Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-14 / 15. szám

125-ik szám. N Y I R V I D É K Mert azl, hogy jálszanak-e közre oly tényezők, amelyek az élelmiszerek termelését elhárilhatatlanul megdrágítják, a nagyközönség nem kutatja, li.inem megelégszik annak a megállapításával, hogy a termelő, illi Ive az ipar, mesterséges eszközökkel hajija fel a legfontosabb élelmicikknek, elsősorban a húsnak az árát, kihasználva a fogyasztók kényszerhelyzetét. Pedig van néhány laklor, amely a közéleim zést indokolatlanul drágítja s ezek között első helyen áll az élelmicikkeket nagy inértékken terhelő fogyasztási adó és főleg a húsnál a termelő és a hústfeldolgozó iparos közé illetéktelenül ékelődő közvetítés. A húsfogyasztási adót illetőleg a húsiparosok kongresszusa határozatilag kimondotta, hogy azt ellörlendönek tartja. Amennyiben pedig ezidőszerint elérh "tő nem volna, a kongresszus mu hatallanul szüksége.-nek tartja, hogy a húsadó fejében a vágóhídon hivatalosan leméri tiszta hús után mérsékelt díj szedessek be. A mészárosok tehát a húsfogyasztási adó ellöi lését követelik első sorban, de mert tisztában vannak vele, hogy az teljesíthetetlen kívánság, annak mérséklését követelik. Indokoltabb kívánsága a fogyasztóknak az élelmi-, szerekre kivetett fogyasztási adók eltörlésénél vagy legalább méltányos módon való csökkentésénél nem lehet. Hiszen ezek a — mondhatnám erkölcstelen adok súlyos teherként nehezednek az ország lakossága minden rétegének vállaira. A fogyasztási adok általában, különösen pedig a husfogyaszlási adók a legméltánytalanabb adónem, amennyiben a fogyasztok megélh tését nehezíti meg. Ez a körülmény idé/.te elő, hogy a nyugati államokban már régebben napirendre került és mozgalom indult meg a husfogyaszlási adó eltörlése érdekében, sőt Franciaországban pár év előtt maga a kormány is elismerte a fogyasztási adók eltörlésére irányuló törekvés jogosult voltát. Ennek dacára azonban sem a külföldön, sem nálunk rnnek az adónemnek eltörlésére számítani nem lehet és főleg a mi pénzügyi viszonyaink nem igen nyújtanak arra kilátást, hogy a sok milliót eredményező fogyasztási adók eltörlésének eszmélyével a kormány csak foglalkozzék is. Ha azonban a fogyasztási adók eltörlését az állam pénzügyi viszonyai r.em is teszik lehetővé, azok méltányosabb alapokra való fektetését és reformálását már valóban joggal lehet követelni a kormánytól. Ez egyébbként nem is csodi, mert a fogyasztási adók inai rendszer.nek alapjait még az abszolút korszaki) in vetették meg, a változott viszonyoknak megfelelően át nem alakították s azokat mindö

;sze annyiban reforn.álták, hogy — bizonyos időközökben — em Lek — és pedig igen tekintélyes mérvben — az egyes cikkek után fizetendő fogyasztási adókat. Arról azonban a kormányok sohasem gondoskodtak, hogy a fogyus/.lasi cikkek osztályozásánál kézen fekvő rendszerlel n-egek helyesbbil tessenek is. Fogyasztási adóink rendszertelensége le^in'iább a husfogyaszlási adóknál tűnik szembe. Jelenlegi r dórendszerünk például csupán egy éven alóli és egy éven felüli pznrv asm'illát különböztet meg. Ennek azután természetes következménye a legaránylalanabb adóine^lerlielletés. A husfogyaszlási adóval, a csekélyebb értékű állatok sokkalta nagyobb mérvben vannak terhelve, mint a nagyobb értékűek, ami azl igazolja, lngy a fogyasz tási i.do i.yitén niegallapilása a szegényebb néposztály élelmezési viszonyaira hat ki kártékonyán és azt sújtja leginkább. Joggal követeli ennélfogva az érdekelt fogyasztóközönség, hogy ha már a fogyasztási adók leljesen el nem lőiöihelők, azok lega ább méltányosan állapiltas1907. március 31. 