. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és a SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. ElSflsetéci feltételek: Egész évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyeil évre 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések nagyság szeiint számíttatnak A nyilt-léri közlemények dija soronkinl 60 llllér. Apró hirdetések 10 szóig 40 til., minden további szó 4 lii. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit Túlzások, (M. L.) A szélsőségek korát éljük. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk egész vonalán a legelleut.étesebb törekvések jutnak érvényre, hlzek a törekvések viszont a kormány törvényjavaslataira is rányomják bélyegüket, minek következtében egyik fél sincsen megelégedve a nyújtottál és az elégedetlenség uőttön nő. A kormány minden irányú igényeket ki akarván elégíteni, egyet sem elégíthet ki teljesen s igy a küzdőfelek nemcsak azt keveslik a mi nekik jutott, hanem azt is sokalják a mit a másik kapott. Az elosztás igazságtalansága még a nyertes félnél is öregbíti az elégedetlenséget, mert az emberi természet egy jellemző vonása, hogy ha több jutott valakinek, mint a menuyire jogonultau igényt tarthat, akkor keveselni fogja a kapottat és elégedettlenebb lesz, mintha csak a jogos réozót kapta volna, mert a jog érzéke megnyugtatja az embereket, ha az mindjárt anyagi hátrány Dyal is jár. Ilyen érzésekkel fogadták a sokat vitatott Darányi-féld cselédtörvényt, mely az ellenzőitől és azok szép s árninal vannak, a rabszolga törvény nevét kapta. Kétségkívül sok humánus intézkedést tartalmaz a Darányi-féle novella többek közt a cseléd lakóházak épitését. Ebben az irányban a törvényjavaslat intentiója, hihetetlen visszás állapotok megszüntetését fogja eredményezni, ha az kellőképen keresztül vitetik. Viszont azonban a törvényjavaslat a felesleges és káros intézkedések egész sorát tartalmazza Nézzük a gazda álláspontját. A gazda tartozik a betegstgélyzó pénztárt, a cseléd iskolaköteles gyermekeinek beiratási és tandíj-, a cseléd elhalálozása esetén a temetkezési költségek és az özvegyi kielégítés egy részét űzetni. Kérdés már most az, hogy a középbirtokos, figyelembe véve a jelenlegi bérmozgalmakat, elbirja-e ezen ujabb terheket ? Nem birja el, nem bírhatja el. Betegen. Kint tavasz van. Én pedig itt bent Fekszem búsan a betegágyon ; Ha megunom felvinszorgom és l.e-ledülök a kis díványon. l'.eteg vagyok, nem tudom mi lelt, Csak gyengülök, érzem, roskadok ; Kezem, lábam zsibbadt és agyam Kel nondotta a szolgálatot. Nézek bambán a semmiségbe Szemem előtt minden összefoly ; A föld egy nagy sírkertnek tetszik, Melynek vége nincsen, nincs sehol. Ide leng a sírok halmáról A gyászfátyol, ide leng elém ; Mintha jégcsók érintené ajkam A szép tavasz lágy lehelletén. Isten neki! Ha meg kell halni Mindegy, ha ősz, vagy tavasz visz el, Csak ne lessen soká utánam A vén kaszás : gyorsan jöjjön el ! S csontkezével ne cirógasson, Hanem tüstént torkom fogja meg ; Kn csak akkor tudjam, hogy megyünk, Ha szent Mihály bá' lován leszek. .tói esne még tréfa, bor, beszéd Ks jól esne c9Ók és szerelem ; De örökké nem él az ember — Kzt mindenki tudja, úgy hiszem. A föld hozadékaként annak átlagát véve, azaz a jó és gyenge termések középértékét, szemmel tartva gazdálkodásunk iutensiv jellegét. továbbá azt, hogy a gazda saját és családjának fenntartása fokozott, nehézségekbe ütközik. bízvást állithatjuk, hogy ezen ujabb terhek több mint súlyosak Tételezzük fel azonban, hogy a gazda, mindenkor a középbirtokost értve, minden erejét megfeszíti, a munka megosztást a végletekig kifejleszti, a maga szükségletét a minimumra redukálja és ilyen körülmények között még ezen ujabb terheket is elbirja, vaijou a gazdasági cselédek szempontjától tekintve jogosultak-e ezek az intézkedések, a cselédek mai követelései mellett? Avagy azt hiszi valaki, hogy ilyen intézkedések a cselekedetet a további bérmozgalmaktól vissza fogják tartani? Mindkét kérdésre nem a felelet. A gazdasági cseléd ma olyan napibérekkel bír, hogy a gazdára rótt terheket maga is elbirja és kötve hinnók, hogy a gazdasági cselédek, eziránt megkérdezve, követelnék azon anyagi előnyöket. melyeket a kormány nekik törvénybe biztosit, különösen tekintve azon ellenértékeket, melyeket értök njujtaniok kell. Nézzük ezen ellenérttktket, a törvényjavaslat Achilles sarkát és kezdjük ismét a gaída szempontját. A gazda jogában áll a cselédjét, ha az a sióbeli szerződés lejárta előtt, helyzetével nem lévén me légedve, vagy ha más gazdánál előnyöselb iztrzódéshez juthat, el akar költözni, ót abban megakadályozni és ha mégis elköltözött volna csendőri ftdezettel visszahozni. Tisztán és kizárólag gazdasági szenr poatból ttkintve ez a jog egy lakovát nem ér. Drága és rossz cselédekkel, quasi csendőri fedez.ttel dolgoztatni a legalkalmasabb módja a tönkremenésnek. Az a középbirtokos, ki cselédjére, illetve annak munkájára rá van szorulva, annak tera lesz kedve személyi hatalmának éreztetése végett csendőrökkel hozatni vissza Ma vagy holnap : ez már egyre megy, Jobb a sorját előbb tudni el : Így legalább nem lesz terhire Senki, másnak sok keservivei! Mért rettegnék én a haláltól, A békétől mért rettegnék én ' Az élettel ki harcban álltam S a poklokat átalszenvedém ? Jövel halál ! Hüs, hideg csókod E fájó szív gyógyítója lesz ; Az élet nem üthet tőrt belé, Annyi annyi rajta már a seb. Oh de látom, csak kacérkodot Ks előlem gyáván visszalépsz! Dacára, hogy vén, kitanult vagy, A bátraktól még mostan is félsz . , . Isten veled ' Nem ijesztgetlek, De jöttödre készen vagyok már, Bűnöm igaz, vagyon tömérdek — Mit papoknak meg nem gyóntam bár Csakhogy van egy szép erényem is: A németet mindég szerettem : I la másképen elkárhoznék tán : Ezért fogok idvezülni fenn ! '/.ahonyity Ferencz. A merénylő. Egy bűnügy. I. A hálószobában. Csendes nyári éj. A hold maradéka búsan bolyong a szétszakadt felhők kivt. Korcsmárosné lánya Trézsi hálószobája udvarranyiló ablakát nyitva hagyta s ő maga nyugodtan alszik puha párnái között. A szomszéd szobából anyja s apja az öreg Aron összeölelkezett az elégedetlen Cselédet. A középbirtokos ilyeu autokrata allűrökre nem vágyik, az örül, ha magának és családjának tiszteiséges létfeltételeket biztosithat. A gazdának ez a joga különben eddig is fennállott és alkalmazásba még sem jött és a jövóbeu még kevésbbé fog jönni, ha csak egy Nyiry-féle földes úr által uem. A