6 későbbi keletkezésű. A keresztény vallás tisztultabb szellemi alapon áll ugyan, de kénytelen volt egy ké sőblii kor nagyobb igényeit kielégíteni és a túlvilági életet, mint az i rény legfőbb jutalmát, kétsegtelen módon megígérni. Ez a túlvilági élet a kereszténység szelleméin k un gfelelően tisztán szellemi. A mohamedánizmus meg később n keletkezve és az arab törzsek véghetlen anyagias gondolkodásához alkalmazkodva végleg anyagi oldaláról fogla fel a kérdést, minek következtében a mohamedán piradicsom a tejjel-mézzel folyo Kanaán, ahol az igaz hivők kivé'el nélkül a vagyonos osztályhoz tartoznak és finom étellel, itallal, szép aszszonyokkal és gondtalan élettel birnik és ezt ad infinilium, mert a paradicsomban Allah nem szabja ki a porciókat. Tizennyolc századon keresztül egy emberiség beérte ezen magyarázattal és a XlX-ik századra várt a nagy feladat, e halalmas kérdés megközelítése és e század, amennyib n ez emberileg lehetséges volt, meg is felelt a várakozásnak. Fentebb említettem már, hogv az egyik felfogás szerint az embeii szervezel le>t és lélekből áll. Ez a legelterjedtebb nézet és ennek hódolnak még ma is nem csak a milliók, de a tudósok egy része is. A három földközi vallás megegyezik abban, hogy Isten az embert a többi összes teremtményektől különválasztva teremletle meg s néki, és csakis néki hal hatatlan lelket adott. Ezt a hitet Lamarck, Cuvier és Darvín kutatasai megsemmisítették, híres leszármazási (descensiv) elméletükkel. Ma arról, mintha az ember a föld többi lényével szemben abszolút értékű, kiváltságos helyzettel bírna, beszélni nem lehet. Az ember keletkezése az emlősök keletkezésével azonos, élete, szaporodási és halála azonos. Az emberi öntudat és gondolkodásnak csak a mérteke nagyobb az emiősök öntudatánál és gondolkodásánál, de a módja azonos és az antropomorf majom és az antropofága között nem tátongott az űr, mint az antropofága, emberevő és Darvín közölt, holott mindakettő ember és mindkeltőben materiális lélek lakik. Távol lévén attól, hogy az emberi .lelki szükséglei" nagy erkölcsi értékét kétségbe vonjam, de a biologia mai állása mellett, a lélekben hinni annyit jelent, mint a tudós értékét kényelemszeretetből tagadni. A sanak meg és megfelelő módon csökkentessenek. A husiparosok kongresszusa azt követeli, hogy a jelenlegi adórendszer akként változtassák meg. hogy az élőállatokra megállapított fogyasztási adó helyett a vágóhídon hivatalosan kimért tiszta hus legyen megadóztatandó. Ezt mi is helyesnek ismerjük el, de aggályaink vannak a lekintetben, váljon a megadóztatásnak ez a módja nem fokozná-e még nagyobb mértékben a nöyendékállalok pusztítását, különösen a vidéken, mely jóformán a növendékmarlia fogyasztására van utalva. Mar pedig ennek valószínűsége nagyon is kézenfekvő s az ebből származó hátrányokat magyaráznunk nem szükséges. Éppen ezért a magunk részéről azt az álláspontot foglaljuk el, hogy a juhok és sertések fogyasztási adójának alapját a hús-suly szerinti megadóztatás képizze, természetesen a mostanihoz csökkentett mérvben, a szarvasmarha megadóztatásánál azonban, mi után sem a hús-suly szerinti megadóztatás, sem az állatoknak élősúly szerinti megadóztatása a