törvényjavaslat a gazdának a cseléddel szembeu alkalmazott oly kifejezéseit, melyek a rendes polgári életben a becsületet és önérzetet sértik, nem tekinti sértőknek és a cselédet, azok tűrésére kötelezi. Ez a reudelkezés egy elmúlt korszak szellemének telel meg s nincs elfogadható indok, melyet védelmére felhozni lehetne. E szerint tehát a törvény is szanktionálja. hogy kétféle becsület vau és ez talán mégis csak erős túlzás, mert ha az élet ember és ember között külöubséget teremt, a törvénynek hasonlót tennie nem szabad, mert ezzel a' erkölcs talaját elhagyja. A cseléd szempontjából véve sérelmesnek vétetik a törvényjavaslat azon n ndelkezés*. hogy a cseléd verdéget, külöcöstn t'jsiakáia, c. ak a gaida tudtával és be!ef gytzésével fogadlat. A töivény ezen rt ndelkezésél t n sérelmet felfedi zni utm tudunk. Elvégre is a gazda az ur a házát; n s kétségtelen joga vau alioz, h< gy garásda vagy a bicsületísség és tisztesség szt n pc d1 jábc 1 kifogás alá e>ö (gyéreket, ha a;ok csődjeinek miidjí'rt barátai is, f'tdele alatt ne tűrjön. A mi pedig a basáskodást'1 való félelmet illeti, attól nem kell 'artani, mert ismételjük, a gazdáüak fgyéb gondjai vannak ma már, senhogy cselédjeivel szembtn zsarnoki álláspoLtra helyezkedjék és el sem képzelhető az (let miident kiegyenlitó fendencziája mellett, hogy a gazdának a jó cselédje tisztességes rokonai és barátai látogatásai ellen kifogásai lennének, ha csak a-,ok a munkarendbe nem ütköznek, vagy köícsend háboritássá nem fajulnak. Sérelmesnek vétetik a cseléd részérói továbbá az, hogy a gazda a szükséges pihenési horkolása hallalszik. Az udvaron a háiom hamis komondor dühösen csahintott, de csakhamar elhallgatlak. A kutyák elnémulása után egy sötét alak jelent mrg a szűz ablakinál s gondolkozás nélkül bevetve magái, a Trézsi ágyának tartott. Rémes sikoltás verte fel az éj néma csendjét, s Aion felkapva az éjjeli asztalon volt és csak porral lőttölt pisztolyt, minden izében reszketve lepett he lánya szobájába s maga bátorítására el is sütötte a pisztolyt. A láng bevilágította a szobát, a betörő elugrott az ágytól, kiugrott az ablakon, keresztül az udvaron átmenekült a kiritésen a faluba. A három hamis komondor pedig ugatás nélkül farkcsóválva kövei te a betörőt a kerítésig, mintha testőrsége volna. Áron lármát akart csapni, de Trézsi megnyugtatta, hogy semmi baj nincs. II. A törvény előtt. Elnök: Mit lálott ön, midőn lánya szobájába lept ti ? Áron: Azt, hogy Trézsil átölelte a merénylő. Elnök: Mit gondol, mit akart az, gyilkolni, vagy a lánya erkölcsét megrabolni? Aron: Á, azt már nem. Elnök: Éit magyarul? Hiszen semmi n»m hiányzott, ami látható. Áron: Magyar én a faluban legjobb vagyok, tanítok is másokat jól magjaiul. Elnök : A égis mivel vádolja Fehér Tamást ? Áion: Fehér Tamás? Ezt ni? Semmivel, nem ÍJ adósom nekünk. Elnök: De ha ő volt akkor bent? A két éjjeli őr arról látta jönni. Aron: Minek lette volna ő bent? Aki bent volta, engem megijesztette. Ez csak a zsandáren buzgalma tul. Elnök : Eleg, jöjjön be Trézsi. Csinos, kívánatos lányka lép be, s pirulva all meg. Elnök: megismerte ön a belörőt ? NAGY ELEK okleveles mérnök Nyíregyháza Kíílléi-iitcza 27. süni. ) (S a j á t h á z.)