növendék marhát védelemben nem részesili, — mi a szarvasmarha fogyasztasi adórendszerének mai alakját véljük fentartandónak, akként azonban, hogy a növendékjószág adója mai magasságában megmaradjon, mig a kifejlett, a voltaképpeni fogyasztásra szolgáló állatok adója tetemesen csökkentessék. Sőt tovább megyünk; mi azt tartanok helyesnek, hogy a borjuk foyijasztási adója tetemesen emeltessék s ennek megfelelően csökkentessék a marhahús adója. A borjúhús úgyis luxuscikk, melynek felemelt fogyasztási adóját a vagyonos osztály elbírja s a nagyarányú borjupusztitásnak — mely nem kis mértékben idézte elő a magas állatárakat — igyekezni kell ily módon is gátat vetni. A fogyasztási adók eltörlésére, illetve mérséklése és helyesebb alapokra való fektetése érdekében megindított akciót feltétlenül ébren kell tartani. Nagyon helyes, hogy a husiparosok kongresszusa e kérdéct napirendre tűzte. A husipari kongresszuson tárgyalt másik fontos ügy az állatvásárok rendezésének ügye volt. A kongressus ezen kívánsága is feltétlenül helyes, mert a mai helyzet teljességgel tarthatatlan. Rengeteg sok a jelentéktelen, apró vásárunk, melyek inkább károsak, semmint hasznosak az állalforgalom szempontjából s amelyek fentartását sem közgazdasági, sem közforga'mi szempontok egyáltalán nem teszik kívánatossá, mert nemcsak a helyi forgalom kielégítésére alkalmatlanok, hanem gátolják a kereskedelmi enipóriumokra hívatott nagyobb vidéki városok fejlődését s károsítják az iparosok és kereskedők érdekeit. Egyébként azonban nem a vásárügy mikénti rendezésének kérdése az, mely ez alkalommal a fogyasztó közönséget közelebbről érdekelheti, hanem az ennek kapcsán megindult vita alkalmával elhangzott azon kijelenlések, hogy az illetéktelen közvetítésben kell keresni és 1 bet megtalálni a hús drágulásának egyik fonlos tényezőjét. — A helyzetet alaposan ismerő mészárosok maguk hangsúlyozták azt, hogy a közvetítő kereskedelem illetéktelenül furakodik be a' termelő és húst feldolgozó iparos közé s amely csupán káfárkodik az áru val, anélkül, hogy akár az áru iparszerü feldolgozásával, rí kár rendszeres kereskedésével foglalkoznék s ily módon feleslegesen és igen jelentékenyén megdrágítja a közélelmezési. A kongresszus ennélfogva törvényes intézkedéseket sürget ezen vásári kufárok üzelmei ellen, nehogy az áru továbbra is feleslegesen megdrágítható legyen. A termelők és iparosok összetartása esetén könnyű szerrel lehetne nálunk is — ugy mint Németországban — állatértékesitő szövetkezeteket létesíteni, a közvetítő kedualisztikus világnézet szerint a halál akkor következik be, ha Isten rendeltetése szerint az egyén elérte azt a kort, mit Isten megszabott neki és a test két része eredő forrásához visszatér, a lélek Istenhez, a test a porhoz. * Az egységes, monisztikus, felfogás szerint az ember hasonlóan minden földi lényhez, tisztán anyagi szerkezetű. Az ember a megtermékenyített anyasejtből sejtszaporulás folytán fejlődik ki. Az emberi szervezetben és az egységes felfogás értelmében az allatiban is, két fő folyamat mutatkozik: A fejlődés és hanyatlás. Az ember szervezetének egyes sejtjei és főleg a plasma, elhasználás folytán, folytonos újításra, regeneratio, szorulnak. Ilaeckl német zoológus e két folyamatot A/D törttel fejezi ki, hol A = assimilativ, fejlődés, D = dissimilativ, hanyatlás. A míg A nagyobb D nél, vagyis a tőrt nagyobb i-nél, a szervezet fejlődik, ha A = D-vel azaz A D-— 1, akkor sem fejlődés, sem hanyallás nincsen, ha A kisebb D-nél, vagyis a hányados kisebb l-nél. ugy hanyatlás áll be és pedig annál nagyobb hanyatlás, mentől kisebb a hányados és végül ha A == 0, vagyis A D = 0, bekövetkezik a halál. Azon okok, melyek az A egjütlvaló emelkedését (fejlődés) és sülyedését (hanyatlás) idézik elő, lisztán és kizárólag a plasma elváltozásán alapszanak. Az állati (emberi) szervezet ugyanis, mint egy akkuinulalor, egy bizonyos, a szülőktől nyert, kisebb nagyobb (élet) energiával megtöltve szülelik. Ezen veleszületett energia biologiai minősége és mennyisége fogja megszabni a fejlődés, stagnálás és hanyatlás mértékét, illetve e két utóbbi jelenség időtartamát. Ezen folyamatok magyarázatára két elmélet vált uralkodová. Az egyik Kassowitzé, mely szerint az ős szerkezet nélküli plasmát, a magasabb szervezetekben, a szerkezettel biró metaplasma váltja fel, illetve szorítja ki helyéből és ez a másodlagos plasma nem bir a szervezet fejlesztésére és fent.rtására szükséges regeneratív képességgel, minek következtében a metaplasma elszaporodásával a szervezet egyébb okok kizárása esetén, (betegség, erőszakos sérülés) egyenletes hanyatlása fog bekövetkezni, mely a halállal befejeződik. reskedelem teljes kirekesztésével, ami egyaránt válnék javára ugy ezeknek, mint a fogyasztó közönségnek. Az élelmiszerek drágulása tehát, amint ez az előbbiekből kitűnik, nem csupán a termelési költségek termeszetes drágulásának következménye, hanem előidézik azt nem kis mértékben olyan tényezők is, melyek kiküszöbölése közérdeket képez. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár. A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár r. t. í. hó G án rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen az igazgatóság bejelentelte, hogy az alaplökének l.áoo.000 koronara tőrtént felemelése teljes síkeirel lebonyolítást nyert, minthogy a Magyar Agrár és Járadékbank r. I. a Magyar Jelzálogbank r. t. és a Magyar Telepítő és Parcellázó bank r. t. a felemelés folytán kibocsátott 900.000 kor. n. é. 4500 drb. részvényt átvette és teljesen befizette. A közgyűlés az igazgatóság je'entését a tőkefelemelés folytán szükséges néhány alapszabálymodositás kapcsán tudomásul vette. Ezután az eddigi igazgatóság és felügyelő bizottság lemondása folytán szükséges uj választást ejtette meg a közgyűlés. A Takarékpénztár vezetésére a következők lettek Martinyi József ajánlatára egyhangúlag megválasztva. Elnök-, gróf Vay Gábor főispán. Alelnökök : baró Madarassy Beck Gyula, a Magyar Jelzáloghitelbank vezérigazgatója és Barta Arnold, a Magyar Agrár és Járadékbank vezérigazgatója. Igazgató választmány: Barzó Mihály, Burger Pál, dr. £ber x\ntal orsz. gy. képviselő, a Telepítő és Parcellázó bank vezérigazgatója, dr. Flegmann Sándor, tíencsy Albert, tirosz L. H., Jlaas Ignác, Martinyi József, Morgenstem Dezső, dr. Moskovics Jenő, dr. Neumann Miksa, a Magyar Jelzáloghitelbank igazgatója, Okolicsányi Géza, dr. Frok Gyula, Hosenthal Ferenc, liosenthal Gyula, gróf Vay Tibor. Ügyvezető igazgatóság : Fábri Samu, (írnák Ödön, dr. Faupera Ferenc. Felügyelő bizottság: Gosztonyi M. Dezső, Ilajdu Gyula, llartstéin Antal, Kerekes József, Lécz/alvi Bod»r Pal, Szunyogh Ferenc. A közgyűlés utan közvei lenül megtartóit igazgatóvá'asztmanyi ülés küldöttségileg felkérle gróf Vay Gábori az elnöki liszt elfogadására. Gróf Vay Gábor az elnöki lisztet elfogadta és az ülés színhelyére ment, a hol az őt fogadó lelkes ovatió lecsillapodása ntan dr. Fber Antal orsz. gy. képviselő üdvözölte az elnököt és hangoztatta az uj alakulás közgazdasagi jelentőségét. Ezután az elnök megköszönte a bizalmat es körvonalozta az uj takarékpénztár célját. Az elnök közérdekű, külö nősen Nyiregyháza és vármegyénk érdekevei ősszhang/.o programmját az igazgató választmány lelkesedéssel fogadta, a mivel az ülés véget ért. E/.t kövelőleg az ügyvezető igazgatóság lartott ülést, melyen az ügyvezető igazgatóság tíroák Ödön igazgalósagi tagot a takarékpénztár közvetlen vezetésevei és az ügyvezető igazgató teendőivel bi/.ta meg es dr. Dobránszky Bélát a Takarékpénztár vezertilkaráva nevezte ki és cégvezetői jogosultsággal luházta tél. Este a vezetőség részvételével a Koronában ban kett vo.t. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1139 eln. minin leiratának kivonata. Az autonom vámtarifahoz tartozó magyarázatok értelmében eddig csak az 5 mm. vastagságú foualak tarthattak igényt kévekötő fonalak gyanánt 12 korona. A másik elmélet Mentschikuwé, a párisi P sleur intézet tanáráé. Ezen elmélet szerint a soksejtű szervezetekben kétféle jellegzetes sejt vív, a szószoros értelemben, élet-halál harcot: a mikro — és a makrofága. A makrofága az őssejt, melynek strukturája egyszerűbb, a sejt merev és oly intensiv élettani működésre mint a makrofága nem képes, de viszont annál sokkal ellentállóbb. Ez a két sejtforma közötti harc, egy ideig, a mig a mikrofágák óriási számbeli túlsúlyban vannak, a mikrofágák javora dől el és ez a fejlődés kora : de idővel a makrofágák szaporodásával a mikrofágák kénytelenek a győző makrofágaknak helyüket átengedni. Ezen elmélet folytán az élettani folyamat csökkenése igen plaslikussá válik, meit a merev, finomabb élettani működésre alkalmatlan makrofága térfoglalása folytán, a csuklók, gerincoszlop, vizedények rugalmas sejtjei helyébe merev sejtek lepnek, minek folytán az eddig hajlékony szervek merevek és törékennyé lesznek. A makrofagaknak egy idegrendszerben végzett pusztításuk még végzetesebb, mert ott még kevésbbé tudják pótolni az érzékeny mikrofágakat. (Látás, hallás, gondolkodás slb. gyengülés.) A természetes halál akkor áll be ha a sinipatikus idegrendszerben annyira elszaporodtak a makrofagak, hogy az, az akaratunk kivüli szervi működést többé kormányozni nem tudja. A szűk keretek között, végére érkeztem a halál élettani okának ismertetésével és most csak az a kérdés áll még fenn, meg lud-e az ember nyugodni abban a biztos tudatban, hogy a halállal az egyén teljesen megszűnik, nem teszi-e apatikussá az embert, nem-e hal béniiólag gondolkodására, törekvésére az a kérlelhetetlen végzet, hogy halálával mint egyén teljesen megsemmisül, j van-e kibékítő numuientum a halaiban, mely az életei ránk nezve értékessé teszi ? Van. Milliók haladták végig I előliünk földi pályájukat, milliók fogják utánuk végig I haladni h ilandó uljokat és ha elődeink, tudva vagy nem | tudva sorsukat, minden emberit elkövettek utódjaik sorI sának, élt'ének enyhiléseért, mi is hasonlóan fogunk | eljárni, meri az emberi hallinlatanság biztosítéka —a szülői szerelel es ha az egyed nem is hallhatatlan ugy ' az emberiség az —11IS.— Kerti pázsitnak fűmag keverékek és legjobb minőségű Erfurti viola es Hibjan Sámuel utódai vegyes virágmagvak kaphatók maofkereskeclésében. Ö 2ÍÍ1---3—2